Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1912-03-24 / 12. szám

4 Nagytoányal Hírlap 1912. március 24. Varmegyei közgyűlés. Csütörtökön d. e. 11 órakor rendkívüli vármegyei közgyűlés volt Nagykárolyban, melyen városunkból dr. Makray Mihály polgármester s nehány bizottsági tag vett részt. Városi ügyeinket jóváhagyólag intéz­ték el. Jelentős tárgya volt a közgyűlésnek a halmii — bikszádi vasút hozzájárulási összegének fedezetén kivül az avasi járás székhelykérdése, mely ismét Avasfelsőfalu javára dőlt el. Hivatalos órák a vármegyén. Ilosvay Aladár alispán rendelete folytán az alispáni hivatalnál a hivatalos órák f. év április 1-től okt. 1-ig reggel 7 órától d. u. 1 óráig tartatnak. A m. kir. állami magvizsgáló állomás hivatalnokai, kik jelenleg szemlét tartanak a vi­déken, hogy megtudják, kik árusítanak arankás heremagvakat, tegnap sürgős utasítást kaptak, hogy a legszigorúbban ügyeljenek, miszerint az országba került silány, kevert, csiraképtelen ré­pamagot ne hozzanak a kereskedők esetleg for­galomba. A mi kereskedőink is saját és a köz érdekében cselekednének, ha csakis legelsőrangu cégnél szerzik be a répamagvakat, amennyiben nem az olcsó ár nyújt biztositékot a mag meg­bízhatóságára nézve, hanem annak fajazonos­sága és jó csiraképessége adja meg az igazi értékét. — Ezért a gazdaközönséget is figyel­meztetjük, hogy csakis ott fedezze répamag szükségletét, ahol teljesen megbízható magva­kat árusítanak. Középitkezés Nagysomkuton. A szat- márnémetii kir. törvényszék elnöke a napokban bocsátőtta ki a Nagysomkuton emelendő járás- birósági épület és fogház felépítésére vonatkozó versenytárgyalási hirdetményt, mely szerint az ajánlatok április 16-ig nyújtandók be nevezett elnöknél. Milyen fát ültessünk kis kertekbe? Kisebb kert-tulajdonosok sok esetben rávannak utalva arra, hogy a zöldséges kertekben gyümölcs­fákat ültessenek. Ilyen helyekre mindenekelőtt a legjobb, ha egészen törpe almafákat ültetnek. Ezek sokkal előnyösebbek a magas törzsű gyümölcsfáknál. Az utóbbiaknak nagy térre van szükségük, még pedig úgy a koronájuknak, mint a gyökerüknek, ha felnőnek s azért idővel semmiféle zöldséget sem lehet köztük termelni, mig a törpefák köreit mindig fel lehet használni zöldség tenyésztésre, mert e sorfák közzé a nap mindenkor behatolhat. Egy nagy előnyük, hogy igen könnyű azoknak tisztítása is koro­nájuk megritkitása és hernyózása. A magas fák­hoz képest mindig kevés helyet foglalnak el s mivel fejlődésüket metszés által könnyebben lehet szabályozni, jóval korábban teremnek. A törpefák kevésbé árnyékolják be a talajt s igy zöldségtenyésztésre mindig nagyobb hely marad. Vannak azonban a törpefáknak még más előnyeik is. A törpefák gyümölcsei rende­sen nagyra fejlődnek, zamatosabbak, a minek okát az képezi, hogy a törpefának gyümölcse közelebb esik a földhöz s igy több meleget nyer a talajtól. A nagy viharoknak sincsenek úgy kitéve, mint a magas törzsüek. A gyümölcs leszedése sem kerül olyan költségbe mint a magas törzsüeknél, könnyebben és jobban is végezhető. Arcképes igazolvány a postán. A hi­vatalos lap múlt száma uj postai reformról ad hirt, amely reform a minap lépett életbe. A végből ugyanis, hogy bárki a címére érkező könyvelt postai küldemények s amennyiben szükséges, a táviratok átvételénél, a föladásnál, vagy más alkalommal személyazonosságát a postahivatalok előtt könnyen igazolhassa, a m. kir. posta arcképes igazolványokat, úgynevezett „Azonos­sági könyvecskéiket hoz forgalomba. Ezeknek használata nem kötelező. Mindenkinek ezentúl is szabadságában áll személyazonosságát az eddig előirt módon igazolni. Azonossági köny­vecskét csak az kaphat, aki Írni, olvasni tud, a postahivatal előtt személy- és névszerint is­meretes, illetve személyazonosságát kétséget kizáró módon beigazolja és jól felismerhető látogatójegy alakú arcképet bocsát rendelkezé­sére a könyvecske kiállításáért 50 fillér dij jár. Az azonossági könyvecske használata 1912. febr. 1-én kezdődött. Vásár áthelyezés. Sósmező (Szolnok- Doboka megye) községben az április 3. és 4-re eső országos áltat- és kirakóvásár a kereske­delmi miniszter rendelkezése szerint ezidén március 27. és 28-án fog megtartatni. A júniusi nagy autóverseny. A múlt héten itt járt Piony Aladár a királyi magyar automobil-klubb versenybizottságának kiküldöttje, hogy b. Kováts Gézával - kinek vendége volt, - értekezzék a nagybányai programúi tárgyá­ban. Piony Aladár Budapestről indult ki gépjével s a következő utat tette meg: Budapest, Kecs­kemét, Arad, Temesvár, Szászváros, Torda, Kolozsvár, Dés, Nagysomkut, Nagybánya. Ugyan­ezt az utat fogják megtenni a versenyzők junius havában s innen tovább következő váro­sokat érintenek: Nagybánya, Szatmár, Debrecen, Miskolc, Eger, Hatvan, Gödöllő, Budapest. Nevezett kiküldött b. Kováts Gézával megtekin­tette az itteni elhelyezkedéseket. A megállapított Programm szerint junius 9-én reggeli 9 órakor érkeznek Nagybányára, 80 autóval, minden autón 3-an ülnek, kik közt igen sok a külföldi idegen. Itteni tartózkodásuk tart d. u. 2 óráig. Délelőtt a vendégek megtekintik a kereszthegyi bányát, a fernezelyi kohót, a ligetet. Déli 12 órakor nagy diszebéd lesz az István szállóban. Elutazás Szatmárra d. u. 2 órakor. Mint értesülünk, Dr. Makray polgármester nagy rokonszenvvel ér­deklődik a verseny iránt s a város részéről is készségesen közreműködik, hogy a versenyben résztvevők szives fogadtatásra találjanak. Már a napokban bejárják egyes versenyzők a fen­tebb említett utat s igy Nagybányára nap - nap után fognak idegenek érkezni. Pár nap múlva gróf Zichy Béla Rezső, a klubb elnöke Nagy­bányára érkezik s Kováts Géza vendége lesz. Eldugulások ellen, melyek a fiata­loknál és öregeknél oly gyakran előfor­duló bélhurut következményekép mutat­koznak, a kórházakban a Ferencz József= keserüvizet körülbelül kétharmad poharas adagokban használják. Ez a természetes gyógyviz a belet görcsök okozása nélkül kimossa; a nyelv megtisztul és nagyobb étvágy fog beállni, anélkül, hogy a gyo­mor bármi módon meg volna terhelve. A valódi „Ferencz József“-vizet a gyógy­szertárban valamint a fűszerkereskedé­sekben árusítják. Vadludvonulás. Napok óta tart már Nagybánya fölött a vadludvonulás. Este 9 óra tájban megelevenedik fölöttünk a levegő; csi­pogás, gágogás hallatszik alá, ezrenként vonul­nak át a vadludak. A vadász-sziv megdobban s sóhajtva néz a sötét égre, hol a ludak mint a katonák, ezredek szerint vonulnak a havasok felé. j Kötelező koronaszámltás. A bevásárló közönségnél igen sok kellemetlenséget okozott, | hogy egyes kereskedők, főképp üzleti dolgaikból a kirakataikba kitett árukra csak számokat Írtak, de azt szépen elhallgatták, hogy forint, vagy koronaértékben értik-e. Különösen egyes pincérek űztek nagyban visszaélést. Ha valaki fizetni akart, összeszámolták a cechet és a végösszeget koronaértékben mondták ki, de egy szót sem szóltak, ha a vendég forintokban fizette. Ennek a jó világnak most már vége ! A belügyminiszter ugyanis arról értesítette a j vármegye közönségét, hogy a jövő hó elején életbelépteti a kötelező koronaértékszámitást és aki ez ellen vét, 200 koronáig terjedhető pénzbírsággal sújtják. A miniszter rendelete a jövő hó első napjaiban jelenik meg a hivatalos lapban s ugyanakkor életbe is lép. Anyakönyvi közlemények. A helybeli anyakönyvi hivatalnál e hó 17-től a következő bejegyzések tétettek: Születtek: Márc. 11. néhai Horvát György napszámosnak „Mária“; márc. 12. Lupsa Pál napszámosnak „Regina“; márc. 15. Rotár György rendőrszolgának „György“; márc. 14. Metz Anna szobaleánynak „Sándor“; márc. 13. Szili- ! zán Lajos bányamunkásnak „József“; márc. 12. Pap Demeter erdőmunkásnak „Flóra“; márc. 14. Fülöp Sámuel péksegédnek „Mihály“; márc. 16. Brinzeli János fuvarosnak „Sándor“ nevű gyermeke. Meghaltak: Márc. 16. Pap