Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1913-06-24 / 25. szám

1913. junius 24. NAGYBÁNYAI HÍRLAP 3. A testvérváros ünnepségén közülünk Dr. Makray Mihály, Torday Imre, Stoll, Béla dr. Erdődy Ignác, dr. Lakatos Mihály, Vajai lnne és dr. Nagy Gábor élvezték a lelkes vendégszeretet és sziveslátás kedves örömeit, a mi Felsőbányán már megszokott és mindennapi és mégis ok jól esik a maga spon­tán megnyilatkozásában. Városi ügyek. A képviselőtestület a város­atyák jelentékeny részének indítványa folytán tegnap d. e. 11 órakor rendkívüli közgyűlést tartott. Ér­demleges comret indítvány nélkül beszéltek meg a képviselőtestület tagjai nehány fontos városi kérdést, a melyek már rég megértek a végleges megoldás­ra. Első sorban az 1908. év óta megvizsgálatlan záró számadások dolga volt napi renden, a melyet úgy oldottak meg, hogy közel 1500 koronára menő költséggel szakemberek igénybe vétele ut­ján vizsgáltatják meg a számadásokat s Vass Gyula, Szász József és Mórágyi István képviselők megbizattak, hogy lehetőség szerint maguk is el­lenőrizzék a szakemberek működését. A kép­viselőtestület már több ízben foglalkozott a zár­számadások ügyével s végre-valahára arra a he­lyes álláspontra helyezkedett, hogy derekas munkát csakis megfelelő díjazással lehet remélni és elérni! Tanulságul szeretnők levonni, hogy vannak dol­gok, a hol a fukarságig menő takarékosság indo­kolatlan; viszont vannak dolgok, melyeknek elin­tézését a maga idején már csak azért is sürgetnie kell a képviselőtestületnek, mert elsősorban mégis csak a képviselőtestület hivatott arra, hogy a vég­rehajtó közegek működését szabatosan és pontosan ellenőriztesse 1 A személyekbe vetett bizalom kér­dése pedig a közügyek kezeléséből végre valahára eliminálandö, mert közérdek, hogy a város tiszt­viselő kara és más közegei indodolatlanul ne rán- cigáltassanak mindanyiszor a fórum színe alá, a ahányszor csak valakinek eszébe jut, — akárhány­szor a dolgok és kérdések kellő ismerete nélkül — bizalmában ideig-óráig megrendülni! Ezzel azt is el fogjuk érni, hogy az említett tisztikar és sze­mélyzet komolyan fogja értékelni a képviselőtestü­let szabatos és öntudatos fellépését, minden sze­mélyi bizalmon felülemelkedő tárgyilagos állásfog­lalását és kitartó energiáját. — Tudomásul vette a képviselőtestület, hogy Fábián Lajos csatornázási és vízvezetéki ellenőrző mérnök jnnius hó 11-től kezdődőleg tisztealól felmentetett. Most már csak arról kell haladéktalanul és a közönség megnyug­tatására gondoskodni, hogy az újonnan szervezett vizmesteri állás megfelelő egyénnel menten betöl- 'ersék. —Az István király szálló bérleti ügye isfelette izgatja a kedélyeket. Sajnos, a két pártra oszlott, fana izált tömeg egyaránt a maga rideg állásfog­lalását tartja a város kizárólagos érdekének; sőt mindkét pért tovább megy a maga vigazának ita­a sötétes, udvari, ritkán söpört, szürke kis bérelt szobának, a leckegondoktól besötétedett, borzas fejeknek, az álmos csöndü, nagy iskolateremnek s a nehéz küzködéseknek keserűen kedves rezgő muzsikáját csendítik meg a sok lépéssel, sok állo­mással előre távolodott, messzi lelkűnkben . . . Gramofon. Milyen lejárt, ócska, ízléstelen holmi lett belőled az alatt a pár rövid év alatt, mire kétség- beejtöen elterjedt és minden polgári ablakból a kornyikáló, rekedt hangodat lehet hallani. És én most mégis nevetlek. Te közönséges, ronda hangszer. Kedves vagy. Mióta csöndesek, titkos sóhajoktól teljesek a nehéz meleg esték. Amióta vacsora után, az utolsó cigarettával ki lehet ülni a kertbe, a fa alá, sötét padra s a szomszéd­ból átüvöltöz a hangod a visszhangos házfalak