Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-20 / 20. szám
Lendvay színház. Végre ismét zsúfolt ház ! A vasárnap esti „Cigányszerelem“ megtette azt a csodát, hogy zsúfolt házat toborzott egybe. Volt is szép, páratlan szép, élvezetes előadás. Lehár remek operettjét talán már negyedszer láttuk Nagybányán, de soha szebb, összecágóbb előadásban, mint most. Természetesen hozzájárult a zenekar kitűnő játéka is. Az előadó művészek egymást múlták fölül. Dénes Ella az 1-ső felvonásbeli trilláit mesésen énekelte, úgy hogy a közönségből elementáris erővel tört ki a tüntető éljenzés. Balta Mariska Kőrösházy Ilonája egyedül álló a maga nemében. Kedves volt Pintér Irma, kit napról-napra jobban megszeret a közönség. Barics Józsi cigányja pompás alkotás, hangja csodás, hajlékony, szívig ható. Uj volt Nagy Gyula, a tenorista, ki előtt meghajtjuk az elismerés lobogóját Jól játszottak: Szalóky, Borbély, Ross, Zsoldos és Szepessy Szidi. Hétfőn pünkösd másodnapján a „Csókszanatórium“ operett került bemutatóra. A sok rósz operett között talán kevésbé rossz darab. Librettója silány, de van benne sok tréfa és kacagtató motívum. Zenéje elég fülbemászó, táncai ügyesek, énekszámai dallamosak. Aztán sokat tesz az is bármely rossz darabnál, ha Bállá Mariska viszi a főszerepet, ki még a bukásból is kirántja az arra érdemes operettet. Külömben az egész darabon végig vonul a kóser viccek sorozata, mintha csak Guthi Soma karcolataiból szedték volna koszomba. Bállá Mariska megint brillírozott, mint mindig, Dénes Ella kedves diszkrét játékával tűnt ki; Szepessy Szidi nyílt jelenetben tapsot vívott ki magának; Borbélyáé tőrül metszett zsidó asz- szony volt. Szalóki aranyos humorával kacagtatta a közönséget; Bársony, Ross, Boibély pompás figurák voltak. Ki kell emelnünk Zsoldost kis szerepében, kit zajosan megéljenezett a közönség. De messze-magasan kiemelkedett Endrei, kit egy hét óta nem láttunk. Megjelenésekor tüntető éljenzésben volt része, ami azt jelenti, hogy ezt a fiatal embert látni és hallani akarjuk minél gyakrabban ! A színház zsúfolásig tele volt, amire nézve csak az a megjegyzésünk, hogy hála Istennek ! Kedden Hebbel Frigyes klasszikus tragédiája, Judit került szilire. Mikor ezt a nagyszabású poétái munkát végig néztem s lelkem eltelt gyönyörűséggel, eszembe jutott egyik törzsgyökeres magyar írónk következő megjegyzése: „Nálunk a közönség a piaci portékát értékeli; nem tud kü- lömbséget tenni az igazi költészet és művészet — és a szélhámosság közt. A közönség inkább azt kedveli, ami hangosabb, ami rikítóbb. A világbo- londitó klakkörök ütik a nagydobot a törpék dicsőségére.“ Szóról-szóra igaz! Kétes értékű darabokat reklamiroznak a klikkek, a melyekből az örök igazság, a tiszta és üde szépség teljesen hiányzik, s csakis a bűn, a betegség és alacsony- ság húzódik vörös fonalként keresztül. Hebbel tragédiája az ókori költészet verőfényes napjaiból meríti tárgyát. Judit és Holofernes borzalmas küzdelme egymással, s a leigázott zsidók halálos vergődése; a Jehova összeütközése a Nebukadnézár pogány isteneivel. Mit mondjunk az előadásról ? Néhol fényesen, máshelyt akadozva ment. De egyes szereplők messze kiemelkedtek a tömegből, Hahnel Aranka és Bársony Aladár jelesen oldották meg nehéz feladatukat. Mindkettő kiváló drámai erő, kik bármely színpadon megállják helyüket. Kifogástalanul játszottak: Szőke, Sümegi, Szalóki, Ross, Zsoldos, Czakó Mici és Torday Etel. Szerdán a már sokszor lejátszott „Kis gróf“ operettet játszták kis közönség előtt. A bájos muzsikája és kedves szövegű darabot jó együttesben mutatta be a társulat, habár