Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-27 / 21. szám
1913. május 27. NAGYBÁNYAI HÍRLAP 3. Öreg emberek meleg érzéssel gondolnak vissza a múlt század divatos „Fledermausz"-szára, melynek bűbájos keringőit akkortájt minden házban zon- gorázták a hölgyek; a katona-zenekarok állandóan műsoron tartották s a verklisek minden utca szögleten játszták. Élvezettel hallgattuk most is végig ezt a kedves operettet, melynek rokonszenves librettója és pompás muzsikája van. A művészi gárda meg is mutatta, hogy kedvére való darabbal van dolga, mert kifogástalanul játszott. Bállá Mariska és Dénes Ella elemökben voltak s páratlan énekművészetükkel gyönyörködtettek. Toalettjeik mesés szépek voltak. Pintér Irma és Pálma Tusi bájos táncukkal szereztek élvezetet. A férfiak közül Sümegi, Barics, Nagy Gyula, Szalóki kiváló alakításaikkal tűntek ki, Borbély börtönőre pedig kabinetalakitás voll. Érdekes volt Pásztor Zoltán nagyváradi jeles komikus szereplése a második felvonásban, kinek tőrülmetszett humora nagy derültséget keltett. Igen bájos jelenség volt Pintér Rózsika, a liliputi primadonna, ki a második felvonás hangverseny jelenetében énekelt egy kupiét s ügyesen táncolt. Pénteken zóna előadásban az „Asszonyfaló1' operett ment üres ház előtt. Kár lejátszott darabokat venni föl a műsorba, mert üres házat eredményez. Bármily bájos legyen is a darab, ha többször szinrekerült, — nálunk nem érdekel senkit, nem úgy, mint a fővárosban, hol százszor is egymásután előadhatják telt ház mellett De a nézőtér ijesztő üressége nem vette el kedvét a játszóknak; pajzán jó kedvvel játszták és sok-sok röktön- zést engedtek meg maguknak. Szombaton este valami „Kis dobos" cimü operett.újdonság került színre, melyet Budapesten ! nem adtak elő, de Bécsben állítólag 360 előadást ért meg. Szívesen átengedtük volna 361-ikszer is Bécsnek a dicsőséget és örömet, mert nekünk nem nagy gyönyörűségünk telt benne. Se zene, se tartalom ; valami hitvány fércelmény az egész, melyről legjobb hallgatni. A játszók közül ki kell e- melnünk Dénes Ellát, ki csillogtatta gyönyörű hangját és pompás kosztümjeit mutatta be. Meg is kérdeztem egy pár fiatal embert, hogy melyik kosztümje tetszett legjobban ? Egyhangúan úgy döntöttek, hogy legfenségesebb volt a Il-ik felvonásban, amikor a kapitánynak találkát ad. Pintér Irma bájos kis dobos volt, akit úgy hiszem, bármelyik ezred szívesen akceptálna. Jók voltak: Sümegi, Szepessy Szidi, Nagy Gyula Borbélyáé és tékokat, melyekkel a Boriska a Mackót mulattatta. Az anya szeméből hirtelen előtörtek a köny- nyek. Szivéhez szorította a kis játékot, az együttérzőt, együtt gyászolót. Valami megmagyarázhatatlan szánalmat érez az elárvult Mackó iránt. Mintha az ő nagy, nagy bánatából egy parányit el vett volna az a képzelet, hogy ez vele szenved. Vele szenved, vele érez, mert nem beszél, nem vigasztal, csak hallgat. Az igazi, mély fájdalomnak nincs szava! — Lassan elhagyta a szobát, melynek ajtaját bezárta. Csöndes, nesztelen lépésekkel ment le a parkba. Leült a nagy karosszékbe, hátrahajtotta fejét és lehunyta szemét. Kezével pedig gyöngéden simogatta a Mackót, mindha azt mondaná: mesélj hát Boriskáról ... De az némán, merev üvegszemekkel bámult maga elé. Csak az anya szive hallotta, képzelte, hogy az beszél s szól: a Boriska olyan volt éppen, mint az anyja, csak a szeme volt kék, mint az apjáé. Kis fehér ruhácskájában, hosszú, hullámos hajával úgy