Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-29 / 17. szám
1913. április 29. NAGYBÁNYAI HÍRLAP 5. s igy nem tehettek eleget a gyermek kívánságának. De minthogy a gyermek lázas kitöréseiben folytonosan csak azt hangoztatta, — átküldték a kölcsönkönyvtárba s kérték azonnal az „Arany embert.“ A könyv nem volt kéznél, valaki kivette olvasni. A könyvtáros azonban — ki valaha olvasta a regényt, — azon tűnődött, hogy mi lelhette az apácákat, hogy olyan sürgősen kérik a regényt? S mégis kérdezte, hogy miért kell? Mire a küldönc elmondta, hogy tudni akarják: hogyan hívták az Arany ember feleségét? — Hát Tímea! — mondá a könyvtáros. Szaladt a küldönc. S a nagy beteg gyermeknek nagy örömmel mondták meg, hogy Tímea. Azon az éjszakán volt a krízis. A betegség fordulatot vett s a kis leány Tímeától teljesen meggyógyult. Ezek szerint a patikáriusok recipe-könyve egy medicinával szaporodott: tiidőgyuladás ellen : az „Arany ember feleségének a neved1 Szeplő-krém és szeplő-szappan használata teljesen elegendő, hogy vörös arca, vörös orra, vörös keze hófehér, tiszta és finom legyen és a csúnya bőrbántalmáktól, valamint szeplőtől, májfolttól és pattanástól a legrövidebb idő alatt megszabaduljon. Nagy tégely Kor. 1.50, próba tégely 80 fillér, szappan 80 fillér. II. Rákóczi Ferenc drogériából Nagybányán. I RODALQM. ______ Qu o vadis? A budapesti Omniában napok óta a nagyhírű római Cines filmgyár szenzációs darabja, a Quo vadis van műsoron. Aminő nagy esemény volt annak idején Sinkievitz Henrik regényének a könyvpiacon való megjelenése, ép oly világraszóló esemény a filmgyárnak az a müve mely ezt a regényt mozi képre feldolgozta s a kinoteknika segélyével szemlélhetövé tette. Sinkievitz .regénye fordításban a világ minden kulturnyelvén megjelent; közismeretté és nemzetközi kincsesé lett az. Elismeréssel adózott annak idején a sajtó a regényről, elismeréssel adózik ma a mozgófénykép felvételről, mely több ezer embert s nagynevű olasz művészt szerepeltet a vásznán. A kép felvételén 4 évig dolgoztak és belekerült egy millió lirába. A filmet ezidő szerint — májustól kezdve kikölcsönzik a vidéki városoknak is, de csakis 7 napra most még rövidebb időtartamra nem adják. 7 napra fizetni kell érette kölcsöndijat: 2500 koronát. A regény tárgya a következő: A császári Róma Neró idejében. Cselekménye: Vincinus, Petronius unokaöccse, a keleti határokon vívott ütközetekből győzelmesen visszatérve, heves szerelemre gyullad Li- gia iránt. Vincinus, Petronius segítségével eléri, hogy Ligia Nero udvarába kerül Egy császári lakoma után hasztalanul ostromolja Vicinus Ligiát szerelmi ajánlataival, undorral fordul el tőle és az udvari élettől. Ekkor Ligiát Nero parancsára éjnek idején Vinicius házába akarják cipelni, de Ursus és keresztény társai megakadályozzák ezt és elrejtik Ligiát. A koldus Chilon kinyomozza Ligia rejtekhelyét s Vincinus Crotonne segítségével akarja Ligiát a keresztények gyülekező helyéről elrabolni. Ursus ezúttal is megvédelmezi Ligiát, sőt Víniciusnak is csak Ligia könyörgésére kegyelmez meg. Vinicius Ligia iránti határtalan szerelméből áttér a keresztény vallásra és nőül ves^i Ligiát. — Felgyujtatja Rómát s Tigellinus tanácsára a gyujgatással a keresztényeket vádolják s megkezdődik azoknak üldözése és elfogatása. A circus maximusbeli jelenetek, a gladiáto- torok küzdelme, a quadrák száguldozása, a keresztényekre