Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1913-04-29 / 17. szám

1913. április 29. NAGYBÁNYAI HÍRLAP 3. val, hogy meghódítsa a világ legnagyobb hatalmát: a földet. Mert hát ki meri állítani az ellenkezőt? Van-c nagyobb hatalom a földnél, melynek mindnyájan : kicsinyek, nagyok, koldusok, királyok rabszolgái vagyunk ? A földhöz vagyunk kötve mindnyájan; por­ból lettünk és porrá leszünk. A föld az egyedural­kodó! Ennek sarjadó, felszínre törő, forgatagos ereje zuhog át az emberek szivébe, pattog át ere­ibe és úgy érzi, hogy a természet forradalmi mun­káját neki is vállalnia kell. Életre szökkennek a természet erői, kibontja szárnyát az öröktüz madara s lángot vet a létbe, a fejlődés soha ki nem alvó lángját. Ó májusi biborhajnalok! A ti erőtök szök­ken át az emberiség szivébe, ahonnan aztán meg­indul a fejlődés, s haladás, a lét eszméje. És még egy: a természet májusi csodás kivirágzását követi az emberiség jobb reményeinek kivirágzása. Érettségi vizsgálatok. Az itteni állami fő­gimnáziumban az írásbeli érettségi vizsgálatok má­jus hó 19-én kezdődnek. A szóbeli junius 2 és 3-án lesz. A ministeri kiküldött kúrián János aradi főgimnáziumi igazgató. — Itt említjük meg, hogy dr. Renc János igazgató a zombori főgimnázium érettségi vizsgálatainak vezetésére küldetett ki. Gyermeknap május 1-én. Áldozócsütörtö­kön gyermeknap lesz. Adakozzék mindenki tehet­sége szerint a kitett perselyekbe az elhagyott, sze­rencsétlen gyermekek megmentésére! Sorozás. A nagybányai járásban az idei fő­sorozás április hó 23—25-én zajlott le Torday Imre városi tanácsos elnöklete alatt. A sorozó bi­zottság katonai tagjai: Helvey Adolf, Kapustyák Ká­roly őrnagyok, Ábrahám Géza és Bleszkányi Lajos főhadnagyok, Dr. Sándoi Miklós és Dr. Zakariás József ezredorvosok voltak. A járásból előállított 702 legényből 119-et vettek be. Nagybánya váro­sára nézve tegnap zajlott le a sorozás kielégítő eredménnyel. Egy éves önkénteseknek Vásárhelyi Gyulát és Bertalan Adalbertét sorozták be. Ma az idegen illetőségüeket sorozzák A bizottság tagjait s városunk több előkelőségét Dr. Makray Mihály polgármester hétfőn fényes ebéden látta vendégül. A Sport clubból. Május hó elsejétől kezdő- dőleg további intézkedésig a Sportclubb rendes tornái hétfőn és csütörtökön d. u. 6—7 órakor tartatnak meg egyrészt a szini-szezónra, másrészt arravaló tekintettel, hogy a gyakorlatok az udvaron végeztethessenek, a mi május havában a későbbi délutáni órákban még nem volna lehetséges, pedig a clubbnak tevékeny tagjai már áhítoznak a sza­badabb, tágasabb térség után. Ennek ideális meg­oldása egy játszótér létesítése volna, mi végett a clubb elnöksége már is megnyerte a város széles­látóköri polgármesterének jó indulatát. — Regiszt­rálnunk kell még azt az örvendetes jelenséget, hogy a clubb kebelén kívül is sok érzéket látunk megnyilatkozni a sport egyik másik ága s igy kü­lönösen a futás iránt, a miről a Széchenyi liget millenáris fő útja tehet az érdeklődők előtt regge­lenként és estente tanúságot. A szatmári püspök jubileuma Boromisza Tibor, szatmári megyéspüspök ez év julius 31-én ünnepli meg pappá szentelésének 50-ik évfordu­lóját. Ugyanezen a napon tölti be a jubiláló élete 73 ík évét. A nevezetes évforduló és a püspök aranymiséje alkalmából az egész egyházmegyében lelkes ünneplésre készülnek; a társadalmi körök is résztvesznek a püspök ünneplésében. Szatmár vármegye ezen a napon rendkívüli közgyűlést fog tartani, melyből Csaba Adorján főispán vezetése alatt küldöttségileg fognak tisztelegni a püspöknél és a küldöttségbe meghívják Szatmár vármegye országgyűlési képviselőit is: Földes Bélát, Károlyi József grófot, Helmecy Józsefet, Jármy Bélát, Mán Lajost, Szálkái Sádort és Kelemen Samut. Térzene. Már múlt számunkban megírtuk, hogy az első térzenét, a