Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1912-12-15 / 50. szám

1912. december 15. Nagybányai Hírlap 3 HÍREK. December 14. Irodalmi Társaságok érintkezése. Egy neves szakemberünk nem régen azt irta: „Amit a politikusok végeznek, az sokszor kétes, bizonytalan, néha kártékony is- Amit azonban az iró és munkás szakember végez tollal vagy szerszámmal a kezében, — az mindig haszon, tisztesség, érték és becsület.“ A fentebbi mondásnak minden szavával egyetértünk- Hiszen a nemzet lelke az irók mun­káiban lángol leginkább- Az irodalmi társaságoknak első sorban az a céljuk, hogy tömöritsék az erőket, fejlesszék, ösztökéljék a hivatottakat a leg­nemesebb szellemi munkára- Magyarország majd minden valamire való városában alakult már iro­dalmi kör, melynek keretében a tollforgató em­berek működnek a nemzeti ideálizmus érdekében. De ezeknek az irodalmi köröknek szoros érint­kezésben is kell államok egymással, mint a csata­vonalban a hadosztályoknak, ha sikert akarnak elérni- A magyar föld egy örökös küzdelem tanyája! A Kárpátoktól az Adriáig hosszú vonalban látjuk a fölállitott őrszemeket, a magyar nemzeti irodalom harcosait- Az őrszemek egymásnak ki­áltják a jelszót, mig hatalmas hanghullámban végig fut az egész vonalon­Támogatnunk kell egymást! A veszélyeztetett pontoknak segítségére kell sietnünk! Így fogunk lassan előre haladni s nemzeti eszméinkkel diadalmaskodni. E gondolatok abból az alkalomból jutottak eszünkbe, hogy nemsokára meglátogatjuk máramarosszigeti irótársainkat- Az érintkezésnek, az együttműködésnek eredményeképen csakis jót várhatunk: hanyatló lelkesedésünk uj erőre kap, a szunnyadó parázs lángra gyűl s uj eszmék lobogóját visszük előre diadalmasan- Erre pedig különösen nagy szüksége van a Teleki-Társaságnak! Tisztelettel adjuk szives olvasóinknak tndomására, hogy lapunk jelenlegi kiadója, hosz- szas betegsége folytán, vállalkozásáról lemon­dott. Azért, hogy lapunk fennállását a jövőre nézve is biztosítsuk, a kiadást illetőleg, a „Her­mes“- könyvnyomdával szerződtünk. Felkérjük tehát nagyra becsült olvasóink­kal, vaiamint a mélyen tisztelt hirdető közön­ségünket, hogy előfizetési dijaikat és hirdetései­ket a reánk következő uj évtől számitandólag a „Hermes“- köuyvnyomdába (Hid-utcza Bay- féle ház) méltoztassanak beküldeni. Még pedig, hogy lapunk megküldése, valamint a hirdetések közzététele akadálytalanul és minden megszakí­tás nélkül történhessék, úgy az egyik, mint a másik irányban szükséges intézkedések a „Hermes“- könyvnyomdánál már megtehetők. Áthelyezés. Grabooszky Béla m. kir. csend­őrfőhadnagyot, az itteni csendőrszakasz népszerű és közkedvelt parancsnokát Nagykárolyba helyez­ték át, hol a szárnyparancsnoki teendőket fogja ellátni. Felhívás a Teleki Társaság tagjaihoz. A máramarosszigeti „Szilágyi István“ kör szives meghívása folytán felkérem a Teleki Társaság ren­des és tiszteletbeli tagjait,, szíveskedjenek e hó 20-áig alantirt elnököt értesíteni, ha netalán haj­landók lennének 1913-január hó 9-én a Mármaros- szigeten tartandó irodalmi estélyen személyesen akár mint felolvasók, akár csak mint hallgatók részt venni. Indulás Nagybányáról január 8-án, hazatérés január hó 10-én- Nagybánya, 1912- de­cember 11-én Révai Károly elnök­Vármegyei közgyűlés. Szatmárvármegye törvényhatósági bizottsága csütörtökön d- e- fél 11 órakor rendkívüli közgyűlést tart­A főigazgató látogatása. Mázy Engelbert, a kassai kerület főigazgatója kedden városunkba érkezett szombatig az itteni állami főgimnáziumot vizitálta- A főigazgató szombaton d- e- hosszas