Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1913-09-16 / 37. szám
NAGYBÁNYAI HÍRLAP 1913. szeptember 16. 5. sohase panaszkodjék testi kimerültségről. Egytől- egyig szörnyűséges feltételek! Különösen az 1.7. és 10. alatti pontok képesek a legideálisabb férjet is megbolondítani. * * * Megint csak előveszem a .00 esztendős kalendáriumot s kiírom belőle a szeptember hóra összekovácsolt verseket: Hogyha szeptemberben a fa levél nem hull: Sok tüzelőfáról gondoskodj ezentúl, Mert nagy hideg lészen S csoda lesz, ha megnem fagysz egészen. Ha bő makktermése vagyon Szentmihálynak, Karácsonynapjára nagy hóhullás támad. A paraszt-regulákat tanácsos figyelemmel kisérni, mert meglehetősen ki vannak próbálva s e- lég pontosan beválnak. Őseink mesterek voltak az időjóslásban, pedig hol volt még akkor a természettudomány ? Akkor a legfontosabb és legpontosabb műszer a zöld leveli béka volt és a tyúkszem. Külömben ez utóbbi ma is megállja helyét az időjelző műszerek sorában. * * * A rövidlátás az egész világon sehol nincs úgy elterjedve, mint Németországban, a költők és tudósok képzett hazájában. Eddig a magasabb műveltség elkerülhetetlen áldozatának tekintették e betegséget, nem tettek ellene semmit, legfeljebb célszerűtlen szemüvegekkel sulyósbitották, de az utóbbi években az orvosok a paedagogusokkal szövetkezve, heves harcot folytatnak a nagyban elterjedt szem- betegség ellen. Mindenekelőtt arra törekedtek, hogy a rövidlátás eredetének okait kikutassák és évek folyamán, a tanulók alapos megfigyelése alapján határozottan megállapították, hogy a rövidlátás a legritkább esetben az egyénnel született szervi hiba. így például egy berlini iskola legalsóbb osztályában 1000 tanuló közül csak két rövidlátó találtatott, Ez a szám azonban a felsőbb osztályokban meglepő gyorsasággal szaporodott, úgy hogy a gimnázium első osztályában már a növendékek 30—50 százaléka rövidlátó volt. Tehát az iskola a betegség fészke és éppen ezért a tanítók a leghivatottabb harcosai a betegség megakadályozásának. Nemcsak a gyermekeket világosítják fel, de a szemorvosok erélyesen követelik a varrásmunka korlátozását az iskolában, az írási és olvasási óráknak félórára való leszállítását és az iskolai könyvek apró betűinek kiküszöbölését. A sport és játék bevezetésétől is reményük a rövidlátók számának csökkentését. Teimészetes, hogy az iskolának és a szülői háznak egyaránt kötelessége a gyermekek felügyelete és felvilágosítása. Ezt a csekély fáradságot nem szabad sajnálni, ha meggondoljuk, hogy a rövidlátó sohase lesz többet egészséges szemű. BÁNYÁSZAT. ^ Tharsis. Irta: Kápolnai Pauer Victor. A mai Spanyolország földjén harmadfélezer esztendővel ezelőtt még az iberek ősi népe lakott. Országuk hires volt nagy termékenységéről s már talán évezredek óta valóságos földi paradicsom lehetett. Itt virultak a régiek mondái szerint a Hes- perisek kertjei s a délnyugati előfokon, a Promontorium sanctumon túl, feküdt a mytholologia Ely- siuma. Költők énekelték meg a vidék szépségét és gazdagságát s a regék a boldog lakók mérhetetlen vagyonát nem győzik eléggé színesen lefesteni. Hiszen Anakreon dalai a pompás Tharsisról s a görög mondák mind ezt megőrizték. Atlas és Hesperis leányai laktak a bájos hellén regevilágban a tündérkertekben, itt az