Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-19 / 3. szám
2 NAGYBÁNYAI HÍRLAP 1913. január 19. sági egyesülettel állandó összekötetést tartson fenn, most már sokszorosan eiuta- sithatlan feladata a gazdasági felügyelőnek a gazdasági egyesület tevékenységének készséges támogatása az/ összhangzatos tevékenység feltételeinek teremtése és általán a gazdatársadalmi tényezőkkel való állandó együttes működés biztosítása és mindén irányban azon kell lennie, hogy e gazdatársadalmi egyesületek tevékenysége érvényesüljön. Ezzel szemben egészen természetes, hogy a gazdasági felügyelőségek is a maguk hasznos feladatait csak akkor fogják sikerrel betölteni, ha működésűkben a gazdasági egyesületek odaadóan fogják őket támogatni és maguk is a szükséges és ki- vánatos együttműködést megfelelőeg előkészítik. ’ Különös érvelés. Irta: Ajtai Nagy Gábor. Laptársunk vezető helyen közli Fábián Lajos nyug. kir. főmérnök ,,A nagybányai villamos telep üzeme és kibővítésének ismertetése“ cimü szakszerű cikkét, melyben szerző a mellett is argumentál, hogy városi érdek az üzemviteli, illetve bérleti szerződés felmondhatatlanságának 10 évről 25 évre való meghosszabbítása. Ez a mgghosszabbitást célzó pótszerződés jelenleg miniszteri döntés alatt áll, mert nemcsak felebbezcsem folytán, de e nélkül, is, a törvény szerint ministerialis jóváhagyást igényel. Erős a meggyőződésem, hogy a legfelsőbb fórum a legalaposabb körültekintéssel fog a szőnyegen forgó kérdésben dönteni s a szóban forgó cikknek erre bizonynyal semmiféle befolyása nem lesz : mégis abból az okból, a melylyel laptársunk a cikk közreadását nyomatékosan megokolja, hogy t. i. a város közönségének jelentékeny része téves ismereteket táplál a város által fentartott üzemei.ről, — magam is hozzájárulni igyekszem ahhoz, hogy e- zek a téves nézetek autentikus oldalról még job- dan ne terjesztessenek! Mert a szóban forgó cikkből az a meggyőződés olvasható ki, hogy a szerződés felmondhat- lanságának 10 évről 25 évre való meghosszabbítása összefüggésbe hozandó az üzem bővítésével, mert „az üzem zavartalan menetét és folytonosságát biztosítani kell.“ Ez igy — szörnyű tévedés i Az üzem zavartalan folytonosságát az üzemviteli szerződés feltétlenül biztosítja s a Ganz-cég az első, felmóndhatlan 10 éven belül is az üzem bármilyen kibővítését anélkül köteles eszközölni, hogy ezért szerződéses jogai és kötelezettségein felül még külön jutalommal is dédelgetnünk kellene ! Már pedig az üzembővitésnek külön jutalmát és drága jutalmát kéri a cég a felmondhatat- lanságnak 25 évre való kitolásában s a város ezt a horribilis, jutalmat meg is adta, holott ez a kérdés és kérés az üzembővitéssel kapcsolatba absolute nem hozható, legfeljebb oly értelemben, hogy a cég látván az üzem kiváló íejlodésképességét és rentabilitását, a húsos fazék mellől nem kívánkozik el az első tiz év utánra, ellenkezőleg oda drótoztatja magát még további 15 évre csakis azért, mert Fábián szerint reá t. i. a cégre az üzem zavartalansága végett szükségünk vau. Ezzel az indokkal a szerződést az alap 50 évre kellett volna meghosszabbítanunk, ha csakugyan úgy volna, hogy a cég az egyedüli, melynek segedelme nélkül szűkölködni fogunk fontos üzemünkben 1 Én azonban azt a hitet hiszem és vallom, hogy Ganzék nélkül se dől össze a világ, annál kevésbbé az a városi üzem, a mely elvégre is azzal a szándékkal állapíttatott, hogy 50 év alatt tehermentesen és megváltás nélkül kerül a város kezelése alá- Fábián nézete szerint tehát 50 év múlva se tudunk Ganzék nélkül elleni, mert csakis ők biztosíthatják az üzem zavartalanságát: a mi nyilvánvalóan absurd és kicsinyhitű felfogás ! Öreg hiba tehát 25 évre kizárni annak a lehetőségét, hogy a város a cégtől a kezelési elvonhassa, mert ne feledjük, hogy a cég köteles az üzemet kezelni, ezen kötelezettségétől akaratunk nélkül nem szabadulhat; tehát ha nekünk ! nem konveniálna a szerződésnek a megállapított határidőkben való felmondása, ha nem kívánjuk az üzemnek a cikkben való rentabilitását kizárólag a magunk javára lekötni, ha nem kívánjuk a céget a cikkben említett szép haszontól elütni, mert módunk és kedvünk, hangulatunk van gavallérosan oda ajándékozni azt a jövedelmet, mely a pótadó egy jelentékeny részét eloszlattat- hatná: úgy a cég tőlünk nem szabadulhat, de esze ágában sem lesz szabadulni! Megáll az ember esze, hogy miért tekinti a városi képviselőtestület a felmondhatatlanság ellenében a cég által felajánlott ingyen világításnak 9500 korona értékét olyan szolgáltatásnak,, a melylyel a cég az alapszerződés előnyeit túllicitálná! Meghűl az emberben a lélek s ámulattól bál- | vánnyá válik, hogy miért emlegeti Fábián, hogy