Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-14 / 41. szám
4. NAGYBÁNAYAI HÍRLAP 1913. október 14. Uj igazgató. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Vdradi József nagybányai gazdasági szaktanítót igazgatóul nevezte ki. J Nagy hajókatasztrófa. A francia partokon a minap óriási hajókatasztrófa történt. A Cunard Linie hajóstársaság „Volturno“ gőzöse Rotterdam és New-York között kigyulladt. A hajón, amelyen 657 ember volt a legénységgel együtt, a tűz hihetetlen gyorsasággal terjedt. Mikor a tűz kitört, rettenetes pánik támadt az utasok között, kik sokan ijedtükben a tengerbe ugrottak. A katasztrófát legelőbb a „Germania“ nevű cirkáló vette észre és gyorsan a bajba jutott gőzös segítségére sietett. Éjjel volt, ami a mentést nagyon megnehezítette. A „Germania“ legénysége csönokokba ereszkedett s fényszórók segítségével világították meg a veszedelem színhelyét. A „Vulturnón“ 24 1. osztályú, 240 11. és 111. osztályú utas volt, azonkívül 93 főből álló hajóslegénység. Az eddig érkezett jelentések szerint 136 ember vesztette életét a rettenetes tengeri katasztróban. Menethomol bombonok legjobbak a világon köhögés, rekedtség, hurut ellen. Hatásuk gyors és biztos. Millió ember használja, mert nagyon jó izüek, a gyomrot, étvágyat nem rontják. Doboza 40 fillér minden gyógyszertárban és drogériában ; de csak úgy fogadják el, ha a dobozon a „Menethomol szó és 4 gnom alak látható. A „Vasárnapi Újság“ október 12-iki száma nagyon szép képeket közöl a most felavatott új múzeumról, a Műcsarnok kiállításáról, Verdi születésének századik évfordulójáról, a fiumei bombamerényletről, stb. Dr Sebők Imre érdekes képes cikket irt mongolországi utazásáról. Szépirodalmi olvasmányok: Endrődi Sándor és Szabolcska Mihály versei, Bársony István vadásztárcája, Schöp- flin Aladár színházi czikke, Lakatos László és Grazia Deledda regénye, Egyéb közlemények : Takács Menyhért jászói prébost és Zilahi Simon arczképe, a néprajzi muzeum orsz. kiállítása s a rendes heti rovatok. Irodalom és művészet, sakkjáték, stb. — A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre .öt korona, a „Világkróniká“-val együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem-utcza 4 sz.). Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“ a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. Adóstatisztika. Vármegyénkben az adóhivatalok kimutatásai szerint egyenes adóban 116.083 kor. 02 f., hadmentességi díjban 1932 kor. 47 f., bélyeg- és jogilletékben 58,425 kor. 88 f., fogyasztási és italadóban 19,487 kor. 18 f. folyt be szeptember hóban. Az egyes adónemek befizetési ösz- szegének csökkenése a múlt év hasonló időszakához viszonyítva egyedül a királyi pénzügyigazgató: Plachy Gyula humanizmusának és emberszerete- tének tudható be, aki tekintetbe véve a vármegye lakosságát ért mélységes csapás folytán előállott szánandó helyzetet, az ínségbe és szükségbe jutott szegény embereken az adóknak részben elengedésével, másrészt a behajtás felfüggesztésével igyekszik segíteni. Iskolák és tanítók figyelmébe. Dr. Krizsán Gábor kolozsvári áll. isk. ig.-tanitó „Alkotómunka és rajz az elemi iskolai besz- és értelem gyakorlatokban.