Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-07 / 40. szám
csegehal három krajcár, egy icce káposzta egy és fél krajcár, égj icce bab három krajcár egy icce lencse két krajcár, egy icce borsó két krajcár, egy font fehér liszt három krajcár, egy font vereshagyma két krajcár, egy font foghagyma négy krajcár, egy kéthetes malac kilenc krajcár, egy háromhetes malac tizenkét krajcár egy hónapos malac tizennyolc krajcár, egy annál nagyobb malac huszonnégy krajcár, egy font sertéshús három krajcár, egy font borjúhús három krajcár, egy font bárány- hus három krajcár, egyfont juh hús egy és fél krajcár. Társasvacsora az iparos ifjúsági körben. Vasárnap, 12-én este 8 órakor az Iparos Ifjúság Önképzőköre 20 éves fennállása évfordulója alkalmából lársasvacsorát rendez a kör várutcai helyiségében. Az iskolák a gyermekszanatóriumért. A beteg gyermekekről való gondoskodás fontos ügyét szolgálja a gróf Zichy János kormányzata alatt álló Zsófia gyermekszanatórium-egyesület, amely az- áldásosan működő Balatonalmádi Zsófia gyermekszanatóriumot ez évben egy újabb pavillonnal is kibővítette és benne a szenvedő szegény iskolaköteles gyermekek ápolását teljesen ingyen, nagy áldozatkészséggel végezi. — De az első magyar gyermekszanatórium csak elenyésző kis töredékét képes az ápolásra szorulóknak befogadni, miért is állam és társadalom együttes áldozatkészségével szervezi most a Gyermekszanatórium Egyesület a Rózsadomb egy szép fekvésű nagy telkén Bókay Jánosnak, a gyermekgyógyászat hírneves tanárának programmja szerint a Zsófia központi gyüjtőgyer- mekkorházat. — Ezen magasztos feladat érdekében fordul most a gyermekszanatórium kormányzósága segítségért a nemzet mindig hű és önzetlen munkásaihoz : a nemzet oktatóihoz. /ankovích Béla vallás és közoktatásügyi miniszter ugyanis, aki tárcája terhére a tervet szintén messzemenőleg támogatja, most minthogy a gyermekek egészségügyének felkarolása olyan feladat, amelynek megoldására az államnak és a társadalomnak karöltve kell fáradoznia és minthogy a szegény sorsú beteg gyermekek felsegitésének ügye a tanulóifjúság lel- kületéhez is legközelebb áll, engedélyt adott arra, hogy a tanulóifjúság a gyermekszanatórium érdekében gyűjtést eszközölhessen. Ezúton is azzal a kérelemmel fordul a gyermekszanatórium kormányzósága a közönséghez és főleg a tanulóifjúsághoz, hogy néhány fillérrel a központi Zsófia gyermek- kórház létesítéséhez is hozzájáruljanak. — A gyűjtött összeg feltüntetésére szolgáló iveket a tanintézetek tanárai és tanítóitól lehet átvenni és ugyancsak az iskolákhoz kell a begyűjtött összeget átszolgáltatni. Minden fillér, melylyel a gyermekszanatóriumot szolgálja, örömet és áldást fog fakasztani, mert nincs a világon irgalmasság szebb és meg- hatóbb, mint amely a szegény beteg gyermekek ágya fölé hajlik. Felkérjük tehát a tanulóifjúságot, hogy a legmelegebb érdeklődéssel támogassák a ; Gyermekszanatórium vezetőinek törekvését, hogy a j gyermekszanatóriumi gyűjtés minél eredményesebb legyen, hogy a magyar gyermekvédelem legújabb vára a Zsófia központi Gyermekkórház is megépülhessen. Arc-szeplőkréme. A nyár meghozta a szeplőket. Szépségükre adó hölgyek tehát óvintézkedéseket foganatosítanak. Mi mással, mint arckrémmel ? Ez okból szükségesnek tartjuk rámutatni a „Szeplö-Crémre“, melynek elsőrendű minősége páratlan és avval az előnnyel bir, hogy már egy tégely használata után a szeplők, májfoltok, arctisztátalanságok stb. örökre eltűnnek. Nagy tégely Kor. 1.50, próba tégely 80 fillér, szappan 80 fillér. II. Rákóczi Ferenc