ráengedett oroszlánok csapata mind a legizgalmasabb látványt nyújtják. előbbivel alighanem egy leletből való. Az egykori' franczia koronakincstárban is voltak szép opálok. Egyikök az aranygyapjas-rend közepére volt beillesztve, egy másik a császári palást csatjában volt foglalva. Egy harmadikat pedig Jozefin császárné viselt és ez lángvörös és kiválóan tüzes sugárzása miatt „Trója incendium“-nak (Égő Trójának) nevezték. A drezdai zöldboltozatban pedig egy csodálatosan szép rózsapiros opált őriznek. BÁNYÁSZATI HÍREK. A magyar nemesopál. A nemesopált már az ókorban is ismerték. Onomakritos (500 K. e.) már megemlékszik az opál szépségeiről, fölemlíti szép színjátékét és bájos gyermekarcz üde színeihez hasonlítja azt. Id. Plinius karbunkulus néven emlékszik meg róla és Thráciát említi származási helyéül. Elmondja, hogy Nonius szenátornak egy mogyorónagyságu opálgemmája volt, melyet gyönyörű szinjátéka miatt annyira kedvelt, hogy inkább elviselte a triumvirek egyikétől: Marcus Antoniustól reámért számkivetést, semhogy e büntetést drágakövének átadása által elháritotta volna magától. Kétségtelen, hogy az igazi nemesopál legkiválóbb lelőhelye az óvilág területén Magyarország és ezért Schmidt S. valószínűnek tartja, bár bebizonyítani nem lehet, hogy a szórványosan már az ókorban szerepelt nemesopálok is innen kerültek volna ki. Nemrég azonban Kisázsiában a brusszai vilájetben, Simav helyiség határában, a karamandja bányákban mintegy újból fölfedezték sárga vagy barnás szinü, de olykor a nemesopál tarka színjátékét is mutató opált, mely az ottani riolitok üregeit betölti. E helyen ugyanis már az ókorban fejtettek drágaköveket Krözus számára, később pedig, 1400 körül, a ge- nuaiak bányászták itt az opált, de azután a török uralom alatt teljesen feledésbe ment ez az előfordulása. Újabban e bányák a „Lydia“ mainzi társaság birtokában vannak, mely az innen származó opálokat csiszolt állapotban karátonként 6—120 márka árban hozza forgalomba. Kérdés tehát, hogy Nonius szenátor opálja esetleg nem származott-e Kisázsiából. A Vörösvágás körüli régészeti leletek alapján Pulszky Ferencz és Gesell S. szerint csak annyi bizonyos, hogy itt az opált körű.belül 800 évvel ezelőtt már bányászatilag kutatták. 1400 körül pedig már 400 ember dolgozott e bányákban. A középkorban az alchimisták elementumkőnek, a drágakőkereskedők meg firmamentumkőnek hivták a nemesopált. A magyar nemesopálnak rendkívül nagy értéke volt, miután Európa akkoriban gyémánttal, szines kövekkel és gyöngyökkel még nem volt annyira elárasztva, mint ma. Minthogy a középkorban a magyar nemesopál Konstantinápolyon keresztül jutott Hollandiába, ahol csiszolták és foglalták, keleti opálnak nevezték. Csak a 17. században jelentette ki Tavernier franczia drágakőkereskedő és utazó mint első, hogy a forgalomba kerülő nemesopálok magyar származásúak. Akkoriban nagyon keresték, kedvelték és szívesen viselték ezt a szépszinü drágakövet, melyhez az a kedves babona fűződött, hogy szőke leánynak azért való az opál-nyakék, hogy ifjúkorának s ép hajszíne soha meg ne fakuljon. A nagyhírű, szép nemesopálok egyike az, melyet a bécsi ásványtani múzeumban őriznek. Maga a kö csiszolatlan. Hossza 4s/4 bécsi hüvelyk (0.125 m), vastagsága 272 bécsi hüvelyk (0.0575 m) és súlya 34 bécsi lat; 1770 köröl akadtak rá a vörösvágási bányák egyikében és értéke egy németalföldi ékszerkereskedő ajánlata