Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-03 / 9. szám
1912. március 3. KT agytoányal Hii-lap " 3 HÍREK. Március 2. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Németh Béla helyettes tanárt, az itteni főgimnáziumhoz rendes tanárrá' nevezte ki. A kinevezés városszerte általános örömet keltett. A Kaszinó estélye. A Kaszinó múlt szombaton d. u. 5 órakor tartotta rendes havi közgyűlését Stoll Béla elnöklete alatt. A szokásos tárgysorozat letárgyalása után a tisztikart következőkép alakították meg: Elnök Stoll Béla, igazgató Virágh Lajos, pénztárnok Szappanyos Géza, ellenőr dr. Varga Sándor; jegyző Németh Béla, ügyész Dr. Weisz Ignác lett. A választmány tagjaiul Bay Lajos, Berks Leo lovag, Csüdör Lajos, Dergáts Sándor, Gellért Béla, Hubay Zsigmond, dr. Kádár Antal, Madán Ferenc, dr. Makray Mihály, Martiny István, Molcsány Gábor, Moldován László, Neubauer Ferenc, Oblatek Béla, Km. Pap Sándor, dr. Rencz János, Szabó Adolf, Szentmiklósy József, Szőke Béla és Weisz György választattak meg. — Este a szokásos Széchenyi társasvacsorán mintegy 70 résztvevő élénk íigyelme és zajos tetszésnyilvánításai közepette Révai Károly, lapunk főmunkatársa mondotta el múlt számunkban már közölt beszédét, a mely mély hatást tett a jelenvolt illustris társaságra. A szónoki mű formailag is előkelő, gondolatokban pedig gazdag és érzésben az előadó mély hazafias meggyőződéséhez méltó volt. A kiváló költőnek ez a prózai munkája a legszebbek közül való, melyeket tőle olvastunk s különösen rászolgált, hogy a Kaszinó anneleseiben, a hová Stoll Béla elnök indítványára szórul-szóra beiktattatott, — maradandó jó emléket és hervadhatatlan babért biztosítson szerzője számára. Illustris vendég Szávay Gyula, a debreceni kereskedelmi és iparkamara titkára, az ismert költő tegnap a délutáni vonattal városunkba érkezett s este a Teleki-Társaság felolvasó ülésén működött közre, ma délelőtt pedig, mint azt lapunk más helyén közöljük, — a magyarországi munkások rokkant és nyugdíj- egyletének itteni 350-ik fiókpénztára közgyűlésén fog felolvasást tartani. A kiváló írót és költőt a város részéről Torday Imre h. polgár- mester és a Teleki-Társaság nevében Révai Károly elnök, mint a kereskedelmi és iparkamara tevékeny titkárát pedig Glavitzky Károly, a nagybányai Kereskedők és Kereskedő Ifjak körének elnöke és Kupás Mihály az Ipartestület elnöke, kamarai tanácsosok fogadták a pályaudvaron, hol a fiókpénztár részéről a beteg elnök helyett Imre Károly jelent meg. Az az őszinte fogadtatás, mely az illustris vendég iránt megnyilvánult, biztosítéka annak, hogy Szávay Gyula rövid itt tartózkodása alatt kellemes emlékeket fog a maga számára szerezni. Az ipartestület tisztelgése. Örömmel regisztáltuk volt a hirt, hogy a nagybányai Ipartestület Szerencsi/ Józsefet, városunk érdemekben megőszült polgárát örökös tiszteletbeli elnökké választotta meg s ezzel igyekezett leróni háláját volt elnökével szemben, kinek az Ipartestület életében jelentékeny érdemei vannak. A megválasztásról szoló díszoklevelet, a mely pár napig. Kováss Gyula könyvkereskedésének kirakatában közszemlére ki volt téve, — múlt vasárnap adta át az ipartestület elöljárósága igen népes küldöttségben Szerencsi/ Józsefnek, a kit a tisztelgő deputáció részéről Kupás Mihály ipartestületi elnök üdvözölt tőle megszokott tömör és tartalmas beszéd keretében. Anyák iskolájában ma már sok mindenre tanítják a fiatal asszonyokat és e tanítások között a legértékesebb az, amely a gyermektáplálásról szól. Minden fiatal anya jegyezze meg magának mindenkorra, hogy a gyermek az elválasztás időszakán úgy siklik a legjobban keresztül, ha Phosphatine Falliéres tápszerrel lesz táplálva. A kath. Legényegylet rendes évi közgyűlése jövő vasárnap, d. e. 11 órakor lesz az | egylet helyiségében. Ma, vasárnap d. u. 3 órakor az egylet ismét