Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1912-12-22 / 51. szám

1912. december 22. Nagybányai Hírlap 3 Az ő minden frázistól ment, közvetetlen, a dolgokat világosan látó felfogásával s lényegüket feltüntető j előadásával igen érdekesen fejtette ki, hogy mi­lyen módon kívánja , Magyarország földművelő j lakosságát a kis darab területeken nagy jövedel­meket produkáló zöldségtermelés intenzív és foko­zatos művelésébe belevinni. Éne vonatkozó első ! lépése az a körrendelet, amelyet a törvényható- j sági városokhoz intézett- Hatásában mindenesetre jótékony és üdvös az a rendelkezése is, hogy kertészt küld ki az ő segítsége mellett létesített munkásházak tulajdonosaihoz, aki őket a kis területeken való jö­vedelmező kertészkedésbe belevezesse- Ismerve a földművelésügyi miniszternek ezekben a kérdések­ben való felfogását, meg vagyunk róla győződve, hogy a rendezett tanácsú városok sérelmét is orvosolni fogja s nekik is megadja azt a kedvez­ményt, amelyet a türvényhatósági városoknak nyújtani szándékozik- A magyar népnek volt al­kalma a zöldségkertészkedésnek hasznáról és jö­vedelmezőségéről a hazánkban elszórtan mindenütt található bolgár kertészek működésének figyelem­mel való kisérése útján közvetetlenül meggyő­ződni. Csodálatos, hogy a magyar nép, ez az első­sorban agrikúltur nép, a termelés ez ágával alig foglalkozik- E körülmények okát abban találjuk, hogy népünk szokásaiban, viseletében, a megél­hetési források kultiválásában és felismerésében eléggé konzervatív, de másrészt abban is, hogy a rendelkezésére álló területek ma még olyan kiter- jedésüek, hogy nincs arra kényszerítve, hogy ed­digi szokásain változtasson s végül abban, hogy a legutóbbi 15—20 év alatt fejlődésnek indult s ma már virágzó szőlőtermelés, a homokos vidé­keket tekintve, eddig egyáltalán nem használt területeket vont be a termelésbe s a munkásanya­got erősen lekötötte- De az élelmiszerek folytonos drágaságát tekintve, már nagyon is itt van az ideje, hogy a zöldségtermelés is felkaroltassék. Földművelésügyi miniszterünk ezt az állapotot az ő tiszta látásával már régen felismerte s két­ségtelenül a közérdeken segít, mikor idevonatko- zólag intézkedéseket tesz- Az a lépés is indokolt, hogy első sorban a törvényhatósági városokhoz fordult, mert hiszen ezek a gócpontjai a tiszt­viselőknek, katonaságnak, iparnak, kereskedelem­nek, szóval a fogyasztó elemnek s igy itt érez­hető legerősebben az élelmiszerek drágasága. Itt kell tehát első sorban segíteni, de- utánuk nyom­ban, minden megszakítás nélkül kell, hogy követ­kezzenek a rendezett tanácsú városok, amelyeknél a fentebb már részletezett lényeges szempontok, igazságos és tárgyilagos nemzetgazdasági politika mellett, egyáltalán nem mellőzhetők­Amily jó hatással és közmegelégedéssel talál­kozott a vadhúsnál a fogyasztási-adó eltörlése, époly gyorsan következett be a visszahatás, mert a tapasztalat és a gyakorlati élet, a lefolyt rövid idő alatt is, azt az eredményt állapítja meg, hogy a fogyasztási-adó eltörlése nem a fogyasztónak, hanem az eladónak vált hasznára, mert az eladó az eltörölt fogyasztási-adót hozzászámítja az el­adási árhoz s a fogyasztó ugyanabban az árban kapja a vadhúst, mint amikor még fogyasztási adót fizetett- Látjuk és tapasztaljuk ezt a nagyobb városokban és pedig elsősorban a fővárosban. Ezek a helyek azok, ahol a vadhúsfogyasztást lé­nyegesen számba kell venni, mert a nagyobb ura­dalmak, amelyek a vadkereskedéssel úgyszólván üzletileg foglalkoznak, itt értékesítik a vadakat. Különösen a legjobban elterjedt vad a nyúl, amelynek elárusításával az imént előadottak leg­inkább szembetűnnek. Ma a nagyobb uradalmak a nagy mennyiségben lelőtt nyulakat 2 kor. 60 fill., — 3 kor- vételárban adják el darabonként, mig