Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1912-12-01 / 48. szám
Nagybányai Hírlap 1912. december 1. Az ország szomorú helyzete. Hogy Magyarország nem a jólét hona, keservesen érzi lakosságának kilenc-tized része. Valami nagy hiba van a sorsát intéző gépezetben, ami párosul talán a természet időleges mostoha- ságával is, jóllehet mezőink most is termik az „élet“-et, folyóinkban, tavainkban ezrével lubickolnak a halak, erdeinkben csatangolnak a vadak s kincses ércek szelik át hegyeinket- Lehet, hogy szükebb lett a természet mértéke; lehet, hogy szaporodott az élvező, bizonyos csak annyi, hogy a legtöbb magyar élete tengődéssé alacsonyult. Töri a fejét mindenki, hogyan lehetne segiteni a bajon, amely, amint egyre növekszik, annál elviselhetetlenebbé válik- S a nagy jajszó, mely milliók kebléből egetverő kiáltásként tör ki, rettenetes vádat emel azok ellen, akiket a baj okozóinak tartunk- Vádoljuk az intéző köröket, hogy nem tudnak okos, életrevaló, praktikus intézkedésekkel segiteni az ország nagy és súlyos bajánAzonban be kell látnunk, hogy sok, igen sok bajnak első sorban mi magunk vagyunk az okai- Szeretünk a haladással hivalkodni, melyet a kultúra mesgyéjén bejártunk. Szeretjük áltatni magunkat azzal az indokolatlan megnyugvással, hogy részünkről megtettünk, megteszünk mindent, ami a boldogulásunkra vezetne, ha hatalmunkon kivül eső erők nem gátolnának bennünket. A nagy drágaságért az élelmiszeruzsorásokat okoljuk, kiknek megfékezésére a törvény nem elég erős; iparunk pangásáért a magyar közönség nemtörődömségét s a meg nem felelő törvényeket. Hogy ezekben a vádakban nagy igazság rejlik, ép oly bizonyos, mint a milyen helytelen az az okoskodás, hogy mi magunk, a bajok keletkezésében teljesen hibátlanok vagyunk- Elmulasztunk mi bizony rengeteg sokat, amivel helyzetünkön javíthatnánk- A kultúra sok intőt, figyelmeztetőt, útbaigazítást harsog a fülünkbe, de mi alig halljuk, alig hederitünk reáKereseti forrásaink legelőkelőbbjére, a mező- gazdaságra mutatunk- Fő jövedelmi forrásunk, amit a föld ad- S mit látunk mezőgazdaságúnkban ? A vető- és cséplőgépek gyakoribb alkalmazása képviseli ebben a fennen magasztalt kulturhaladást. Hazánk földművelésének kétharmad részében nem jut érvényre az okszerű gazdálkodás. Csak az ezerholdas földesurak, a latifundiumok dúsgazdag birtokosai ismerik és alkalmazzák a modern gazdálkodás összes raffinált újításait. A szegény telkesgazda, a kapás-kaszás paraszt pedig csak annyira müyeli kicsiny földjét, hogy Felőle úgy ahogy tudjon élni- Kénytelen tehát Agráriától elpártolni s Industria hívének szegődni — túl, a nagy tengerekenPedig ennek igazán nem kellene igy történnie. A magyar parasztot a föld helyes művelésére kellene tanítani és szoktatni, hogy elegendő jövedelmet kaphasson belőle s megszerezze úgy, mint szerezte hajdan s ne hagyja el, még a legszebben csengő dollárok kedvéért semA magyar parasztnak a rögtől való elidegenedése indolenciára, élhetetlenségre mutat, amely, mivel más kereseti ágban is nyilvánul, az általános jólét egyre elszomorítóbb csökkenését idézi előA vád itt nagyon helyénvaló, önmagunknak kell elsősorban arra törekednünk, hogy hivatásszerű foglalkozásunkban tökéletesedjünk. Ragadjuk meg a modern kultúra és technika minden eszközét s teremtsünk magunknak az okos munka révén olyan pozíciót, mely biztos exisztenciához és jóléthez vezet. Ha mindenki igazán teljesiti kötelességét, akkor várhatjuk csak, hogy vége szakad mostani áldatlan helyzetünknekMagyarfalás. A Budapesti Hírlap és a Pester Lloyd mult- heti cikkei, melyekben Ortinszkinak, az amerikai görög-katholikusok püspökének, valamint a nagyorosz propagandának a magyarság ellen való agitációját ismertetik, mindenfelé élénk föltünést keltettek. Ortinszki s az orosz propaganda a görög-katholikus magyarokat s a felvidéki rut- héneket izzó gyűlöletre ingerük a magyarság ellen. Ez az Ortinszki, aki egy magyar származású és magyarérzelmü főpap utódaként, a magyar kormány megkérdezése nélkül, olyanformán lett az Amerikában élő görög-katholikusok püspöke, hogy akik ajánlották, nyilván és tudatosan félrevezették a Vatikánt, — megdöbbentően izzó gyűlölettel üldözi a lelkifőpásztorkodása alá rendelt magyar híveket. Még istentisztelet alkalmával, a szószékről is szórja reájuk a gyűlölet villámait- Ennek a gyűlöletnek újabb tanúságát nemrégiben akkor adta, amikor egy kis ukrainista-templom fölszentelésén, szikrázó gyűlölettel szólt az ungárokról. Ezek a szegény magyarok, akik a sanyarú megélhetési viszonyok miatt fájó szívvel voltak kénytelenek ezeréves hazájukat itt hagyni, hazamiséjét. Egyszerre megdördültek az Aja Sofia aranyozott kapui s sarkából kivetve oda omlottak az imádkozok fejére. Rémes jelenet volt. A janicsárok kegyetlenül legyilkoltak mindenkit. Pár pillanat alatt ezer számra feküdtek a holttestek a templom márvány padlóján úgy, hogy valóságos hegyek képződtek holttestekből. A főpap pedig kezébe vette a szent kelyhet s ünnepélyes méltósággal bevonult a sekrestyébe, melynek ajtaját erős zárakkal lecsukatta. Azalatt a hívők serege egytőí-egyig elvérzettA janicsárok a sekrestye ajtaját befalaztatták, hogy Anchiados főpap soha többé napvilágra ne juthasson. 460 esztendő telt el, azóta- Az Aja Sófia tornyáról Allah dicsőségét hirdeti a müezzin; a szent kereszt lehanyatlott, a fényes félhold árnyékábaMost majdnem 460 év múltán ott állanak a keresztény hadak Konstantinápoly előtt s lelkűkben az a vágy él, hogy az Aja Sofia tornyára ismét kitűzzék a lehanyatlott szent keresztet. Ferdinánd, a bolgár cárnak jutott az a feladat, — a legenda szerint, — hogy az Arany kaput betöresse s V-ik Mohammed holttestén át vonuljon az ősi keresztény városba-Abban a pillanatban, amikor Ferdinánd átlépi az Aja Sófia küszöbét, — a janicsárok által befalazott sekrestye ajtaja fölpattan s kilép rajta Anchiados főpap teljes ornátusában s folytatja 1453 május 29-én megkezdett miséjét • • • fiságuk mellett legnagyobb lelkikincsükként, hitüket vitték magukkal Amerikába- Ez a hit ott, a nehéz életküzdelmek közepette vigasztalást nyújt nekik s magyar hazájukhoz való ragaszkodásukat tartja ébren- Annál fájóbb, hogy épen a hitükben vannak a legerősebben megtámadva. És ez a támadó nem az amerikai állam- hatalom, sem más külső ellenség, hanem — rettenetes elgondolni is! —-a saját püspökük, aki magyarellenes és orosz érzelmeiben odáig megy, hogy ezeknek az érzelmeknek még a saját egyházát is feláldozza s őrült tevékenységével megdöbbentően nagy mérveket öltő hitehagyásra bírja a híveit. Amióta ő ül a püspöki székben, Amerikában 40 görög-katholikus egyházközség tért át az orthodox orosz egyházba- A példát, előreláthatóan, követni fogja a többi is, mig végre nem marad magyarnyelvű, magyarérzésü és magyarvérü Ilivé a magyarokat üldöző püspöknekBizonyára nem az orosz állam, az orosz egyház tudta és támogatása nélkül terjed, egyre veszedelmesebben a görög- katholikusok- lakta felvidéki vármegyékben az a propaganda, mely már évek óta folyik s a guruló rubel segítségével az orosz egyháznak s a nagyorosz eszmének hódítja meg a görög-kath. ruthéneket, Rákóci katonáit. Ami pedig az egész dologban a legfurcsább, ezt az Ortinszkit a magyar állam fizeti. Mint az említett cikkek mondják, tekintélyes évi összeget kap a magyar kormánytól. Ha helyén volt valaha fizetett ellenségről beszélni, hát ez az Ortinszki igazán fizetett ellensége a magyar államnak. Ez pedig lehetetlen állapot. Belátta már a magyar kormány is és dolgozik már olyértelmű előterjesztésén, hogy a római szentszék az amerikai magyar görög-katholikusok lelkigondozását magyar származású, a magyar állam szempontjából megbízható püspökre bízza. Amilyen készséggel egyezett bele a Vatikán a hajdudorogi görög-katholikus magyar pöspökség felállításába, époly biztosra vehető, hogy a magyar kormánynak ez újabb előterjesztését is a kívánatos módon fogja elintézni. Emellett azonban nagyon jó lesz, ha a kormány a legéberebb figyelemmel kiséri Ortinszkinak és az orosz propagandának felvidéki működését s nemcsak diplomáciai úton tesz ez irányban lépéseket, hanem a maga részéről is elkövet mindent arra nézve, hogy a ruthéneket, gazdasági és kulturális tekintetben azzal a szeretettel karolja föl, amelyet ez az eddig siralmasan elhagyatott, derék magyarérzelmü nép, magyar hazafiul múltjánál fogva, méltán megérdemel. Nem' szabad tovább tűrni, hogy az orosz kéz kotorásszon a zsebünkben s a szemünk láttára, a magyar állam határain belül támasszon ellenségeket a magyar állam ellen. flÓLYA JÁN05 ^ISékc“i| Nagybányán. Vízvezeték, csatornázási és központi vizmelegitő vállalata készít: fürdő- és mindenféle egészségügyi berendezéseket, szakszerű és ízléses kivitelben. — Részletfizetéseket elfogad. Horgany fürdő-kádak raktáron vannak I Lakás és iroda : Felsőbányai-utca 48. ("Robelly-ház.) T Á Bikszádi 1 természetes gyógyásványviz vegyi alkatrészeinél fogva a legjelesebb gyógyhatása felülmúlja a hason összetételű külföldi ásványvizeket. ■ Kapható mindenhol. Árjegyzéket kívánatra küld a Bikszádi Gyógyfürdő Igazgatósága. \
