Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-20 / 42. szám

IVagytoányai Hírlap 2 1912. október 20. nehezebb viszonyok között is gondoskod­ni kell. A. legjobb tanács, amit adhat min­den ember magának, az, hogy tartsa szá­razon a puskaporát, gondoljon az eset­leges még rosszabb jövőre. Ami veszede­lem már megtörtént, azt visszacsinálni nem lehet. A mostoha gazdasági eszten­dőből jót teremteni még könnyebb viszo­nyok között sem lehet; hiányoznak az anyagi eszközök. Takarékoskodjunk te­hát azzal a kevés anyagi eszközzel, ami még rendelkezésünkre áll, huzzuk ösz- sze magunkat, előbb vagy utóbb jobbra kell fordulni a viszonyoknak. Olcsó élelmezés. A drágaság elviselhetetlen volta miatt már nem is panaszkodunk. Az árak folytonos emelkedését szinte apatikus közönnyel fogadjuk s a növekvő drágasággal szemben teljesen te­hetetlenek vagyunk. De most végre van egy terv, egy mentő idea, mely a már-már tűrhetet­len drágaságon enyhíteni akar. Serényi földmi- velésügyi miniszter a minap, egy hozzáforduló ujságiró előtt a terveiről nyilatkozott s szólt az előkészítés allatt álló jelentősebb ügyekről is, Ebben az országos érdeklődésre számiható miniszteri nyilatkozatban ezer és ezer kisexisz- tencia aggodalma, vágya csendül meg s mintha a reménye sugara is felcsillannék. A miniszter számbaveszi a fix-fizetésből élő tisztviselők, az az önálló keresettel biró kisiparosok és keres­kedők nehéz helyzetét s mivel a drágaságot leginkább a városban lakók érzik, itt akar mély­reható intézkedéssel segíteni. A segítés módja nagyon ügyes és reális. A városokban, a helyifogyasztás céljaira, állami segítséggel, zöldségtermelő-telepeket akar léte­síteni, egyúttal a kertgazdasági ismeretek ter­jesztésére, munkásképzőiskolákat szándékszik felállítani. A piaci drágaság, a termelési rendszer mai állása mellett nem enyhíthető. Sürgős szüksé­günk van arra, hogy áttérjünk a szántóföldi Merengve nézem a névsort. Mikor végig­olvasom, verőfény leng körül, pacsirta dallal lesz tele fölöttem az ég s a levegőből harsogó ujjongást hallok. Látom a női arcokon a tej és vér keverékét s azt a boldog mosolyt, mit csak a gyermekszeretet varázsolhat az arcra. Látom édes pillantásaikat, melyekben a leg­nemesebb érzés úgy cikkázik, mint a nap­sugárban a szitakötő. És én lehunyom sze­memet, hogy még messzebb lássak; oda azokba a szivekbe, a hol a magyar irodalom szerete- tének forrása fakad. Az emberi dicsőségnek leghűségesebb kísérője a feledés. Tudom, hogy minden arra a sorsra jut. Az Erzsiké dalok is feledésbe mennek egykor. De én megőrzőm azt a koszorút holtomig, melynek minden levelére egy név van Írva. íme a nevek: Almer Anna, Almer Mária, Abrahám Janka, Bohacsek Ilus, Bertalan Mariska, Bányai Ida, Buday Etelka, Berksz Emmi, Bilcz Valér, Delhányi Erle, Csüdör Marcsa, Csüdör Gizella, Fábián Erzsiké, Gellért Aranka, Gellért Elma, Géressy Giziké, Govrik Margit, Gurszky Lujza, Homola Elvira, Jancsovits nővérek, b. Kovács Adrikó, Kupás nővérek, Martiny Ilonka, Márton Irma, Miskolczy Erzsiké, Molcsány Lili, Moldován Mariska, Muzsnay Olga, Neubauer Margit, Obetkó Bella, Oblatek Sári, Papp Annuska, Prohászka Lili, Rozsos Piroska, Steiger Erzsiké, Schönherr Ilona, Neubauer Hermin, Szentmiklóssy Dusi, Vásárhelyi Erzsiké, Weisz Piroska, Gretzmacher Gyuláné, dr. Lakatos Mihályné, Madarassy Lászlóné, dr. Makray Mihályné, dr. Pap Viktorné, Reguly Jenőné, Schmidt Sándorné, dr. Stoll Tiborné, Prihradny Kálmánná és dr. Wagner Józsefné. Révai Károly. kertgazdaságra, mely olyan egészen újnak hang­zik, hogy olvastára szinte elcsodálkozunk s bámulva kérdezzük, mit akar a miniszter a szántóföldi kertgazdaság emlegetésével. Semmivel sem többet, mint ha a bolgár- kertészeket emlegetnék. Mikor látjuk, hogy az a bolgár-paraszt egy hold föld haszonbérletéért minden szívfájdalom nélkül tud százhatvan-két- száz koronát fizetni s nemcsakhogy a föld bérét fizeti, hanem még jelentékeny összeget meg is tud takarítani, fájdalom fogja el a lelkünket. Ennek láttára lehetetlen, hogy ne kívánjuk a szántóföldi kertgazdaság terjedését. Azt szok­tuk mondani, hogy a magyart a kertkultúrára megtanítani s vele a pepecselő munkát megked­velteim nem bírjuk. A tapasztalat mást bizonyít. A Balaton mentén létesült, hogy úgy mondjuk: magyar bolgárkertészet fényes példa arra, miként simul a magyar az uj korszellemhez, hogyan és mily serényen tanul el újabb és újabb gaz­dasági fogásokat. Minden fillér jövedelmet ki vett volna számba ? A bevallás „lélekre“ ment, de igy is mondhatjuk, hogy a siófoki magyarok bolgárkertészkedése, kataszteri holdankint, any- nyit jövedelmezett, hogy vele legfeljebb a kolozs­vári állami gyógynövénykisérletitelep versenyez­het. Hogy a terv a balatonmenti nép élelmezésére valami áldásosán hatott volna, ez egy kicsit merész állítás lenne. De mihelyt kellő szántó­földi kertgazdasági kultúra lesz ott s kevesebb lesz a fogyasztás, mint a termelés, az árajc is helyesen alakulnak ki. Ezt mondhatjuk közélelmezésünk javítására nézve általában. Minden attól függ, vájjon a földmivelésügyi miniszter mily mértékben ad impulzust a szántóföldi kertészkedés megkedvel- tetésére s hány mintatelep fog létesülni az or­szágban. Látjuk, hogy a magyar minden rentá­bilis dologhoz nagy kedvvel fog hozzá. így semmi kétségünk sincs atekintetben, hogy a szántóföldi konyhakertészet sikerülni fog, ha buzdító kormányintézkedések egyengetni fogják az útját. Talán nem politika, ha ezért a közgazda- sági vállalkozásáért, városunk gondba borúit, drágaság-sujtotta lakóinak nevében is melegen üdvözöljük a kezdeményező minisztert. HÍREK. Október 19. A Protestáns Irodalmi Társaság feloU vasása városunkban. Közöltük volt, hogy obtóber hó 28-án d. u. 5 órakor a Protestáns Irodalmi Társaság felolvasást tart a Lendvay színházban, melynek programmján Balthazár Dezső ref. püspök is szerepel. Az ünnepség sorrendje a következőképen állapíttatott meg: Október hó 28-án d. e. 9 órakor fogadtatás a vasúti állomáson. A vendégek elszállásolása az István szállóban. 10 órakor villásreggeli ugyanott. 11 órakor kirándulás a fernezelyi kohókhoz. Déli 1 órakor bankett az István szállóban. A felolvasás kezdete d. u. 5 órakor a Lendvay színházban, hová a belépti jegyek árát a követ­kezőképen állapították meg: Nagy páholy 12 K, oldal páholy 10 K, kis páholy 8 korona. Földszinti ülőhelyek 2, 1.60 és 1.20 korona; állóhely 1 korona, karzati ülőhely 60 fillér, állóhely 40 fillér. Jegyek előre válthatók Kovács Gyula könyvkereskedésében. A felolvasó est után társas vacsora az István szállóban s 29-én reggel elutazás. Áthelyezés. A m, kir. igazságügyi mi­niszter Dr. Ilykovics Éndre nagybányai