Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-19 / 33. szám
fazekasmester, tüdőgyuladásban; özv. Szűcs Sán- dorné, Faragó Borbála, rkatli. 83 éves végelgyengülésben; aug. 12. Markovics Ilona, gkath. 1 hónapos téglavető napszámos gyermeke, veleszületett gyengeségben; aug- 13. özv. Kalapos Jánosné Toroczkai Erzsébet ref. 80 éves, alamizsnás, vég- elgyengülésben; aug. 14. Mermuth Jakab, rkath. 27 napos, bányamunkás gyermeke, bélhurutban; aug. 14. Horváth Tamásné, Horinc Ilona, grkath. 41 éves napszámos, tüdőgyuladásban; aug. 15. Dudra Jánosné, Jeismann Anna, rkath. 61 éves hátgerincsorvadásban. Házasságot kötöttek: Bech Sámuel bádogossegéd munkácsi és Weísz Mária nagybányai; Willinger Pál, Ferencz, István gyógyszerész eperjesi és Kiss Emília, Lippa, Veronika, nagybányai; Sztretye János bányamunkás és Mokdorki Mária szakácsnő nagybányai lakosok. Kihirdetés alatt állanak: Brebán László bányamunkás és Rusorán Mária szobaleány nagybányai ; Smitku György Béla cipészsegéd és Sza- szarán Erzsébet nagybányai; Marosán Mihály bányamunkás és Árgyilán Rozália szolgáló nagybányai ; Dr. Kun Béla ügyvéd nagyszőlősről és Farkas Csáli nagybányai; Nsgy Lajos bányamunkás nagybánya-borpataktelepi és Nagy Magdolna varrónő zazari lakosok. * * * Kitűnő társas játékot hoztak divatba az angolok. Cime: viteraverseny — társasjáték. A háziasszony a vendégek fogadása előtt üres névjegylapokon érdekes modern beszélgetési témákat jegyez fel és amikor a vendégek megérkeznek, szét osztja köztük a kártyákat, még pedig olyképpen, egy ur meg egy hölgy mindig agyanazt a témát kapja. A szalonban a székek párosával vannak felállítva és azok a párok, akik ugyanazt a témát kapták, egymás mellett foglalnak helyei. Adott jelre azután megkezdődik a vitaverseny. Az első pár felolvassa a témáját és elkezd fölötte vitatkozni. A téma megbeszélésére öt percnyi idejük van, azután a következő pár következik és igy tovább. A verseny végén szavaznak, hogy ki csevegett a legelmésebben és a háziasszony jutalomdijat ad ama vendégeinek, akik a legtöbb szavazatot kapják. Az uj társasjáték rendkívül szórakoztató és mulattató ; mindenkinek pedig alkalma van, hogy magát a vitatkozás nehéz mesterségében gyakorolja. CSARNOK. _____ Hölgyek öröme. (A toalettasztal titkai.) 5. hard, az örökifjú művésznő meleg vízben és — pezsgőben fürdik, szóval félig-meddig szénsavas fürdőt vesz. Vilma hollandi királynő fürdőjébe citromlevet és kölni vizet vegyit s ez a fürdő állítólag rendkívül frissitőleg hat. Kéz-és arcmosásra glicerin és rózsavíz keverékét használja a szépséges királynő. Ha a napi fürdővízbe egy kis glicerint, vagy boraxot vegyítenek, ez rendkívül finommá, puhává teszi a bőrt. Állítólag megfiatalít az eper- vagy málna-főzettel készített fürdő. Carmen Sylva román királynő fürdője erdei füvekből főzött esszenciával készül. Nem kevésbbé hatásos az arc felfrissítésére, szóval a fiatalság megőrzésére a masszázs. Ma már éppen úgy terjed az arcmasszázs, akár a kézápolás s kétségtelen, hogy az arcizmok, a vérkeringés felfrissítése csak üdítő hatással lehet az arcbőrre. Alexandra angol királynő a mindennapi arcmasszázsnak köszönheti fiatalos vonásait. A tizennyolcadik században divatos szépitő- szer volt a Gileád-balzsam. Ezer márkába került fontja, de takarékosan is bántak vele: egy csipetnyit eldőrzsöltek az arcon és kézen s ez állítólag elég volt a bőrápoláshoz. De a legjobb, legegyszerűbb és legolcsóbb