j a tiszta nyerességben való 5 százalékos részesedéig seii Flül jár az a potya villanyvilágítást amely ezt a minőségét lassanként kifejezetten magára is fogja ölteni. Mindezek az előnyök a város részére már az alapszerződésben sokkal inkább biztosíttattak s I szemfényvesztés az az állítás, hogy a cég a felmondhatatlanság meghosszabbításáért a városnak jelentékeny hasznot juttat — az üzem zavartalan- j ságán kívül, minek értéktelenségét nem kell hosz,- szabban erősitgetnem ! Ugyanis az alapszerződés szerint az üzem tiszta jövedelme a meghatározott 50;| ő bán a két várost illeti (Felsőbányát mégis ezen 50" o-ból a felénél kevesebb); már most a 9500 koronára | taksáit ingyenes világításra’ eső amortizáció és üzemköltség leütése után (mert ezeket a költségeket a cég bizonynyal nem a maga 50%-ából fogja I fedezni 1) az üzem tiszta jövedelme 5—6000 korona j előnyt jelentene a városra a felerészesedésen felül; } ezzel szemben áll annak a nagyon valószínű le- I hetősége, hogy ha a város 10 év múlva a maga ki- j zárólagos rendelkezézébe veszi át az üzemét, a hogy Fábián kifejezi, az amortizációs költség nélküli 50400 kor. minimális brutto jövedelmet maga magának tartja meg s a 30—35 ezer-korona csakugyan minimális évi hasznot egyedül a saját pénztárába juttatja ! Laikus észszel, de józan logikával egy kis összehasonlítást téve látjuk, hogy a város 15 éven át, a mennyivel a szerződés felmondhatatlanságát meghosszabbította, 30—35 ezer korona évi jövedelem helyett, ennek fele vagyis 15—17 Va ezer korona a 9500 koronából tiszta hasznot képező Kiállítási költségekre 1525 kor. Ötezer koronán felül van tehát az az összeg-tiz évi összes bevételünknek 20°/o-a, melyet fenti czimeken elköltöttünk s ha tekintetbe vesszük azon körülményt, hogy évi költségvetésünk bevételei kétezer koronán alut kezdődnek s az átfutó tételeket leszámítva a háromezer koronát most is alig haladják meg, ha tekintetbe vesszük továbbá, hogy az lpartestübt alakulása első éveiben a berendezkedés s irodai felszerelések a bevétel tetemes részét felemésztették, nem vádolhat bennünket senki azzal, hogy szerény anyagi viszonyainkhoz mérten kellőképen nem áldoztunk az iparpártolás és iparfejlesztés czéljainakl Személyi változások. Mint minden társadalmi egyesülésben, úgy az Ipartestületben is elég gyakoriak a személyi változások. E személyi változások közül természetesen a fontosabbak, s az Ipartestület életére és tevékenységére jelentőségteljesebbek azok, melyek i az Ipartestület szorosan vett vezetésével és az i Ipartestület ügyeinek intézésével összefüggésben állanak, szóval azok, a melyek az Ipartestület belső és külső munkásságát irányítani hivatva vannak. E munkásság sokkal nagyobb és jelentőség- teljesebb, mint városunk bármely társadalmi egyesülésének munkássága, úgy hogy azok, kik az Ipartestületnek törvényben gyökerező hivatottságát rém ismerik, azt tejmészetesen méltányolni sem tudják. Az Ipartestület saját tagjaival szemben, illetőleg azok ipari érdekű dolgaiban hatósági feladatot teljesít. A mi Testületünknek 390 önálló ipiros tagja van, ezenkívül elsőfokú hatósági intézkedéseket kel! gyakorolnia szükség esetén a városunkban foglalatoskodó ipari segédmunkások üg)eiben, a kiknek száma közepes gazdasági években is 350—400, valamint állandó munkát ad a ta- nonezok ügyeinek intézése is. Az évi tanoncz létszám átlaga 230—260. Ezer sőt néha több tehát azoknak a száma, a kiknek ügyes-bajos dolgait intézni kell lelkiismeretes felelőséggel. Számos vonatkozásban munkásságra kötelez az Iparkamara, az országos központi statisztikai hivatal, a technológiai Iparmuzeum, s általában mindazon hatóságok, a melyekkel szemben a törvény s a miniszteri rendelétek köteleznek bennünket. Ezen belső munkásság mellett nem csekélyebb fontosságú a vezetőségnek az a kötelezettsége, mely az ipartestületnek, mint erkölcsi teslületnek más egyesületekkel s általában a város társadalmi életében előforduló mozgalmakkal valő vonatkozásban az irányítást és vezetést illetőleg fennáll. • Ezen irányítás és vezetés nem sülyed le a szabad vélemény elfojtás, vagy a vélemény rák> Az anyáról a leányra öröklődik az a meggyőződés, hogy jő Kávé Készítéséihez a „Valódi”^ :FrancK: feltétlenül -szükséges. - A Honi gyárban, Kassán, készült ,,Valódi” :Franck: ismertető jele a fkávédarálóf. - Annak ami oly sokáig tartja magát és mindig Kedvelt, - jónak Kell lenni! ^ ^ mS em 15^2* 847. P* aki kezének, arcának üdeségét fi£-. ’id| W eléírni, vagy megtartani, ráncok- .*** tói és szeplőjétöi menekülni n ipa akar, az használjon kizárólag 55S2:e|íÍö-Crémet6í II. Rákóczi Ferenc drogériából Nagybányán. ’ : : Nagy tégely K 150 próba tégely 80 fillér. : :