“-címmel a legmodernebb pedagógia elveit követve könyvet irt, mely október hó végén fog megjelenni. Ára előre beküldve a szerzőhöz 1 kor. 50 fül.; a megjelenés után 2 korona. Cim • Kolozsvár, Kis-utca 46. szám. A munkásbiztositó közgyűlése. Okt. 5-én délelőtt volt a szatmárnémeti kerületi munkás be- tegsegélyző és balesetbiztosító pénztár évi rendes közgyűlése Szatmárnémetiben, a városháza nagy termében. A közgyűlésen Simon József elnökölt, aki előadta, hogy a pénztár anyagilag igen rosszul áll, úgy, hogy a legelemibb szükségleteket sem tudja fedezni. A pénztárnak 130 ezer korona künnlevősége van. Az elnök a pénztár szomorú állapotáért jórészt az intézmény eddigi igazgatóját okolta. Ezután a zárszámadást és a jövő évi költségvetést terjesztették a közgyűlés elé, amely rövid vita után mindkettőt elfogadta. Végül az igazgatósági tagok választását ejtették meg. Városunkból Szent-Ivány Sándor lakatosmester választatott be. Kitüntetés. A menthomol malátaczukorkák folyékony töltelékkel, Egger és Fia csász. és kir. udv. szállító bécsi cég kedvelt különleges gyártmánya a III. Nemzetközi gyógyszerészeti Kiállításon a legnagyobb kitüntetést: a nagy aranyérmet és az állami dijat kapta. Ez a legékesebb bizonyítéka annak, mily kiváló készítmény az általánosan kedvelt Menthomol-cukorka, mely minden gyógyszertárban és drogériában kapható. Dörmögő Dömötör, mint cserkész. Sebők Zsigmond uj Dörmögő története, mely most kezdődött a Jó Pajtás-ban, egyike a kitűnő iró legmulatságosabb és legfrissebb maczkó-historiáinak; a gyermekek már is izgatottan várják s kitörő őrömmel olvassák. Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyermeklapja ezenkívül szép verseket közöl Lampérth Gézától, Endrődi Bélától és Elek nagyapótól, érdekes elbeszélést Szabóné Nogáll Jankától, pompás képet Garay Ákostól, egy bájos franczia mese folytatását Sebők Zsigmondnétól, regényfolytatást Dánielné Lengyel Laurától. Tanulságos természetrajzi czikk, változatos és érdekes Kis krónika rovat, a rejtvények, szerkesztői izene- tek egészítik ki a szám gazdag tartalmát. A Jó Pajtás-t a Franklin-társulat adja ki; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, fél évre 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámokat küld e „Jó Pajtás“ kiadóhivatala Budapest, IV. Egyetem-utcza 4. Arc-szeplőkréme. Az ősz meghagyta a szeplőket. Szépségükre adó hölgyek tehát óvintézkedéseket foganatosítanak. Mi mással, mint arckrémmel ? Ez okból szükségesnek tartjuk rámutatni a „Szeplő-Crémre“, melynek elsőrendű minősége páratlan és avval az előnnyel bir, hogy már egy tégely használata után a szeplők, májfoltok, arctisztátalanságok stb. örökre eltűnnek. Nagy tégely Kor. 1.50, próba tégely 80 fillér, szappan 80 fillér. II. Rákóczi Ferenc drogériából Nagybányán. Egyről-másról. Többször irtani s szóval is kikeltem a nők fűző viselése ellen, mely női ruhadarab az egészségre nézve határozottan káros. Most olvasom, hogy Cuvier, a halhatatlan, nagynevű francia zoológus elkeseredett harcot indított a fűző ellen s nemrégen egy fiatal nő ismerősét — aki rendszerint igen erősen szokta volt magát fűzni, — a következő igen figyelemreméltó leckében részesítette : A kérdéses hölgy kíséretében sétára indult a botanikai kertbe s séta közben egyszer csak megállt egy gyönyörű szép virág előtt s ezeket a titokzatos szavakat mondta a kíséretében levő meglepett hölgynek: „Mademoiselle, valamikor ön hasonlított a virághoz, holnap ez avirág fog hasonlítani önhöz 1“ A meglepett hölgy természetesen nem igen tudott mit válaszolni e szavakra s elgondolkozva, mélységes hallgatásba merült. Másnap Cuvier ismét elvezette ismerősét a botanikai kertbe s megállt vele ugyanazon virág előtt s a kisasszony megdöbbenve látta, hogy a tegnap még oly üde és szép virág hervadtan és száradtan csüng a szárán. Cuvier erre megmagyarázta a hölgynek az ő tegnapi hasonlatát: „Ez a virág az ön hasonmása, a fűző a halál ölelése, azonban korán megölte . . .