Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-11 / 6. szám

V. évfolyam. Nagybánya, 1912. február hó 11. 6. szám. TÁRSADALMI ZÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavidéki Osztályának és a Nagybányai Ipartestületnek Hivatalos Közlönye; Előfizetési árak : Egész évre 6 korona, félévre 3 korona, negyedévre 1.50 korona; egy szám ára 12 fillér. Megjelenik minden vasárnap 8-12 oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonos: □ r. AJTAI NAGY GÁBOR. Főműnk:; társ : RÉVAI KAROLY. Szerkesztőség: Hunyady János-u. 14. sz.f hová a lapközlemények küldendők Kiadóhivatal: Morvay Gyula könyvnyomda-bérlete, Rákdczi-(Fó')-tér 14. —— hol az előfizetések és hirdetések fölvétele eszközöltetik. .......... Vá rosi ügyek. Február 10. A város képviselőtestülete ma rend­kívüli közgyűlést tartott. A napirendre tűzött tárgysorozat elég gazdag és válto­zatos volt ahhoz, hogy a városatyák érdek­lődését lekösse s ennek következménye­ként nem egy tárgynál élénk eszmecsere indult meg. Az 500 ezer koronás ideiglenes köl­csön lebonyolításáról szóló polgármesteri jelentés kapcsán újból fürkészte a képvi­selőtestület, hogy kit terhel a felelősség a nagy kölcsön későn történt jóváhagyá­sáért, de nem állapított meg semmit, mert hisz komoly törekvése sem ez volt ! Nagyobb vitát provokált még a város részére 1911. évről utalványozott 4500 korona államsegélynek a tisztviselők, kezelőszemélyzet és napidijasok között drágasági pótlék cimén leendő szétosztása tárgyában tett bizottsági javaslat, mely felett a képviselőtestület napirendre tért, a mennyiben ez az összeg az 1911. évi költségvetésben már mint bevétel annak idején felvétetett s igy azzal másodszor rendelkezni nem lehetett. Különben az elhangzott beszédekből következtetve a képviselőtestület drágasági pótlék utal­ványozásától nem zárkóznék el, ha kellő fedezetet tudna a javaslattételre hivatott bizottság találni; legsürgősebben azonban a napidijasok helyzetén óhajt a város segiteni. A város közönségének nagy örömére fog szolgálni és nagy lelkesedéssel fog találkozni a képviselőtestület azon egy­hangúlag hozott határozata, mely szerint dr. Kosutány Ignác kolozsvári egye­temi tanár városunk diszpolgárává választatott meg. A közgyűlés elfogadta a kir. kincs­tárral 500 lóerejü villamerőnek átviteli célokra leendő felhasználása céljából kötött szerződést s ezzel kapcsolatosan Felsőbánya város nyereségjutalékát a régi 30 % helyett 25 %-ban állapította meg. A városi bélyegilletékről, valamint a nagybányai gyümölcs védelméről, ezzel kapcsolatosan pedig a gyümölcsfákat és szőlőt pusztító élősdiek és gombák elleni védekezésről szóló szabályrendelet terve­zeteket némi módosítással a képviselő- testület jóváhagyta, sőt az utóbbinak felebbezésre való tekintet nélkül való életbeléptetését elrendelte. A városi bélyegilletékről szóló szabály- rendelet tárgyalásánál helyes felfogásból indult ki a város főjegyzője, a midőn részletesen kifejtette, hogy a tanács a jövedelmek fokozásánál, illetve egyes bevételi források életrehivásánál mindig azon elvből indul ki, hogy a város közön­sége lehetőleg egyenlően terheltessék meg, mert a ki a hatóság közreműködé­sét igénybevenni kénytelen, a kinek valamilyen hatósági tanúsítványra van szük­sége, rójja le a minimálisan megállapított dijat s rójja le olyan is, a kit egyébként pótadóval megterhelni nem lehetne; tehát a pótadóban rejlő igazságtalan adó­zást óhajtja az elöljáróság mindaddig el­kerülni, mig csak lehetséges. Elfogadta még a közgyűlés a vásár rendtartására vonatkozó módosított sza­bályrendelet tervezetet is; nehány szer­ződést jóváhagyott; többrendbeli átmeneti intézkedést tett s egy-két javaslatot ismét bizottság elé utasított. A nagybányai ipari és gazdasági hitel= szövetkezet. Szövetkezetünk, mely az 1898. XXIII. t. c. alapján alakult Országos Központi Hitelszövet­kezet kötelékébe tartozik