Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1912-12-22 / 51. szám
1912. december 22. Nagybányai Hírlap 3 Az ő minden frázistól ment, közvetetlen, a dolgokat világosan látó felfogásával s lényegüket feltüntető j előadásával igen érdekesen fejtette ki, hogy milyen módon kívánja , Magyarország földművelő j lakosságát a kis darab területeken nagy jövedelmeket produkáló zöldségtermelés intenzív és fokozatos művelésébe belevinni. Éne vonatkozó első ! lépése az a körrendelet, amelyet a törvényható- j sági városokhoz intézett- Hatásában mindenesetre jótékony és üdvös az a rendelkezése is, hogy kertészt küld ki az ő segítsége mellett létesített munkásházak tulajdonosaihoz, aki őket a kis területeken való jövedelmező kertészkedésbe belevezesse- Ismerve a földművelésügyi miniszternek ezekben a kérdésekben való felfogását, meg vagyunk róla győződve, hogy a rendezett tanácsú városok sérelmét is orvosolni fogja s nekik is megadja azt a kedvezményt, amelyet a türvényhatósági városoknak nyújtani szándékozik- A magyar népnek volt alkalma a zöldségkertészkedésnek hasznáról és jövedelmezőségéről a hazánkban elszórtan mindenütt található bolgár kertészek működésének figyelemmel való kisérése útján közvetetlenül meggyőződni. Csodálatos, hogy a magyar nép, ez az elsősorban agrikúltur nép, a termelés ez ágával alig foglalkozik- E körülmények okát abban találjuk, hogy népünk szokásaiban, viseletében, a megélhetési források kultiválásában és felismerésében eléggé konzervatív, de másrészt abban is, hogy a rendelkezésére álló területek ma még olyan kiter- jedésüek, hogy nincs arra kényszerítve, hogy eddigi szokásain változtasson s végül abban, hogy a legutóbbi 15—20 év alatt fejlődésnek indult s ma már virágzó szőlőtermelés, a homokos vidékeket tekintve, eddig egyáltalán nem használt területeket vont be a termelésbe s a munkásanyagot erősen lekötötte- De az élelmiszerek folytonos drágaságát tekintve, már nagyon is itt van az ideje, hogy a zöldségtermelés is felkaroltassék. Földművelésügyi miniszterünk ezt az állapotot az ő tiszta látásával már régen felismerte s kétségtelenül a közérdeken segít, mikor idevonatko- zólag intézkedéseket tesz- Az a lépés is indokolt, hogy első sorban a törvényhatósági városokhoz fordult, mert hiszen ezek a gócpontjai a tisztviselőknek, katonaságnak, iparnak, kereskedelemnek, szóval a fogyasztó elemnek s igy itt érezhető legerősebben az élelmiszerek drágasága. Itt kell tehát első sorban segíteni, de- utánuk nyomban, minden megszakítás nélkül kell, hogy következzenek a rendezett tanácsú városok, amelyeknél a fentebb már részletezett lényeges szempontok, igazságos és tárgyilagos nemzetgazdasági politika mellett, egyáltalán nem mellőzhetőkAmily jó hatással és közmegelégedéssel találkozott a vadhúsnál a fogyasztási-adó eltörlése, époly gyorsan következett be a visszahatás, mert a tapasztalat és a gyakorlati élet, a lefolyt rövid idő alatt is, azt az eredményt állapítja meg, hogy a fogyasztási-adó eltörlése nem a fogyasztónak, hanem az eladónak vált hasznára, mert az eladó az eltörölt fogyasztási-adót hozzászámítja az eladási árhoz s a fogyasztó ugyanabban az árban kapja a vadhúst, mint amikor még fogyasztási adót fizetett- Látjuk és tapasztaljuk ezt a nagyobb városokban és pedig elsősorban a fővárosban. Ezek a helyek azok, ahol a vadhúsfogyasztást lényegesen számba kell venni, mert a nagyobb uradalmak, amelyek a vadkereskedéssel úgyszólván üzletileg foglalkoznak, itt értékesítik a vadakat. Különösen a legjobban elterjedt vad a nyúl, amelynek elárusításával az imént előadottak leginkább szembetűnnek. Ma a nagyobb uradalmak a nagy mennyiségben lelőtt nyulakat 2 kor. 60 fill., — 3 kor- vételárban adják el darabonként, mig