szépitőszert Ninon de Lenclos használta, ő pedig hetven éves korában is megcsodált szépség volt. Nem kell hozzá más, mint tiszta, hideg viz és egy flanelldarab. Ezzel mindennap ledőrzsöljük az arcunkat s az jobban fiatalít a legraffináltabb szépi- tőszernél ! * BÁNYÁSZAT. A rádium. Az alchémia egykori mesterei, akiket csodás, bűvös erővel ruházott fel koruk, a félelmes adep- tusok, kik erős reménnyel, törhetetlen hittel keresték a „magisterium magnát“, a bölcsek kövét, a szervezet újjá teremtő erejét, az örök ifjúságot, a rohanó kornak, a tudás hatalmas erejével hajtott szekerének zörgésénél ha felriadnának örök álmukból, élükön a tudós Batiliús Valentinussal, elálmélkodnának a látottakon. Több ez, mint amit ők kerestek s való az, amiről zavaros képzeletük egykor még álmodni sem mert. Csak egy maradt meg a maga megfejthetetlen rejtett nagyságában, csak egyet nem tudott megközelíteni a tudás s megfeszített munkájuk ellenére a chémikus világ munkásai nemhogy közelebb, de mind távolabb jutnak a maga misztikus nagyságában az anyag fogalmától. Annak az a- nyagnak fogalmától, melynek csak létezését lehet megállapítani és amelynek külömböző nevek alatt hívője az egész emberiség, — kövesse bár Krisztust, imádkozzon a Thalmudból, forduljon szent gondolattal és arccal Mekka felé, vagy égő tűz mellett áldozzon Budhának. Száz meg száz kifogyhatatlan megnyilatkozásában ma, amikor a csodák kora lejárt, — s a miszticizmus titkaiban csak a vén asszonyok hisznek még, — a reális tudományok terén kell keressük. Az apostolok tanításai szerint is főcél az emberi tökéletesség, felfogni mindazt, amit az anyag ad és emberi erővel az emberiség szolgálatára kényszeríteni s kutatni tovább a konkrét tudományok terén. Ké ellentétes tudás, világnézet küzdött egymás ellen : a fizika és kémia. Amaz a külsőről következtetett az egészre, emez az alkotó erőket kereste. S minthogy igaz az, hogy: tisztultabb felfogás az eszmék összetűzése nyomán támad, — a kémia óriási lépéssel haladt előre az emberiség szolgálatában. Egyről-másról. A házastársak közti élet szabályait minden modern állam törvénycikkekbe foglalja. Úgy látszik nem tartják elég erősnek és biztosnak az erkölcsi érzéket. Paragrafusokkal kell biztosítani a nő és a férfi jogát s még az egymással szemben való viselkedést és modort is elő kell írni, melytől ha egyik vagy másik eltér, — ráhúzzák a paragrafus büntető skáláját. Hogy fogalmunk legyen a kiszabott büntetésekről, ime egy nehány: 1. Ha a férj elviselhetetlenné teszi a feleségének a házaséletét, becsukják 3-ÍÓ1-6 hóig s kenyéren és vizen raboskodik. Viszont ha az asszony cselekszi ugyanazt, szintén bezárják, de a jó kosztot nem vonják meg tőle. 2. Ha a férj havonként egyszernél többször megy ittason haza s az asszony följelenti; az ittasságot bizottságilag állapítják meg s a férj-uramat 14 napra becsukják. Ugyanez történik az asszonynyal is. 3. Hűtlenség esetén mind a férjet, mind az asszonyt, — a kivel a házasság törést elkövette, — pellengérre állítják 24 órára. 