Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1913-10-07 / 40. szám

1913. októerb 7.

NAGYBANYAI HÍRLAP

3.

A sivatag képzelete teremt:

Várost emel tengerfenéken, Gyöngypaloták tündökölő sora, Amilyen volt Palmyra régen.

Égbe szökő, ragyogó kupolák, Allaht dicsérő ünnepi csodák.

S amig a légben tarka változatban Csalóka képek ezre száll tova: Számum oson vereslő szemfedélen Sakált neszei a beduin lova. Sfinksz Őrködik Lybia fekhelyén Mert álmodni jó, álmodni édes

Lásd, én is csak álmodom.

... „ A magyar nemzet történelmi múltjában eleven erővel, lelkesítő, de^fájó emlékezettel uralkodnak az 1848- 49-iki szabadságharc eseményei. Ez az idő, amelyben a nemzet egyik legragyogóbb, legdicsőségesebb küzdelmét vívta, s ez az az idő, a melyben a legkeservesebb, legszivettépőbb fájdalmak érték. A nemzet kegyelete hódoló tisztelettel és áhitatos gyásszal veszi körül a vértanuk emlékét és szivében őrzi az elmúlt, fájdalmasan dicső korszak e- seményeit. Ennek a korszaknak legfájdalmasabb mozzanata a tizenhárom aradi vértanú halála, kiknek emlékéhez a nemzetet a soha meg nem' szűnő tisztelet csatolja. Emlékezzünk reájok, a nagy hazafiakra, kik életüket áldozták a Hazáért s kiknek kihullott véréből fakadtak a szabadság rózsái. Legyen emlékük áldott időtlen időkig.

Vármegyei közgyűlés. Nagykárolyban, a vármegyei székház gyüléstermében vármegyénk törvényhatósági bizottsága október hó 9-én délelőtt 10 órakor őszi rendes közgyűlést tart. A tárgy- sorozat főbb pontjai: Alispáni féléves jelentés. A törvényhatóság 1914. évi költségelőirányzata. A közigazgatási bizottság kiegészítése. A központi választmány újjáalakítása. Az állandó választmány újjáalakítása. Az igazoló választmány megalakítása Az állandó bíráló választmány megalakítása. Az 1914 évre kivetendő vármegyei pótadók.

Áthelyezések, llosvay Aladár alispán Kó- ródi Katona János tb szolgabirót Csengerbe, Thur- man Zoltán közigazgatási gyakornokot Szinérvá- raljára helyezte át.

bemázolt deszkákon s a vízben kacagó, apró gyermekek henteregtek.

S hogy meglátták a jövevényt, ujjal mutogattak reá s úgy visitozták: „Né! Az uj kisasz- szony ! De szép !“

Ö pedig leült a parton s várt csendesen. Azt hitte, hogy ha a gyermekek kijönnek a vízből, összebarátkozhat velük.

De rosszul számított.

A gyermekek már megszokták, hogy ott a tanitókisasszonyok úgy sem maradnak egy-két hétnél tovább s hangos kacagással kiugráltak a sekély vízből, felkapkodták a ruhácskákat s mint egy pajkos angyalsereg, meztelenül, lobogó hajjal, kőröl-kőre szökellve, szaladtak végig a patakmederben s eltűntek a tanitókisasszony szeme elöl.

A kutya kérdőleg nézett Magdára. Vinyogott, hivta magával. De a leány nem mozdult. A gyenge füttyentést sem hallotta, amely Bobbit a gyermekek után küldte. A kutya felfigyelt s lihegve a gyermekek után futott.

Bobbi vigyázott a mérnök kis fiára. Magda nem látta, nem vette észre a közelben álló alakot. Lelkére reánehezedett a szomorúság s lassan, lecsukó fejjel, hangtalan fájó sírással elindult hazafelé.

A főmérnöknek felcsillant a szeme. Egy pillanatra elkapta a gyönyörűség. Vágyó szemekkel meredt a lassan haladó kívánatos leányalak után. De ezt az érzést hamar elfojtotta egy másik, egy örökbosszus, vad, kaján ősindulat. A bosszú édes,

Egyházi szónoklatok. Bangha Béla Jézus társasági atya a r. k. plébánia templomban ma kedden d. u. 3 órakor és 5 órakor, szerdán d. u. szintén 3 órakor és 5 órakor fog prédikálni.

