Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-17 / 11. szám
Mennyiver más Nagybánya, hol szabad munkások becsületes munkája dolgozott azon, hogy amit a kőzetek zárva tartanak, nemes ércekkel szolgáljon az emberi kultúrának. Itt véste be Nagybánya ezáltal a maga történetét nagyobb dicsőséggel, több érdemmel, mint a világ nagy hatalmasai és hóditói. És ennek a történetnek, mint egy planometriai alaknak két központja van, a mely, körül minden forog: az egyik a munka, a másik a becsületesség. Ugyan van-e történelem, mely ennél nemesebb és dicső- j ségesebb volna ? A nagybányai német telep utóbb el- magyarosodott. A német szorgalmat, a német | becsületességet kiegészítette a magyarnak egyenes lelkiségével, .szingazdag kedélyével, j minden .szépért,. jpért lélkesedni tudó tűiével, így lett Nagybánya, ez a magas intelligenciájú bányaváros typikusan magyarrrá és a magyar j kultúrának kelet felé hűséges határőrévé. Nincs a hazában egy eszme, egy nemes gondolat, mi azonnal viszhangra ne találna a Rozsály sziklafalán. Nincs mozgalom, melyből Nagybánya ki ne venné, a maga részét méltóan régi hírnevéhez, becsületéhez, műveltségéhez. És ez a város magához emel engem és helyet ad polgárai között. Átérzem ennek egész nagyságát, egész melegét! Nagybánya sz. kir. bányavárost éltetem és kívánom, hogy soha ki ne fogyjon a nemes érc bányáiból, az ész és erő férfiaiból, a szeretet és hűség asszonyaiból, a szülők tisztelete gyermekeiből. Éljen, viruljon, nőjjön! Vivat, floreat, crescat! Szűnni nem akaró tapsvihar közepette ünnepelte a társaság a kiváló házigazdát ezért a nagyszabású beszédért, melyhez méltó és gondolatokban ép oly gazdag volt az a másik toasztja is, a mikor Fekete-Nagy Béla és dr. Makray Mihály polgármestereket köszöntötte fel, mint a kik érdemesen hivatvák arra, j hogy a két város között régen oly szépen virult ipari és kereskedelmi összeköttetés fel- j elevenitésére irányuló mozgalom tekintetében a kezdeményező lépéseket megtegyék. Az ünnepelt után dr. Vass Gyula éltette a város díszpolgárát a képviselőtestület nevében. A város címerének jelmondatából kiindulva talpraesetten és szellemesen aposztrofálta az ünnepeltet, mig Szőke Béla plébános Kosutány Ignácnéra emelte poharát. Temperamentumos szónoklatával talán soha nem aratott oly intenzív sikert, mint ez alkalommal, a mikor az ünnepelt és neje vallásosságának dicséretivei zokogó könyekre fakasztotta a kiváló családanyát; de hisz senkinek sem maradt a szeme szárazon! A mieink közül még Bálint Imre, a kolozsvári vendégek közül pedig dr. Kiss Mór, Fekete-Nagy Béla, dr. Kenéz Béla és iá. Fabinyi Rudolf mondattak kiválóan sikerült dikciót. A társaság nagy elismeréssel és hosszas érdeklődéssel tárgyalta az iteni Ipartestület üdvözlő sürgönyét, melyet a testület nevében Kupás Mihály elnök és Sólyom Ferenc jegyző küldött a következő szöveggel: „Méitóságos Kosutány Ignác egyetemi tanár úrnak Kolozsvár. Nagybánya város iparosai nevében a legmelegebben üdvözöljük Méltóságodat mai ünneplése alkalmából,,, &zivbenv. lélekben'együtt érzünk"'díTühriéplókkeis kérjük a jó Istent, őrizze meg Méltóságodat minden bajtól, hogy az a fény, mely emberi erényekben gazdag egyéniségéből felénk árad, melegítse és táplálja azt a szeretetet, mely polgártársai szivét városunk érdekében egygyé, - gondolkodását és cselekedetét önzetlenné teszi.“ Táviratoztak még Gergely György dr. m.