Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1912-12-08 / 49. szám
2 Nagybányai Hírlap 1912. december 8 Ha már most ni^g v, olás tárgyává tesszük, hogy nagy tömegek élelmezésének akadálytalan ellátása csakis olyan helyről történhetik, hol az élelmiszerek összegyüjthetők, feldolgozhatok s honnan gyors közlekedési eszközökkel nagy tömegben szállíthatók; ha figyelembe vesszük, hogy a sebesültek ápolása, a kifáradt csapatok elszállásolása csak ott lehetséges, hol erre berendezett kórházak, vagy kórházakká átalakítható tágas középületek vannak s ha megondoljuk, hogy az előrenyomuló hadsereg gyors összeköttetéseket, hírszolgálatot csakis úgy biztosíthat magának, ha mögötte ilyenek szolgálatában álló intézmény van — mindezek tudatában rögtön előttünk áll a modern korban is a városok hadászati jelentősége. A városok azok,Jiol fejlett technikai ismeretek útmutatása szerint készült kenyérgyárak, közvágóh idak, lehetővé tehetik nagyobbszámu katonaság élelmezését; a városok azok, hol a hadierő számára ruhanemüek, élelmiszerek s minden egyéb szükségleti cikkek összehalmozhatók és a jéggyárak és hütőházak segitségéval raktáron tarthatók; a városok azok, melyek igy támaszai, segítői a harcoló hadcsapatoknak. Sebesültek ápolása csakis a városokban lehetséges, mert itt vannak a kórházak s itt találhatók a kórházak céljaira gyorsan átalakítható hygienikus középületek. A haderő élelmezése, vizzel ellátása, a haderőhöz tartozó állatok élelmezése, a hadsereg ruházati szükségleteiről való gondoskodás mind különösen a városokból történhetik. A hírszolgálat biztosítása, a modern közlekedési eszközöknek, továbbá a postának, telefonnak, távírónak akadálytalan használata, elromlás esetén gyors kijavítása, el- zsákmányolás esetén pótlása a városokban eszközölhető- Ha volt a városoknak a középkorban hadászati jelentőségük, — kétszeresen nagyobb van napjainkban. A most folyó balkáni háborúból levonhatjuk a tanulságot, hogy mily katasztrófától menthette volna meg a török hadsereget az a körülmény, ha a török táborok mögött olyan városok lettek volna, amelyek modern kenyérgyáraikból naponkint sok-sok ezer kenyeret, vízvezetékeikből friss ivóvizet, hűtőházaikból és raktáraikból elegendő húst és egyéb élelmiszereket, áruházaikból a legszükségesebb cipő- és rnhanemüe- ket adhatták volna a nélkülözésnek kitett hadtestek rendelkezésére. Milyen más lett volna a hadsereg felvonulása, sebesüljek elszállítása, ha a közlekedési utak fenntartására nagyobb gondot fordítottak volna, ami a városi forgalom lebonyolításának elengedhetetlen kelléke, ha a sebesülteket modern közlekedési eszközökkel szállíthatták volna a közeli városok kórházaiba s ilyenekké átalakított középületeibe- Mikor a balkáni háború nemzetközi, pénzügyi, gazdaságpolitikai jelentőségét halljuk méltatni, vagy mikor a háború sikerének vagy sikertelenségeinek okait kutatják és állapítják meg, jó lesz nem feledni, hogy napjainkban a modern hadművelet sikere nem csekély mértékben függ attól, hogy milyen fejlettségű városokra támaszkodhatik a hadvezetőség. A hadügyi politika mind ezideig semmit sem törődött a városoknak a hadsereg szempontjából való nagy jelentőségével. Lehet, hogy a most folyó Balkán-háború tanulságai ráterelik a figyelmet erre s bekövetkezik az idő, hogy a kormány, már csak hadászati szempontból is, kénytelen lesz gondolni a városok fejlődésével* A városok hadászati jelentőségéről szólván, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a fontos, életbevágó érdekeket sem, melyek a magyar városok fejlesztése mellett nemcsak hadászati, hanem nemzeti érdekből s igy a dulaizmus fenntartása szempontjából is döntő súllyal jönnek számításba. A balkán szövetséges államok győzelme most egyszerre föllebbentette a fátyolt arról a hatalmas szláv gyürűrül, amely körülfog bennünket. A külső szláv népek félelmetes előnyomulását a monarchia határán belül karöltve követi a szláv nemzetiségek fészkelődése, szervezkedése s egyre vakmerőbb fellépése. Ezek most még csak a dualizmusnak trializ- mussá való átváltoztatását hangoztatják, hogy annál nyíltabban dolgozhassanak pánszláv ideáljuk megteremtésén- Nagyon félő, hogy ha haladéktalanul utjukba nem állunk, túlsúlyra vergődnek hamarább, mintsem gondoljuk s megássák a sírját a monarchiában nemcsak a magyar, de a német imperiumnak is. Természetes tehát, hogy ily körülmények között nemcsak a magyarság, de a monarchia, a dualizmus érdekében is az eddiginél erősebb mértékben kell a magyarosodással foglalkoznunk, mert csak egy egységes, erős magyar állam tartóztathatja fel