Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1913-07-22 / 29. szám
4. NAGYBÁNYAI HÍRLAP 1913. julius 22. Nits János neje gyógysz. Szamosujvár. Osztermann Vilmosné u. int. neje Aradmácsa. Wribicsky Lípót fővadász és családja főhercegi uradalom Ágya. Albin Gyula mérnök Budapest. Ilosvay Sándor cs. és kir. alezredes Nagykároly. Weisz József birt. Pankota. Hainis Jenő róm. katli. plébános Ujkecske. Rózsa László és családja Ujkecske. Bener Ida tanítónő Budapest. Trür Kálmán doh. bev. tiszt és neje Temesvár. Markovics Antal főldbirt. Inéma. Deutsch Mayerné keresk. Sárospatak. Fuchs Mór magánzó Kolozsvár. Dániel Mihály magánzó Kolozsvár. Bernát János és neje vállalkozó Dés, Pál Damonkos szálló túl. Marosvásárhely. Északi Alajos és neje tanár Szabadka. Özv. Papp Antalné és leánya Ungvár. Papp Gyula tanár Debreczen, Székács Elemér és családja jószágfelügyelő Kéthalom. G-ilácsy László földbirtokos Fehérgyarmat. Csorba Gyula rendőrkapitány Nagykároly. Zetes Ágoston és neje ref. esperes Táp. Felasmeun Sándor mérnök és neje B. pest. Dr. Rudmánn János és neje ügyvéd Debreczen. Jukobovics Jenő hiv. Bpest. Dr. Mihály Szalvator ügyv. Vaskoh. Borbély Gábor földb. és leánya Hidegkút. Végvéri István tanár és neje Debreczen. Dr. Orbán Lajos és neje ügyv. Füzesgyarmat. Koty- man János ref. isk. tanár és neje Nagyvárad. Le- ütücia Mihály gör. kath. esperes Világos. Dr. Abar- kovics Jakabné orvos neje, leánya és nővére Sz. Somlyó. Toóth Sándor urad főtiszt Aradmécse. Özv Héthly Lajosné háztulajdonos Kassa. Gerhlach Mihály és családja, gyáros Abangitta. Atapény Lajos gyógysz. Endrőd. Budai Imréné szab. isk. tu- lajd. Bpest. Kovács Sándor postatiszt Szombathely. Özv. Török Józsefné gyógysz. neje Máramaros- szíget. Az István király szálló bérlete. Hozunk egy cikket, mert Rumpoldnak is szabad a sajtó utján a maga igazáért síkra szállani. Sokan vitatják, hogy a múlt szerdai közgyűlésen szavazhattak volna a részvényesek is, elfogulatlan, tekintélyes emberek, köztük Kosutány Ignác, városunk díszpolgára is; nekünk azonban szomorú kötelességünk a törvényt arra az oldalra magyarázni, a hol taktikai fogással tartanak elintézhetőnek egy nagy ügyet s mit sem törődnek azzal, hogy maga a város ihatja meg a levét ennek a taktikázásnak. Szomorú feladatunk pedig azért, mert látszólagos törvénytiszteletüket mindanyiszor rájuk kívánjuk olvasni, valahányszor azért nem fognak a szabályokhoz alkalmazkodni, mert érdekeik azok tue'- lőzését parancsolják. Ez pedig a múltban is, a jövőben is gyakrabban forduland elő, hogy sem mint most a törvényes szabály vagy ennek betü- szerinti magyarázata is segíti őket partikuralis céljaik és elfogult álláspontjuk érvényesítésében. Az újból megtartandó árverés eredményének el- birátásánál azonban hadjuk csak a múltat, mert a kötelesség teljesítése — még ha áldozattal jár is — sohase alkalmas hivalkodásra, legfeljebb jogos önérzet ápolására, ez pedig külső elismerésért sohasem vergődik; lám Rumpold is menten kijött a piacra gyermekével szánolmat kelteni, ez pedig erősebb fegyver! Az uj árverés eredményét egyedül abból a szempontból kell tehát elbírálnunk, hogy melyik ajánlat előnyösebb — de nemcsak anyagilag, de virtúaliter is — a város és a városi polgárság, valamint a szálló — látogató közönság érdekében s igy látrunk kell az ajánlatot, mert aki ezen újabb ajánlatok beérke- zete előtt az István társaság, avagy Rumpold mellett most pálcát tör, már ha nem is érdekelt, de mindenesetre elfogult — elfogultan pedig nehéz az igazságot megtalálni 1 A katonák aratási szabadsága. Országszerte