Neményi fényesebb kiállítást produkált. Különösen a sorentoi jelenet 1913. május 20. __________________________ vo lt pazar szép Neményinél. A játszó személyzet jó kedvvel forgott a színpadon. Bulla Mariska csodás szép éneke, tánca ismét elragadta a közönséget. Ki kell emelnünk a sok jó alakításból Endreit, ki a félszeg nevelő szerepében egészen uj alakban mutatta be magát. Csütörtökön Hajó Sándor „Lakájok“ vigjá- téka került színre. Csöndesen haladó s egyszerű meséjü darab, amelynek egy rakás olyan tulajdonsága van, amiért a komolyabb írói vonásoknak örvendő néző, magasabbrendü gyönyörűséget talál benne. Ügyesen jellemzett alakok jó története foly le előttünk, mely igazságával érdeklődésünket le tudja kötni s okos megoldásával ki tud elégíteni. A darab a maga meséjével olyan határokon jár, a melyeknek túllépése már krónik-skandalőz-zé sü- lyesztette volna le. A párbeszédek ötletesek, szellemesek s majdnem mindig frissek. Hibája az, hogy a Lakájok történetét az urak eliminálásával hozza ki, ami azért is kár, mert ha nehány urat is a színpadra bocsátott volna, a szolgák világát mégis csak teljesebben rajzolhatta volna meg. Maga az előadás semmi kívánnivalót sem hagyott. Minden izében kiváló sikerű, kitűnő művészi munka volt. Szőke Sándor az elegáns főkomornyik szerepében a legtökéletesebb illúziót keltette, úgyszintén Szókéné a hercegnő szerepében igen nagy külső hatás mellett egyikét aratta legjelentékenyebb művészi sikereinek. A Szőkepár játéka bizony művészi volt 1 De nem hallgathatjuk el a Pálma Tusi bájos és kedves alakítását sem, ki egy kis komorna szerepében művészileg játszott. Bársony pompás sofför, Ross eredeti lovász volt. A többi lakájok együttese nagyban hozzájárult az est sikeréhez. Kár, hogy kis közönség jelent meg, többet érdemelt volna! Pénteken a „Cigányprímás“ ment harmadszor a már ismert jó előadásban nagy közönség előtt. Szombaton a nagyhirre vergődött „Aranyeső“ bemutatója volt. Nagy dobot vertek az egész országban e darab érdekében s volt is eredménye, mert a Népoperának 206.000 korona bruttó bevételt hozott ötven előadása. A két szerző Bélái Izor és Zerkovitz Béla, nem igyekeztek nagyképü arcot vágva klasszikus magaslatok felé törni, ellenben bőven osztogattak minden jót, ami kell a közönségnek. A szövegíró adott egy kedves, szimpatikus történetet egy sereg pompás figurával, mulatságos helyzettel. Zerkovitz pedig egy csomó duettet, tercettet, amit a közönség gyorsan magáévá tesz s amit már első hallásra dúdolni kezd, úgyhogy csakhamar az utcára kerül az iparos tanulók ajkára. Nem tagadhatjuk, hogy a versekben sok hülyeség van; de hát furcsa a közönség, az „uncili-smuncili“ nóták tetszenek ma neki s valóságos lázba ejtenek mindenkit, még tisztes őszhaju öregurakat is. A mi az előadást illeti semmi kifogást nem tehetünk. Álljon elől Bulla Mariska, aki graciőzi- tásban, bájban, közvetlenségben páratlan. A toá- letjei káprázatosán pompásak ; minden mozdulata a maga egyszerűségében csupa kellem és báj. Sok jót mondhatunk Dénes Elláról is, ki azonban ez estén nem volt hangjánál. Sümegi elsőrangú alakítását ki kell emelnünk, Pintér Irma, Pálma Tusi bájosak voltak. Ross, Zsoldos a sikerből kivették részüket. Baricsról mindig az elismerés hangján szólhatunk; igazi művész ember! Endreyt ismét ki kell emelnünk; kevés rokonszenvesebb művészt ismertünk, mint ő. Megjelenésekor a zsúfolt ház tüntetőleg éljenezte, amit teljes mértékben meg is érdemelt. Vasárnap megismételték az „Aranyesőt“. Hétfőn második zóna-előadásban leszállított helyárakkal, másodszor „A limonádé ezredes“ került színre. A darab