útjában a nagy szláv áramlatot. Ha már most a magyarosítás kell, hogy a jelszó legyen, akkor ezzel egyértelműnek kell lenni, a városításnakKöztudomású ugyanis a városoknak nagy magyarositó hatásuk- A magyarságnak felszívó ereje és asszimiláló képessége csak a városokban van; a vidék fejlődésben elmaradt magyarsága nem képes a nemzetiségek beolvasztására. Innen van az hogy a pánszlávok a nemzetiségi vidékek kis r-t városainak a nagyközségekké vissza fejlesztésére törekszenek, mert a községi szervezet jobban kedvez törekvéseiknek, mint a városi szervezet. Statisztikai adatok igazolják, hogy az érzelmekben, gondolkozásban teljesen magyarokká lett más anyanyelvűek a városi élet és környezet hatása alatt váltak magyarokká. A városokban a magyarság, nem csak a magyar nyelvterületeken és a magyar nyelvhatárokon nyomult erősen előre, hanem még teljesen idegen nyelvterületeken is Kétségtelen tehát, hogy a magyarság erősödése csak a városok révén és a városok által történhetik. Most, hogy a délszláv törekvések egészen határozott és félre nem érthető alakot öltöttek, immár nemcsak magyar nemzeti érdek, hanem az osztrák-magyar monarchia s ezzel együtt a dualizmus feunmaradásának az érdeke is lett a magyarság s ezzel együtt a magyar városok erősítése, fejlesztése. Ennek pedig nemcsk abból kell állani, hogy a már meglevő városokat igyekezzünk minél tekintélyesebb emporiumokká fejleszteni, hogy a körülöttük fekvő vidék minél nagyobb területére kiterjeszthessék asszimiláló erejüket, hanem arra is törekedni, hogy minél több uj város keletkezzék s ezzel az ország területéből minél többet vonjunk be a magyarosítás szférájába. A nagy szláv feltámadás uj helyzetet teremt. A jövőben Magyarország a hódításra kész szlávság ellen előretolt őrszem szerepére van kárhoztatva. Erősen magyar nemzeti jellegű városok teszik ezt lehetségessé, olyan városok, melyek kultúrájuknál, vagyoni helyzetüknél, ipari és kereskedelmi fejlettségüknél fogva asszimiláló képességekkel és erős magyarosító hatással lesznek a körülöttük levő vidékre isIlyan városok megteremtésére kell a kormánynak és minden illetkes tényezőnek törekednie. (Városok Lapja). HÍREK. Egy fiatal asszony halálára. Kinyujtá fekete kezét az Árnyék, Aláhajolt a legszebbik virágért S letörte, kire álnokul lesett; S mig gyász támadt a szeretők szivében, Ott fenn több lett egy csillaggal az égen S a földön egy virággal kevesebb. Megkínzott lelke összecsukta szárnyát És keresett egy selymes, puha párnát, Hol megpihenhet békén, csöndesen. Irénke meghalt ■ . . Sírnak a virágok . • . Szemét, mely olyan fényesen világolt, Nem látja többé soha senkisem! Egy szöszke fürtű fiút lát szemem És kérdezem : Irénke elment ? . . . Nem hiszem! . . ■ Eljegyzések. Mikszáth Kálmán dr. budapesti ügyvéd eljegyezte Földes Béla dr- udvari anáeso?, ejyetemi ta í ír, váluztó kerületünk orsz képviselőjének leányát: Líviát. — Szabados Kálmán csendőrhadnagy — ki mint zászlós hosszabb ideig városunkban teljesitett szolgálatot — jegyet váltott Ocsárd Károly gödöllői kir. főerdőtanácsos leányával: Böskével. Kitüntetett művészek. A Képzőművészeti Társulat műcsarnoki nagy téli tárlatán résztvevő művészek számára kitűzött dijak pályabiróságai szerdán folytatták ítélkező ülésüket. Elsőnek a néhai Rökk Szilárd által alapított kétezer koronás jutalom bírósága tartotta ülését Molnár Viktor volt vallás- és közoktatásügyi államtitkár elnöklésével, a melyben részt vettek; Basch Gyula, Kernstock Károly és Szinyei-Merse Pál festőművészek és Kallós Ede szobrászművész. A jutalmat a zsűri Csáktornyái Zoltánnak Ítélte 762. katalógus-szám alatt kiállított „Asztalnál ülő emberek“ czimü olajfestményéért. A kitüntetett művész a nagybányai festőgárdának volt a tagja. Első mestere Iványi Grünvald Béla volt, tanult Párisban és Olaszországban is. A műcsarnoki tárlatokon már néhány ízben részt vett. - A néhai Ráth György által alapított és az özvegye által kétezer koronára kiegészített dij pályabirósága Harkányi Frigyes báró, titkos tanácsos elnökléséve! ülésezett. Ennek a pályabiróságnak a tagjai voltak a művészek közül: Dudits Andor, Iványi —Grünwald Béla és Kosztolányi Gyula; a nem-müvészek közül: And- rássy Gyula gróf, Förster Gyula báró és Petro- vics Elek dr- A dijat Réti István nyerte el 97. katalógus-szám alatt kiállított „Interieur“ czimü festményével. Á Bikszádi természetes gyógyásványviz vegyi alkatrészeinél fogva a legjelesebb gyógyhatása felülmúlja a hason összetételű külföldi ásványvizeket. Kapható mindenhol. Árjegyzéket kívánatra küld a Bikszádi Gyógyfürdő Igazgatósága 1 I
