Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-26 / 4. szám
1913. január 26. NAGYBÁNYAI HÍRLAP 3 jövedelem vagy ennek egyenértéke képezi a kirovás alapját s ha valamikor meg fog történni, hogy az évi kivetés összege nagyobb, hogy sem mint az emlitett költségek fedezésére szükséges, — úgy a hozzájárulási aránykulcs fog lejebb szállíttatni, de az a helyes princípium, hogy évenként a valóságos nyers bérjövedelem vagy ennek (a tulajdonosok által maguk lakta házak tekintetében) egyenértékű szolgáljon a kirovás alapjául, — sem a szabályrendelet szerint, sem a közönség érdekében nem mellőzhető. Az kétségtelen, hogy igy évről-évre 2—3000 koronányi változás állhat be a vizdijak mennyisége, illetve végösszege tekintetében, holott a létesítési és fentartési költségek amortizációja és a kezelés költsége változatlan, de éppen ezzel van biztosítva annak igazságos lehetősége, hog/ ott is segítség nyujtassék, hol a bérjövedelem csökken s ott is igazságos alapon történjék a hozzájárulás, a hol a bérjövedelem nő. Tudnivaló azonban, hogy ha valamely bérhelyiség üresen áll, bejelentés esetén az igy lepergett idő tartamára a vizdíj leiratik. Nagyon természetes, hogy mindnyájunk leghőbb óhajtása és legfőbb törekvése, hogy a vízdij minél kevesebb legyen s ezért a legnagyobb ellenőrzéssel járunk el e fontos közegészségügyi intézménynyel szemben, melyet közönségünk általában megszeretett s a melylyel unosuntalan csak azért büszkélkedünk, mert van is mivel. ___ _ aki kezének, arcának iideségét ELiLfl jg elérni, vagy megtartani, ráncoktól és szeplőjétől menekülni akar, az használjon kizárólag „Szeplö-Crémet“ II. Rákóczi Ferenc drogériából Nagybányán. : : Nagy tégely K 150 próba tégely 80 fillér. : : BB HÍREK. Január 25. Eljegyzés, Enyedi Béla mészáros- és hentesmester eljegyezte Gállisz György kereskedő, polgártársunk leányát: Mariskát. Kinevezés. A m. kir. igazságügyi miniszter Abaházy József aljárásbirót járásbiróvá nevezte ki. Vizsgálat. Schuster Ferenc a fogtechnikusokra kötelező uj fogtechnikai vizsgálatot Budapesten tegnap kitűnő sikerrel letette. Áthelyezések. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Kővári György nagybányai segéd erdőmérnököt Liptóujvárra és ifj. Briestyánszky Endre segéd erdőmérnököt Ungvárról Nagybányára helyezte át. A nagykárolyi püspökség. Mint értesülünk, a gör. katholikusok országos bizottsága állást foglalt az uj pöspökségnek Nagykárolyban leendő felállítása mellett. Azt hisszük, hogy ez a hir megyeszerte örömöt keltett. Most még Róma és a kormánynak hozzájárulása szükséges, melyről reméljük, hogy az egyházi köröknek és Csaba Adorján főispánnak közbenjárása folytán nemsokára meg lesz. A legközelebb összehívandó rendkívüli közgyűlés különben szintén foglalkozni fog evvel a íárgygyal. Adóösszeiró bizottsági tagok. A jövedelmi adóról szóló 1909: X. t.-c. végrehajtása tárgyában (a végrehajtás egyelőre felfiiggesztetett) kiadott utasítás alapján a nagykárolyi kir. pénzügyigazgatóság a városi tanács delegálása alapján adóösszeiró bizottsági tagokul városunkból kiküldötte Rendes tagoknak Szász József, Bónis István, Fritsch Sámuel, Kapás Mihály, Almer Károly, Csepey Ferenc, Jancsovits József és Hanzulovits Kristóf polgártársunkat, póttagoknak pedig Soltész Elemér, dr. Zoltán László, Steinfeld Andor, dr. Barna Jenő, dr. Homola László, Lázár Bertalan, Csiszár József, Tréger Lajos, Slewenszky Lajos, Steinfeld Lipót és Farkas Lipót polgártársunkat. Táncestélyek. Február 1-én, jövőszombaton lessz az Iparos Ifjak Önképzőkörének táncmulatsága az István szálló éttermében. A rendezőség kedves ötlettel kívánja az est sikerét fokozni. Elhatározta ugyanis, hogy éjfélkor a résztvevő társaságot Kováts Elek1 'helybeli fényképésszel lefotografáltatja s 30 fillér ellenében minden vendéget egy fotográfiával lep meg. — Február 4-én (húshagyó kedden) tartja a Polgári Olvasókörben a Jótékony Asztaltársaság évente nagy sikerrel ismételt farsangi táncmulatságát, melyben a Carne- valtól való bucsuzkodás tréfás jelenetei szoktak a | közönségnek derűs hangulatot szerezni. Lelkészek korpótléka. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a lelkészek fizetését a korpótlék rendszer életbeléptetésével óhajtja rendezni. Az erről szóló törvényjavaslatot most készítik. Az 1913-ik évi költségvetésbe már e célra s e címen з, 340.267 korona fel is van véve. A kulturminisz- ter addig is, inig a törvény elkészül, a költségvetésben felvett összeget segély alakjában fogja kiu-1 tál ni az összes felekezetek lelkészeinek, kik a korpótlékra igénnyt tarthatnak. A miniszter akként óhajt intézkedni, hogy azon lelkészek, kik az 1913- ik év január 1-ig már 5 év óta működnek mint rendes lelkészek, 400 korona, azok pedig, kik 1913. év január 1-ig már 10 év óta működnek, mint rendes lelkészek, 800 korona, évi korpótlékot kapjanak. Illosvay György halála. Megdöbbentő Iliikéit villámgyorsan szárnyra a hétfői napon. A hir Budapestről érkezett, mely szerint ilosvay György, a vármegye alispánjának fia ott hirtelen meghalt. Ilosvay Aladár alispán és neje azonnal a fővárosba utaztak szerencsétlen gyermekükhöz. A halál okát nem sikerült megtudnunk. Beszélnek véletlen szerencsétlenségről, párbajról és végül ön- gyilkosságról, bármelyik fog igaznak bizonyulni, egy, a megdöbbenthetetlen halál, az megmaradt. Tisztújító közgyűlés. A „Polgári Olvasókör“ rendes évi tisztújító közgyűlése múlt vasárnap d. и. 4 órakor zajlott le igen csekély érdeklődés' mellett. Az összes előterjesztés egyhangú elfogadása után a leadott 30 szavazattal a közgyűlés megválasztotta elnöknek: Torday Imrét, alelnök lett: Ketney Mihály; jegyző: Szentkirályi József; ügyész: dr. Miskolczy Sándor; pénztáros: Szász József; ellenőr: Sziklay András, könyvtáros : Be- regszászy Kálmán. Választmány: Almer Károly, Bálint Imre, Bányai József, Bónis István, Égly János, Fülep Imre, Glavitzky Károly, Incze József, Jancsovits József, Kupás Mihály, Kazamér Jánös, dr. Káplány Antal, Kovács István, Langer Sándor, Lerch Ignácz, dr. Makray Mihály, Marosfy Dezső, dr. Ajtai Nagy Gábor,- Rusorán József, Smaregla Mihály, Sólyom Ferenc, Steinfeld Adolf, Tréger Lajos, Virág István. A közgyűlés elé Nyisztor Antal tag indítványt terjesztett a köri othonosság és összetartás intenzivebbé való tétele végett. Az — Hejnye! osztán miért köllött ennek el- mönni ? — tudakolta Kis Börcsök István. A házmester pedig látva, hogy jó médiumra akadt, áthivta az atyafit a szemközt levő ivóba és ott letelepedvén, kiszolgált huszár módjára elkezdett szegény Kis Börcsök Istvánnak úgy hazudni, tóditani, lódítani, hogy szinte szikrát vetett tőle a „küldöttség“ szeme- Hozatta is a „Halbszeidlit“ Börcsök gazda úgy, hogy amikor kimentek a korcsmából, hát per te s tu komáknak váltak el, Másnap ment haza egyenest Szögedébe. Alig várta, hogy alkalmatos kocsival kiérjen a tanyák közé, ott mindjárt szalajtotta fiát, lányát, menyit, feleségét, hogy gyüjjenek ám el estére mind, akik pénzt adtak az utazáshoz, mert megjött az Estván és el al ar számolni a nagyságos képviselő úrral. — Este aztán egymásután szállingóztak Kiss Börcsök István portájára az atyaf ak. A házi gazda „kezelt“ mindegyikkel sorban, aztán, mikor már emberrel és pipafüsttel egyaránt tele volt a szoba, rákezdte Börcsök uram a refe- rádát: — Hát nagy dolog aza mi nagyságos képviselő urunk dóga, — mondja István. — Nagy-e? No nagy. Nem is igen tudta vóna kifirtatni mindönféle incifinci embör, — dicsekszik Kiss Börcsök-— de én kigyomroztam a nagyságos ur házmes/erébül a tiszta való szent igazságot. El is mondom. Persze lesték a szót á szájáról valamennyien. És Kiss Börcsök elmondta, ahogy hallotta, hogy a Babó Milcsi szálka volt a kormány szemében, mert az mögmondta mindönkinek az igazat. A király sem szívelhette emiatt és hát igy el is köllött annak veszni. Nyíltan nem töhettek neki semmit. Hát némöt ésszel mit eszöltek ki ? azt, hogy möghivták vacsorára a királyhoz. A Babó el s mönt. Persze diszmagyarba, csizmásán. A király szívesen fogadta, kérdezősködött a szögediek eránt is és vacsorához odaültette az özvegy mönye a Stefánia nagysága mellé. Annak vöt kiadva, hogy Babó Emilt bajba sodorja. Mög is tötte. Mert mialatt beszélgetőit vele, egy ezüst kanalat csúsztatott a nagyságos ur csizmájába, úgy hogy az észre se vöhette. Mikor aztán elajánlotta magát a Babó királyéktől, hát az ármányos Stefánia elkiáltja ám magát, hogy aszongya: — Jézus Máriám, lopják a drága ezüstkanalamat ! Mög is tánálták az udvari cselédök a nagyságos képviselő ur csizmaszárában. Persze elfogták és ha nagy ügyesen el nem tudott vóna szökni, hát talán föl is akasztották vóna. De igy külhonban van mán és gyűjti a seregeket az Stefánia nagysága ellen, aki belegázolt a böcsü- letibe . . . * * * így tudják a Babó Emil esetét még ma is a szegedi tanyák világában. így nyomozta azt ki Kiss Börcsök István, akinek pedig többet lehet hinni, mint annak a mende-mondának arról a hamiskártyázásról. — Hiszen — mondják, ha erről kerül a sor beszélgetésre minden kártyázáshoz hamisság köll, ögye mög a fene . . . Rosszul tanálta ki ezt a nimőt, mert nem ez az igaz, hanem az ezüstkanál . . . C Ha lapunkra nincs szándékában előfizetni, kérjük a jelen számunkat„Nem fogadom el“ ^ jelzéssel visszaküldeni, hogy ciméí névsorunkból törülhessük.
