Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1913-10-21 / 42. szám

1913. október 21. NAGYBANYAI HÍRLAP 3. 5. Egyes hordok űrtartalma literekben. 6. Saját termésű-e a must, vagy vette azt. 7. Ha vett, úgy a termelők nevei és lakása. 8. A must eredeti cukortartalma (szüretkor az erjedés előtt). Használt mustmérő neve. 9. Mennyi cukrot óhajt a musthoz adni. 10. Cukrozást mikor és hol kívánja végre­hajtani (vármegye, község, házszám, pince, vagy más helyiség pontosan megjelölve). 11. Mintát tartalmazó palackok jelzése. (Kér­vénymintát 4 fillérért a kir borászati felügyelőség rendelkezésre bocsájtja a gazdáknak). A kérvénynyel egyidejűleg köteles a kérvé­nyező a cukrozandó mustból átlag mintát küldeni és pedig: minden 20 hordóból 1 átlagmintát (2 félliteres üvegben 1 liter). Az átlagminta azonban 150 hl,-nél többre nem vonatkozhatik. Egy kérvé­nyen több fajta borra is kérhető engedély, de min­degyikből minta küldendő és a fajták a kérvény­ben feltüntetendők. A beküldendő mustmintába az erjedés meggátlása végett literenként 10—15 csep 50 százalékos formaiint célszerű bele tenni. (Gyógy­szertárakban kapható) Cukrozási kérvények a felügyelőség által soronkivül intézteinek el, igy, ha a kérvényezők betartják a törvény utasításait, a cukrozás körül semmi fennakadás nem történhet, különben magu­kat okolják. Mivel pedig az engedélyt kiadó királyi bo­rászati felügyelőségnek joga van a cukrozást ellen­őrizni s természetesen a helyszínére kiszállhat, a felesleges költségek elkerülése végett gazdáink helyesen cselekednek, ha előzőleg többen csopor­tosulva kérik az engedélyeket. Ezek után tehát ne engedtessük magunkat a tulokosok által félrevezettetni, hanem szívleljük meg a törvényadta előnyöket; azt minél tömege­sebben igyekezzenek a szőlősgazdák a maguk javára kihasználni. A cukrozott must már az erje­désnél a savak tetemes részét nagyobb szeszkép­ződés folytán kicsapja, igy nem csak szeszdusabb lesz a boruk, de csökkenvén savanya, a bor él­vezhető s igy értékesithetővé válik. Részletes felvilágosítással készséggel szolgál a m. kir szőlészeti és borászati felügyelőség, Szatmár. Azt hallottam, hogy tegnap sokat beszedett az árendából. Mi Áronnak néhány száz forint, Isten is látja nyomorúságunkat, Ö is könnyen meg­bocsát. — De hát a becsület ? Mintha kézdezte volna valaki tőle? — A becsület? Abizony nagy dolog, sze­gény embernek egyebe sincsen. Aztán nem akarok gyilkolni, csak pénz kell. A pénzt pedig nem költőm el, mig a dolog el nem simul. Ha pedig rájönnek, egy kicsit becsuknak, de azt hamar ki­heverem. Hány nagy ur van a világon, akiket tisztelnek, becsülnek és nem tisztességes utón sze­rezték vagyonukat, hát az ilyen szegény embernek nem szabad azt elvenni, amit más másoktól ka­rácsolt össze. így megnyugtatta magát és leugrott a lóczáról, felvette a gúnyáját. Szénát tett a Virág elé. Kezébe vette a szávasat, — a bujtó vasrudat hívják azon a vidéken szávasnak. Hamar megta­lálta, mert ott volt a lócza végében, a sarokban. Leakasztotta az éjjeli istálólámpást. Megnézte, van-e benne gyertya? Gyufa a zsebében? Min­den volt. — Bátorság, ügyesség, biztatta magát s ne­künk is lesz még jó napunk. Aztán megindult. A nagy sötötben csak a házakat látta. Még a lépéseit se hallhatta senki, a szél és eső elnyomta. Hamarosan Áron boltja HÍREK. Október 20. Ősz. Milliárd gyémántként ragyog a napban az őszi harmat. A róna — hol nem éri a nap, — sötét lilaszinü ; hová elérnek a bágyadt sugarak, ott sárgul a gyep. A táj szelíd és