a fogyasztási adó eltörlése előtt 40—50 fillér­rel olcsóbban adták- A vételáraknak hatósági rend­szabályozása nagyon kétes értékű fegyver, de ta­lán ebben az esetben mégsem ártana egy olyan rendszabály, amely egy bizonyos árnál magasabb értékben eladott vadnál az adó vagy illeték fize­tésére az eladó: kötelezi. Ezzel el lehetne érni, hogy az eladó megelégednék a rendes vételárral s nem kívánná bevételéhez csatolni még azt az értéket is, amelyet a fogyasztó a fogyasztási adó eltörlése révén megtakaríthat. Kétségtelen, hogy a legegészségesebb irány az, amelyet a közügyek intézői az élelmiszerek árainak a normális értékre való leszállítása és a termelés bősége érdekében követnek. Jól és ol­csón élelmezett ország lakossága, az adó, a kul­túra és a hadviselő képesség tekintetében a leg- hálásabb alany. Törökország szomorú példája mutatja, hogy a rosszul táplált" hadsereg az állam bukását okozza- Az államilag segélyezett élelmi­szereket termelő-telepek közvetve dúsan vissza­fizetik az államnak az értük hozott áldozatot, de másrészt emelik a polgárok jólétét is s ezek azok a hasznos befektetések, amelyek minden tényezőnek hasznára és előnyére válnak. Mindezek után csak helyeselni tudjuk, ha városaink a közélelmezés olcsóbbá tételére intéz­ményesen törekszenek. HÍREK. December 21. Tisztelettel adjuk szives olvasóinknak tndomására, hogy lapunk jelenlegi kiadója, hosz- szas betegsége folytán, vállalkozásáról lemon­dott. Azért, hogy lapunk fennállását a jövőre nézve is biztosítsuk, a kiadást illetőleg, a „Her­mes“- könyvnyomdával szerződtünk. Felkérjük tehát nagyra becsült olvasóink­kal vaiamlnt a mélyen tisztelt hirdető közön­ségünket, hogy előfizetési díjaikat és hirdetései­ket a reánk következő uj évtől számitandólag a „Hermes“- köuyvnyomdába (Hid-utcza, Bay- féle ház) méltöztassanak beküldeni. Még pedig, hogy lapunk megküldése, valamint a hirdetések közzététele akadálytalanul és minden megszakí­tás nélkül történhessék, úgy az egyik, mint a másik irányban szükséges intézkedések a „Hermes“- könyvnyomdánál már megtehetők. Eljegyzés. Mándy Gizellát, Mándy Zoltán szinérváraljai nagybirtokos és vármegyei köz- gazdasági előadó leányát eljegyezte Némay Ferenc méntelepi főhadnagy. Városi közgyűlés. Városunk képviselő-tes- tülete csütörtökön d. e. 11 órakor rendkívüli köz­gyűlést tartott, melynek tárgysorozatán mindössze 4 pont szerepelt- A közgyűlés mégis kerek óra hosszat tartott, mert napirend előtt a fa mizéria dolga került hosszas vita alá. A tanács felvilágo­sítása szerint a városnak rengeteg fa’készlete van a vágásokban, de az abnormális időjárás miatt és forgó tőke hiányában a leszállítás kellő mérték­ben nem történhetett meg, igy állott elő a keser­ves állapot, melynek szanálása érdekében most vá­rosunkban kérünk, követelünk, káromkodunk, de irtózunk a rendkívüli helyzeten rendkívüli eszkö­zökkel segíteni, holott csakugyan erre volna szük­ség, nem pedig a tétlen várakozásra, hogy mégis csak valamikor jobban is lesz! Persze, a rendkí­vüli helyzet megváltoztatásához pénzre volna szük­ség, ez pedig a városi kasszákban nincs, a mi csekélység pedig össze-összegyül, annak ezer he­lye van, a hova kapkodva bele dugják! A sok lamentátión kívül tehát a közgyűlés a fa-űgyben mit sem végzett! — Ellenkezőleg 4 szavazat elle­nében jóváhagyta a városi villamosmü kibővítésé­hez szükséges 700.000 kor- uj kölcsönre vonatko­zólag kiállított kölcsönkötvényt s a további eljá­rással a polgármestert és tiszti ügyészt megbízta. — Elvileg kimondotta továbbá, hogy az erdei iparvasutnak a kir. kincstár ré:zére leendő átvéte­lét felkínálja az összes létesítése költségek meg­térítése és a városi fasziikségletnek kedvezményes díjtételekkel való leszállítása ellenében. — Hozzá- j járult ahhoz