“ És e szavai után levett a virág száráról egy zsineget, mellyel az előtte való napon átkötötte volt s azután újra megszólalt, és igy folytatta : „Ön, kisasszony, ép igy sorvad a fűző halálos ölelése alatt . .“ Nos hölgyeim ! Tessék tükörbe nézni! A sápadt, petyhüdt arcot, a koravénülést egyedül a fűző viselésének lehet köszönni. Ha nekem nem hisznek, mert laikusnak tartanak, — kérdezzék meg az orvosokat: igaz-e, hogy a fűző a mellkas de- formálását idézi elő s a gyomor és szív működését akadályozza ? Ha az orvosok rám cáfolnak, Ígérem, hogy magam is fűzőt viselek ezután utolsó órámig. * * * Ha már olyan kényes női ruhadarabról, — mint a fűző, — beszéltem fönnebb, akkor bátran irhatok az „illetlen nöidivat“-ró\ is, ami Amerikából — úgy látszik, — hozzánk is eljutott. Mert — ne tagadjuk, — egy idő óta van illetlen női divat is. Amerikában majdnem minden hónapban hoznak törvényeket az illetlen női divat ellen, a- melyek magas pénzbüntetéssel, sőt gyakran szabadságvesztéssel sújtják az olyan nőket, akik pikáns toalettekben jelennek meg nyilvános helyeken. Volt idő, amikor a vén Európában is fellázadtak a világi és egyházi hatalmak az illetlen női divat ellen. Például 1798-ban Velencében rendőri tilalmat tettek közzé a nők erkölcstelen ruházata ellen. A mély kivágásu ruhák — mondja a rendelet — megbotránkoztatják az erkölcsöket, ezért minden nőnek kötelessége fedett mellel jelenni meg a nyilvános helyeken. Ma, a XX-ik században már sokkal előbbre haladtunk. A nők oly szűk és oly kevés ruhát viselnek magukon, hogy az csak egy árnyalata a meztelenségnek. Igaz, hogy az afrikai hölgyek még a mieinknél is kevesebbet viselnek, lévén ott egy kurta kis kötény a divat, — lépést tart az ottani kultúrával, ami merőbeu ellenkezik a mi kultúránkkal. Hölgyeim ! Nem sokat kérünk csak annyit, hogy a ruha alá, mely leggyakrabban finom fehér és átlátszó, még valamit vegyenek föl! A plasztikus formáknak az nem fog ártani. Néha — sőt leggyakrabban — a sejtetés nagyobb hóditó erővel hat a férfiakra, mint a csupasz valóság. * * * A hírlapok azt írják. — ha hinni lehet nekik — hogy törvényjavaslat készül a nők „hadkötelezettségéről“. Vagyis be akarják hozni, hogy az asszonyok — hasonlóan a férfiakhoz, — tényleges és általános katonai szolgálatba lépjenek. Az eszmét egy híres bécsi sebész vetette föl, ki a most lezajlott Balkán háború alkalmából arra a meggyőződésre jutott, hogy rendszeres betanult ápolónők hiányában a sebesültek sok százaléka elpusztul; ha azonban az asszonyok is az egészségügyi csapatokba besoroztalak s a szükséges tudományokat elsajátítják, — a sebesültek elhalálozásának százaléka a minimumra száll. Harmincadik évnél kezdődnék a szolgálati kötelezettség s a negyvenediknél végződnék. Ápolónői szolgálatot az egészségügyi csapatoknál csakis a tüzvonalon kívül lennének kötelesek teljesíteni. A szolgálat alól fel lennének mentve : a királyi család tagjai, az apácák, a harminc éven alól és negyven éven felüli nők; akik közhivatalban vannak ; akiknek nevelendő gyermekeik vannak; akik a kereseti adó alól törvényesen fel vannak mentve, vagy akik családfentartók és végül akiket saját kérelmükre a magyar Vöröskereszt e- gyesület ment fel. Ezt kéihetik azok: akik testi vagy lelki betegségük miatt erre a szolgálatra „un- tauglichok“ ; olyanok, akik családi okok miatt nem hagyhatják el övéiket, anélkül, hogy egy családtag életét ne veszélyeztetnék és azok, akik megváltják a szolgálatot azáltal, hogy egyenes adójuk egy százalékát akár ők, akár más családtagjuk az egyesületbe fizeti
