Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-04 / 5. szám

1912. február 4. Nagybányai Hírlap 5 Ezen gáz a szurokfényle átváltozásának terménye, de nem közvetlenül a szurokfényleé, vagyis inkább annak főelemed az uráné, hanem az uránból alakult rádiumé. A héliumnak a rádiumból tapasztalt kép­ződése a legnagyobb fontossággal bir, minthogy ez az első ismert eset, hogy egyik elem másra változik át. Az elemek állandóságáról szóló elmélet ez által megsemmisül. A rádium felfedezésére az első lökést a röntgen sugaraké adta meg. Bequerel ezen fel­fedezésből kifolyólag phosphorescáló anyagokkal tett kísérleteket a sugárzás terén. Ilyen anyag az uransók, melyek tényleg a Röntgen suga­rakhoz hasonlókat lövelnek ki. A Curié házaspár folytatólag a legkülön­bözőbb uransókkal végzett kísérleteket a sugár­zási képesség tekintetében, melyet radioactivi- tásnak nevezett, mit magyarul talán sugárzási tevékenységnek nevezhetnénk. A joachimsthali szurokérc vizsgálatánál feltűnt Curieéknek, hogy sugározása nagyobb, mint uranfémben való tartalmánál fogva lennie kellene, miből következtette hogy a szurokércben még más activ anyagnak jelen kell lennie. A fáradságos kísérletek egész sorozata indult meg érre. Először bismutáók választattak külön, melyek az uranaktivitását 400-szorosan felül­múlták. Minthogy pedig a bizmuth maga nem activ, ennélfogva más anyag — mely a bis- muthtal együtt választatott el — szolgáltathatta csak a sugarakat. Ezen anyagot Curie asszony lengyelországi hazája után Poloniumnak nevezte el. Ennek Bariummal való ejtésénél megint uj, igen activ anyag választatott külön, ez a Rádium. Az igy nyert test az elemek minden tulaj­donságával bir. A lángot vörösre festi, szin- képeeltér más elemek színképétől, atomsulya 226, sugárzási képessége felette nagy, milliószor nagyobb az uránénál. A Rádium sói sötétben világítanak, gázt bocsátanak ki a Rádiumemenatiót, mely megint más elém, mély más testeket képes rádióactivvá tenni, állandóan hőt fejleszt. Egyéb kutatók más radioactiv anyagokat is fedeztek fel, mint a Thoriumot, Aktiniumot .és még többet. A Rádium sugárzó elem, háromféle sugarat tővel ki, elnevezték alfa, bletta és gamma sugarak­nak. Ezen sugarakat mágnessel külön lehet egymás­tól téríteni, az alfa sugarak a magneticus mezőben balra,'a betta sugarak jobbra téríttetnek el, mig agammasugarakeltéritéstnem szenvednek. A leg­fontosabbak az alfa sugarak, Rutherford kimutatta, hogy az alfa sugarak, ha sajátos positiv villamos­ságukat elveszítik nem egyebek, mint a hélium atomjai. Ezen sugarak igen csekély átható erővel rendelkeznek, (egy papír vastagságú fémlapon már át nem mennek) rövidek és igen nagy a sebességük. A betta sugarak tényleg kathodsugarak, Bequerel sugaraknak is neveztetnek, negativ villamosságot tartalmaznak, átható erejük nagyobb mint az alfa sugaraké. Mindkét sugárnem világosságot áraszt. A gamma sugarak a Röntgen sugaraknak felelnek meg, igen nagy átható erővel bírnak, 30 cm. vastag vas lemezen is mennek keresztül. A Rádium sugarainak behatása alatt külön­féle drágakövek mint a gyémánt, a rubin, fluoreszkálnak, ily utón lehet pld. a valódi gyémántot az utánzatoktól megkülönböztetni. A saphir sárga szint nyer, az opál narancs színűvé lesz, a sulypát megkékül. A levegőt a Rádium sugarak ozonizálják, fehér — mérges foszfor - hatásuk alatt át­változik vörös — már nem mérges — foszforrá. A Rádium sugarak szétbontják a vizet, de nem úgy, mint a villamos áram oxigénre és hydrogénre, hanem hydrogénsuperoxidra és hidrogénre. (2 (H20) — H 202 t H2) A Rádium villamosságot is fejleszt. Sokat tanulmányozták a Rádium physologiai hatásait is. A bőrön érzékeny gyuladást idéz elő. (Bequerel esete.) A Rádiumsugarak képesek kisebb állatokat (egereket) megölni. Másrészt úgy látszik, hogy némely betegségben gyógyító hatásuk van, (rák, lupus, talán a hydrogénsuperoxid utján.) Fontos a Rádium szerepe a gyógyfor­rásokban, melyeknek gyógyhatását emeli, ezekben főkép a Rádiumemanatio jelenlétét constatálták. Nevezetes, hogy a radioaktiv ivóvíz golyvát okoz. Végre képesek a Rádiumsugarak bakté­riumokat megölni. Ellenben túlbecsülték is a Rádiumsugarak hatását, azt hívén, hogy életet képesek létrehozni. Egy amerikai tudós ugyanis sterilizált gelatinban Rádiumbromid sugárzás által élő sejteket vélt létrehozni, melyeket Rádiobáknak nevezett, kisült, hogy tévedett, ezek levegő- holyagocskák voltak, melyek a bezárt levegő nyomása alatt szétváltak. A Rádiumnak ama tulajdonsága, hogy hőt fejleszt, tetemes mértékben befolyásolja a nap és a föld melegét. A napban ugyan eddig nem sikerült Rádiumot felfedezni, de'mivel ott hélium van, ezért ott mindenesetre radioactiv folyamatok keletkeznek, mi a Rádium jelenlétét föltételezvén, a fizikusok ebbeli tartalmának tulajdonítják a nap hősugárzásának állandó voltát. A Rádium átváltozik héliumra, ezt meg­állapították, ezáltal be van bizonyítva azon tény, hogy egy elem másra változhat át, de átalakulhat egymás mellett többféle más elemre is (pld. urán Rádiumra és Actiniumra.)' Minő feltételek alatt történik azonban ezen átalakulás, azt nem tudjuk. Eziránt többrendbeli kísérletek tétettek már, legtöbbnyire azonban negativ eredménynyel. Az atomák tehát átváltoznak, az elemek transmutáltatnak. i 1903-ban állították fel Rutherford és Saddy az atom szétbomlásának hypothezisét, mely mai nap általánosan el van fogadva. Az elemek alakulását egyetlen ős elemből különben már ezelőtt harmadfélezredévvel ta­nította Thales, utána Pithágóras, Demokritos és mások, a latinok közül megnevezhetjük Lucre- tiust. A középkorban -éz volt az alchimisták álma és az újabb kor is fel tud mutatni böl­csészeket kik a transmutatió alapján állottak igy Descartes és Leibnitz. Úgy látszik a Raöioactivitás az anyag ál­talános tulajdonsága,'.'de vannak nem activ elemek ié: Az activ elemék atomjainak állandó­sága csekély, szétesnek, áz újonnan keletkezett elemek már más phisikai és vegyi tulajdon­ságokkal bírnak, mint az eredetiek, a végső productum úgy látszik inár állandó. Úgy magyarázzák ezen tüneményt, hogy minden atom mozgó eáectromokból áll, ha az electromok egy része*■ kiválik, kisugároz, uj elem marad hátra. Az elemek átváltoztatása nem agyrém többé. (Béquerel.) A szétbomlás időtartama minden egyes elemre nézve állandó, igy pld. elbomlik egy gramm Rádiumból egy év alatt mintegy b2 milligramm, az elbomlási idő tehát mintegy 2000 esztendő. Ez hosszú idő lévén, az elbomlás fokát sulyszerint megállapítani nem lehet és pedig annál kevésbé, mivel az elvált részek pótlására az eredeti anyag újból szaporodik, az eredeti activitását visszanyeri, regenerálódik. A Rádium tehát átalakul, ered belőle emaiiatió ez is radioactiv gáz, uj elem. Saját­sága, hogy más elemekkel nem vegyül, hogy - 150° C-nál condenzálódik. átalakulva szilárd tapadók alakjában más testekre le­rakódik, tehát tényleg test, a belőle keletkezett testek szilárdak. A Rádium emanatió sem állandó elem, újból alakul át, lesz belőle Rádium B. aztán Rádium C, D, E, Poloriittm, mely szintén tovább bomlik és ered belőle, mint végső termény ólom, vagyis az ólom az urán szétbomlásának végső eredője. A Rádiumnak az uránból való keletkezését Saddy kísérletileg is bizonyította be. Az urán élettartalma több milliárd év, belőle lesz tehát első sorban Rádium, végül ólom. Thoriumból is képződik hélium, Actiniumból Rádium és emanatió. A Rádiumactivitás több elemnek lévén a tulajdonsága, kérdés nem lehetne-e mindeniké? Talán csak az átalakulásra szükséges idő­tartam igen hosszú, hogy még meg nem figyel­hettük ? Úgy látszik, hogy a végső productumok már nem activok, mint az ólom, a bismuth, ámbár erre nézve biztos adataink még nin­csenek, a legtöbb elem activitása vagy állósága még kétes. Ramsay a réznek káliummá, a nátriumnak lithiumra való átalakulását jelezte, sőt átalakította ugylátszik az ólmot, siliciumot, titaniumot, cir­kóniumot és thoriumot karboniumra, illetve szénsavra. Ez utóbbi észlelet felette fontos, mivel szerves vegyeknek szenvezetlenből való keletkezését mutatja ki. A Rádium legfőkép a szurokfényiében fordul elő. Sok 'ércet kell feldolgozni (több tonnát) hogy csak nehány milligramm Rádium- bromidot mely alakban a Rádium a keres­kedésben előfordul, fém alakban még nem állittatik elő) nyerjünk, ezért oly drága (1 gramm Rádiumbromid ára 400.000 korona.) A különleges Rádioactiv ásványokon kívül sok kőzet is tüntet fel Rádiósugárzást, ilyen az agyag, főképen a föld felületén, lefelé vészit activitásából. A vulkanikus közetek kisebb acti- vitással bírnak, mint az üledékesek. A tenger­fenék üledékei is activok, mely activitás a tenger hullámzása alkalmával érvényesül ma, lehet, hogy ez teszi a tengeri levegőt oly egészségessé. Sok melejj forrás activ, ilyen a pöstyéni és trencsénteplici hazánkban,, nevezetes a fango nevű vulkanikus iszap radioaktív volta. Kevés emenatiót tartalmaz végre az eső és hó is, ámbár a levegő több emonatiót tart akkor, ha száraz, mintha nedves. * * . * Csak dióhéjban, egész általánosságban soroltam fel a Rádium tulajdonságait, de ez is elég, hogy felfedezésének rendkívüli horderejét méltányoljuk és azon lángeszű tudósoknak, kiknek fáradozása és kitartása annak létét és viszonyait kimutatta, kifejezzük mélyen érzett hálánkat és elismerésünket. Osztálygyülési jegyzőkönyv. Szives elnézést kérünk, hogy térszüke miatt a múlt szombati osztálygyülés jegyzőkönyvét csak a jövő számunkban adjuk közre. Felelős szerkesztő: dr. Ajtai Nagy Gábor. Lapkiadó: Morvay Gyula könyvnyomda-bérlete. Eladó szőlő. A kereszthegy legszebb helyén egy 2 szoba, konyha és vincellér-lakással fel­szerelt egy hold terjedelmű süölő és gyümölcsös olcsón eladó, esetleg 3—6 évre haszonbérbe kiadó. — Cim a nyomdában. Qí LYA JÁNOS törvényszékileg bejegyzett czég lG B Vízvezeték, csatornázási és központi vízmelegítő I vállalata készít: fürdő- és mindenféle egész- I ségügyi berendezéseket, szakszerű I Ízléses kivitelben. — Részletfizetéseket elfogad 8 Horgany fürdő-kádak raktáron vannak! Lakás és iroda : Felsőbányai-utca 48. (Robelly-ház:) ?( ad. ft J &&&&&&&&& A SZTOJKAI ásványvíz kizárólagos egyedárusága Nagybánya, Felsőbánya és vidéke részére Glavitzky Károly üzletében van. /

Next

/
Thumbnails
Contents