„Tartsd meg, Isten !“ Ami egykor, gyászos borús napokra emlékezve, — nfrázis, vagy túlságos loyalitás“ volt, az ma igazán, a legőszintébb, a legáhitatosabb ima, amelynek őszinteségében és áhítatában senki sem kételkedik, hisz szívből szakadó imája nemcsak a magyar nemzetnek, hanem velünk együtt mindama népeknek is, amelyeknek egész állami élete és gyarapodása, boldog nyugalma függ annak a pátriárkakoru Uralkodónak lététől, akinek békeszándékai előtt a legnagyobb harci készültségben, állig fegyverzett népek fejedelmei is fiúi hódolattal hajolnak meg. — A legnagyobb dicsőséggel és a béke fönntartásával kiérdemelt, általános hálával övezetten uralkodó királyunk névnapján városunk templomaiban ünnepi megemlékezések történtek a hívők és hivatalok képviselői jelenlétében, mig az iskolákban mindenütt szünetelt a tanítás.

Előléptetés A vallás és közoktatásügyi miniszter Demeterné Balázs Vilma polgári iskolai tanítónőt a IX ik fizetési osztályba léptette elő.

Köszönetnyilvánítás. Megboldogult, feledhetetlen férjem elhunyta és temetése alkalmából jóismerőseim részéről megnyilatkozott mély részvétért, melylyel nagy fájdalmamat enyhíteni törekedtek, ezúton mondok hálás köszönetét. Özv. Vi- rágh Lajosné.

A „Darvin“ Éppen egy éve, hogy e kitűnő, igazán hézagpótló folyóirat Dr. Fülöp Zsigmond szerkesztésében és kiadásában megindult. A természettudományos kultúrára szomjazó olvasók nagy száma bizonyítja, hogy szükség van rá és hogy megfelel föladatának. A most megjelent október 1-ei szám a következő czikkeket tartalmazza : Du-Bois Raimond : Az érzékelések kutatásának uj módszere. Vekeredi Béla; Laknak-e a Marson? F. A halak és a szárazság. Dr. Molnár Elek: A hipnózis és szerepe az orvostudományban. Szondi györgy: A munkamegosztás fokozatai a sejtben. Dr, M. S.: Az élveboncolás az ó- kori orvostudományban stb. — A kéthetenként megjelenő illusztrált folyóirat előfizetési ára a Darwin-könyvtár ingyen mellékletül adott négy

fájó gyönyörűség! Mit bánja ő, hogy nem ez volt, aki az életét tönkretette. Hisz ez is csak nő! Megcsalna mást! Bűnhődjék mindenik! S mielőtt elindult volna, hogy a fia után nézzen, gyilkos, kárörvendő arccal nézett hosszan a lány után. S mialatt terveket szőtt, nem tudta, hogy a saját lelkét morzsolja szét kegyetlenül, amikor nem engedi oda be a feledést s a megnyugvást. Másnak csak rövid kellemetlenségeket szerez a bosszú, de aki azt folyton életre hívja, a saját vérét adja oda neki. Kárhozattal, örök fájdalmu nyugtalansággal fizetteti meg a jelenlétét ez az érzés. Aki a bosszút a lelkében táplálja, az vakon botorkál éles kések között s ha másokat bánthat is, aki legjobban szenved, az ő csupán.

Magdát egymás után érték a kellemetlenségek. Mind, mind a mérnök szerezte neki, de sohasem mutatkozott. Félt attól, hogy egy könny, vagy egy mosoly eltérítheti az esküvel fogadott bosszú útjáról. Titokban, mint a rabló pók, látatlanul intézte a támadásait s boldog volt, ha minél kegyetlenebb megaláztatást mérhetett a szegény leányra.

Magda szótlanul tűrt, de a lelke félve zokogta : „Mi lesz veled ? A rokonokhoz nem mehetsz ! Éhen halsz, ha innen elbocsátnak!“

S már tiz nap múlva az is bekövetkezett. Ott találta az asztalán a fizetését és egy kurta felmondást.

