Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-05 / 31. szám
4. NAGYBANYAI HÍRLAP 1913. augusztus 5. és kertészeti oktatást. Pásztori Árkád már az uj görög-katolikus püspökség tervének fölmerülése idején elhatározta, hogy hazafias és hithü életművének ilyen szellemben leendő folytatását az uj görög-katolikus magyar püspökre fogja átruházni. És a minap ezt a tervét valóra váltotta. Nagylelkű adományát alapitó oklevélbe foglalta, a mely aktushoz meghívta az uj püspökön, Miklóssy Istvánon kívül Bányai János szerencsi címzetes kanonokot Damjauovics Ágoston bodrogszerdahelyi lelkészt, Damjanovics Tivadar kökényesdi esperest Nagy László nyugalmazott főispánt, Fejes István dr. ügyvédet, mint uradalmi ügyészét és Tankóczy Gyula szatmári rendőrkapitányt. Az alapitó-levélben azt mondja, hogy Isten dicsőségére és szeretett magyar hazájának fejlődését szolgáló célokra említett birtokait, a melyeket egy hosszú élet becsületes munkájával szerzett, a haszonélvezeti jognak föntartása és a püspökség örök tulajdonjogának telekkönyvi följegyzése mellett, az uj görög-katolikus magyar püspökségnek adományozza, megjelölvén annak föntiekben körülírt célját. A fejedelmi adakozás hire bizonyára nagy benyomást fog kelteni különösen az érdekelt vidéken, a hol már eddig is a legnagyobb tisztelet övezte Pásztori Árkád személyét, a ki már egy félszázadon keresztül éreztette nemes hazafiasságát a túlnyomóan románok által lakott Avasvidék elhagyott lakóival s a ki most ezt a müvét ilyen gyönyörű cselekedettel megkoronázta. A zenészek rajongói. A nagyváradi honvédzenekar, mely pár hét előtt Nagybányán is megfordult, nemrégiben Székesfehérvárott járt. Amióta a katonairanda visszajött onnan Nagyváradra, Fricsay Rikhárd karnagy megdöbbenve vette észre hogy a zenészek nem fújják úgy a trombitát és nem ütik olyan akkurátosan a nagydobot, mint azelőtt. Amikor hangversenyezett a banda, a katonazenészek ahelyett, hogy a karmesteri pálcát figyelték volna, jobbra-balra bóbiskoltak s a kottákon levő hangjegyeket is ugyancsak eltévesztették, mert majd leragadt a szemük. A délelőtti próbákon már pláne bajok voltak. Ha tiz órára volt kiírva a próba, még féltizenegykor is alig lézengett ott valaki. Voltak olyanok is, akik egyórás meg másfélórás késés után érkeztek meg. Fricsay Ri- kárd elhatározta, hogy a különös változás okának minden körülmények között utánajár. Éjjel-nappal úgy nyomozott, mint egy detektív. Az első éjszakán, amikor kémlelő körútját megkezdte, rémülten vette észre, hogy a kaszárnyából feltűnően sok zenész hiányzik. A legények kiszöktek az éjszakába és valahol csavarognak. A karnagy a kíváncsiságtól felcsigázva minden éjszakai mulatóhelyet végig járt. Kávéházak, korcsmák és egyéb más nyilvános mulatók minden zegét-zugát tűvé tette értük. Az éjszakai szökevények azonban sehol sem voltak találhatók. Másnap, harmadnap megismétlődött ugyanez az eset. Végre azonban sikerült a kimaradás igazi okát fölfedezni. A Rákóczí-ut egyik mellékutcájában egy magánlakásban talált a zenészeire, akik itt dőzsölték át éjszakáikat napokon keresztül fiatalasszonyok és leányok társaságában. Megtudta azt is, hogy a hölgyek Székesfehérvárott belebolondultak a zenekar tagjaiba és utánuk szöktek Nagyváradra. Amikor ezt a titkot fölfedezte, a legényeket visszaparancsolta a kaszárnyába és közülök hatot rögtön bezáratott. Jelentést tett az esetről Jánossy Gyula főkapitányhelyettesnek, aki rögtön intézkedett, hogy két detektív a székesfehérvári rajongó hölgyeket udvariasan szólítsa föl sürgős távozásra. Vájjon tőlünk nem ment-e a banda után pár jó vérü asszonyka ? Hirdetmény. A város területén a sertés vész szórványosan fellépvén a város sertés vész miatt zár elé helyeztetett; ennélfogva sertések úgy a heti mint az országos