nézett ki, mint egy angyal ... A szive jó volt, engedelmes, szelíd ... és én tudom, hogy Boriska haza fog jönni, mert akkor nem hagyott volna itt, mikor annyira szeretett s mikor én nélküle olyan árva vagyok ... Az anya önkéntelen szorosabban öleli magához a Mackót. Halavány arcára odaszáradtak a lepergő, forró könycseppek. — kitűnő alak volt Borbély Sándor a profósz szerepében. Vasárnap „Orpheus az alvilágban", hétfőn „A nemzetes asszony", ma pedig „Az ostrom“ megy. Ezekről majd a jövő számban referálunk. Szerdán — újdonság — A délibáb. Sümegi Ödön, színtársulatunk népszerű bonvivántja eredeti regényes operettjének lesz a premierje, melyhez Kun Richárd, a Budapesti népopera karmestere irt fülbemászó zenét. Aradon, Szatmáron, Szegeden óriási sikerrel adták elő. Csütörtök — negyedszer — A cigányprímás, Kálmán Imre népszerű uj operettje. Pénteken Szőke Sándor jutalomjátékául — helybeli műkedvelő hölgyek és urak szives felléptével — A dolovai nábob leánya, Herczeg Ferencz kitűnő színmüve kerül színre. Szombaton H. Bállá Mariska jutalomjátékául Gül Baba, a rózsák atyja regényes operettet játszák. Lapunk zártakor értesülünk, hogy Hegedűs Gyula vendégjátékai a mostani nyomasztó pénzügyi viszonyok miatt elmaradnak. A zónaelöadások szintén elmaradnak, miután színtársulatunk junius első napjaiban befejezi it- teni működését és Marosvásárhelyre távozik. ____ Arc-szeplőkréme. A nyár meghozza a szeplőket. Szépségükre adó hölgyek tehát óvintézkedéseket foganatosítanak. Mi mással, mint arckrémmel? Ez okból szükségesnek tartjuk rámutatni a „Szeplő-Crémre“, melynek elsőrendű minősége páratlan és avval az előnnyel bir, hogy már egy tégely használata után a szeplők, májfoltok, arctisztátalanságok stb. örökre eltűnnek. Nagy tégely Kor. 1.50, próba tégely 80 fillér, szappan 80 fillér. II. Rákóczi Ferenc drogériából Nagybányán. HÍREK. Május 26. Egy kis poétái kesergés. Hány ember van, kire a költészet semmi hatást nem gyakorol! Az élet mindennapi prózája teljesen kiöli az emberek szivéből az ideálizmust; pedig mi a tiszta ideális költészet ? Imádság. A mai századot a kalmárszellem jellemzi. Lotás-futás, törte- tés a vagyon után. Még bűnözés árán is. A szellemi kincseknek nem nagy értéke van. Reális világot élünk: a teknika s a kétszer-kettő korszakát. Lemosolyogják az irót, ki a költészettől meg- ittasult fővel rimre-rimet halmoz, még azt is, aki a világirodalomban a legszéditőbb magasságú álláspontra helyezkedik. De csak az átlagember mosolyog. A világtörténet nagy alakjai térdet hajtottak az irodalom előtt. A nagy Napóleonról jegyezték föl, hogy midőn világharcainak egyik legnagyobbikát, a wag- rámi csatát vívta, — a gyepre dőlt és köpenye zsebéből egy kis könyvet vett elő. Hadsegédei és tábornokai azt hitték, hogy valami csatatervről szóló munkát olvas. Csalódtak. Mig az ágyúgolyók közelében szántották a földet, azalatt ő Ossián költeményeit olvasta s arcának mosolyából meglátszott, hogy lelke abban a percben elfeledte a föld küzködő gondjait, bajait és az égbe szállt, hová e siralomvölgyből csak egyetlen híd vezet; az a hid, melyet költészetnek neveznek. Garibáldiról is j-gyzett föl a történelem egy kedves epizódot. Egyik hadjárata alkalmával egy úton vonult seregével sűrű ligetek és árnyas fák között. Egyszerre megállította lovát és mélyen elmerült gondolataiba. Segédtisztje csöndesen megszólalt Talán ágyú hangokat hall tábornokom ?