szabadelőadással egybekötött összejövetelt rendez; előadó dr. Péchy Alán főgimnáziumi hittanár. Sport klubb. Már említettük múlt számunkban, hogy városunkban sportklubb alakításán fáradoznak. A napokban mintegy 40-en gyűltek össze a Kaszinó helyiségében s beható tanácskozás után a sport klubb megalakítását kimondottuk. Nemcsak torna, hanem vívó, céllövő, úszó, korcsolyázó és más nemes sportok művelését is fölvették programmjukba. Az alapszabályok tervezésével Ujj Gyula tanár és Kovács Arthur és mások bízattak meg. Emlékeztető. A Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdijegylete nagybányai 350-ik fiók pénztára ma, vasárnap d. e. fél 11 órakor tartja a városház tanácstermében Szávay Gyula, a debreceni keresk. és iparkamara titkára felolvasása kapcsán évi rendes közgyűlését. Tárgysorozat: Elnöki megnyitó. A központ évi jelentése. Nagybányai fiókpénztár évi jelentése. Pénztárnok évi jeletése, záró számadás elfogadása, a felmentvény megadása. Küldöttek választása. Esetleges indítványok. Szávay Gyula felolvasása. Közgyűlés után Szávay Gyula, a debreceni keresk és iparkamara titkára tiszteletére az „István király“ szálló éttermében közebéd lesz. Részvénytársasági közgyűlések. Az István király szálló bérlő r. t. múlt vasárnap tartotta meg a lezajlott 5/4 évről szóló zárszámadások elintézése végett első rendes közgyűlését a városi takarékpénztár helyiségében a részvényesek élénk érdeklődése mellett A közgyűlésen Moldován László igazgató elnökölt, a ki részletes jelentésben számolt be az eddigi tevékenységről, melyet a közgyűlés örömmel vett tudomásul s egyben egyhangúlag elfogadta az előterjesztett javaslatokat, melyek közül az alaptőkének 50 ezer koronára történt leszállítása a kiemelkedőbb. A társaság az elért nyereségből 1000 koronát a tartalékalapra, 1400 K körüli összeget különféle jutalékokra és ezenfelül részvényenként 12 K 50 fillért osztalékra utalványozott s elismerését fejezte ki a vezetőség iránt. Végül az évközben előfordult személyi változásokat sankcionálta. — A nagybányai Kereskedelmi bank r. t. közgyűlése jövő vasárnap d. e. 11 órakor lesz az intézet helyiségében. Köszönet és nyugtázás. A Jótékony Asztaltársaság húshagyó keddi mulatságára König Sándor 15 üveg pezsgőt adományozott, mely a kisorsolás alkalmával a tiszta jövedelmet 140 koronával gyarapította. Fogadja a bőkezű adakozó ez utón az Asztaltársaság hálás köszönetét. Szentiványi Sándor pedig az estélyen 10 koronát fizetett felül. Kitűnő, tiszta és gyors kiszolgálásáról jól ismert Tréger Lajos elsőrendű borbély» és fodrász-terme, illatszer-raktára: Rákóczi-(Fő)-tér, Minorita-rendház alatt. — Ugyanott megrendelhető mindennemű hajmunka és köpűlyözés; eszközöltetik massirozás és tyukszemvágás a legnagyobb szakszerűséggel és vigyázattal. bús gondolatait, — bűvészek és varázsolok jöttek messzi földről, hogy szemkápráztató mutatványokkal feledtessék véle az Igricet arra a picinyke órácskára, de biza sikertelen. Mert a kisasszony, ha ki is tartotta gyakorta, hogy már alig parányi híja volt az órának, — hiába lesték szivszorongva hogy csak letellenék, — megint csak reáröppent bánatos lelkére az Igric emléke, mint a háztetőre a kuvikmadár. S ha ekkor kitört a kisasszonyból a keserves sirás, még a pogánynak is elfacsarodott volna láttára a szive. Kétszerte nagyobb lett hát a nagyúr csüg- gedése, mert most már igazán nem tudta mitévő legyen.