a fogyasztási adó eltörlése előtt 40—50 fillérrel olcsóbban adták- A vételáraknak hatósági rendszabályozása nagyon kétes értékű fegyver, de talán ebben az esetben mégsem ártana egy olyan rendszabály, amely egy bizonyos árnál magasabb értékben eladott vadnál az adó vagy illeték fizetésére az eladó: kötelezi. Ezzel el lehetne érni, hogy az eladó megelégednék a rendes vételárral s nem kívánná bevételéhez csatolni még azt az értéket is, amelyet a fogyasztó a fogyasztási adó eltörlése révén megtakaríthat. Kétségtelen, hogy a legegészségesebb irány az, amelyet a közügyek intézői az élelmiszerek árainak a normális értékre való leszállítása és a termelés bősége érdekében követnek. Jól és olcsón élelmezett ország lakossága, az adó, a kultúra és a hadviselő képesség tekintetében a leg- hálásabb alany. Törökország szomorú példája mutatja, hogy a rosszul táplált" hadsereg az állam bukását okozza- Az államilag segélyezett élelmiszereket termelő-telepek közvetve dúsan visszafizetik az államnak az értük hozott áldozatot, de másrészt emelik a polgárok jólétét is s ezek azok a hasznos befektetések, amelyek minden tényezőnek hasznára és előnyére válnak. Mindezek után csak helyeselni tudjuk, ha városaink a közélelmezés olcsóbbá tételére intézményesen törekszenek. HÍREK. December 21. Tisztelettel adjuk szives olvasóinknak tndomására, hogy lapunk jelenlegi kiadója, hosz- szas betegsége folytán, vállalkozásáról lemondott. Azért, hogy lapunk fennállását a jövőre nézve is biztosítsuk, a kiadást illetőleg, a „Hermes“- könyvnyomdával szerződtünk. Felkérjük tehát nagyra becsült olvasóinkkal vaiamlnt a mélyen tisztelt hirdető közönségünket, hogy előfizetési díjaikat és hirdetéseiket a reánk következő uj évtől számitandólag a „Hermes“- köuyvnyomdába (Hid-utcza, Bay- féle ház) méltöztassanak beküldeni. Még pedig, hogy lapunk megküldése, valamint a hirdetések közzététele akadálytalanul és minden megszakítás nélkül történhessék, úgy az egyik, mint a másik irányban szükséges intézkedések a „Hermes“- könyvnyomdánál már megtehetők. Eljegyzés. Mándy Gizellát, Mándy Zoltán szinérváraljai nagybirtokos és vármegyei köz- gazdasági előadó leányát eljegyezte Némay Ferenc méntelepi főhadnagy. Városi közgyűlés. Városunk képviselő-tes- tülete csütörtökön d. e. 11 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, melynek tárgysorozatán mindössze 4 pont szerepelt- A közgyűlés mégis kerek óra hosszat tartott, mert napirend előtt a fa mizéria dolga került hosszas vita alá. A tanács felvilágosítása szerint a városnak rengeteg fa’készlete van a vágásokban, de az abnormális időjárás miatt és forgó tőke hiányában a leszállítás kellő mértékben nem történhetett meg, igy állott elő a keserves állapot, melynek szanálása érdekében most városunkban kérünk, követelünk, káromkodunk, de irtózunk a rendkívüli helyzeten rendkívüli eszközökkel segíteni, holott csakugyan erre volna szükség, nem pedig a tétlen várakozásra, hogy mégis csak valamikor jobban is lesz! Persze, a rendkívüli helyzet megváltoztatásához pénzre volna szükség, ez pedig a városi kasszákban nincs, a mi csekélység pedig össze-összegyül, annak ezer helye van, a hova kapkodva bele dugják! A sok lamentátión kívül tehát a közgyűlés a fa-űgyben mit sem végzett! — Ellenkezőleg 4 szavazat ellenében jóváhagyta a városi villamosmü kibővítéséhez szükséges 700.000 kor- uj kölcsönre vonatkozólag kiállított kölcsönkötvényt s a további eljárással a polgármestert és tiszti ügyészt megbízta. — Elvileg kimondotta továbbá, hogy az erdei iparvasutnak a kir. kincstár ré:zére leendő átvételét felkínálja az összes létesítése költségek megtérítése és a városi fasziikségletnek kedvezményes díjtételekkel való leszállítása ellenében. — Hozzá- j