-szigeti jogakadémiai tanár, Szabó Adolf, Moldován László, dr. Torday Lajos (Budapest), özv. Katóka ■ Sándorné és özv. Delhányi Zsigmondné, Pokol Elek, Harácsek Vilmos és László. ■ • * A társaság délután 5 órakor köszönte meg az ünnepeknek szives vendéglátását, a mely a maga közvetlen melegségében mindvégig feledhetetlen lesz a küldöttség tagjai előtt, a kik nem győznek eléggé hálálkodni a sorsnak, hogy ennek az intim ünnepségnek felemelő hatását élvezhették. A küldöttségben dr. Makray Mihály polgármester, Torday Imre h. polgármester, Bálint Imre erdőtanácsos, dr. Stoll Tibor tiszti ügyész és nejé,J kinek egyképen és méltán kijárt a szebbnél-szebb köszöntőkből, — Almer Károly bankigazgató, Harácsek Károly nagy- kereskedő, dr. Nagy Gábor ügyvéd, lapunk szerkesztője, Szentmifclóssy József vezető kir. járásbiró, Szőke Béla plébános s dr. Wagner József kincstári orvos vettek részt s csatlakozott hozzájuk Ember Elek (Budapest) és Szent- miklóssy Ödön szigorló orvos (Kolozsvár.) A csatornázás ügye. Nagybánya város csatornázása már nem egyszer volt az érdeklődés és figyelem központja. A helyi sajtón kívül még a szatmári lapok is érdemesnek találták, hogy hosszabb cikkek keretében foglalkozzanak az ügygyei. Az érdeklődés onnan datálódik, hogy a csatornázás ellenőrzésére kirendelt épités-veze- tőség és a vállalkozó között nézeteltérések merültek fel, amelyek nem hogy kiegyenlítést nem nyertek a legsürgősebben, de oly annyira kiélesedtek, hogy a vállalkozó birói döntést tartott szükségesnek — provokálni. A vitában egyrészről Zarka műszaki tanácsos állott, mint a városi épités-vezetőség vezetője, másrészről pedig Deutsch Imre, a vállalkozó szerepelt. Zarká műszaki tanácsos álláspontjának helyességébe ezúttal csupán annyit jegyzünk úgy, hogy ő a pályázatok elbírálásánál egy másik pályázót ajánlott s amikor Deutsch nyerte el a munkálatok teljesítését, ab óvó kijelentette, hogy ebbe a vállalkozásba bele kell buknia a vállalkozásnak. — Ez a szereplése megfosztja őt attól a kellemes pozíciótól, hogy ebben az ügyben elfogulatlannak látszék. A vállalkozó mindent elkövetett a kérdések békés megoldására, - azonban eredménytelenül, úgy hogy egy esetleg elkövetkezendő pert megelőzendő a vitás kérdésekre szakértők meghallgatását provokálta birói közbejövetel mellett. A szakértők, kik közt a város részéről Forbath műegyetemi tanár, az Európa szerte ismert csatorna-szakértő szerepelt, - nagyobb részben a vállalkozásnak adott igazat, — amitől remélni lehetetett, hogy az ügy békés elintézést nyer. — Annak megemlítését e helyen nem mulaszthatjuk .el, hogy a szakértői szemle foganatosításain a város épités-vezetője nem tartotta szükségesnek jelen lenni. A béke azonban nem sikerült, azért az épités-vezető megmaradt álláspontja mellett a három szakértő egyöntetű ellentétes véleménye dacára. A helyzet maradt a régi, úgy hogy a vállalkozás megtette az utolsó lépést az ügy békés elintézésére s terjedelmesen indokolt beadványt intézett a csatorna-épitő bizottsághoz, melyen előterjesztette kérését, — amely ha nem nyer kedvező elintézést, hát jön a per. E beadványban részletesen ki van mutatva, hogy a vállalkozó által kért pótmunkálatok kidijjazása esetén nem; kerül annyiba a csatornázás, mint amilyen ajánlatot tett az épités-vezető által ajánlott cég. Figyelemmel arra, hogy e cég munkálkodása esetén, a felszámított pótmunkák éppen úgy felmerültek volna és dijja- zandók lennének — kézenfekvő, hogy azon ajánlat elfogadása esetén a csatornázás kerüára tetemesen nagyobb lenne. Részletesen elmondja a beadvány, hogy amikor a szakértők véleménye nyilvánosságra jutott, — vállalkozó a kereseti kimutatását ez alapon állító Ja össze. Ezen kereseti kimutatást a helyi építésvezetőség átvizsgálta, átszámította s ennek eredményekép vállalkozó és a polgár- mester, meg a helyettes főmérnök megegyeztek 1912. március 17. 