Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-29 / 17. szám
1913. április 29. NAGYBÁNYAI HÍRLAP 3. val, hogy meghódítsa a világ legnagyobb hatalmát: a földet. Mert hát ki meri állítani az ellenkezőt? Van-c nagyobb hatalom a földnél, melynek mindnyájan : kicsinyek, nagyok, koldusok, királyok rabszolgái vagyunk ? A földhöz vagyunk kötve mindnyájan; porból lettünk és porrá leszünk. A föld az egyeduralkodó! Ennek sarjadó, felszínre törő, forgatagos ereje zuhog át az emberek szivébe, pattog át ereibe és úgy érzi, hogy a természet forradalmi munkáját neki is vállalnia kell. Életre szökkennek a természet erői, kibontja szárnyát az öröktüz madara s lángot vet a létbe, a fejlődés soha ki nem alvó lángját. Ó májusi biborhajnalok! A ti erőtök szökken át az emberiség szivébe, ahonnan aztán megindul a fejlődés, s haladás, a lét eszméje. És még egy: a természet májusi csodás kivirágzását követi az emberiség jobb reményeinek kivirágzása. Érettségi vizsgálatok. Az itteni állami főgimnáziumban az írásbeli érettségi vizsgálatok május hó 19-én kezdődnek. A szóbeli junius 2 és 3-án lesz. A ministeri kiküldött kúrián János aradi főgimnáziumi igazgató. — Itt említjük meg, hogy dr. Renc János igazgató a zombori főgimnázium érettségi vizsgálatainak vezetésére küldetett ki. Gyermeknap május 1-én. Áldozócsütörtökön gyermeknap lesz. Adakozzék mindenki tehetsége szerint a kitett perselyekbe az elhagyott, szerencsétlen gyermekek megmentésére! Sorozás. A nagybányai járásban az idei fősorozás április hó 23—25-én zajlott le Torday Imre városi tanácsos elnöklete alatt. A sorozó bizottság katonai tagjai: Helvey Adolf, Kapustyák Károly őrnagyok, Ábrahám Géza és Bleszkányi Lajos főhadnagyok, Dr. Sándoi Miklós és Dr. Zakariás József ezredorvosok voltak. A járásból előállított 702 legényből 119-et vettek be. Nagybánya városára nézve tegnap zajlott le a sorozás kielégítő eredménnyel. Egy éves önkénteseknek Vásárhelyi Gyulát és Bertalan Adalbertét sorozták be. Ma az idegen illetőségüeket sorozzák A bizottság tagjait s városunk több előkelőségét Dr. Makray Mihály polgármester hétfőn fényes ebéden látta vendégül. A Sport clubból. Május hó elsejétől kezdő- dőleg további intézkedésig a Sportclubb rendes tornái hétfőn és csütörtökön d. u. 6—7 órakor tartatnak meg egyrészt a szini-szezónra, másrészt arravaló tekintettel, hogy a gyakorlatok az udvaron végeztethessenek, a mi május havában a későbbi délutáni órákban még nem volna lehetséges, pedig a clubbnak tevékeny tagjai már áhítoznak a szabadabb, tágasabb térség után. Ennek ideális megoldása egy játszótér létesítése volna, mi végett a clubb elnöksége már is megnyerte a város széleslátóköri polgármesterének jó indulatát. — Regisztrálnunk kell még azt az örvendetes jelenséget, hogy a clubb kebelén kívül is sok érzéket látunk megnyilatkozni a sport egyik másik ága s igy különösen a futás iránt, a miről a Széchenyi liget millenáris fő útja tehet az érdeklődők előtt reggelenként és estente tanúságot. A szatmári püspök jubileuma Boromisza Tibor, szatmári megyéspüspök ez év julius 31-én ünnepli meg pappá szentelésének 50-ik évfordulóját. Ugyanezen a napon tölti be a jubiláló élete 73 ík évét. A nevezetes évforduló és a püspök aranymiséje alkalmából az egész egyházmegyében lelkes ünneplésre készülnek; a társadalmi körök is résztvesznek a püspök ünneplésében. Szatmár vármegye ezen a napon rendkívüli közgyűlést fog tartani, melyből Csaba Adorján főispán vezetése alatt küldöttségileg fognak tisztelegni a püspöknél és a küldöttségbe meghívják Szatmár vármegye országgyűlési képviselőit is: Földes Bélát, Károlyi József grófot, Helmecy Józsefet, Jármy Bélát, Mán Lajost, Szálkái Sádort és Kelemen Samut. Térzene. Már múlt számunkban megírtuk, hogy az első térzenét, a