derült, akárcsak egy önmagába elmerült lélek. A füzek szomorúan bólintgatják a patak mellett csüggedt lombjaikat. A pókháló finom, ezüst csillogással reszket. Az ősz csalhatatlan előhírnökei: a csókák rekedt krá- kogással szállnak a légben. A fákról peregve hul­lanak alá az aranysárga levelek. A targalyak re­csegnek, a haraszt zörög, a bokrok susognak. A nagy, az örök, a hatalmas természet áll előttünk minden bubájával, mely haldoklásában is azt hirdeti, hogy csak benne van egyedül mara­dandó alapvonás, valami elenyészhetetlen erő és változhatatlan hatalom ezen a világon. A haldokló természet is az életet jelenti, egy szebb jövő el- következését. A szabad lég, a tiszta világosság, a fényes nap, a csillogó láthatár, az úszó felhők, — ezekből mind az élet harmatozik 1 Ez őszi harma­tos föld, ha kipihente magát, — uj életre kél; az eke újra beleakaszkodik a fekete televénybe s hul­lámot vet rajta a buzavetés! Emlékeztető A nagybányai műkedvelő ipa­ros és kereskedő ifjak szombaton este 8 órakor adják elő a Lendvay színházban „A betyár kendő­je“ cimü népszínművet. A műkedvelői előadást táncmulatság követi. Az estély védnökei: Neubauer Ferenc, Stoll Béla és Szabó Adolf; diszelnökei: L. Bay Lajos és Révész János. Elnökei Kupás Mihály és Jancsovits József. Az estély tiszta jöve­delme az ág. ev. templom alapé lesz. A progra­mot másutt hozzuk. Uj ügyvéd Dr. Ossán Gábor ügyvédjelölt, aki városunkban folytatott joggyakorlatot, Maros- vásárhelyt az ügyvédivizsgát letette. Nagyszabású mozikép csütörtökön. Hol­napután a Lendvai színházban színre kerül a „Sá­ba királynője“ cimü rendkívül érdekes színes mo­zidráma, melyre felhívjuk az érdeklődő közönség figyelmét. Ezen kívül több érdekes Pathé kép is van műsoron. A szegénysorsu tüdőbetegekért. Ajtónkon megint zörgetni fognak hallottaknapja táján egy gyönge virágszállal. Megszoktuk már, hogy évről évre a szegény szenvedő tüdőbeteg embertársak elé ért. A vasat neki feszitette az ajtónak s az könnyen, mintha be se lett volna csukva, kinyílott. Jakab óvatosan behúzta maga után az ajtót. Meg- gyujtotta lámpását és ment egyenesen a kasszá­hoz. Ez még nem is volt becsukva. Úgy látszik, Áron nem igen féltette a pénzét, mert betöréses lopások azon a vidéken ritkán fordultak elő. A fiókban sok pénz volt. Jakab megrázkó­dott az örömtől s csillámló szemekkel gyűrte a pénzt zsebre. Most örömében lassan lábujjhegyen kifelé ment. De amint a külső ajiót nyitani akarta, egy hatalmas szélroham az ajtót kikapta kezéből s óriási zajjal vágta a falnak. Lámpásában a gyertyát is eloltotta. Jakab észrevette, hogy ve­szélyben van s bátor ugrással akart kinn terem­ni, de jobb lába megakadt az ajtót tartó alsó sa­rokvasban s úgy amint volt a lendülettől, arccal végig vágódott a bolt három kőlépcsőjére. Meg se mozdult többet ............ Má snap hajnalban bíbor ruhában, ragyogó arccal kelt föl a nap, mintha a népet megakarta volna vigasztalni az éjjeli vihar által okozott ká­rokért. Ámde mindenki könnyezett, látván a kis templomot elpusztulva, melyhez oly erős szeretet­tel kapcsolta őket a hit. . . . Jakabot másnap, reggel négy órakor, össze­zúzott fejjel találták Áron boltjának lépcsőin. megmentése érdekében az egész országban gyűj­tés indul meg, amely szerencsés ihlettel a halot­takra való kegyeletes emlékezés megható memen- tojával igyekszik megindítani a lelkeket és ada­kozásra késztetni a társadalmat. „Csak egy vi­rágszálat!