Fásultan, halálos dermedt szomorúságban indult el, hogy megkeresse a szekerest.

füzetével együtt fél évre 5 korona. Mutatványszámot küld a kiadóhivatal: Budapest, VI. And- rássy-ut 60

A szüret. A városi tanács e hó 4-én tartott ülésében a szüret kezdetét október hó 20-ára tűzte ki. Ez alkalommal meghatározta a korcsolyások diját is, következően: 1—300 literes hordónak a szekérről való levétele és a pincébe lebocsátása 60 fillér, 300 literen felül 400 literig 80 fillér, 400 literen felül 1000 literig 1 K. A korcsolyások ellen fölmerülhető panaszokban a bíráskodó és rendelkező hatóság a városi rendörkapitányi hivatal.

Virágh Lajosról. A „Szilágysomlyói Újság,“ melyet Hegedűs Sándor városi főjegyző, érdemes irótársunk szerkeszt, melegen emlékszik meg elhunyt barátunkról. Lapja legutóbbi számában Hamvai Sándor apróságokat közöl Virág Lajos életéből, amikor még soinlyóí főjegyző volt. Íme két kedves história : A 90-es évek elején történt, hogy József királyi herceg, a magyar tűzoltóság büszkesége Sarmaságon át Zilahra utazott, hogy az ottani honvédzászlóalj felett szemlét tartson. Virág Lajos főparancsnok is vonatra pakolta a maga tűzoltó csapatját. Vagy hatvan ember volt ott a zászlóval, zenekarral, csupa díszben s ő maga csillogó ezüstös sisakjával, melyről fehér lószőr bokréta hajlott alá. Mikor a vicinális vonat bevonult a sarmasági állomásra, József királyi herceg és kísérete a perronra jött, ahol különböző küldöttségek vártak már reá, A királyi herceg láttára azonban lámpalázt kaptak a rendezők s csak nem akadt senki, aki az üdvözlésére siessen. Virág Lajos egyszerre a helyzet ura lett. Harsányan oda kiáltott a daliás tűzoltó csapatnak : — Vigyázz! Tisztelegj! A kürt megharsant, a zászlót meghajtották, s a főparancsnok odaállőtt az érdeklődéssel felé tekintő királyi herceg elé és katonás hangon tette meg jelentését: — Királyi fenség ! Mély tisztelettel üdvözlöm fenségedet a szilágysomlyói önkéntes tűzoltó egylet nevében, mint az országos tűzoltó-szövetségnek fenséges diszelnökét- 60 ember és a zenekar itten, otthon tizenöt maródi. Parancsára készen állunk!“ József királyi herceg elmosolyodott, barátságosan kezet fogott a főparancsnokkal, megköszönte a szives fogadtatást és kíséretével elvonult a diszszázad előtt. — Mikor a magyarok annak idején Kosuth Lajost Turinban

A malom mellett önkénytelenül megállt. Ott volt Bobbi s a gyermeksereg. Ereje elhagyta s egy fa mellett lerogyott és sirt észvesztő nagy, nagy szomorúsággal. És tőle nem messze a fiára vigyázó apa állott s gyönyörködve ujjongott a leány nagy szomorúságán.

A fákon egy levél sem rebbent, nyomasztó melegség feküdte meg a tájat s a dermedt csendben dübörögve, zúgva közeledett valami. Valahol fenn a hegyekben felhőszakadás volt s a hömpölygő víz egyszerre esett alá s mikor a leány felemelte könnyes szemét s figyelve várta, hogy mi az, ami olyan zúgva erre közeledik, tébolyitó ijedséggel látta, hogy a patak mély medre egyszerre megtelt s a rohanó viz, mint a lavina, hirtelen elöntötte az araszos vizű gátat s kegyetlenül zugva-bög- ve elsodorta a gyermekcsoportot.

Felugrott. Gondolkozás nélkül átrohant a kanyarodon, hogy megelőzze a vizet, beleugrott az életrabló, piszkos fergetegbe s két kis gyermeket megragadva, irtózatos erőfeszítéssel a partra vergődött s ott a két kicsit a fűre fektette s aztán a kiállt izgalmaktól ő is végigesett a gyepen.

Később egy pillanatra magához tért. Harangzúgás, sirás, dübörgés, suttogás zagyva öntudatlansággal jutottak hozzá.

Zugó habok, kattogó malomkerék, messziről jött gyászos sirás, harangzúgás össsevegyültek s mellette suttogva mondta ki valaki: „Megmenekült!“ Hál Istennek, felelt rá a másik hang.

Felnyitotta a szemét. Előtte állt a kocsis,