örvendetes fogadtatásra számíthat a közös hadügyminiszter azon rendelete, mellyel a balkáni események folytán létszámkiegészités végett behívott és az aratás céljaira rövid ideig szabadságolt tartalékosoknak ezen aratási szabadságolást saját kezdeményezéséből nyolc, esetleg tiz, sőt tizennégy nappal meghosszabbította. A hadügyminiszter ezt a rendelkezését azzal indokolja, hogy Magyar- ország számos vidékén a kedvezőtlen időjárás és az elemi csapások folytán az aratás sok helyen megkésett úgy, hogy a szabadságolt tartalékosok a munkából nem vehették ki a részüket, ezért a hadvezetőség, mint a rendelet mondja, szükségesnek tartotta az illető vidéken a földművelő lakosságnak érdekeire való tekintettel ezen szabadság- hosszabbitást engedélyezni. A hadtestparanc-nok- ságok utasították az illető csapattesteket, hogy az ilyen meghosszabbított szabadságolás iránti kérelmeket, melyek levélben vagy táviratilag az illető eziedparancsnoksághoz intézendők, megfelelően közvetítse. Kisgazdák figyelmébe. A földművelésügyi miniszter 50.000 korona hitelt engedélyezett ez évre oly célból, hogy a járási m. kir. állatorvosok bármely időszakban a szegénysorsu kisgazdák állatait lépfene, serceg-üszök és sertésorbánc ellen beoltsák. Ahol e betegségek bármelyike évről-évre elő szokott fordulni — a baj orvoslása végett bizalommal keressék fel a járási, illetve városi állatorvost, kik a beoltást ingyenesen eszközük. Miniszteri biztosok a népiskolában. A jövő évre a népiskoláknál érdekes újítás fog életbelépni. A hatodik osztályt végző fiútanulókat külön vizsgáztatják egy miniszteri biztos jelenlétében, kit a minisztérium küld ki. A bizonyítványokat is ki kell adni minden hatodik osztályt végzett tanulónak és ezt is a miniszteri biztos irja alá, mert egyébként a bizonyítvány nem érvényes. Ezen újításra — melyet törvényjavaslat formájában most terjesztették a parlament elé — azért van szükség, mert az uj képviselőválasztási törvény értelmében a végbizonyítvány felmutatásával nyernek jogot a hat osztályt végzettek a választásra. Dr. Czaich Gilbert. A minorita rendnek Dr. Lakatos Ottó elnöklete alatt Szegeden megtartott nagy gyűlése Dr. Czaich Gilbert eddigi nagybányai házfőnököt ismét házfőnökké választotta. Lugosí házfönökké és pléoánossá Brogyáni Káz- mér választatott meg. Halestély Az istván király szállóban holnap, szerdán este halestély lesz. Halleves, rántott harcsa, turóscsusza ára 2 korona személyenként A Darwin. Dr. Fülöp Zsigmond népszerű természettudományi folyóiratának most megjelent kettős, jul. 15. — aug. 1-í száma egész sorát hozza a rendkívül érdekes, tartalmas és amellett gondosan, könnyed hangon megirt cikkeknek. Schäfer angol természetbúvár „Az élet eredetéről, természetéről és megmaradásáról“ írott rendkívül gondolatgazdag cikkében szinte az egész élettudomány mai állásáról tájékoztat. „Mi semmisítette meg az ösvilág állatait ?“ c. cikk valószínűvé teszi, hogy a megsemmisülés főoka a járványos betegségek voltak. Dr. Révész Béla „Az exotikus népek elme és idegbajairól“ ir. Dr. Szilúdy Zoltán „Egy veszedelmes házi állat“ címen a légyről cseveg. A többi cikkek : „Növényi élet a tengerben“, „Nyári aktualitások“ „A gőz és villamosság harca.