drogériából Nagybányán. NAGYBÁNYAI HÍRLAP Egyről-másról. Leányos apák ! Fogadjátok mély részvétemet! A részvétben annak idején nekem is lesz részem. Most egyelőre csak mások fölött sajnálkozom. Mert hát — mondjuk ki őszintén, — gyalázatos idők járnak. A szegény leányok pártában maradnak. Csak a kinek nagyobb szabású hozománya van, az számíthat férjhezmenetelre. Van u- gyan kivétel is, de olyan ritka, mint a fehér holló 1 Micsoda megbötránkoztató históriákat hall és olvas az ember nap-nap után! Valóságos vásári tárgy lett a leányból. Hová lettek az ideális gon- dolkozásu férfiak ? Azt hiszem, mi voltunk az u- tolsók. Utánunk már csak reálisták születtek, akik abban a téves hitben nevelkedtek, hogy csak a pénz boldogít. Háborgó lelkem egész utálatával illetem mindazokat, kik a családalapítás fenséges gondolatát a matériális körülmények latba vetésével szennyezik be. Hát mire való a férfiú két dolgos keze ? Nem arra-e, hogy megszerezze, megkeresse a mindennapi kenyeret ? Az asszony vagyonából akar a férfi élni ? Pfuj! Leányos apák! Álljatok szövetségbe, alkossatok trösztöt. Mindazokat a fiatalembereket, kik hozományra utaznak, ki kell zárni a társaságból! Aki pedig udvarol egy leánynak s bár burkolt szavakkal is hozomány iránt tudakozódik, vagy megbízott közbenjáró által igyekszik a hozomány dolgát felszínen tartani, — azt minden kímélet nélkül ki kell a házból akolbolitani! Ti pedig harmatos virágszálai a szülőknek, legyen bennetek több büszkeség! Nézzétek le a hozomány vadászokat s úgy játszódjatok velők, mint a macska az egérrel. A hozomány vadászok pedig jegyezzék meg, hogy a szerelmi házasság örökös nászi állapot, mert szerelem az oka, eredete és célja mindennek e világon és minden társadalmi baj az érdemetlenül megszerzett haszonélvezetből ered . . . * . * * A francia kormány a tervbevett adóreformmal kapcsolatban behozza az agglegény adót is, mely a jövedelemadó 20 százalékát fogja képezni. Helyes ! Bárcsak a mi pénzügyminiszterünk is behozná ! Tiszteséges összeggel gyarapítaná az állam jövedelmét. A sok gyerekes szülőket pedig jutalmazni kellene, mint hajdan Rómában, hol szintén 431-ben Krisztus előtt megadóztatták az agglegényeket és megjutalmazták a családalapitókat. Például Metellus cenzor a szenátusban mondott beszédében nyíltan követelte, hogy az agglegényeket házasságra kényszerítsék. Még csak nem isszépitgette a dolgot, hanem kijelentette, hogy ha teher is a házasság, — de kötelesség! Rómaiak! — mondotta — ha lehetséges volna asszony nélkül élni, sok kellemetlenségtől menekülnénk meg; minthogy azonban a természet úgy rendezte be, hogy velük ugyan nem lehet boldog az ember, nélkülük azonban kipusztulna a földről, hát inkább válasszuk az utóbbit és inkább törődjünk az állam fenmaradásával, mint kellemetlenségeinkkel. Metellus cenzor kirohanását azonban nem kell túlságosan komolyan venni, mert a történelmi feljegyzések szerint őkelmének hárpia felesége volt s igy érthetővé vált nagy hangú kijelentése. Augusztus császár az agglegényekhez a következő szózatot intézte : „Ti rossz polgárok vagytok ! Mert az állam fenmaradását nem segítitek elő. Szigorú büntetést rovok azokra, akik meg nem házasodnak, Akik pedig teljesitik honpolgári kötelességüket, olyan jutalmakban részesülnek, amilyenekkel a legnagyobb erényeket szokták jutalmazni.“ Rómában az agglegények Caesar alatt nem örökölhettek. Ezt bizony nálunk is ki lehetne mondani. Agglegény családi vagvont ne örököljön, csak alamizsna dijat kapjon, amiből-tengesse életét! 