többi vezető szerepeit H. Bállá Mariska, Dénes Ella, Pintér Irma, Pálma Tussy, Sümegi Ödön, Bársony Aladár, Szalóki Dezső adták. ___________NAGYBÁNYAI HÍRLAP______ Ke dden — újdonság, itt először „Primerose kisasszony“, Flers és Calliavet ismert francia vígjáték íróknak a budapesti „Vígszínházában osztatlan nagy sikert aratott, ötletes vígjátéka megy a címszerepben : Sz. Garay Hússal, kinek az egyik legkiválóbb alakítása. Szerdán — újdonság, itt először „A színész vér“ Eysler Ödönnek a „Vándorlegény“ világhírű zeneszerzőjének egyik legszebb operettje kerül bemutatásra gondosan előkészített előadásban. H. Bállá Mariska és Barics Gyulával. A jövő hó közepén Barics Gyula a Szinészvérben fog debütálni egyik budapesti operette színházban. Csütörtökön — uj betanulással — „A bőregér“ Strausz Jánosnak, a híres zeneszerzőnek legjobb szerzeményét nagy ambícióval készül a társulat felújítani, H. Bállá Mariska, Dénes Ella, Pintér Irma, Somogyi Rózsi, Borbély Sándor, Szalóky Dezső, Barics Gyula, Nag/ Gyula, Sümegi Ödön és Ross Jenővel. Az előadás kiváló érdekessége lesz a 2-ik felvonás hangverseny jelenete, melyben résztvesz a társulat összes tagja. HÍREK. Május 19. Az első magyar szintársulat. Az 1790-ik év október hó 15-án alakult meg Magyarországon az első magyar szintársulat. Bizony alig 120 esztendeje. Most — mikor a magyar színművészet és szinirodalom már világhódító körútra indul s győzedelmesen vonul be a világvárosok nagy színpadjaira, — eszünkbe jut a 120 év előtti' idő, amikor még magyarul játszó színészek nem akadtak s a magyar szellem nem termett méltó gyümölcsöket. Érdekes az 1790-iki szózat a nemzethez, mely tudtára adja az első magyar színjátszó társaság megalakulását. Kopott elsárgult fóliánsokból böngészem ki e szózatot, mely szóról-szóra igy hangzik : „Némely jó ígyekezetii hazafiak anyanyelvükhöz való szeretettől ösztönöztetvén és tökéletesen meglévén arról győződve, hogy minden ny.lv csak az abban gyakoroltatott szelíd tudományok által nevelkedik s épül; eltökéllettük magunkban egy állandó magyar theátromi társaságot felállítani s a nemes magyar nemzetnek egyszer már azt az elme gyönyörködtető mulatságot megszerezni, melyet a játék-mesék szoktak adni. Nincsen már Európában egy országos nemzet is, a melynek számos the- átrumain saját nyelvén, játék-mesék nem játszatnának. Már is a mi hazánkban annyira megsza- porodtanak a német theátrumok, hogy majd csaknem minden népesebb városaiban vágynak affélék, melyek által a német nyelv hathatósan terjed és a nemzettel kedveltetik A magyar nyelv ellenben műveletlen és megvetve marad úgy, hogy végtére a nemzeti karakter is eltávozik és mikor észre se vesszük, magyarban fel nem találtatik; képtelen dolog, hogy a magyar a saját hazájában tulajdon pénzével nem vehet részt az efféle gyönyörködésben, ha csak németül nem tud.“ S mi lett azóta a magyar szinművészetből és szinirodalomból ? Egyenrangú kulturtényezője a világ összes nemzeteinek! Letett államvizsga. Pelion Árpád kir. er- dőmérnökgyakornok az erdészeti államvizsgát sikeresen kiállotta. A szinügyi bizottság ülése. Folyó hó 14- én a szinügyi bizottság ülést tartott Tordai Imre helyettes polgármester elnöklet : alatt. Tárgyaltatott Heves Béla színigazgató kérelme, mely szerint Hegedűs Gyula fővárosi színművész vendégjátéka alkalmából a helyáraknak 25 % kai való felemelését kéri. A bizottság Heves kérelmét pártolólag tesz. át a városi tanácshoz. Többen aggályukat fejezték ki a drága vendégművész szerepeltetése miatt, mert a jelenleg pénzügyi helyzet mostohasága folytán alig__________________________________3.