szerint félmillió forint, vagyis 1,000.000 korona. A bécsi ékszerészek azonban még többre t. i. 700.000 forintra becsülték. A bécsi koronakincstárban van továbbá még egy szép, nagy, tyuktojásnagyságu csiszolt nemesopál is, mely az A földgáz fölhasználása. Az erdélyi részekben ömlő földgáz közhasználatra való csodás előnye nem mese többé, Medgyes város az első, melynek mint hatóságnak szerződése az állammal nyilvánosságra jutott. Medgyes napi 8 ezer, évi kettő millió kilencszázhuszezer köbméter gázt fog’ kapni. Fizet ezért a kincstárnak köbméterenkint hattized fillért. A kolozsvári mesterséges gáz köbmétere ipari célra 16 fillér. Az egész évi mennyiségért tehát fizet Medgyes városa évi tizenhétezer- ötszázhusz koronát. Ennyi mesterséges gázért ipari célra fizetne 467.200 (négyszázhatvanhétezer kettő száz) koronát. A mesterséges gáz azonban csak félakkora hő erővel bir, mint a földgáz. A gáz- Medgyes városnak 25 évre van biztosítva, de 15 év múlva a hattized fillért emelheti az állam. A gáz különben Medgyes és a vonal mentén fekvő községek kivilágítása, a községek és a város lakóinak háztartási, ipara és mezőgazdasági, valamint Medgyes város és környékén már fennálló ipartelepek céljaira használható fel; újabb ipartelepeknek csak kormányengedélyei lehet a gázból adni. Fűtés, világítás és háztartási célra 30 fillérnél magasabb dijat köbméterekint nem számíthat. A berendezés költsége a várost terheli, de a kincstár költségén állítják fel a gázmérőket. A város a kincstárnak részt biztosit. A gázvezeték lefektetését egy éven belül meg kell kezdeni, különben a kedvezmény hatályát veszti. 40 éves szolgálati jubileum. A selmeci bányakerüleí vezető-főorvosa: Vetési Tóth Imre dr május hó 1-én tölti be orvosi működésének 40-ik esztendejét. Negyvenéves orvosi működése a bányászat egészségügyében nagyfontosságu és eredményekben gazdag; közéleti szereplése pedig a legnagyobb tiszteletreméltó. Önzetlen, odaadó támogatója volt s az ma is minden nemes eszmének, minden haladásnak. Nagy és sok érdemét nemcsak a hazában ismerték el és méltányolták, de tudományos munkássága révén — a külföldön is díszt és becsületet szerzett a magyar névnek s a magyar tudományosságnak. Nyugbéresek szemléje. A szokásos évi szemlét a bányakerületi főorvos a következő napokon fogja megtartani: Május 16-án Kapniki kohónál; 17-én Kapniki bányánál; 18-án Erzsébet- bányán; 19-én Rojahidán; 24 Felsőbányán; 26-án Fernezelyen; junius 2-án Oradnán; 12-én Lápos- bányán; 14-én Nagybányán. Farbaky Gyula katasztrófája. 1911. okt. havában nemcsak Selmecbányán, hanem országszerte is nagy részvétet keltett az a Selmecbányái katasztrófa, amelynek áldozata Farbaky Gyula, a Selmecbányái erdészeti és bányászati szakiskola fiatal tanára lett- Az uj kémiai intézet építési munkálatait szemlélte Farbaky Gyula, amikor egyszerre, mintha a föld nyilt volna meg alatta, eltűnt. Az épület terrasza alatt lévő régi pince omlott be és maga alá temette a fialal tanárt. A vizsgálat során megállapították, hogy a kémiai intézet felépítése folytán három régi épületet bontottak le. Hugyecz és Rosenauer besztercebányai épitőcég kérésére azonban a lebontott Székely-féle ház egyik része megmaradt és építési iroda céljaira használták. Ez épület alatt egy nagyobb terjedelmű pince volt, amely fölé az uj épület terrasza készült. Az építési munkálatok ellenőrzésével Sobó Jenő főbányata-