bányászzenekar május 1-én tartja a Széchenyi ligetben. Kiegészítésül tudatjuk olvasó közönségünkkel, hogy áldozócsütörtökön délután 5 órakor veszi kezdetét a zene. A további térzenék azután minden hét kedd napján tartatnak. Erdészeti tiszti értékezlet. A nagybányai erdőkerület szokásos évi tiszti értekezletét április hó 21 és 22-én tartotta meg, melyen a kerületbeli összes erdőtisztek megjelentek. Szabó József főer- dőtanácsos, az itteni főerdőhivatal főnöke ez alka­lomból fényes ebédet adott, melyre nemcsak a szolgálatban levő, de a helyben lakó nyugdíjas, valamint a városi és áltami erdőtisztek is hivata­losak voltak. A görög katholikusok húsvétja. Gyönyörű tavaszi időjárás kedvezett a görög katholikusok husvét ünnepének. Az éjfélkor kezdődő feltámadási szer­tartáson zsúfolásig töltötték meg a hívők a temp­lomot; reggel pedig a húsvéti bárány szentelésére soha nem látott tömegek siettek ételhordó kosara­ikkal. Isteni tisztelet után fogadás volt a plébánián, hol megjelent a város szine-java, hogy üdvözölje a közszeretetben és becsülésben álló lelkészt, Bre­bán Sándort. A társaság egy része ebédre is szí­vesen látott vendége volt a házi gazdának, mely alkalommal meleg szeretettel ékes beszédekkel ünnepelték őt. Tartalmas, szép pohárköszöntők hangzottak el, melyekből különösen ki kell emel­nünk Abaházy József kir. járásbiró beszédét, mely remek szónoki szépségével az egész társaságot elragadta. A vendégek a késő esti órákig vidám hangulatban szórakoztak. Petőfi- és Báthy Imre. Kuszkó István ko­lozsvári iró a következőket írja: A fővárosi és vi­déki lapok hirt adtak arról, hogy Bem tábornok egyik testőrtisztje, Báthy Imre 48-as főhadnagy, nyug. kir. járásbiró szülővárosában, Felsőbányán, hol agg napjait élte, ezelőtt hetekkel, nyomtalanul eltűnt. Báthy Imre Bem oldala mellett a segesvári és fehéregyházi csatában, ahol Petőfi nyomtalanul örökre eltűnt, részt vett. Úgy látszik, Báthy is ezt a sorsot választotta, mert eltűnése óta mindeddig nem sikerült őt, a legszorgosabb kutatás dacára sem, feltalálni. Pedig idáig Felsőbányán nv'nden bányát, minden rejtett helyet felkutattak. Család és hatóság a keresésbe már bele is fáradtak. Az öreg 84 éves harcos egyébként kijelentette több ízben, hogy ő is úgy kiván eltűnni, mint Petőfi Sándor. Az ő halála felett ne legyen részvét, pap és gyászoló gyülekezet. Tervét úgy látszik, keresz­tül is vitte. Felsőbányán, a magas bányahegy csú­csa közelében, van egy rég kiművelt bánya : a Ha­sadás. Valószínűleg ennek üregébe ugrott be az öreg Báthy. Ezt a bányát választhatta az öreg honvéd temetőjének, örök sírjának. Ámde ez az üreg sokkal borzasztóbb, mint a vízaknai akna, melyben szintén a Bem honvédjei pihennek. E bánya tátongó üregének szája 60 m. hosszú s 30 m. széles. Északi oldala függő, a déli fekszik, de olyan csúszós és réteges lapokból áll, hogy ha­lálfia, aki a bányába ereszkedni próbál. Ha felül­ről nagykövet dobnak be, ezer kő gurul irtózatos robajjal titánná a beláthatatlan mélységbe. Ezt tartják az öreg harcos sírjának. S ha biztosabb adat eltűnésére nézve nem kerül, e bánya nyílását körül kerítik, annak közelébe alkalmas helyre hon­védemléket állítanak s arra rá vésik a segesvári csata hősei között életben maradt legutolsó kato­nának, Báthy Imre főhadnagynak nevét. Ez a hely búcsújáró helye lesz a turistáknak és hazafiaknak. A bányahegyre egy öt év előtt készült szerpentin ut vezet, melyhez a pénzt Felsőbányáról elszárma­zottak adták össze Kuszkó István kezdeményezésére. Ez út a város néhai jeles poétája, Dengi János nevét viseli, ki mint gim. tanár s tanfelügyelő, férfikora delén hunyt el. Ez utat most egész a — a közhit szerint — Báthy nyugvó helyéig fogja kiépíttetni Farkas Jenő, Felsőbánya polgármestere. Kinevezés. A m. kir. földmivelésügyi mi­niszter Berényi Ernő nagybányai lakost az itteni m. kir. erdőszámvevőséghez szakdijnokká nevezte ki. „Dolgozók Lapja.