közé. A Gingalló, az Aranyeső . . . aranyeső . . . az Uncili, a Király Ernő ismerős, zörgősen náthás, rikoltozó éneke. S újon látom a karcsú, frakkos tásában, hogy sem mint meggyőződéséből messze ki ne lógna — a lóláb 1 Pedig nem érdeke a vá­rosnak, hogy az István szálló bérlő r t. elveszítse a maga tő éjének bármily kis részit is, a mely körülmény a társaságot a mozi bérlethez való vál­tozatlan ragaszkodásra kényszeríti ; viszont azon­ban az sem érdeke, hogy mindáron Rumpold be­látására és tetszésére legyen bizva az István szálló bérleti jövedelmének miként és oly mennyiségben leendő biztosítása, hogy a város az évi bért pon­tosan kézhez kaphassa s ne kelljen tartania attól, hogy a bérlő tönkremenetelével harmadik negye­dik kézen már felére redukálódjék a szálló bére; a mire abból is lehet következtetni, hogy már a második bérajánlat is alatta áll az elsőnek! Rész­vénytársaságot pedig nehéz összhozni, ha egyszer már megégette a kása a — zsebét 1 Az bizonyos, hogy a város, a társaság és Rumpold érdekeinek összeegyeztetése nélkül a kérdést megnyugtatólag és különösen a város szempontjából előnyösen megoldani ma már nem lehet; lelkűk rajta, a kik egyetlen egyént i& ily döntő tényezővé formáltak! — Szász József indítványára a városgazdái állás újból szervezése tekintetében ismét javaslatot vár a legközelebbi közgyűlés. Kiváncsiak vagyunk a javaslatra, mert az indítványozó maga is pár hónappal ezelőtt sokunkkal együtt azon az állás­ponton volt, hogy e koldus viszonyok és belát­ható időn belül el nem következő beruházások hiányában nincs szükség csak a végrehajtói állás szaporítására. A mikor szükséges volt az állas, beszüntették, csakhogy valakit anélkül bocsáthassa­nak el, hogy azt indokolni is kellessen! — Az erdőknek állami kezelésbe adása tárgyában tett tanácsi intézkedéseket a közgyűlés tudomásul vet­te és csendesen szétoszlott. Uj mérnök. Sátor Elemér, Sátor Dávid szi- nérváraljai ref. lelkész, tanácsbiró fia a budapesti műegyetemen mérnöki oklevelet nyert. Kaszinó közgyűlés. Szombaton, f. hó 28-án d. u. 6 órakor a helybeli Kaszinó rendkívüli köz­gyűlést tart, melyre a tagok ezennel meghivatnak. Derék munka. Székely Árpád állami elemi iskolai igazgató-‘anitó ismét hálára kötelezte le városunk közönségét, a mely a kulturális szük­ségletek kellő ellátásával sohasem fukarkodott. Az a páratlan munkabírás ugyanis, mely Székely Ár­pádot oly előnyösen jellemzi, a sokoldalú és ala­posan végzett elfoglaltság közepette ismét hangya szorgalommal rótta egymásra a betűket, mig egy csinos füzetté növekedtek össze ismertetvén a „Nagybányai községi iparostanonciskola történetét.“ A derék munka célját a közkedvelt szerzőnek rö­vid előszava jelöli meg. Szerző ugyanis az 1870 év óta létező iparos tanonciskola történetének a- datait szedte össze, hogy az inasoktatás még tel­jesen feledésbe nem ment fázisai tisztán megál­alakjáí a színpadon, ragyogó ingplasztronját, mo- noklis gavallérarcát, ahogy a lámpák fényében hajlong, táncol, dalt beszél, a mosolyával a messze főváros forró szinházestjeiből permetezve ránk valami langyos, lágy melegséget. Séta lesütött szemmel. Érdekes úgy a séta, ha valaki valamiért szo­morú kicsit és jobban esik a földre nézni lógó, csüggedt fővel. Az ember a földet nézi s elébe akadnak holmi semmiségek. Jönnek kavicsok, apró papírdarabok. Elejtett hajtü, fényesre kopott, meggörbült, árva, amely — mikor ránéz vajaki — mintha felsiránkoznék, kétségbeesetten szomorkodva, hogy akié volt, el­hullatta, észre se vette, mikor a háta mögött halk pendüléssel a földre esett, csak ment tovább, dús haja kissé megoldódott, szépen ballagdált avval