4. Tilos a férjeknek hivatalbeli gondjaikat vagy üzleti kellemetlenségeiket a családi otthonban szellőztetni. Viszont tilos az asszonyoknak a cselédperpatvarokkal molesztálni a férjeket. Az uj törvény nemcsak a férj — és feleség hanem a fiatalember és leány viszonyára nézve is büntető paragrafusokkal szolgál: például: Ha egy fiatalember öt ízben ellátogat egy házhoz, a hol leány van s ott megvendégelteti magát: köteles a leányt nőül vennie. Ha az utcán tízszer kisér egy leányt s azt szórakoztatja; a leány jogos reményeket táplálhat, mit ha az urfi be nem vált, törvény elé kerül. Viszont becsukják azokat a kisasszonyokat is, akik magaviseletükkel jogos reményt ébresztettek a fiúban s megkérés esetén mégis kikosarozzák. Ha valamelyik fiatalember — véletlenül (!) oly pongyolában lát meg egy leányt mely a harisnyakötő határmesgyéjét túlhaladja: kutya kötelessége feleségül venni. Jogában áll azonban a férfiúnak a leányrészérőli netaláni szándékos pon- gyolázást bizonyítani. A bizonyítékok elbírálására vén leányok alkalmaztatnak megfelelő napidij mellett. Végül a 40 éven felüli leányok ki vannak véve a törvény hatálya alól. Azokkal szemben a férfiak kötelezettsége megszűnik. Ezek a törvények nem nálunk érvényesek de még a Balkán államokban sem, hanem egy amerikai kis köztársaságban. Behozni azonban bátran \ ‘ehetne nálunk is! Már az ó-kor asszonyai igen jól értettek ahhoz, hogy arcvonásaikat a legkülömbözőbb mesterséges anyagokkal, eljárásokkal felfrissítsék, szóval szépítsék magukat. Rómában, különösen a császárság alatt a nők nem csupán mindenféle esz- szenciákkal kevert fürdőkkel ápolták a testüket, hanem rendkívül finom kozmetikai szereket is használtak az arc- és kézápolásra. Illatos olajokkal, kenőcsökkel kenték a hajukat, amely művészien bodoritott fürtökben övezte arcukat. Az előkelő római nő toalettasztalán éppen úgy megtalálhattuk volna a tükröt, rizsport, arcfestéket, manikiireszkö- zöket stb. A római paloták egyik legfontosabb helyisége volt a pazar fényűzéssel berendezett fürdő, amelyet naponta használtak. A szappant azonban nem ismerték a rómaiak, ehelyett a Saponaeria dúsan habzó gyökerét használták. A szappant először Nagy Károly uralkodása alatt 800-ban kezdték készíteni Németországban s eleinte csak mosakodásra használták, mert a ruhákat ebben az időben lúgos vízben mosták. Minél ragyogóbb volt az élet a hercegi udvarokban, annál jobban törekedtek rá a főrangú nők, hogy szépek legyenek. Ezt aztán a legfurcsább ötletekkel akarták elérni: a reneszánsz idejében gyönyörűnek látták a szépségflastromokat, amikből néha hármat-négyet is elhelyeztek az arcukon. Fekete selyemből vágták ezeket különféle alakokra: volt csillag, félhold, légy és bogáralaku szépségtapasz. Mennyit változott az ízlés az idők folyamán! Ma a nők kétségbe vannak esve, ha az arcukon valami pattanás támad, amit egy kis angoltapasz- szal kell eltakarniok s igy jelenni meg például a bálteremben. A legtöbb piperecikket most természetesen Páris szállítja. Milliók és milliók hevernek a francia parfüm- és szappangyárak raktáraiban s még többet tesz ki az évi külforgalmuk. De nincs olyan szépitőszer, amit szívesen ne vásárolnának. A legnagyobb kelendőségük van a külömböző hajfestő, hajnövesztő szereknek és a fogpépeknek. Az utóbbiból hatalmas mennyiség fogy, hiszen a fogápolás ma már nem megy fényüzésszámba. A testápoláshoz tartozik a fűző si. Aki sokat fürdik, megedzi és felfrissíti a testét, konzerválja az egészségét és a fiatalságát. Az erős, egészséges test önmagában véve is szép, de hogy a bőrt finomítsák s az arcot bársonyossá tegyék, arra a gondolatra jöttek, hogy tejjel cserélik fel a fürdővizet. így cselekedett már kétezer évvel ezelőtt Neró császár felesége, mig ma Mrs Browon-Potter, a híres angol tragika mindennap tiszta tehéntejben fürdik. Sarah Bern-