konferenciát tartott a főgimnázium tanárkarával és a déli vonattal elutazott. A főispán Nagybányán. A napokban Csaba Adorján főipán, Dr. Kálnay Gyula titkárja kíséretében városunkban időzött s a városi admi­nisztrációt megvizsgálta. Felsőbánya — tisztviselőiért. Felsőbánya sz. kir. r. t. város képviselőtestülete Dr. Moldován Ferenc jegyzőt főjegyzővé, Pap Márton számvevőt adóügyi tanácsossá, Schultz Ferenc iktatót ifriokká és Almási Kornél rendőrbiztost rendőrtisztté lép­tette elő. Sassy Attila szordinás, üveghangokban olvadó hegedűjének is. Micsoda más szava van ennek a három hangszernek! Az egyik fölséges metafizikai vilá­gok felé sodor, a másik az ősember alvó gyer­mekleikét rezzenti föl bennünk, a harmadik nőt áhítozó lelkeinken húzza végig a szerelmes vonót, Hát nem öröm, hogy együtt játszanak ? Nem tud­ják, hogy együtt, de mindenki veszt, aki csak egyikükre figyel- Oh, ezerszinü, ezerhangu világ, — micsoda barbárság egy-egy rikitóbb szín, egy- egy harsogóbb hang kedvéért annyi szint, annyi hangot megtagadni benned! * Sassy Attila, mint grafikus, eddig három jelentősebb fejlődési fokán állott meg múló időre, hogy bizonyos lehetőségeket kimerítve, újra odébb vágyakozzék- Legelső fejlődési fokán egyetlen vo­nallal és egyetlen tussfolttal kifejezetten jelennek meg az ő mindig sóvár, mindig vágyakozó női. Még nem stilizálja őket oly merészen, még kötik a reális formák, még azt egyszerűsíti csupán, amit a külső szemével lát, de ebben az egyetlen vonallá egyszerűsítésben szinte a netovábbig jut. A Wilde- cimlap ebből a korszakából való- Innen csap át az ópiumos álmok pazar szálfinom részletességeibe ahol a médiumrajzokra emlékeztető bonyolult vonalsűrűségből csak egy-egy női test, egy-egy női profil fehéredik ki a maga egyetlen körvona- fával, de már ezermintás áttetsző fátyolokba bur­koltan, irreális formákra bontott hajzuhataggal, szimbolikus dísszel a szemek körül, álomszerű megnyultsággal, valami különös keleti arcéit kerül­getve. a mi sem asszír, sem perzsa, sem egyip­tomi reliefeken nem látható és mégiá asszír, mé­gis perzsa, mégis egyiptomi ; — Aiglon nőideálja, a többé le nem vetkőzhető kényszerképzet, már a reális kontúrok rovására stilizáltam Harmadik jelentős fejlődési fokán a kifejezés módja valami különös fametszetszerüséget 'ölt és — (ez az én szubjektív ítéletem csupán, tehát megfölebbezhető bárkihez, aki hite szerint objek­tiv is tud lenni,) — egyelőre oldalúira vezeti Aiglont, a helyett, hogy előre vezetné- Ez az ol­dalút is tanulságos azonban és bizonyos, hogy be kellett következnie^ mert ezen az általuton ké­szül a hid, mely a festő Sassy Attilát meg a raj­zoló Aiglout összeköti, Az ópiumos álmok rajzolója mely az akkori Sassy-képek festője az én látásom szerint két merőben más ember. Most, ezen a fejlődési fokon kezdenek közeledni egymáshoz. A grafikus tiz lépést tesz meg barátságos koncesz- sziókkal, mig a festő egyet/ Bocsássa meg nekem Aiglon, de én szívesebben látnám, ha a festő tenne meg tiz lépést a grafikus felé és emez menne tovább koncessziók nélkül a maga utján. Talán úgy is megy, csak én nem látom tisztán a dolgot, mert zavar az elfogultságom, a melylyel pártos állást foglaltam el a grafikus Aiglon mellett. Az ő helyében én ezt az áthidalást nem a papíron, hanem a rézlemezen keresném, mert bizonyos hogy a karcolótü hajszálvonal-gomolya­Virilis képviselők 1913. évre. A város képviselőtestület hétfőn tartott közgyűlésében a választás alá nem eső képviselők 1913. évre kii­gazított jegyzékét a következőleg állapította meg. Rendes, tagok; 1. Nagybányai város takarékpénztára, 2. Nagybánya részvény-takarékpénztár, 3. Pokol Elek, 4. Nagybányai kereskedelmi bank, 5. Nea- buer Ferenc, 6. M. kir. erdőkincstár, 7. Steinfeld Béla, 8. Stoll Béla, 9. Molcsányi Gábor, 10. Hará- csek Vilmos, 11. Porpataky Miksa bányatársulat, 12. gróf Dégenfeld Sándor, 13. Magyar Bertalan, 14. Nagybányai Minorita rendház. 