vásárokra fel nem hajthatók illetve a sertés vásár további intézkedéséig betiltatik. Járvány fenyegeti Szatmármegyét. Szat- márról jelentik: Szatmármeg>e szatmári járásában 17 olyan község van, melynek termőföldjén és mélyebb fekvésű belterületén még mindig van az áradásból ottmaradt viz és iszap. Az ár ezekre a helyekre igen sok terményt és állati hullát hordott össze, melyek a bekövetkezett meleg napok alatt bomlásnak indultak. Most orrfacsaró bűz tölti be a községek határát, úgy, hogy valamilyen járvány kitörése alig lesz elkerülhető. A veszedelmet úgyszólván nem is lehet megelőzni, mert a viz levezetését lehetetlenné teszi az, hogy a levezető árkok még most is tele vannak, egyébként pedig a viz által borított területek természetszerűleg a legmélyebb fekvésüek a járásban. Most aratás idején pedig nincsen anynyi közmunkaerő, amelynek segítségével a területet vizmentesiteni lehetne. A folyam mérnöki hivatal vezetőjétől szerzett értesülésünk szerint a bajokat azonnal orvosolni nem is lehet. A kormány küldöttségei, akik tiz nap e- lőtt az árvíz által sújtott községekben jártak, megígérték, hogy a fenyegető járvány vészé leiemről jelentést tesznek a kormánynak, de a levezetésre nézve mindeddig semmiféle intézkedés nem történt. Az aranymisés szatmári püspök. Múlt csütörtökön tartotta Dr. Boromisza Tibor arany- miséjét Rómában, a világ katholikusainak központjában. Nem lesz érdektelen, ha a főpásztor pálya futását röviden ismertetjük : Kalocsán született 1840. jul. 18.-án Édesatyja érsekuradalmi ispán volt. Iskoláit Kalocsán és Baján végezte. Mint papnövendéket s mint kitűnő tanulót Rómába küldték, ott hallgatta a theologiai tanulmányokat. Pappá szentelték 1863-ban, amikor Kunszt József érsek káplánnak küldte ki. Az 1869-ik évben hittanár volt a nőképzőben. Mint hat éves pap és káplán ugyanazon évben lett jánoshalmai plébános. A me- gyegyülésen tartott beszédeivel feltűnt és nagy tekintélyt szerzett magának; élénk szerepet vitt a W^ügyekben. 1881-ben ' iskolalátogató; 1889-ben esperes; 1890-ben keővizi apát; 1893-ban kanonok szemináriumi rektor s a kalocsai képezdék felügyelője lett. Mint rektort jóságos bánásmódjáért szeretettel vették körül tanítványai. Országos szereplése 1894-ben kezdődik, mikora szabadkai kath. naggyiilésnek egyházi elnöke volt; 1898-ban a kalocsai Kath. Kör. elnöke. Az 1901-ik évben a pápa praelátussá nevezte ki: Várossy Gyula érsek 1906-ban általános érseki helynökévé tette. Innen emelkedett a pápa s a király kegyéből a szatmári püspöki székbe. Barátságos, finom modora mellett csendben, kerülve a nyilvánosságot gyakorolja nemesen, jó szive sugallatából a jótékonyságot. Állami gyümölcsfacsemeték engedélyezése iránt ezután közvetlenül a földművelésügyi miniszterhez kell folyamodni. A minisztérium az állami faiskolák termékeinek árát a következőkben állapította meg: 2—3 éves alakfák darabonként 1 K 20 fillér. I. oszt. alma, körte, szilva, cseresznye meggy, dió oltványok és gyökérnemes facsemeték darabonként 80 fill., ugyanezekből II. oszt. oltványok darabja 40 fill. 2—3 éves törpe gyümölcsoltványok darabonként 80 fill. I. oszt kajszin és őszi barack, birs és mandulaoltványok darabonkint 60 fill., ugyanezekből II. oszt. oltványok darabonkint 30 fill. mogyoró bujtások és sarjak darabonkint 30 fill., egres, ribizke és málna dugványok darabonkint 10 fill., gleditschiia és maciura csemeték ezre 15 korona, nemesitett gazdasági vagy díszfa, cserje darabonkint 80 fill., ugyanezekből közönséges 1—2 éves példány 30 fillér. E csemetéket és oltványokat a minisztérium állami területek beültetésére ingyen utalványozza, telepes községeknek és szegénysorsu földmiveseknek darabonkint 10 fillérért, gazdasági egyesületeknek és gazdaköröknek darabonkint 20 fillérért, állami