Flóra, gkath., 6 hónapos, erdőmunkás gyermeke, veleszületett gyengeségben; márc. 17. Biankó Ilona, rkath., 9 hónapos, erdőmunkás gyermeke, rángógörcs­ben; márc. 17. Mocsirán Péter, gkath., 52 éves, napszámos, tüdővészben; márc. 20. Kimpán János, gör. keleti, 24 éves, zuzdafelvigyázó, szivszélhüdésben. Házasságot kötöttek: Bardon Mihály bádo­gos mester és Razh Ágnes nagybányai lakosok. Kihirdetés alatt állanak: Szabó Miklós városi tűzoltó és Marosán Flora szakácsné nagy­bányai; Smitkó József bányamunkás és Weiszner Ilona özv. Takács Ferencné házbirtokos nagy­bányai; Bob Péter kincstári altiszt nagybányai és Smilár Anna felsőbányái; Szecsényi István kőmüvessegéd és Márki Emma nagybányai; Gicsován Emil kisbirtokos letkai és Hotye Anna nagybánya-borpataktelepi; Győri Antal János Árpád fuvaros alsófernezelyi és Buldán Anna szakácsné nagybányai; Pap János napszámos nagybánya-borpataktelepi és Szaszarán Mária nagysikárlói lakosok. Szerkesztői üzenet. Sz. J. Helyben. - Nagy­becsű cikkét térszüke miatt csak jövő számunkban s minden politikai tendencia nélkül hozhatjuk csak; társa­dalmi lap mivoltunk ugyanis nem engedi meg a poli­tizálást. HÓLYA JÁNOS £%SékCzig Nagybányán. Vízvezeték, csatornázási és központi vizmelegitő vállalata készít: fürdő- és mindenféle egész­ségügyi berendezéseket, szakszerű és Ízléses kivitelben. — Részletfizetéseket elfogad. jp^T** Horgany fürdő-kádak raktáron vannak I Lakás és iroda : Felsőbányai-utca 48. fRobelIy-ház.) A hétről. Mire való az apró hirdetés? E kérdésre a lehető legrövidebben igy lehet megfelelni: kerítésre! Akármire legyen • az emberfiának szüksége: az apró hirdetés megkeriti. Sok erkölcstelenségnek az apró hirdetés volt a melegágya; ott csírázott ki s nőtt lombos fává. A napokban egy fővárosi lap apró hirdetései között a következőt olvastam: „MÁV. igazgatósági központnál nagybe- íolyásu ur ismeretségét óhajtja a legmélyebb titoktartással egy előkelő családból való kis- hivatalnok csinos, fess, 30 éves felesége, kinek még soha nem volt ismerettsége. Levelet kér teljes címmel, lehetőleg csinos bácsitól. „Küz­delem a létért“ a kiadóba. Kell-e ehhez valami magyarázat? Ennél szörnyűbb becstelenséget alig lehet elképzelni! A megbotránkozás legádázabb szavai tolulnak ajkainkra s csak nagy lelki erővel vagyunk képesek elfojtani, hogy papírra ne tegyük. Az apró hirdetések ezzel elérték a legmagasabb rekordot. * * * A héten nehéz napok voltak; már tudni­illik azoknak, kik a Sándorokat és Józsefeket ünnepelték s kikre még ma a Gáborok is várnak. Mennyi töltögetés, mennyi koccintás! S a végén mennyi gyomorcsikarás, katzen- jammer, vagyis jó magyarsággal torbágy. De hát az emberfia igazán nem teheti, hogy a sok szeretetreméltó Sándort, Józsefet, meg Gábort meg ne köszöntse! A murik egy része Felsőbányáig vetette árnyékát, vagy hogy helyesebben fejezzük ki magunkat: sugárözönét. Különben is van valami csodálatos abban a jó Felsőbányában! Igazi patriárkális, fesztelen mulatságban ott lehet csak része az árva kebelnek. Jó bor, szivár- ványos jó kedv, őszinte együttérzés hazája. Miért nem lehet ez Nagybányán is? Erre mondjon verset a hét szemlélője! Advocem: vers! A nagybányai hölgyek kedvet kaptak a versirásra. Szerkesztőségünkbe kosár-számra özönlenek a hölgy-költők versei. De csodálatos: mind névtelenül, mintha szégyen- lenék a női leieknek virágos megnyilatkozásait. Pedig van-e szebb dolog, mint a művészet és költészet? Hát a kertész szégyenli-e azt, hogy virágot termel? vagy a kagyló, hogy drága gyöngyöt ad? Poéta-lélek ne röstellje mester­ségét. Kétféle nő van a világon: színes és szín­telen. Az iró nők a színesek közé tartoznak. Egyik jeles írónk azt mondta: A nőknek soha sincs mondani valójuk, de a mit mondanak, nagyon bájosan mondják. Hát csak verseljenek a hölgyek! Ha nincs is sok mondani valójuk, - még az a kis üres vers is bájos! * * *

Next

/
Thumbnails
Contents