Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-24 / 12. szám
4 Nagytoányal Hírlap 1912. március 24. Varmegyei közgyűlés. Csütörtökön d. e. 11 órakor rendkívüli vármegyei közgyűlés volt Nagykárolyban, melyen városunkból dr. Makray Mihály polgármester s nehány bizottsági tag vett részt. Városi ügyeinket jóváhagyólag intézték el. Jelentős tárgya volt a közgyűlésnek a halmii — bikszádi vasút hozzájárulási összegének fedezetén kivül az avasi járás székhelykérdése, mely ismét Avasfelsőfalu javára dőlt el. Hivatalos órák a vármegyén. Ilosvay Aladár alispán rendelete folytán az alispáni hivatalnál a hivatalos órák f. év április 1-től okt. 1-ig reggel 7 órától d. u. 1 óráig tartatnak. A m. kir. állami magvizsgáló állomás hivatalnokai, kik jelenleg szemlét tartanak a vidéken, hogy megtudják, kik árusítanak arankás heremagvakat, tegnap sürgős utasítást kaptak, hogy a legszigorúbban ügyeljenek, miszerint az országba került silány, kevert, csiraképtelen répamagot ne hozzanak a kereskedők esetleg forgalomba. A mi kereskedőink is saját és a köz érdekében cselekednének, ha csakis legelsőrangu cégnél szerzik be a répamagvakat, amennyiben nem az olcsó ár nyújt biztositékot a mag megbízhatóságára nézve, hanem annak fajazonossága és jó csiraképessége adja meg az igazi értékét. — Ezért a gazdaközönséget is figyelmeztetjük, hogy csakis ott fedezze répamag szükségletét, ahol teljesen megbízható magvakat árusítanak. Középitkezés Nagysomkuton. A szat- márnémetii kir. törvényszék elnöke a napokban bocsátőtta ki a Nagysomkuton emelendő járás- birósági épület és fogház felépítésére vonatkozó versenytárgyalási hirdetményt, mely szerint az ajánlatok április 16-ig nyújtandók be nevezett elnöknél. Milyen fát ültessünk kis kertekbe? Kisebb kert-tulajdonosok sok esetben rávannak utalva arra, hogy a zöldséges kertekben gyümölcsfákat ültessenek. Ilyen helyekre mindenekelőtt a legjobb, ha egészen törpe almafákat ültetnek. Ezek sokkal előnyösebbek a magas törzsű gyümölcsfáknál. Az utóbbiaknak nagy térre van szükségük, még pedig úgy a koronájuknak, mint a gyökerüknek, ha felnőnek s azért idővel semmiféle zöldséget sem lehet köztük termelni, mig a törpefák köreit mindig fel lehet használni zöldség tenyésztésre, mert e sorfák közzé a nap mindenkor behatolhat. Egy nagy előnyük, hogy igen könnyű azoknak tisztítása is koronájuk megritkitása és hernyózása. A magas fákhoz képest mindig kevés helyet foglalnak el s mivel fejlődésüket metszés által könnyebben lehet szabályozni, jóval korábban teremnek. A törpefák kevésbé árnyékolják be a talajt s igy zöldségtenyésztésre mindig nagyobb hely marad. Vannak azonban a törpefáknak még más előnyeik is. A törpefák gyümölcsei rendesen nagyra fejlődnek, zamatosabbak, a minek okát az képezi, hogy a törpefának gyümölcse közelebb esik a földhöz s igy több meleget nyer a talajtól. A nagy viharoknak sincsenek úgy kitéve, mint a magas törzsüek. A gyümölcs leszedése sem kerül olyan költségbe mint a magas törzsüeknél, könnyebben és jobban is végezhető. Arcképes igazolvány a postán. A hivatalos lap múlt száma uj postai reformról ad hirt, amely reform a minap lépett életbe. A végből ugyanis, hogy bárki a címére érkező könyvelt postai küldemények s amennyiben szükséges, a táviratok átvételénél, a föladásnál, vagy más alkalommal személyazonosságát a postahivatalok előtt könnyen igazolhassa, a m. kir. posta arcképes igazolványokat, úgynevezett „Azonossági könyvecskéiket hoz forgalomba. Ezeknek használata nem kötelező. Mindenkinek ezentúl is szabadságában áll személyazonosságát az eddig előirt módon igazolni. Azonossági könyvecskét csak az kaphat, aki Írni, olvasni tud, a postahivatal előtt személy- és névszerint ismeretes, illetve személyazonosságát kétséget kizáró módon beigazolja és jól felismerhető látogatójegy alakú arcképet bocsát rendelkezésére a könyvecske kiállításáért 50 fillér dij jár. Az azonossági könyvecske használata 1912. febr. 1-én kezdődött. Vásár áthelyezés. Sósmező (Szolnok- Doboka megye) községben az április 3. és 4-re eső országos áltat- és kirakóvásár a kereskedelmi miniszter rendelkezése szerint ezidén március 27. és 28-án fog megtartatni. A júniusi nagy autóverseny. A múlt héten itt járt Piony Aladár a királyi magyar automobil-klubb versenybizottságának kiküldöttje, hogy b. Kováts Gézával - kinek vendége volt, - értekezzék a nagybányai programúi tárgyában. Piony Aladár Budapestről indult ki gépjével s a következő utat tette meg: Budapest, Kecskemét, Arad, Temesvár, Szászváros, Torda, Kolozsvár, Dés, Nagysomkut, Nagybánya. Ugyanezt az utat fogják megtenni a versenyzők junius havában s innen tovább következő városokat érintenek: Nagybánya, Szatmár, Debrecen, Miskolc, Eger, Hatvan, Gödöllő, Budapest. Nevezett kiküldött b. Kováts Gézával megtekintette az itteni elhelyezkedéseket. A megállapított Programm szerint junius 9-én reggeli 9 órakor érkeznek Nagybányára, 80 autóval, minden autón 3-an ülnek, kik közt igen sok a külföldi idegen. Itteni tartózkodásuk tart d. u. 2 óráig. Délelőtt a vendégek megtekintik a kereszthegyi bányát, a fernezelyi kohót, a ligetet. Déli 12 órakor nagy diszebéd lesz az István szállóban. Elutazás Szatmárra d. u. 2 órakor. Mint értesülünk, Dr. Makray polgármester nagy rokonszenvvel érdeklődik a verseny iránt s a város részéről is készségesen közreműködik, hogy a versenyben résztvevők szives fogadtatásra találjanak. Már a napokban bejárják egyes versenyzők a fentebb említett utat s igy Nagybányára nap - nap után fognak idegenek érkezni. Pár nap múlva gróf Zichy Béla Rezső, a klubb elnöke Nagybányára érkezik s Kováts Géza vendége lesz. Eldugulások ellen, melyek a fiataloknál és öregeknél oly gyakran előforduló bélhurut következményekép mutatkoznak, a kórházakban a Ferencz József= keserüvizet körülbelül kétharmad poharas adagokban használják. Ez a természetes gyógyviz a belet görcsök okozása nélkül kimossa; a nyelv megtisztul és nagyobb étvágy fog beállni, anélkül, hogy a gyomor bármi módon meg volna terhelve. A valódi „Ferencz József“-vizet a gyógyszertárban valamint a fűszerkereskedésekben árusítják. Vadludvonulás. Napok óta tart már Nagybánya fölött a vadludvonulás. Este 9 óra tájban megelevenedik fölöttünk a levegő; csipogás, gágogás hallatszik alá, ezrenként vonulnak át a vadludak. A vadász-sziv megdobban s sóhajtva néz a sötét égre, hol a ludak mint a katonák, ezredek szerint vonulnak a havasok felé. j Kötelező koronaszámltás. A bevásárló közönségnél igen sok kellemetlenséget okozott, | hogy egyes kereskedők, főképp üzleti dolgaikból a kirakataikba kitett árukra csak számokat Írtak, de azt szépen elhallgatták, hogy forint, vagy koronaértékben értik-e. Különösen egyes pincérek űztek nagyban visszaélést. Ha valaki fizetni akart, összeszámolták a cechet és a végösszeget koronaértékben mondták ki, de egy szót sem szóltak, ha a vendég forintokban fizette. Ennek a jó világnak most már vége ! A belügyminiszter ugyanis arról értesítette a j vármegye közönségét, hogy a jövő hó elején életbelépteti a kötelező koronaértékszámitást és aki ez ellen vét, 200 koronáig terjedhető pénzbírsággal sújtják. A miniszter rendelete a jövő hó első napjaiban jelenik meg a hivatalos lapban s ugyanakkor életbe is lép. Anyakönyvi közlemények. A helybeli anyakönyvi hivatalnál e hó 17-től a következő bejegyzések tétettek: Születtek: Márc. 11. néhai Horvát György napszámosnak „Mária“; márc. 12. Lupsa Pál napszámosnak „Regina“; márc. 15. Rotár György rendőrszolgának „György“; márc. 14. Metz Anna szobaleánynak „Sándor“; márc. 13. Szili- ! zán Lajos bányamunkásnak „József“; márc. 12. Pap Demeter erdőmunkásnak „Flóra“; márc. 14. Fülöp Sámuel péksegédnek „Mihály“; márc. 16. Brinzeli János fuvarosnak „Sándor“ nevű gyermeke. Meghaltak: Márc. 16. Pap Flóra, gkath., 6 hónapos, erdőmunkás gyermeke, veleszületett gyengeségben; márc. 17. Biankó Ilona, rkath., 9 hónapos, erdőmunkás gyermeke, rángógörcsben; márc. 17. Mocsirán Péter, gkath., 52 éves, napszámos, tüdővészben; márc. 20. Kimpán János, gör. keleti, 24 éves, zuzdafelvigyázó, szivszélhüdésben. Házasságot kötöttek: Bardon Mihály bádogos mester és Razh Ágnes nagybányai lakosok. Kihirdetés alatt állanak: Szabó Miklós városi tűzoltó és Marosán Flora szakácsné nagybányai; Smitkó József bányamunkás és Weiszner Ilona özv. Takács Ferencné házbirtokos nagybányai; Bob Péter kincstári altiszt nagybányai és Smilár Anna felsőbányái; Szecsényi István kőmüvessegéd és Márki Emma nagybányai; Gicsován Emil kisbirtokos letkai és Hotye Anna nagybánya-borpataktelepi; Győri Antal János Árpád fuvaros alsófernezelyi és Buldán Anna szakácsné nagybányai; Pap János napszámos nagybánya-borpataktelepi és Szaszarán Mária nagysikárlói lakosok. Szerkesztői üzenet. Sz. J. Helyben. - Nagybecsű cikkét térszüke miatt csak jövő számunkban s minden politikai tendencia nélkül hozhatjuk csak; társadalmi lap mivoltunk ugyanis nem engedi meg a politizálást. HÓLYA JÁNOS £%SékCzig Nagybányán. Vízvezeték, csatornázási és központi vizmelegitő vállalata készít: fürdő- és mindenféle egészségügyi berendezéseket, szakszerű és Ízléses kivitelben. — Részletfizetéseket elfogad. jp^T** Horgany fürdő-kádak raktáron vannak I Lakás és iroda : Felsőbányai-utca 48. fRobelIy-ház.) A hétről. Mire való az apró hirdetés? E kérdésre a lehető legrövidebben igy lehet megfelelni: kerítésre! Akármire legyen • az emberfiának szüksége: az apró hirdetés megkeriti. Sok erkölcstelenségnek az apró hirdetés volt a melegágya; ott csírázott ki s nőtt lombos fává. A napokban egy fővárosi lap apró hirdetései között a következőt olvastam: „MÁV. igazgatósági központnál nagybe- íolyásu ur ismeretségét óhajtja a legmélyebb titoktartással egy előkelő családból való kis- hivatalnok csinos, fess, 30 éves felesége, kinek még soha nem volt ismerettsége. Levelet kér teljes címmel, lehetőleg csinos bácsitól. „Küzdelem a létért“ a kiadóba. Kell-e ehhez valami magyarázat? Ennél szörnyűbb becstelenséget alig lehet elképzelni! A megbotránkozás legádázabb szavai tolulnak ajkainkra s csak nagy lelki erővel vagyunk képesek elfojtani, hogy papírra ne tegyük. Az apró hirdetések ezzel elérték a legmagasabb rekordot. * * * A héten nehéz napok voltak; már tudniillik azoknak, kik a Sándorokat és Józsefeket ünnepelték s kikre még ma a Gáborok is várnak. Mennyi töltögetés, mennyi koccintás! S a végén mennyi gyomorcsikarás, katzen- jammer, vagyis jó magyarsággal torbágy. De hát az emberfia igazán nem teheti, hogy a sok szeretetreméltó Sándort, Józsefet, meg Gábort meg ne köszöntse! A murik egy része Felsőbányáig vetette árnyékát, vagy hogy helyesebben fejezzük ki magunkat: sugárözönét. Különben is van valami csodálatos abban a jó Felsőbányában! Igazi patriárkális, fesztelen mulatságban ott lehet csak része az árva kebelnek. Jó bor, szivár- ványos jó kedv, őszinte együttérzés hazája. Miért nem lehet ez Nagybányán is? Erre mondjon verset a hét szemlélője! Advocem: vers! A nagybányai hölgyek kedvet kaptak a versirásra. Szerkesztőségünkbe kosár-számra özönlenek a hölgy-költők versei. De csodálatos: mind névtelenül, mintha szégyen- lenék a női leieknek virágos megnyilatkozásait. Pedig van-e szebb dolog, mint a művészet és költészet? Hát a kertész szégyenli-e azt, hogy virágot termel? vagy a kagyló, hogy drága gyöngyöt ad? Poéta-lélek ne röstellje mesterségét. Kétféle nő van a világon: színes és színtelen. Az iró nők a színesek közé tartoznak. Egyik jeles írónk azt mondta: A nőknek soha sincs mondani valójuk, de a mit mondanak, nagyon bájosan mondják. Hát csak verseljenek a hölgyek! Ha nincs is sok mondani valójuk, - még az a kis üres vers is bájos! * * *