“ A nagybányai Népotthon május hó 1-től kezdődő havonta megjelenő lapra kér előfizetést; csekély 2 koronát egy évre, a mi­ért bizony derekas érdem lesz a Dolgozók Lap­ját megalapítani! A beharangozó a következő pro- grammot adja „Szerényen, és szinte kétségbe eső anyagi állapotok között útnak indítunk egy hírnö­köt, a mely szószólónk legyen minden avatott helyen, a mely kövessen el mindent fájó sebeink beheggesztésének érdekében, de egyszersmint, ha sehol a hatalmon levők között érzékeny szivekre nem talál, mutasson reá arra az itéletszerü láng­ostorra, amelynek elpusztíthatatlan, alvó ereje, ha egyszer fölébred és gonoszát rettenetes kegyetlen­séggel gázol keresztül. Azt akarjuk, hogy segítsük elő azt az időt, mikor a gonosz élősdiek 1 töret­nek és üdvös törvények vaskarával hasznos dolog­ra szorittassanak! Ez igy már sokáig nem mehet, mert társadalmunk, városunk, országunk teljes bu­kását vonná maga után. Azt akarjuk, hogy a dol­gozó nép kultúrával, jóléttel legyen felruházva, hogy büszkesége, ereje legyen hazánknak.“ Sok szerencsét, vállalkozáshoz és egy jó korrektort ,mert bizony a velünk egy nyomdában megjelenő uj lap hemzseg a sajtóhibától! Nyugdíjazás. Géressy János telekkönyv­vezetőt az igazságügyi miniszter 40 évi szolgálat után április hó 30-ávaI nyugdíjazta. Erdély veszedelme. Az erdélyi magyarság az utolsó évtized alatt óriási és szinte jóvátehetet­len erőveszteséget szevedett. Megdöbbentő mérték­ben csúszik ki talpa alól a talaj, mely pedig úgy a gazdasági, mint a faji küzdelemnek legszilárdabb lábvetőpontja. Az „Erdélyi Gazdasági Egyesület“ által gyűjtött adatok szerint ugyanis csupán Alsó­fehér és KisküküIIő vármegyékben az utolsó tiz esztendő alatt a magyarság 119 birtokot veszített el, 32.321 katasztrál hold területtel, több mint 18 millió korona értékben. Az utólag érkeztt adatok beszámításával ez a veszteség 20 százalékkal töb­bet tesz ki. Ha ezt az eredményt egész Erdélyre átszámítjuk, úgy kijön, hogy Erdélyben az utolsó tiz év alatt 300—360.000 katasztrál-holdat kitevő magyar birtok mintegy 150—180 millió korona értékben ment át román kézre. Természetesen ez sem végleges és pontos adat; a helyzetről majd csak az Edélyi Gazdasági Egyesület“ gyűjtésének befejezése után lehet tisztább és megközelitően hü képet nyerni. A magyarságnak ez a birtokveszte­sége leginkább a nagy és középbirtok rovására történik; a kisbirtokos elem tűrhetően tartja magát. Elhalasztott emlékünnep. Az erdődi Bar­tók Lajos emlékünepélyt, mint értesülünk, májusról juniusia fogják elhalasztani, amikor már a teljesen kifejlődött tavasz a vendégek érkezése elé nem gördíthet akadályt. Tornaverseny. A főgimnázium ezidén ré­gebben is szokásos nagyobb keretű tornaversenyt fog rendezni. Uj Gyula tornatanár változatos pro- grammot dolgozott ki, melynek biztosítására már is erősen készülődik az ifjúság. Közönségünk kö­rében is élénk viszhangot keltett a nemes törekvés, miért is kérjük az áldozatkész sportbarátokat, hogy az ifjúság megjutalmaztatása céljából adakozni szíveskedjenek. E közleményünk a főgimnázium ille­tékes faktorainak előzetes hozzájárulásán alapszik. Érdekes kinevezések. A közös külügymi­niszter Gajzágó László királygyürüs doktort, a debreceni kir. tábla tanácselnökének fiát, konstan­tinápolyi cs. és kir. konzuli fötörvényszékhez tit­kárrá nevezte ki. A kiváló képzettségű, örmény- származású ifjú tudós egy évvel ezelőtt tette le az ügyvédi vizsgát kitűnő sikerrel és alig egy hónap­ja, hogy a debreceni kir. törvényszék albirójává nyert kinevezést. — Az igazságügyi m. kir. minisz­ter Bánffy Albert bárót a dicsőszentmártoni kir. bírósághoz végrehajtóvá nevezte ki.

Next

/
Thumbnails
Contents