járult ahhoz a tanácsi javaslathoz, hogy a helybeil ref. egyháznak a Klastrom rét vételára fejében íen- állő követelése kormányhatósági jóváhagyás esetén a város tulajdonaként kezelt azon betétekből fizettessék ki, melyek ingatlanok eladásából származnak s mely betéteknek ugyan más volt a rendeltetésük, de a város terheinek könnyítése végett ezt a külön célt egyelőre feláldozták. Városatya választás. A város képviselő- testületének a 6 évi ciklus lejártával kilépett választott tagjai megürült helyének betöltése kedden, dr. Vöss Gyula kiküldött törvényhatósági bizottsági tag elnöklete alatt a legnagyobb rendben s meglehetős érdeklődéssel végbement választáson történt meg- Két szavazatszedő küldöttség működött. Az egyik Dr. Vass Gyula elnöklete alatt a városháza tanácstermében, a mely az u, rí. keleti j választókerület voksait fogadta el, a másik dr. Kádár Antal elnöklete alatt az István szálló külön termében, hol a nyugati kerület polgársága szavazott. Ellentétes irányú törekvések csakis a nyu- : gáti kerületben szálltak egymással szembe, hol a „Népotthon“ elöljárósága a maga külön listáját igyekezett diadalra juttatni, de agitációja kellő eredménnyel nem járt s nem is járhatott, mert jelszavai a maguk életképes vonatkozásaiban érvényesültek a konzervatívabb polgárság programjában és azok túlzásaitól és tévedéseitől megtisztulva- A keleti kerületben rendes tagok lettek: Bónis István, Sólyom Ferenc, Bertalan Miklós, Farkas Sándor, Rozsos István, Kovács Gyula könyvkereskedő, Jancsovics János, Dr- Rencz János, Réti István, Boda Gyula, Szentmiklósy József Hanzulovits Kristóf, Jég János és Lázár Bertalan ; póttagok: Takács Károly, Rusorán József, Kupsán János, Szent-Ivány Sándor, Beregszászy János, Dr- Winkler Jenő, Szabó Sándor, és Tréger Lajos A nyugoti kerületben rendes tagok: Fuchs Benjamin főrabbi, Dr- Ajtai Nagy Gábor, Virágh István, Kovács István szíjgyártó, Szerencsy József Csepey Ferenc, Bányai József, Langer Sándor, Spiculi Károly és Kiss Lajos; póttagok: id. Gyalai Gyula, Ajtai Nagy János, Sziklai András, Dob- ricsán János, Petrován János és Barna Samu- A keleti kerületben összesen 167, a nyugatiban pedig 190 szavazat adatott le, jóval több tehát, mint pl. a most 3 évi választás alkalmával. — A „Népotthon“ listája a következő volt; Rendes tagok; 1. Dr. Kacz Izsó ügyvéd, 2- Orosz Lajos kőfaragó, 3. Dr. Papp Viktor ügyvéd, 4. Szappanyos Jenő kereskedő, 5. Barna Samu ügyvéd, 6- Papp József kereskedő, 7- Izsák Ferencz kereskedő, 8- Csorba Demeter bányász, 9- Radó Dezső kereskedő, 19. Kegyes (Klement) Árpád mészáros. Póttagok: 1- Rózenstein József czipész, 2. Miszti Lajos bérkocsi tulajdonos, 3- Suba Károly csizmadia, 3. P. Kovács Gyula asztalos, 5. Papp Károly kovács 6. Widder Péter gyógyszerész. Lódijazás. A nagyméltóságu m. kir. föld- mivelésügyi minisztérium anyagi támogatásával a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület a vármegyei lótenyésztési bizottmánnyal karöltve lódijazást rendez; és pedig: Csengerben 1912. évi december hó 28-án d e- 11 órakor ("Kiosztandó dij 300 kor.) Fehérgyarmaton 1912. évi december hó 30-án 1 d. e- 11 órakor (Kiosztandó dij 300 kor,) Dijaz- tatnak: a) hiba nélkül választott csikóval elővezetett, katonai mértéknek megfelelő, öröklési hibáktól ment kancák. 1. dij 50 kor-, II. dij 35 kor., Ili- dij 25 kór- IV. dij 20 kor- IV- dij 20 kor. b> öröklött hibáktól ment, jó kondícióban levő oly 3 éves kanca csikók, melyek jószármazással bírnak, tenyészcélra alkalmasak s legalább 150 cm. magasak, 1- dij 60 K- II. dij 40 K- 111. dij 30 K. IV- dij 20 K- Díjazva csak szatmármegyei kis- tenyésztők lovai lesznek, nagyobb tenyésztők oklevéllel tüntethetők ki- Dijazásból hidegvérű lovak