s annak ellenőrzése alatt áll, immár 11 éve működik a kis emberek, különösen a kisiparosok anyagi ügyeinek tá­mogatására, a takarékossági hajlam fejlesztésére e város területén. — Célja nem a könnyelmű adósságcsinálásra való serkentés, mint ez az elég rósz hírbe keveredett s gombamódra fel­szaporodott — de nem állami ellenőrzés alatt álló •— szövetkezeteknél tapasztalható egyes helyeken, hanem ellenkezőleg: a birtokszerzés, a terhes kis kölcsönöktől való megszabadítás előmozdítása, mit legélénkebben bizonyít az alap­szabályok 29. §-ában megjelölt ama kötelessége az igazgatóságnak, hogy a biztosítékon kívül azt is tartozik elbírálni, vájjon tényleg szüksége van-e a kölcsönkérőnek a kért összegre, sőt joga van a kölcsönt ki nem adni, hanem az adós által megjelölt célra fizetni Hitelszövetkezetünk a fenti cimet és jelle­get a múlt évi közgyűlés határozatából vette fel, addig csak mint ipari hitelszövetkezet és kizárólag Nagybánya város területére kiterjedő hatáskörrel működött. A cim és jelleg megvál­toztatásával hatáskörét kiterjesztette a környé­ken fekvő Láposbánya, Alsófernezely, Felsőuj- falu, Tőkés, Feketefqlu, Alsóujfalu, Kohó, Koltó­J\ Magybányai Hírlap tárcája. Most is előttem áll . . . — Irta : szentkereszti Szalay Margit. — Most is előttem áll halvány, szelid arcod, Álmodozó szemed ma is tisztán látom, Nem tudlak feledni vesztett boldogságom! Vádolom magamat amért gyönge voltam! Amért vakon hittem, szivemet kitárva, íme, itt az ősz most verőfényes nyárra! Miért jöttél hozzánk, a mi kis falunkba ? Békés álmaimat nem zavarná semmi, Tudnék — mint egy gyermek, — csendesen pihenni! Egész életemet elhibáztam érted, S mégis minden este, ha szemem lezárom, Százszor visszasírlak és jöttödet várom Vesztett boldogságom I Csöndes mese. Voltaképen nem is tudták a betegségét mi néven nevezni. A szervezete egészséges volt; a hires bécsi és pesti professzorok nem tudtak egyelőre semmi határozott kórságot kikopog­tatni melléből, hátából. A tüdeje kongott, mint a tölgyfadonga. A szive olyan rendesen, pontosan kattogott, mint a swarzwaldi óraszerkezet. És mégis. Mégse volt egészséges se teste, s& lelke. Az orvosok abban állapodtak meg, hogy a lány feltűnő hamar növekedett és gyönge maradt az idegzete. Sápadt véréből hiányzik a dús élet melege, az erő, mely a tizenhét éves testet a megkívánt energiával tudná fejleszteni. A lányt elküldték tengerer. A tátrai zöldbe. Hoztak mellé Párisból társalkodónőt. Megpróbáltak vele mindent, hogy életre derítsék a lelkét. De a lánynak nem használt semmi se. Szomorú volt és bágyadtan tétovázó. Szeretett olvasni s órákig elülni szó nélkül. Sokszor halkan köhögött és ha kissé fel- bosszankodott, azt kívánta, hogy szép csöndben el tudna egyszer szundítani. November felé süllyedt a sötétedő, nyirkos őszi világ. Siető szelek forgatták az utcán a fák vedlett koronáját. A nap néha kisütött. A szobában sokszor hirtelen nehéz árnyék állt az ablak elé. A lány rosszabbul volt már hetek óta. Napközben sokszor szárazán, reszelősen kellett köhögnie s egyszer a gyöngeségtől elaléltan találták a dívány sarkában. Vékony testén átlátszó lett a hús. A füle, szája, arca fehér és viaszhideg mindig és ha egyszer-kétszer végiglépte kicsit gyorsabban a futószőnyeget, majdnem végkép kigyöngült a fáradtságtól. Lihegett és kapkodva ejtette bele magát a karszékbe. * * * A karácsony is itt volt, az éjszakák hidegek és végtelen hosszúak lettek. Sohase mozdult ki a szobából. Odabenn úgy állt a sürü melegség mint a gőzölgő, lanyha pára. A fehér bútorok remegve tűrték tűrték a felfütött forróságot. A levegő nehéz, szürkés árnyékokat’ bujtatott a székek alá. Az asztalon opál-vázában sárga krizantémumok bóbiskoltak. Künn az utcán könnyű lépésekkel gázolták az emberek a havat. Néha beszédet lehetett HiapuzLlx. mai száma O Oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents