Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1913-10-14 / 41. szám

Vi. évfolyam. Nagybánya, 1913. október 14. 41 szám. terem hírláp TÁRSADALMI és szépirodalmi hetilap Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavidéki Osztályának és a Nagybányai Ipartestületnek Hivatalos Közlönye. előfizetési árak : Egész évre B korona, félévre 3 korona’ negyedévre 1.50 korona; egy szám ára !2 fillér. Megjelenik minden kedden 8-12 oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonos : Or. AJTAI NAGY GÁBOR. Foinynkatárs : RÉVAI KÁROLY. Szerkesztőség: Hunyady János-u. 14. s/„, hová a lapközlemények küldendők Kiadóhivatal: „Hermes“ könyvnyomda Nagybányán, Hid-utca (Bay-ház ---------- hol az előfizetések és hirdetések fölvétele eszközöltetik. ----------­Száznegy venezer éhező. Küldöttség járt a napokban a keres­kedelemügyi miniszternél és Budapest pol­gármesterénél, amely száznegyvenezer em­ber nevében kért munkát és kenyeret. Munkát azért, hogy kenyeret kereshessen, kenyeret pedig azért, mert éhezik A száz­negyvenezer éhező közül negyvenezer Bu­dapesten várja helyzetének javulását, száz­ezer pedig a különböző vidéki városokban eloszolva. A száznegyvenezer munkanélküli állítólag mind képzett ipari munkás. Sem a kereskedelmiigyi miniszter, sem Budapest pol^rmestere nem állhatták neki a küldöttség kérelmére a kenyérosztásnak, hanem ehelyett egyszerűen megígérték, hogy amint a magasabb érdekek engedik, azonnal gondoskodni fognak munkaalkal­makról. Többet igazán nem tehettek. Ámde éppen emiatt korántsem bizunk abban, hogy az Ígéretek teljesülésével meg fog szűnni a munkanélküliség s apadni fog az éhezők, koplalók száma. Sokkal mé­lyebben kell keresni a baj gyökerét, mint a mostani rosszrafordult helyzetben! Aki A „NAGYBÁNYAI HÍRLAP“TÁRCÁJA Gróf Teleki Sándor élete. Részlet Hegyesy Vilmosnak az Erdélyi Irodalmi Társaság ülésén tartott felolvasásából. Gróf Teleki Sándor ezredes élete egyike a legregényesebb pályafutásoknak. Érdekességben vetekedik a Benyovszky Móricéval és változatos­ság tekintetében talán túl is szárnyalja azt. Az ő élete is úgy indult, mint a korabeli többi mágnásfiuké. Végezte a jogot, majd pedig jurátus lett a marosvásárheiyi táblán, az ügyvédi vizsgát is letette. Azután pedig tanulmányai foly­tatására Berlinbe, majd Haliéba, Jénába, Borosz­lóba ment és az ottani egyetemeken hallgatta az előadásokat. De már húsz éves korában kizökkent pályája a sablonos kerékvágásból. 1841-ben Berlinben megismerkedett Lichnovszky herceg karlista tábor­nokkal, akivel előbb Portugáliába, aztán Spanyol­alaposan ismeri a viszonyokat, az tudja jól, hogy a mostani viszonyok jobbrafordultá- val is úgy nálunk mint idegen országokban a munkanélküliség megmarad, a különb­ség legfeljebb az lesz, hogy a szocialista szervezetek által kimutatott száznegyvenezer koplaló helyett maradni fog százharminc­kilencezer. • - WBB' ­Bebizonyított dolog ugyanis, hogy a munkanélküliek száma különösen városok falain belül még a legjobb gazdasági vi­szonyok mellett is évről-évre növekszik és növekedni fog mindaddig, amig valamiké­pen nem orvosolják a falusi nép városokba való tódulásának nagy problémáját. A mun­kanélküliek számát korántsem az szaporítja nagyobb mértékben, hogy az ipar vala­melyest visszahanyatlott, hanem inkább az, hogy a város temérdek embert elvon a falutól, olyanokat, akik könnyelműen oda­hagyják eddigi hivatásuk terét s a köny- nyebb élet reményében anélkül, hogy egye­bet tudnának magukkal