“ hangzik a felhívás és a nemes misz- sziót teljesítő egyesület, a tüdővész ellen küzdő József Kir. Herczeg Szanatórium Egyesület nagyon szerényen nem is kíván mást, mint hogy a teme­tőbe szánt koszorúk egy virágszálának értékét for­dítsuk az élő haldoklók megmentési alapjára. Kér­ges szivünek kell lennünk, ha elfordulunk ettől a kéréstől. Bár sok ínség sújtja társadalmunkat, de azért nem zárkózhatuuk el az irgalmasság cselekedetétől. Sőt éppen ilyen vészterhes, nehéz időkben szorulnak rá a gyöngék a fokozottabb istápolásra. Mindenki, aki csak teheti, járuljon te­hát hozzá a maga fillérével a szegény tüdőbetegek megmentéséhez, egy-egy fillér a gyüjtőtarsolyban megsokasodva fontos védelmi eszközök, tüdőbe­teggondozó intézetek, szanatóriumok alapja lehet. Éppen a József Királyi Herceg Szanatorum Egye­sület e téren közismert, produktrv tevékenységet fejt ki. Tüdőbeteggondozó intézeteit már ott lát­juk az ország minden vidékén. Gyógyitóháza is már kettő van és sok ezren áldják az egyesület tevékenységét. Aki közvetlen adományokkal akar az egyesülethez fordulni, az egyesület címére, Budapest, IV. Sütő-utca 6. alá küldje a nemes czélra szánt adományait. Kisorsolt esküdtek. A szatmári kir. tör­vényszék esküdtbiróságának novembei 17-én kez­dődő ülésszakára városunkból dr. Miskolczy Sán­dor, Dr. Dragos Theofil, Dr. Köves Miklós, Dr. Papp Viktor és Moldován László sorsoltalak ki. Hálás megemlékezés. Megboldogult kügyi Virágh Lajos özvegyéhez a számtalan résztnyilat- kozat között a következő levél érkezett: A Szi­lágysom lyói önkéntes tűzoltó egylet nevében igaz, őszinte részvétünknek adunk kifejezést felejthetetlen férje, kügyi Virágh Lajos elhunyta alkalmából. Mivel elhalálozásáról csak későn vettünk tudomást, temetésén nem képviselhettük magunkat, azonban kötelességünknek ismerjük, hogy a tűzoltás egyik ieghivebb, leglelkesebb harcossának, a szilágysom- lyói önk. tűzoltó egylet egykori főparancsnokának, úgyszólván az egylet második megteremtőjének emlékét parancsnoksági gyűlésünkön méltassuk. — A kegyelemnek Istene Nagyságos Asszonyunk szivére is el fogja hozni a vigasztalódás gyógysze­rét, mi pedig emlékezni fogunka megboldogultról, aki nem élt hiába, mert a szilágysomlyói önk. tűzoltó egyesület minden tagjának szivébe köve­tendő például lesz beírva az ő áldozatra kész, bátor és tettekben gazdag tűzoltói működése. — Kelt szilágysomlyói önk. tőzoltó egyesület parancs­nokságinak 1913. október hó 3-án tartott ülésé­ben. — ifj. Faragó Sándor s. k. parancsnok; Kádár Gyula s. k. segédtiszt. A tüzoltótestület dr. Makray Mihály fő- parancsnok védnöksége alatt f. évi november hó 8-án táncmulatsággal egybekötött kabarét rendez a „Lendvay színházban“, amelyre már most lehet Vass, Bajnóczy és Vidder urak gyógyszertáraiban úgy páholyokra, mint ülőhelyekre előjegyezni. Mű­sor: 1. „Prolog“ irta és előadja Révay Károly ur. 2. „Tűzoltó jelenet" előadja a tűzoltó egylet. 3. Zongora, ének; előadja Jancsovics Jolán és Mar­gitka urhölgyek. 4. „Drámai szavalat“ előadja Tré- ger Lajos ur. 5. Vígjáték „A bál királynője“ irta Bérezik Árpád. Előadják Papp Gizi, Kondor Adélka urhölgyek, Liptay Sándor, Kupás Gyula, Magyar Géza, Csiszer, Berényi, Szaucsek urak. Rendező Vajay Imre ur. 6. Népdalok előadja Olsavszky Pista ur. 7. Dialog előadják nébtelen szereplők. 8. Kupiék előadja Endreyjenő, szatmári színtársulat tagja. Kinevezés. A kereskedelemügyi miniszter Nagy Ernő mérnököt, Nagy Lajos ref lelkész fiát a nagyváradi posta- és távirda igazgatóság műsza­ki építkezési osztályhoz nevezte ki.

Next

/
Thumbnails
Contents