Oke- anos folyó mellett, Atlas és Gorgó közelében, az örökös homály határán. A hesperisek kertjében tartották esküvőjüket Zeus és Hera. Gaia az isteni menyasszony részére ajándéknak a hires arany almákat hozta létre. Herakles is járt e bűbájos földön s neki sikerült az arany almákat elrabolnia. De nem csak a szinpompás mese világ tündér alakjai tűnnek fel ezeken a tájakon, a történelem is mintha regéket mondana, ha az iberek- ről számol be. Mert fel jegyezték a régi historikusok, hogy mikor a karthagóiak ebbe az országba jöttek, csak szinezüstből készült edényeket, bor korsókat és eszközöket találtak a lakosoknál s a benszülöttek istállóiban még a jászol is ebből a nemes fémből készült. Tharsisról énekeltek a költők, Tharsis hajóknak hívták a föníciaiak vitorlásait, melyek ezüstöt hoztak a középtenger kikikötőibe. A Tharsislakók: a tardetanusok, hat ezer éves kultúrával dicsekedhettek s büszkék voltak irodalmukra és versekbe foglalt törvényeikre. Ősrégi idők óta űzhették itt a fémek kohászatát s nem csak ezüstöt, hanem aranyat, rezet és vasat is termeltek. A spanyol fegyverek már régen híresek voltak s a föníciaiak kereskedtek azokkal az Atlanti óceán és a Földközi tenger partvidékén. Cadix városa, a régi Gades, alapítását az időszámításunk előtti 1100-ik évre teszik a mondák és Strabó szerint a római birodalomnak legvirágzóbb és legnépesebb második városa volt. Az ország gazdagságát nem csak termékeny földje, kereskedelme s jó kikötői teremtették meg, hanem azt nem csekély mértékben ezüstbányászatának is köszönhette. Ezeket a bányákat már a föníciaiak s később a karthagóiak művelték. Politikai szerepűk is volt. A nagyszerű előfordulás lehetővé tette az óriás arányokban való fejtést s igy mérhetetlen gazdaggá s ezzel együtt hatalmassá is vált mindenkori tulajdonosuk. Hannibál, mint Pünius említi, naponta 105 kg. ezüstöt bányásztatott a hispaniai bányákból. Ez időben pedig, mint tudjuk, az ezüst majdnem oly értékes volt, mint az arany. Elképzelhető, mily hatalmas eszköz volt ez a jövedelem az ókor egyik legnagyobb hóditójának kezében. Polybius idejében Uj Karthago, vagyis Cart- hagena bányáiban 10.000 ember dolgozott. Ezek a bányák a római népnek naponta húszezer koronán felüli jövedelmet hajtottak. A spanyol Huelva tartományban s a portugáliai Alemtejs kerületben fekszenek a mostani ezüstbányák San Domingo, La Zarsa és az ősi Tharsis. Már a bibliában találunk adatokat, melyek csak a Rio Tinto melletti rézbányákra vonatkozhatnak. A Spanyol bányákat, főleg Rio Tintot később elhanyagolták s a mórok kiűzése után az üzem mind inkább visszafejlődött. A hetvenes évek elején egy londoni és brémai cégekből álló konzorcium megvette a bányákat Rio Tinto vidékén 3,850.000 forintért, vasutat épített Huelva kikötőjéig s ott rakja be az ércet a tehervonatokból a tengeri hajókba.. Tharsis is Huelván át exportál. 