“ „Nem, édes fiam — felelt Garibáldi, itt a bokorban valahol fülemüle csattog, melynek hangja zak látott szivemre vigasztalást hoz!“ A nagy embert a csata zajában ideálízmus ejtette hatalmába. Ki vásárol ma szépirodalmi könyvet? Ott fakul az mind a könyvárusok polcain. Még legjobban jár az, kinek müveit a füszerkereskedők vásárolják össze sulyszámra. Évforduló. Szerdán, május hó 21-én volt 64-ik évfordulója Budavár bevételének, amikor a magyar honvédség halálmegvetéssel foglalta vissza az ország fővárosát az ellenségtől. Emlékezzünk a hősökre! Tartsuk ébren a mai nemzedékiben a hazaszeretet eszményeit, mert ki tudja, mit hoz reánk a jövő ? Európa térképe megváltozott, kis nemzetek léptek előtérbe a hazaszeretet szárnyán. A magyar nemzetre is nagy megpróbáltatások várnak. Emlékezzünk ! Az Urnapi körmenet. A róm. kath. hívők legfényesebb ünnepét, az Űrnapot múlt csütörtökön ünnepelték meg. A templom környékén eleven mozgalom volt, fény és pompa; oltárok a főtéren telehintve virággal; kivonult katonaság, melynek diszszázada az ünnepi üdvlövéseket adta s a kerethez hozzákell képzelni 4-5933 embert, kiket részint a kíváncsiság, részint az áhitat, az Oltári szentség imádása vonzott oda. A napfényes idő kedvezett a szertartásoknak. Az uj magyar görög katholikus püspök. Mint a fővárosi lapokban olvassuk, Ő felsége a hajdudorogi gör. kath. püspöki állásra Miklóssy István sátoraljaújhelyi esperes-plébánost nevezte ki. A kinevezést a püspökségről benyújtott törvény- javaslat szentesítésével egyidejűén fogják közzétenni. Áthelyezés. Józsa Jenő, az itteni M. Á. V. osztálymérnőki hivatal főnöke a debreceni üzletvezetőséghez helyeztetett át. Utódjává Sipos Dezső osztálymérnők neveztetett ki. A Szőke pár jutalomjátéka. A Szőke pár sok gyönyörűséget szerzett rövid ittléte alatt a közönségnek. Művészi játékukról minden alkalommal meleg elismeréssel emlékeztünk meg. Most pénteken jutalomjátékukat tartják a „Dalovai nábód leányá“-bán. Úgy hisszük, nem szükséges Szőkééket a közönség külön figyelmébe ajánlani. Reméljük, hogy tömeges megjelenésükkel dokumentálni fogják ezt az elismerést, melyre mindketten föltétlenül rászolgáltak. Érettségi vizsgálatok. A helybeli állami főgimnáziumban az érettségi vizsgálatok hétfőn és kedden fognak megtartatni. Halálozás. Rusz János volt nagybányai, jelenleg pécsi járásbiró 4 éves gyermeke: Antal május 21-én elhalt. Elköltöző fogtechnikus. Pap Felicián fog- technikus városunkból Szilágysomlyóra távozik, ott fog megtelepedni. Kinevezés. A in. kir. igazságügyi miniszter Barazsu Endre itteni kir. járásbirosági írnokot irodatisztté nevezte ki. Boromisza püspök ajándéka. Boromisza Tibor szatmári püspök aranymisés jubileuma alkalmából 15.000 korona értékű, gyönyörű szép, püspöki miséhez való ornátust ajándékozott a szatmári székesegyháznak. Az uj ornátus valóságos remeke a szövőiparnak és a tervezőművészetnek egyaránt. A megyéspüspöknek ezen nagyszerű ajándékán kívül még az a szándéka is van, hogy uj orgonát építtet a székesegyháznak. A belügyminiszter a kivándorlókért. A kivándorlásról szoló 1909. évi törvény hatálya rendszerint nem terjed ki azokra, akik valamely európai államba munkák' teljesítésére távoznak; mindazok azonban, akik a meghatározott munka teljesítése céljából való távozásukat elfogadhatóan nem igazolják, kivándorlóknak tekintendők s velük szemben a kivándorlásról szóló törvény a meghatározott munkateljesítés igazolási módjáról nem