a másikkal, aki mellette haladt, szorosan mellette, I suttogva, bizalmasan. S a hajtü attól fogva elha­lapithatók legyenek. Köszönet illesse a jeles pae- dagogust derék munkájáért. Hevesék Marosvásárhelyen. Úgy látszik, zsúfolt házak előtt játszik a Heves társulata a szé­kely fővárosban, mert mintalapokból éitesültünk, a napokban a karzat leszakadt a nagy közönség alatt és sokan megsérültek. Kívánjuk nekik, hogy minél gyakrabban szakadjon le a karzat, de sebe­sülések nélkül. A főispáni titkár. Kálnay Gyula főispáni titkár a belügyminisztériumban végzett munkaköre alól felmentetvén, állását a főispán mellett újra el­foglalta. Dalestély. A nagybányai Dalegylet julius hó 5-én a Polgári olvasókör összes termeiben hang­versenyt rendez. Az elnökség most állítja egybe a műsort. Kabarét. Az állami polgári leányiskolával kapcsolatosan tartott kereskedelmi tanfolyamon vég­zett növendékei vasárnap este Va 9 órakor az Ist­ván szállóban kabarettel egybe kötött táncmulat­ságot rendeznek. Részletes programm falragaszo­kon lesz közredava. Gazdák figyelmébe. Az árpa és zab ter­mést fenyegető veszedelemről a vármegyei Gaz­dasági Egyesület utasítást adott ki, mely igy szól: Veresnyaku árpabogár lárvája (Lema melanopus) roppant károkat okoz az idei zab és árpavetések­ben. E bogár ellen kétféleképen lehet védekezni ; vagy akként, hogy már a jelentkező bogarakat pusztítjuk, vagy csak a rágni kezdő lárváját, a meztelen csigát irtjuk. Az előbbit a bogárhálóval meregetjük össze és petroleumos vízbe fojtjuk. Aki azonban a hálózást elmulasztotta, permetezéssel is irthatja a lárvát, mihelyt a tojásból kikelt. A per­metezéshez 2 72 %-os dohánylugot (thanatont) használunk, melyhez még 2 7a klgm. jó oltott meszet is adunk. E permetesést csakis száraz idő­ben lehet végezni. Ál Utólag seprőzéssel is elég si­keresen lehet ellene védekezni. Az iparos ifjak táncestélye. Augusztus hó 2-án az István Király szálló nagytermében tartják meg az iparos ifjak nyári táncvigalmukat, melyre már is nagyban készülődnek. Mozi. Élvezetes mozi előadásokban volt ré­szünk a műit héten. Csütörtökön Ásta Nielsent láttuk egy 4 felvonásos drámában szombaton és j vasárnap pedig Király Pál fővárosi iró tartott Urá­nia előadást a „Századok legendájáról.“ Ez utóbbi alkalommal két táncosnő is föllépett: Margarette Wilson és Dalion Irén japán táncmüvésznő. Király Pált ismerjük fővárosi szerepléséről, kinek több nevezetes müve került bemutatásra a budapesti Uránia tudományos színházban. A szerelem és tánc történetét adta elő vonzó, színes felolvasásban s szép illusztrációkkal füzerezte előadásait. A két táncosnő is tetszett a közönségnek s többszörö­sen megujrázta a bájosan ellejtett diskrét táncokat. gyatott, reménytelen, sápadt, fénylő fehér vigyor­gással vár a járkálok után. Aranyos cigarettacsutka. Ép abban a pilla­natban hullik le az emeletről. Egyptomi cigaretta vége. Az emeleten nyitva áll egy ablak. Vig kaca­gás hallik le az utcára. (Lehet, hogy a hangoso­kat nevető, simahangu asszony szíttá idáig, akinek tán már azóta valaki az illatos száját csókolja.) Összegyömöszölt, gyűrött papirgolyó. Valami irkából kitépett gyerekirás lehet. Vagy diákos, lá­nyos levél. Vagy számla. Vagy régi levélboriték, amire évek múlva akadt rá a gazdája és kidobta v.z utcára. Sárgult falevél a tavaly őszi hervadás emléke. Elfeketedett gyufahulladék. Konfetti, apró, zöld, piros. Pár lábnyom az öntözött járda után. Széttépett papirszeletkék. A szélben futkározó hulladék virágszirmok. S az ember ballag tovább, lecsüggedt fejjel, fürge szemekkel, s nézi a földet s az apró semmi­ségeket.

Next

/
Thumbnails
Contents