- Istenem, istenem, suttogtak a hűséges cselédek, — még megreped drága kisasszonyunk szive. * * * Mondjam el hát én, hogy mi történt az Igriccel, miután megugrott a palotából. Mi tagadás benne, egy kissé mégis csak nehéz szívvel nézett vissza a palotára a mezőkről, kivált mikor szépséges mátkájára gondolt. Ámde mikor az üldöző csatlósok lármáját hallotta a háta mögött, elfelejtett akkor őkelme kisasszony mátkát, úri módot, csakhogy a bőrét megmentse és vesd el magad, bemenekült az erdőbe. — Sebaj, — gondolta magában, - mikor egy kissé kifújta magát a biztosságos sűrűben. - Sebaj, — gondolta, a kedves apósom érdeklődhet irántam. Most már elé nem bújok addig az erdőből, mig el nem felejtenek. Majd a szegény favágóknak meg szénégetőknek fogok nótázni ezentúl, hisz igy is jobban rászolgálnak az istenadták egy kis szórakozásra, mint a henye nagyurak. Úgy ám! Csakhogy kérem amit az efféle bolondos költők gondolnak el a jövendő sorsukról, annak ép az ellenkezője szokott történni a valóságban. Az történt most is, hogy az Igricet még aznap elfogták a gonosz erdei zsiványok és hiába volt mindén rimánkodása, magukkal hurcolták a tanyájokra. Egy szédítő magasba meredő kőszál ormán volt a zsiványok tanyája, a rengeteg erdő kellős közepén. Onnan a magasból kémkedtek szerte a vidéken az istentelenek jámbor utasokra, vásáros szekerekre. És sokszor napokig oda voltak zsákmányolni a környéken. Ha aztán dúsan megrakodva tértek haza, akkor szertelen tivornyákat csaptak s a boldogtalan Igricnek kénytelen-kelletlen danolnia kellett nékik, ha mindjárt könnyei is csurogtak boros kupájába a vidám hangicsálás közben. Sokszor a lelke is majd kiszakadt már a keserves kor- nyikálásban. Ám hogy meg ne szökhessék, mig oda- portyáznak, egy vasbéklyót veretett bokáira a kegyetlen zsiványvezér, holott bizony még épkézláb is nyakát szegte volna, ha megkísérli lemászni akkora szédítő magasból. Megint oda volt hát az aranyos szabadság, de még remény se biztatta többé valaha megszabadulhatni nyomorult rabságából. Hej. De százszor is megbánta az Igric, hogy megszökött a palotából és csúnya mód hűtelen lett szépséges mátkájához. Bezzeg utána sóhajtozott most egyre, ha a zsiványok távoz- tával maga maradt a kőszálon. S be meg is irigyelte a kőszál oldalában fészkelő vadgalambokat, hogy istenszabadjára szállhatnak a kék levegőbe. Ugyan mi is maradt volna vigasztalójának, ha nem a kedves koboza. Úgy elsírta rajta búját, hogy tán soha szebben nem zengett még ének s csoda hogy a kemény kőszál meg nem indult alatta, keserves panaszán. * * * Hát azalatt egy napon, gondolt egyet a nagyúr, felnyergeltetté a kisasszony kedvenc paripáját, mellé adott két hűséges csatlóst meg a szobalányát, kisérjék ki solymászni kedves úrnőjüket mint azelőtt, ne búslakodjék mindig a szobában, hátha kiröpülnek bús gondolatai elméjéből Isten vidám ege alatt. Szót fogadott a kisasszony, noha már teljesen beborította lelkét a sötét csüggedés, hogy valaha megszabaduljon sajgó keservétől. Na aztán amint kocognak a virágos mezőkön által a kisasszony meg a cselédei, odaérnek déltájon az erdő szélire. Amint odaérnek, egyszerre csak egy sereg vadgalamb röppen fel előttük. Nosza utána repítik a sólymot. Fel is hasit vijjogva a sólyom. Ám a vadgalambok egyenest az erdőnek szállottak és hol felcsaptak, hol alábuktak, szélsebesen a sólyom előtt, hogy alig győzte nyomukban szárnyveréssel. De még a csatlósoknak is megfájdult a nyakuk felkövetni szemmel a hajszát, kivált a sűrű falombok közül mikor behatoltak az erdőbe. De biz’ a kisasszony most is csak szomorúan tűnődött a paripája hátán s ügyet se vetett kedvenc sólymára. De még arra se, hogy egyre beljebb csalogatják őket az erdőbe a vadgalambok. Végre mikor körülnézik magokat észreveszik, hogy beletévedtek a rengeteg kellős közepébe és tetejébe még egy kietlen kőszál is meredezik előttük, de nincs ám módjukban fel- láthatniok rája a fák kusza sűrűjétől. . Töprengenek, tanakodnak a csatlósok; se galamb, se sólyom, el is tévedtek, mitévők legyenek ? Hát egyszer csak csodaszép énekszó hangzik felettük, hogy a szavok is elállóit reá nyomban. O még a kisasszony is felemelte rá alá- csüggesztett fejecskéjét. Felemelte bizony, hiszen valósággal a szive búja szólalt meg a gyönyörű ének hangján