5. BÁNYÁSZATI HÍREK. Személyi hirek : Neubauer Ferenc miniszteri tanácsos, kerületi bányaigazgató két heti szabadságra távozott. — Hamrák Ferenc m. kir. bányatanácsos a pénzügyminisztériumból hivatalos kőrútjában pár napot itt töltött. — Martíny István főbányatanácsos hivatalos ügyben Óradnára u- tazott. — Wodicska István bányatanácsos vezetéknevét Csermely-re magyarosította. Ányesi bányák. A Felsőmagyarországi bánya- és kohómű r.-t. mintegy 5 évvel ezelőtt az ányesi völgyben, Óradna község határában vétel utján zárt kutatmányokat szerzett meg. Évek során át az azokban előforduló vaskovand települést kutatási munkálatokkal szakszerűen feltárta és a zalathnai m. kir. bányakapitányság által adományoztatta. Miután a kutatási munkálatokkal meggyőződést szerzett arról, hogy az ányesi vaskovand telep kibá- nyászásra alkalmas ércet tartalmaz és hosszú időkig nagyobb üzem fennállását annak mennyisége biztosítja, elhatározta hogy annak üzemét berendezi. Ennek első lépése gyanánt elsősorban majdnem a havas szélén fekvő bányákat szekérközlekedésre nézve megközelithetővé tenni kívánta, miért is a besztercei m. kir. erdőigazgatósággal megállapodásra jutván' a bányákhoz kis és nagy Anyes torkolatától mintegy 10 km,-es szekér ut építését megkezdette. Ugyancsak ez év nyarán a bányának Borsa vasút állomással való sodronypálya tervezetét, illetve ezekkel kapcsolatos felmérési munkálatokat végeztette és a nagyobb arányú építkezést a jövő év tavaszán megkezdeni szándékolja. Azi de őszt és telet felhasználván a végleges tervek kidolgozására és építési anyagok előkészítésére. Halálos szerencsétlenség. A „Rudai tizenkét apostol bányatársulat“ gurabárzai telepén m. hó 17-én halálos kimenetelű baleset történt. A nagy feszültséggel dolgozó villamosvezeték főszerelőjét, Hartl Györgyöt eddig ki nem derített okból ölte meg az áram. Hartl a vezeték szerelésein foglalatoskodott s miért, miért nem, annélkül, hogy valakinek szólott, avagy az áramot elállitotta volna, a transzformátorhoz ment, hogy ott az uj vezeték kapcsolásán valamit javítson. Ebbéli foglalatossága közepette, talán véletlenséghől, a vezetékhez érhetett, mert rövidesen szótlanul összerogyott és a helyszínen nyomban meghalt, Mikor segédje a balesetet észrevette, Hartlhoz szaladt és kihúzta a kapcsolótábla alól, de már segíteni nem lehetett rajta, — megölte a villamos áram. A hatóság részéről az eljárást megindították. Az elöntött kincstéri sóbányák megmentése. Az idei katasztrofális időjárás tudvalevőleg nagy pusztítást vitt véghez az erdélyi sóbányákban Különösen a marosujvári sóbányák érezték meg a pusztitó időjárás rettentő hatását. A tárnák legnagyobb része viz alá kerüit, sőt maga Marosujvár városa is abba a veszedelembe jutott, hogy a bányákba oeözönlött víztömegek által előidézett földcsuszamlások a város népes utcáit sem hagyta é- rintetlenül. Az elmúlt napokban a helyszínen járt maga a pénzügyminiszter is és egy szakértő-bizottság állapította meg, hogy a rettenetes vizmeny- nyiségeket miként távolítsák el a sóbányákból. Ebből az alkalomból megbeszélték, hogy a jövőben miként lehetne az elemi csapások okozta károknak elejét venni, illetve miként lehetne a vízzel elárasztott bányák sótartalmát értékesíteni. Úgy értesülünk, hogy a szakértő-bizottság ajánlani fogja a pénzőgyminiszternek, hogy külföldi mintára térjen át a sófőzésre és hogy a száraz kitermelés helyett a főzés rendszerét alkalmazzák. Ez a berendezkedés természetesen nagyobb összegeket igényel, de viszont lehetővé teszi, hogy veszendőnek induló nagy értékeket ismét megmentsenek a kincstár számára.