a tanácsi javaslathoz, hogy a helybeil ref. egyháznak a Klastrom rét vételára fejében íen- állő követelése kormányhatósági jóváhagyás esetén a város tulajdonaként kezelt azon betétekből fizet­tessék ki, melyek ingatlanok eladásából származ­nak s mely betéteknek ugyan más volt a rendel­tetésük, de a város terheinek könnyítése végett ezt a külön célt egyelőre feláldozták. Városatya választás. A város képviselő- testületének a 6 évi ciklus lejártával kilépett vá­lasztott tagjai megürült helyének betöltése ked­den, dr. Vöss Gyula kiküldött törvényhatósági bi­zottsági tag elnöklete alatt a legnagyobb rendben s meglehetős érdeklődéssel végbement választáson történt meg- Két szavazatszedő küldöttség műkö­dött. Az egyik Dr. Vass Gyula elnöklete alatt a városháza tanácstermében, a mely az u, rí. keleti j választókerület voksait fogadta el, a másik dr. Kádár Antal elnöklete alatt az István szálló külön termében, hol a nyugati kerület polgársága sza­vazott. Ellentétes irányú törekvések csakis a nyu- : gáti kerületben szálltak egymással szembe, hol a „Népotthon“ elöljárósága a maga külön listáját igyekezett diadalra juttatni, de agitációja kellő eredménnyel nem járt s nem is járhatott, mert jel­szavai a maguk életképes vonatkozásaiban érvé­nyesültek a konzervatívabb polgárság program­jában és azok túlzásaitól és tévedéseitől meg­tisztulva- A keleti kerületben rendes tagok lettek: Bónis István, Sólyom Ferenc, Bertalan Miklós, Farkas Sándor, Rozsos István, Kovács Gyula könyvkereskedő, Jancsovics János, Dr- Rencz János, Réti István, Boda Gyula, Szentmiklósy József Hanzulovits Kristóf, Jég János és Lázár Bertalan ; póttagok: Takács Károly, Rusorán József, Kupsán János, Szent-Ivány Sándor, Beregszászy János, Dr- Winkler Jenő, Szabó Sándor, és Tréger Lajos A nyugoti kerületben rendes tagok: Fuchs Ben­jamin főrabbi, Dr- Ajtai Nagy Gábor, Virágh Ist­ván, Kovács István szíjgyártó, Szerencsy József Csepey Ferenc, Bányai József, Langer Sándor, Spiculi Károly és Kiss Lajos; póttagok: id. Gyalai Gyula, Ajtai Nagy János, Sziklai András, Dob- ricsán János, Petrován János és Barna Samu- A keleti kerületben összesen 167, a nyugatiban pedig 190 szavazat adatott le, jóval több tehát, mint pl. a most 3 évi választás alkalmával. — A „Nép­otthon“ listája a következő volt; Rendes tagok; 1. Dr. Kacz Izsó ügyvéd, 2- Orosz Lajos kőfaragó, 3. Dr. Papp Viktor ügyvéd, 4. Szappanyos Jenő kereskedő, 5. Barna Samu ügyvéd, 6- Papp József kereskedő, 7- Izsák Ferencz kereskedő, 8- Csorba Demeter bányász, 9- Radó Dezső kereskedő, 19. Kegyes (Klement) Árpád mészáros. Póttagok: 1- Rózenstein József czipész, 2. Miszti Lajos bér­kocsi tulajdonos, 3- Suba Károly csizmadia, 3. P. Kovács Gyula asztalos, 5. Papp Károly kovács 6. Widder Péter gyógyszerész. Lódijazás. A nagyméltóságu m. kir. föld- mivelésügyi minisztérium anyagi támogatásával a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület a vármegyei lótenyésztési bizottmánnyal karöltve lódijazást rendez; és pedig: Csengerben 1912. évi december hó 28-án d e- 11 órakor ("Kiosztandó dij 300 kor.) Fehérgyarmaton 1912. évi december hó 30-án 1 d. e- 11 órakor (Kiosztandó dij 300 kor,) Dijaz- tatnak: a) hiba nélkül választott csikóval előveze­tett, katonai mértéknek megfelelő, öröklési hibák­tól ment kancák. 1. dij 50 kor-, II. dij 35 kor., Ili- dij 25 kór- IV. dij 20 kor- IV- dij 20 kor. b> öröklött hibáktól ment, jó kondícióban levő oly 3 éves kanca csikók, melyek jószármazással bírnak, tenyészcélra alkalmasak s legalább 150 cm. ma­gasak, 1- dij 60 K- II. dij 40 K- 111. dij 30 K. IV- dij 20 K- Díjazva csak szatmármegyei kis- tenyésztők lovai lesznek, nagyobb tenyésztők ok­levéllel tüntethetők ki- Dijazásból hidegvérű lovak

Next

/
Thumbnails
Contents