és törvényhatósági tisztviselőknek pedig a fölsorolt árak 50 százalékáért. Az iparos ifjúság táncestélye. Szombat éjszaka, ennek a hónapnak 2-án, ismét fekete ruhás emberek, tarka hölgyek mulattak az Istvánban. Iparos ifjaink bálos éjszakája volt. Családias, fesztelen színben asztaloktól körülvett középen vig- sággal, kacajjal ment a tánc, esti fél tíztől becsületes reggelik. Elég szép számú volt a résztvevők serege és ami bizonyára a legszebb: panasz az illetékesek részéről, a financiákra vonatkozóan nem hangzott el, de mit tndjuk azt, hogy lehettünk volna sokkal többen is. — Akik ott voltak, azok csak jól érezhették magukat. Őszinte jókedvet, meglepően szép táncokat láttunk. — De egyet a táncos Urakhoz ! A francia a maga boszton-nó- táira nem táncol — Isten uccse ! — magyar csárdást, miért járunk mi tehát a mi örökszép és megirigyelt csárdás-nótáinkra francia bosztont? Hiszen — mégegyszer kell mondanom — Dula Jancsi minden magyar nótát úgy húz, hogy szinte az egész szentimentalizmusra hajló lelkét beleönti a hegedűjébe és sokszor úgy tetszik, szeretettel fegyelmezett bandája a mulatókkal együtt mulat. Ne vágja senki a fejemhez a mi bandánk u. n. istenítését, de elég sok hozzáértésem azt diktálja, hogy úgy muzsikálnak, mint ahogy néha meg sem érdemeljük. A kolozsi sósgyógyfürdő. Lapunk egyik barátja a nyarat a kolozsi sósgyógyfürdőben töltötte s a kitűnő fürdőről a következőket írja nekünk: A kolozsi sósgyógyfűrdő a magy. államvasutak Budapest—predeáli fővonalán fekszik, minden oldalán szőlőhegyekkel övezett völgykatlanban, 2Ó percnyire Kolozs—Kara állomástól. A fürdő szaktekintélyek által a halb és reichenhalii fürdőkkel áilittatik egy sorba, mert meglepő eredménnyel használhátó csuzos és köszvényes bántalmaknái, női bajoknál, idült ;zzadmányoknál, ideg- és aranyeres bántalmaknái. Van óriási uszodája és melegfürdője, cement és porcellán kádfürdői. A nagy tükörfürdő felülete 600 négyzetméter, átlagos mélysége 18—20 méter, de a viz tömörségénél fogva az úszni nem tudóknak lesülyedni lehetetlen. Kitűnő konyhával rendelkező 2 nagy szállodája van 30 kényelmes szobával, azonkívül 60 lakás a fürdő közelében magánházaknál. Az árak havonként egy-egy lakásért 24—80 korona.“ Bizony hazánkat megáldotta az isten sok gyógyvízzel, fürdőink is most már európai színvonalra emelkedtek, azért fölösleges dolog külföldre menni, mikor ugyan azt a kényelmet — s ami fő — a gyógyulást itthon is megtalálhatjuk. A kolozsi sós gyógyfürdőt, meiy Kolozs r. t. város tulajdona, melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe. Rendkivüliközgyülés a városházán. Szombaton rendkívüli közgyűlés volt, melyen mintegy 35—40 városatya vett részt. Négy pontot tárgyaltak. Elsősorban kimondták, hogy az árvíz által okozott károk helyreállítási költségeire szükséges 50.000 koronát a nyugdíjalapból veszik kölcsön. Megválasztották az áll. elemi iskolai gondnokság tiz tagját. Dr Makray polgármestert és Csüdör Lajost a fogyasztási adók beszedési jogának biztosítása végeit egyezkedésre fölhatalmazták. S végül tudomásul vették a város takarékpénztárának utóbbi választmányi üléseiről beterjesztett jegyzőkönyveket, amelyek szerint Moldován László igazgató állásáról lemondott s helyére igazgatóul L. Bay Lajos orsz. képviselőt választották meg. Az alapszabályt, ügyrendet letárgyalta a választmány s Fényes Sándort a felügyelőbizottságba megválasztotta. Bohémestély. E hó 9-én, szombaton bohémestélyt rendez az itteni Festökolonia, a Széchenyi- ligetben. Kivánjuk, hogy az időjárás ne akadályozza meg a derék festők mulatságát. Hirdetmény Értesítem a népfelkelésre köteleseket, hogy a folyó évben a népfelkelési ellenőrzési szemle nem fog megtartatni. Nagybánya 1913 julius 25. Smaregla Mihály s. k. r. kapitány.