1850 óta jött, ez a talán legrégibb bányája Európának, újból üzembe s réz bányászata, még nem is oly régen, pár évtizede, ismét óriás volt. A nyolcvanas években a világ réztermelésének negyedrészét adta évente. Azóta azonban a világ egyéb tájain még ki- tünőbb réztermő helyeket fedeztek fel s igy Tharsis már nem vezet se az ezüst, se a rézbányászat mezején. Híressége nem sokára csak a régi feljegyzéseken fog alapulni, de a görök költők lantján élni fog s a regék arany szálai mindörökre hozzá fűződnek akkor is, ha az Elysium már nem a Promontorium sanctum mögött terül el s a hes- peridák kertjét is hiába keresnők ebben a szép országban. Ezüst érceket nem szállítanak már a föníciai tharsis hajók, hanem nagy óceán gőzösök, a régiek előtt ismeretlen világrészből, mely a Heracles oszlopain is túl fekszik mérhetetlen távolságra. De olyan ország ma már nincs, hol ezüst jászolból ennének az állatok. Az ezüstöt, bár értéke nagyon lehanyatlott, mégis másra használják most. Anakreon éneke Tharsisról elhangzott s ma már csak a bánya lokomotív füttyje az a zene, melyet az ottani tájakról messzire is hallani. A szegény spanyol bányamunkások a szép holdfényes éjszakákon mandolin hangjainál táncolnak és Tharsis modern leányai vígan csattogtatják kasztanyettjeiket, örülnek az arasznyi létnek s nem tudnak semmit a nagy múltról, a Hesperisek kertjéről, az arany almáról, s arról a régi kultúráról, mely paradicsomot varázsolt egykor a világnak erre a csendes zugára. Arc-szeplőkréme. A nyár meghozza a szeplőket. Szépségükre adó hölgyek tehát óvintézkedéseket foganatosítanak. Mi mással, mint arckrémmel? Ez okból szükségesnek tartjuk rámutatni a „Szeplő-Grémre“, melynek elsőrendű minősége páratlan és avval az előnnyel bir, hogy már egy tégely használata után a szeplők, májfoltok, arctisztátalanságok stb. örökre eltűnnek. Nagy tégely Kor. 1.50, próba tégely 80 fillér, szappan 80 fillér. II. Rákóczi Ferenc drogériából Nagybányán. BÁNYÁSZATI HÍREK. Uj bányagyakornokok. A m. kir. pénzügyminiszter a nagybányai bányaigazgatóság kerületébe Rmenyik Ernő és Waldner Zoltán végzett főiskolai hallgatókat bányagyakornokká nevezte ki. Mi készül a földgáz körül? A földgáz értékesítésére, mint ismeretes, szindikátus alakult, amelynek tagjai a budapesti nagybankok, több angol társasággal egyetemben. A szindikátus egyelőre nem lép aktivitásba, nem is akar gyors és sietős munkát végezni, mert be keli várni, amig megkapja a szakvéleményeket geológiai és financiális szempontból. A Sármáson járt szakértők véleménye nem titok. Azt mondják, hogy a sármási földgázelőfordulás felülmúlja a pittsburgit. Azt a tényt is megállapították, hogy a próbakutak napi földgáztermelése megfelel 41.000 métermázsa napi, vagyis 15,000.000 métermázsa széntermelésnek. Természetesen ezt a számot fokozni lehet, miután a nagyszámú üzem mellett egész sereg uj kutat kellene fúrni. A szakértőknek az a feladata, hogy kimerítően referáljanak mindenről és arra is kiterjeszkedjenek, hogy rentábilis lesz-e a földgázt Kolozsvár, Nagyvárad és Debrecen felé, esetleg Budapestre elvezetni, Ősz előtt nem lehet szó döntésről, de annyit már is tudunk, hogy a földgáz financirozása megoldottnak tekinthető, mert az üzlet igen jó s a bankok nem áldoznának ezreket előtanulmányokra és előkészületekre, ha nem volna komoly szándékuk a megvalósítása iránt. A szindikátus élén egyébiránt a Kereskedelmi Bank és Hitelbank áll, de kiveszi részét a Pesti Hazai, a Leszámitolóbank, a Magyar Bank, az Ágrárbank, néhány bécsi intézet, a British Foreign Securities Investment Trust Ltd. Haes and Son, Baifour Williams et Co., C. T. Browning et Co Ltd. és még néhány angol cégből álló londoni pénzcsoport.