bányászzenekar május 1-én tartja a Széchenyi ligetben. Kiegészítésül tudatjuk olvasó közönségünkkel, hogy áldozócsütörtökön délután 5 órakor veszi kezdetét a zene. A további térzenék azután minden hét kedd napján tartatnak. Erdészeti tiszti értékezlet. A nagybányai erdőkerület szokásos évi tiszti értekezletét április hó 21 és 22-én tartotta meg, melyen a kerületbeli összes erdőtisztek megjelentek. Szabó József főer- dőtanácsos, az itteni főerdőhivatal főnöke ez alkalomból fényes ebédet adott, melyre nemcsak a szolgálatban levő, de a helyben lakó nyugdíjas, valamint a városi és áltami erdőtisztek is hivatalosak voltak. A görög katholikusok húsvétja. Gyönyörű tavaszi időjárás kedvezett a görög katholikusok husvét ünnepének. Az éjfélkor kezdődő feltámadási szertartáson zsúfolásig töltötték meg a hívők a templomot; reggel pedig a húsvéti bárány szentelésére soha nem látott tömegek siettek ételhordó kosaraikkal. Isteni tisztelet után fogadás volt a plébánián, hol megjelent a város szine-java, hogy üdvözölje a közszeretetben és becsülésben álló lelkészt, Brebán Sándort. A társaság egy része ebédre is szívesen látott vendége volt a házi gazdának, mely alkalommal meleg szeretettel ékes beszédekkel ünnepelték őt. Tartalmas, szép pohárköszöntők hangzottak el, melyekből különösen ki kell emelnünk Abaházy József kir. járásbiró beszédét, mely remek szónoki szépségével az egész társaságot elragadta. A vendégek a késő esti órákig vidám hangulatban szórakoztak. Petőfi- és Báthy Imre. Kuszkó István kolozsvári iró a következőket írja: A fővárosi és vidéki lapok hirt adtak arról, hogy Bem tábornok egyik testőrtisztje, Báthy Imre 48-as főhadnagy, nyug. kir. járásbiró szülővárosában, Felsőbányán, hol agg napjait élte, ezelőtt hetekkel, nyomtalanul eltűnt. Báthy Imre Bem oldala mellett a segesvári és fehéregyházi csatában, ahol Petőfi nyomtalanul örökre eltűnt, részt vett. Úgy látszik, Báthy is ezt a sorsot választotta, mert eltűnése óta mindeddig nem sikerült őt, a legszorgosabb kutatás dacára sem, feltalálni. Pedig idáig Felsőbányán nv'nden bányát, minden rejtett helyet felkutattak. Család és hatóság a keresésbe már bele is fáradtak. Az öreg 84 éves harcos egyébként kijelentette több ízben, hogy ő is úgy kiván eltűnni, mint Petőfi Sándor. Az ő halála felett ne legyen részvét, pap és gyászoló gyülekezet. Tervét úgy látszik, keresztül is vitte. Felsőbányán, a magas bányahegy csúcsa közelében, van egy rég kiművelt bánya : a Hasadás. Valószínűleg ennek üregébe ugrott be az öreg Báthy. Ezt a bányát választhatta az öreg honvéd temetőjének, örök sírjának. Ámde ez az üreg sokkal borzasztóbb, mint a vízaknai akna, melyben szintén a Bem honvédjei pihennek. E bánya tátongó üregének szája 60 m. hosszú s 30 m. széles. Északi oldala függő, a déli fekszik, de olyan csúszós és réteges lapokból áll, hogy halálfia, aki a bányába ereszkedni próbál. Ha felülről nagykövet dobnak be, ezer kő gurul irtózatos robajjal titánná a beláthatatlan mélységbe. Ezt tartják az öreg harcos sírjának. S ha biztosabb adat eltűnésére nézve nem kerül, e bánya nyílását körül kerítik, annak közelébe alkalmas helyre honvédemléket állítanak s arra rá vésik a segesvári csata hősei között életben maradt legutolsó katonának, Báthy Imre főhadnagynak nevét. Ez a hely búcsújáró helye lesz a turistáknak és hazafiaknak. A bányahegyre egy öt év előtt készült szerpentin ut vezet, melyhez a pénzt Felsőbányáról elszármazottak adták össze Kuszkó István kezdeményezésére. Ez út a város néhai jeles poétája, Dengi János nevét viseli, ki mint gim. tanár s tanfelügyelő, férfikora delén hunyt el. Ez utat most egész a — a közhit szerint — Báthy nyugvó helyéig fogja kiépíttetni Farkas Jenő, Felsőbánya polgármestere. Kinevezés. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Berényi Ernő nagybányai lakost az itteni m. kir. erdőszámvevőséghez szakdijnokká nevezte ki. „Dolgozók Lapja.“ A nagybányai Népotthon május hó 1-től kezdődő havonta megjelenő lapra kér előfizetést; csekély 2 koronát egy évre, a miért bizony derekas érdem lesz a Dolgozók Lapját megalapítani! A beharangozó a következő pro- grammot adja „Szerényen, és szinte kétségbe eső anyagi állapotok között útnak indítunk egy hírnököt, a mely szószólónk legyen minden avatott helyen, a mely kövessen el mindent fájó sebeink beheggesztésének érdekében, de egyszersmint, ha sehol a hatalmon levők között érzékeny szivekre nem talál, mutasson reá arra az itéletszerü lángostorra, amelynek elpusztíthatatlan, alvó ereje, ha egyszer fölébred és gonoszát rettenetes kegyetlenséggel gázol keresztül. Azt akarjuk, hogy segítsük elő azt az időt, mikor a gonosz élősdiek 1 töretnek és üdvös törvények vaskarával hasznos dologra szorittassanak! Ez igy már sokáig nem mehet, mert társadalmunk, városunk, országunk teljes bukását vonná maga után. Azt akarjuk, hogy a dolgozó nép kultúrával, jóléttel legyen felruházva, hogy büszkesége, ereje legyen hazánknak.“ Sok szerencsét, vállalkozáshoz és egy jó korrektort ,mert bizony a velünk egy nyomdában megjelenő uj lap hemzseg a sajtóhibától! Nyugdíjazás. Géressy János telekkönyvvezetőt az igazságügyi miniszter 40 évi szolgálat után április hó 30-ávaI nyugdíjazta. Erdély veszedelme. Az erdélyi magyarság az utolsó évtized alatt óriási és szinte jóvátehetetlen erőveszteséget szevedett. Megdöbbentő mértékben csúszik ki talpa alól a talaj, mely pedig úgy a gazdasági, mint a faji küzdelemnek legszilárdabb lábvetőpontja. Az „Erdélyi Gazdasági Egyesület“ által gyűjtött adatok szerint ugyanis csupán Alsófehér és KisküküIIő vármegyékben az utolsó tiz esztendő alatt a magyarság 119 birtokot veszített el, 32.321 katasztrál hold területtel, több mint 18 millió korona értékben. Az utólag érkeztt adatok beszámításával ez a veszteség 20 százalékkal többet tesz ki. Ha ezt az eredményt egész Erdélyre átszámítjuk, úgy kijön, hogy Erdélyben az utolsó tiz év alatt 300—360.000 katasztrál-holdat kitevő magyar birtok mintegy 150—180 millió korona értékben ment át román kézre. Természetesen ez sem végleges és pontos adat; a helyzetről majd csak az Edélyi Gazdasági Egyesület“ gyűjtésének befejezése után lehet tisztább és megközelitően hü képet nyerni. A magyarságnak ez a birtokvesztesége leginkább a nagy és középbirtok rovására történik; a kisbirtokos elem tűrhetően tartja magát. Elhalasztott emlékünnep. Az erdődi Bartók Lajos emlékünepélyt, mint értesülünk, májusról juniusia fogják elhalasztani, amikor már a teljesen kifejlődött tavasz a vendégek érkezése elé nem gördíthet akadályt. Tornaverseny. A főgimnázium ezidén régebben is szokásos nagyobb keretű tornaversenyt fog rendezni. Uj Gyula tornatanár változatos pro- grammot dolgozott ki, melynek biztosítására már is erősen készülődik az ifjúság. Közönségünk körében is élénk viszhangot keltett a nemes törekvés, miért is kérjük az áldozatkész sportbarátokat, hogy az ifjúság megjutalmaztatása céljából adakozni szíveskedjenek. E közleményünk a főgimnázium illetékes faktorainak előzetes hozzájárulásán alapszik. Érdekes kinevezések. A közös külügyminiszter Gajzágó László királygyürüs doktort, a debreceni kir. tábla tanácselnökének fiát, konstantinápolyi cs. és kir. konzuli fötörvényszékhez titkárrá nevezte ki. A kiváló képzettségű, örmény- származású ifjú tudós egy évvel ezelőtt tette le az ügyvédi vizsgát kitűnő sikerrel és alig egy hónapja, hogy a debreceni kir. törvényszék albirójává nyert kinevezést. — Az igazságügyi m. kir. miniszter Bánffy Albert bárót a dicsőszentmártoni kir. bírósághoz végrehajtóvá nevezte ki.