“ „A könyvmoly“ „Egy tudomány történetéből“ stb. stb. A kéthetenként megjelenő illusztrált folyóirat előfizetési ára félévre 5 kor. Mutatványszámot küld a kiavóhivatal, Budapest, Andrássy-ut 60. csők közt első: az alkoholtól való tartózkodás áll; azután következnek a dohány, kávé és zsíros ételek. Azt hisszük, hogy a statisztika utján lehetne csak megközelítőleg megállapítani, hogy minő éghajlat alatt élő emberek hosszú életűek ? Most újabban a hosszú életet attól teszik függővé a tudós urak, hogy páros életet él-e az illető, vagy magánosai? Egy newyorki orvos megállapította, hogy a nős férfiak hosszabb életűek, mint a nőte- lenek. A férjes nők is hosszabbra nyújtják életüket, mint a szolid özvegyek: ellenben akik kikapósok, rövid életűek. Más elbírálás alá jönnek a leányok, A hajaddn leányod a leghoszabb életnek. De az is igaz, hogy az ő életűk nem élet, csak létezés! * * * Egyik laptársunk felemlítette a napokban, hogy gróf Majláth püspök kifogásokat tesz a gyászjelentések megszövegezése dolgában. A nagy püspöknek alighanem igaza van, mert mai nap a gyászjelentéseket már gyárilag készítik a temetkezési intézetek; azok pedig nem sokat törődnek a stílus kifogástalanságával. Hogy megkönnyitsem a temetkezési intézetek fogalmazó személyzetének dolgát s hogy e szépirodalmi muukába némi változatosságot hozhassanak bele: az elhalálozás kifejezéseit összegyűjtöttem egy bokrétába. Válogassanak ezekből tetszés szerint, íme: Az Úr ítélőszéke elé hivatott. Elhunyt az Urban. Elhagyta e siralom völgyét. Örök nyugalomra tért. Visszaadta lelkét Teremtőjének. Magához vette az Isten Elragadta a halál. Betöltötte végzetét. Bevégezte napjait. Elköltözőt/. Megtért őseihez, szeretteihez Órája megérkezett. Ideje letelt. Kilehelte lelkét. Őrök álomra hajtotta fejét. Lehunyta szemét, ö- rőkre. Halálos setétség ült pilláira. Szive megszűnt dobogni. Végsőt sóhajtott. Sat. . . . Aztán mondja még valaki hogy a magyar nyelv nem gazdag a kifejezésekben, amikor a halál szót csak úgy hirtelen 20-féIeképen lehet kifejezni. És ha nem lenne drága az időm, bizonyára még 20-féle kifejezést tudnék összeszedni a kegyetlen halából. * * * Megint volt kabaré Nagybányán. S a mi fő, jó telt ház mellett folyt le a sok éretlen szóbeszéd. Nem akarjuk Pintér Imrét és müvésztársait bántani, de ki kell mondanunk kereken, hogy: elég volt 1 Pintér és társai évről-évre ellátogatnak hozzánk; művész emberek — tagadhatatlanul. De 1 — Sajnos, hogy „de“ is van. Azt a Budapesten az unalomig elkoptatott helyi érdekű és aktuális sok viccet tartsák meg maguknak. Mi nem vesszük be 1 Százszor hallottuk őket, sőt jobb előadásban is. Nagybányát igazán nem érdekli Pap Zoltán „Muzsikaszó“ cimü kötete, sem Tisza Pista balkeze, de meg a sópanamák sem. Leőrölt, ledarált régi dolgok ezek, amiknek csak akkor volt némi kétes értékük, amikor aktuálisok voltak. Pintér j elénekelte az „Édes anyám“ cimü verkli nótát, de azt is már hallottuk Barics Gyulától sokkal szebben. És még valamit! Az idő eljár. Megőszülünk, sőt meg is kopaszodunk idővel. Olyankor a művész már megérett a nyugalomra. A teret át kell engedni az ifjúságnak. Mi öregek éljünk csak az emlékekből. Miénk volt a múlt, az ifjúságé a jelen és jövő. Pintéréket mint egykoii művészeket megőrizzük jó emlékezetünkben. Kár azt a jó emléket lerombolni 1 Egyről-másról. Az emberiség nagy részét az a kérdés izgatja : hogyan lehetne az életet meghosszabbítani ? Egész irodalom keletkezett már e kérdés körül; orvosok, tudósok, (no meg sarlatánok) minduntalan tárgyalják e fontos kérdést s jó tanácsokkal látják el az emberiséget, hogy életüket valamimódon meghosszabbíthassák. Feltűnő azonban, hogy épen a tanácsot osztogató tudós doktorok nem tudják S meghosszabbítani saját életüket. Az adott jó tanáA marosujvári sóbánya katasztrófája. Az erdélyi árvíz pusztitásaujés borzalmas fejezethez jutott el a múlt szombatra virradó éjszaka. Nem elégedett meg virágzó erdélyi községek tönk