230,000 koronában olyképen, hogy ezen ösz- szeggel az eddigi csatornázási munkálatok teljes kielégítést nyernek, csupán a mintegy 26.000 koronára rugó többletbetonmunkára tartotta fent igényét vállalkozó, — valamint a burkolat helyreállításáról járó dijjakat. — E megállapodás effektuálását az ellenőrző mérnök Zarka meghiúsította. Ezután részletes és szakszerű számadásokkal igyekszik vállalkozó bizonyítani saját számadásainak helyességét s az ellenőrző mérnök számadásának helytelenségét. E számítások szerint vállalkozó az egész csatornázási költséget a felmerült pótmunkálatokkal együtt 404000 koronára teszi, amiből eddig 284300 korona értékű kész s erre kifizetve csak 156000 korona lett. Az ellenőrző mérnök a csatornázás költségét 256000 koronára értékeli. Ha figyelembe vesszük, hogy a legközelebbi ajánlat, amit az ellenőrző mérnök annyira ajánlott, - 400000 koronás volt, a differencia tehát csekély 4000 korona, amit tetemesen felülhaladnának az őzen vállalkozónál is felmerült pótmunkák, amit a lelkesen ajánló ellenőrző mérnök ott bizonyosan nem kifogásolt, hanem szónélkül utalt volna. A költségvetés áttekintése és a felmerült pótmunkák gondos mérlegelés után azt a látszatot keltik, hogy a várost céltudatosan egy olcsónak látszó költségvetéssel félrevezették; nem figyelmeztette az ellenőrző mérnök, hogy felmerülnek előre nem látható munkák, nem vette figyelembe a helyi és építési viszonyok folytán előre is látható tulkiadásokat s igy a költségvetés és a valóságos helyzet nem fedi egymást. Mindezeket szükséges e helyen a nyilvánosság tudomására hozni, hogy nem lehet vakon hinni egy ellenőrző mérnöknek, ki a csatornázást Pestről őrzi ellen s aki ajánlási készségénél fogva nem ment az elfogulatlanságtól. Jól meg kell gondolni a dolgot s bölcsen mérlegelni a körülményeket, mert felesleges belemenni egy nagy perbe, amikor Nagybánya városa úgyis tulgyakran szerepel mint alperes. — Mert különben is egy jó egyesség jobb, mint egy bizonytalan per. Bertalan István dr. Xazugság volt. . . — Irta: Klára. — Hazugság volt izzó szerelmed, S ajkadon minden vallomás; A csókod léha, — semmi más! Álnok volt minden pillantásod, Vészes a mosolyod kivált, S ajkad, csak bíbort lopni járt. Hogy a szivemet összetörted És eltapostad, — csak is az Rut tetteid közül - igaz! Tavaszi napsugárban. . . Tavaszi napsugárban Fürdőit egész vidék, Mikor a Végzet útja Először vitt feléd. Az. akácot belepte ' A hófehér virág ; Virágos lett előttem Az egész nagy világ. S ott reszkettem karod,bán Az. akácok alatt; Két lelket ringatott el Egy édes gondolat. De mire az akácnak Lehullott levele: A te hazug szerelmed, Az is letűnt vele! Megtudtam már, hogy WEINTRAUB FARKAS cipő- és férfi-divatáru üzletében (Rákóczi- tér, István-szálló alatt) kizárólagos saját készítésű cipők kaphatók a legújabb fazonban és hogy mérték szerinti cipők készítése, valamint javítások szolid, olcsó árak mellett ott eszközöltetnek legpontosabban. - Kalapok, ingek, nyakkendők, sétabotok és utazótáskák dús választékban vannak raktáron.