15. Rumpold Gyula, 16. B. Kovács Géza, 17. Moldován László, 18. Almer Lajos, 19. L. Berks Leó, 20. Szabó Adolf, 21. dr. Kádár Antal, 22. Platthy Géza, 23. özv. Bay Jözsefné, 24, Martiny István, 25, Kala, zanti József bányatársulat, 26. dr. Dragos Theofil, 27. Almer Károly, 28. dr. Stoll Tibor, 29. Fülep Imre, 30- L- Bay Lajos- 31- Steinfeld Sámuel, 32. dr. Köves Miklós, 33. Oblatek Béla, 34. Salamon és Bernát, 35- dr- Lakatos Mihály, 36- Fábián Lajos, 37. dr. Vass Gyula, 38. Bernhard Adolf, 39. Gellért Béla, 40-Wass Lajos, 41, Weisz György, 42. Révész János 43. özv. Bittsanszky Edéné, 44- Vass Gyula, 45- Muzsnai Ferenc, 46- L. Bay Jó­zsef, 47. özv. Stoll Gáborné. 48- Torday Imre. 49 Madán Ferenc, 50- M- kir- Bányakincstár, 51- Hof- man Árpád, 52- Steinfeld Andor, 53- György Gusztáv, 54- dr- Makray Mihály, 55- Koretkó Lud­milla, 56. Szőke Béla, Póttagok: 1- Bajnóci Sán­dor, 2- Turman Olivérné, 3- Nagybányai ref. egy­ház. 4- dr- Weisz Ignátz, 5- dr- Wagner József, 6- dr. Papp Viktor, 7- Husóvszky József, 8- Vidder Péter, 9- Lővy Ernő, 10- Hanzulovits Kristóf 11. özv. Simay Tivadarné, 12- Szentpéteri Ferencz- — Révész János, dr- Vass Gyula, Oblatek Béla és Fábián Lajos kijelentvén, hogy képviselői jogukat mint választott képviselők óhajtják gyakorolni, he- lyökbe Bajnóczy'Sándor, Turman Olivérné,, Nagy­bányai ref. egyház és dr- Weisz Ignátz póttagok hivattak be- A tisztviselő virilisek a tisztujitás után fognak a jegyzékből a szükséghez képest töröl­tetni- A meghívottak közvetlenül Szatmárvármegye alispánjához 15 nap alatt jelentendők be­„Az élet és Literatura“ ismét egy igen érdekes számmal lepte meg olvasóit. Sassy Attila (Aiglon) művészetét ismerteti és méltatja a füzet. gaival álomszerűbben, sejtelmesebben Írhatná kö­rül az ő sohasem közvetlen mondanivalóját s a tisztán stilizált síkrajzból a rézkarc fényárnyéka és tónusai természetes átmenettel, simán vezetnék a mégis csak naturalisztikusabb szinbeli meg­oldásokig a vásznon, melyek igy — e nélkül az átmenet nélkül — zökkenésekkel járnak s meg­zavarják azt a tiszta stílust, mely Aiglon rajzait oly gyönyörűségesekké teszi- Nem a közönség, hanem a magam kedvéért keresném ezt az átmene­tet e sokban hasonlatos, de mégis kétféle kifejezés- mód között s az átmenetet nem ott kéresném, ahol most Aiglon keresi- Ez természetesen csak az én szubjektív meggyőződésem s lehet, hogy nem megértés, hiszen a művészi ösztön értetlenül is biztosabb vezető, mint a legmélyebb megérteni akarás, de szeretném elsősorban magát Aiglont gondolkodóba ejteni, hogy érvekkel hadakozzék a sugallata mellett s ha ezentúl is hallgat rá tuda­tosan tegye­Úgy látom őt, mint aki arra termett, hogy rendre-sorra kiküszöböljön a művészetéből min­den naturalisztikus elemet, hogy a kompziciója irreális legyen, hogy mindig a síkban maradjon, hogy a szineket csak grafikai értelemben hasz­nálja, hogy mindig, mindig stilizáljon, álmodjék és foszlassa finom szálakká a három dimenziós valóságot- A joga meg van hozzá, mert ha akarja, duehreri pontossággal rajzolja meg a valóságot, mint Ceschka, e nemkülönben remek stilizáló s álom-alakjai mögött mindig ott van a valóságos alak,

Next

/
Thumbnails
Contents