vinni, mint mun- hoz szokott két tenyerüket, beállnak sza­porítani az ipari proletariátust. A városnak nagy átalakító hatása van. Ez az átalakító országba utazott és beállott Don Carlos seregébe. Barcelonában elfogták és halálbüntetés várt reá. Lesseps Ferdínánd, ki akkor ott francia főkonzul volt, mentette meg nagynehezen a kivégzéstől. Mi­kor egyszer később — 1848. decemberében — Bem tábornok bizonyos meglepetéssel kérdezte tőle: Ön karlista volt? — Teleki egykedvűen vá­laszolta: Tulajdonképen nem voltam, de ott szol­gáltam. — Hogyan ? kérdi Bem. — Hát sportból! — felelt mosolyogva a gróf. Második sportja az volt, hogy — visszamenve Berlinbe — itt barátságot kötött Liszt Ferenccel, akivel aztán Szentpétervártól Párisig bejárta fél Európát, mint tanúja és sok helyt részese a zon­gorakirály határtalan ünnepeltetésének. Hazajövet élénken résztvett az akkor már forrongó közéletben. Kővárvidék egyik követe, majd főkapitánya lett. Megismerkedett a magyar politika vezérembereivel és 1846-tól kezdve szoros, benső barátság fűzte kivált Petőfi Sándorhoz, aki gyak­ran látogatta őt meg Kohón, mely különben is közel volt Erdődhöz, Szendrey Julia otthonához. hatás s különösen az a körülmény, hogy a falusi ember nagy városba ritkán jön készre, okozzák azt, hogy a városba tódu­lok inkább az éhezők, nyomorgók, mint azok seregét szaporítják, akikre a városi jólét megteremtése körül számítani lehetne A városba tóduló földmives munkások felcsapnak ipari munkásoknak. Addig amig nehéz kétkézi munkáról van szó, talán bírják is a versenyt a szakképzett iparos munkássággal, de mikor a képzettségnél­küli munkás is jogot formál az élet ma­gasabb igényei iránt, amikor jogot formál bizonyos kényelemhez, akkor az ilyen vá­rosba tódult falusi elem — még ha mun­kaalkalom akadna is — elveszíti a harcot s lesz belőle csapszékek tölteléke, amely eleven szimbóluma marad az örök elége­detlenségnek. Annak a száznegyvenezer éhezőnek túlnyomó nagy része ilyenekből került ki. Ezeknek tehát nem igen használ az újabb munkaalkalom, nem használ a gazdasági élet fellendülése sem, ez csak legfeljebb arra lesz jó, hogy a városba tódulok szá­mát jövőben még inkább szaporítsa. Ha Következett a szabadságharc. Teleki Sándor akkor huszonhét éves volt. Otthagyta a főkapitányságot és beállott köz­honvédnek a tizedik zászlóaljba, amellyel Nagy- becskerekre indult. Azonban Kossuth rendeletére megint elfoglalta főkapitányi székét és szervezte a nemzetőrséget. Olyan szedett-vedett, tanulatlan és fölszereletlen sereg volt ez, hogy az emberek nagy­részének — mint Teleki később irta — nem volt más fegyvere, mint a gubájuk. Teleki gróf, ki ak­kor már őrnagyi rangot viselt, megosztotta a pa­rancsnokságot Katona Miklóssal. Dés tájékán Urbán szétverte Katona csapatait, mig Teleki Sándor, a Zsurnay parancsnokssga alatt volt huszársággal és a bécsi legiónistákkal, egyideig hősiesen védel­mezte Dés városát. Nemsokára azonban kénytelen volt felhagyni az ellenállással és visszavonulni Nagy­bányára. Bem tábornokot, mikor Erdélybe érkezett, Teleki gróf fogadta, mint kormánybiztos. Az erdélyi hadjárat alatt mindvégig Bem óldalán volt; csak­hamar ezredes lett és az erdélyi hadsereg felügye­A BIKSZÁDI Árjegyzéket kívánatra küld a Bihszádi gyógyfürdő igazgatósása. természetes ásványvíz gyógy- hatása hurotos bántalmaknál páratlan; a legutóbbi termésű savanyu uj borral vegyítve • kitűnő italt szolgáltat, % A A AA AA Kapható mindenhol.

Next

/
Thumbnails
Contents