kir. járásbirósági betétszerkesztő bírót a nagytapol- csányi járásbírósághoz, mint telekkönyvi ható­sághoz 1913 januártól kezdődöleg hivatalból át­helyezte. Felhivás a Teleki Társaság tagjaihoz. A Protestáns Irodalmi Tár­ság folyó hó 28-án városunkban felolvasást rendez. Tisztelettel felkérjük a Teleki Társaság tiszteletbeli és rendes tagjait, hogy a testvér irodalmi társaság felolvasó ülésén minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Nagybánya, 1912. évi október 20. Révai Károly elnök, Németh Béla titkár. Az uj lugosi püspök. A megüresedett lugosi gör. kath. püspöki állásra Frentiu Valér szászvárosi espres van kiszemelve, akinek ki­nevezéséhez a hercegprímás js hozzájárult. Kavarodás egy hírünk miatt. Pár hét előtt hírrovatunkban kifejezést adtunk megbot­ránkozásunknak afölött, hogy egy fiatal embert a főnöke fölszólított, hogy ne Írjon több verset, elbeszélést, — egyszóval, hogy hagyjon föl irodalmi munkásságával. Azóta több oldalról kérdezősködtek szerkesztőségünkben, hogy kiről szól a nóta? Akik netalán bántva érzik magukat megbotránkozásunk miatt, azoknak megnyug­tatására kijelentjük, hogy eszünk ágában sem volt egyes itt-ott előforduló eseteket szellőz­tetni és megbélyegezni, mi tisztán csak egy fiatal ember panaszos levelét említettük fel, ki nekünk időnként verseket és elbeszéléseket ir s kit elöljárója ettől el akart tiltani. Aki nagyon kiváncsi a kezdő fiatal iró nevére, annak készségesen — de titoktartás mellett, — megmutathatjuk az illető panaszát. Művelt, úri emberről föl sem tételezzük, hogy ilyenféle tilalmat adna alantasának. Gyógyíthatatlan betegségnek tartották évszázadok óta az Epilepsiát. E régi hit azon­ban újabban elveszti jogosultságát, mivel meg­bízható értesülésünk van arról, miszerint egy budapesti speciálista orvos tudományos alapon és bevált módszer szerint gyógyítja az epilepti­kus betegeket és e módszerével a baj gyökeres gyógyítását teszi lehetővé, mit a gyógyult esetek nagy száma bizonyít. Ez orvos Dr. Szabó B. Sándor (Budapest, Nagykorona-utca 18.,) ki gyógyulást keresőknek díjtalanul ad fölvilágo- sitást. Eljegyzés. Dr. Mikecz László, Szabolcs- vármegye aljegyzője eljegyezte Vinnay Géza földmivelésügyi miniszteri osztálytanácsos s neje Szerdahelyi Gizella leányát: Mártát. Az evang. templom fölszentelési ünnepélye. November hó 17-én szenteli föl Geduly Henrik nyíregyháza^ evang. püspök az itteni uj evang. templomot. Úrvacsorát Materny Lajos főesperes és Révész János lelkész oszt. A' keresztelő beszédet Rédey Károly nagy­károlyi lelkész tartja, Bortnyik György al- esperes, kölesei lelkész imát mond a szó­székből. Este a Lendvay színházban hang­verseny és bál lesz. Gyászhir. A . szatmári társadalomnak egy értékes tagja. dobta el magától váratlanul a terhes életet. Nagy és ideális reményekkel kezdte az életet losonci Nagy Géza dr. ügyvéd s csakhamar ' szárnyaszegetten ült el energiája, hogy gyorsan diadalmaskodjék felette a halál! Múlt vasárnap Budapesten öngyilkos lett a fiatal ügyvéd s kedden elszállt kebléből az élet. Haláláról porig sújtott családja a követ­kező gyászjelentést adta ki: Mélységes fájda­lommal és vérző szívvel tudatjuk a velünk együttérző rokonokkal, jóbarátokkal és ismerő­sökkel, hogy a mi drága jó Gézánk dr. Nagy Géza ügyvéd október 15-én reggel 8 órakor, rövid szenvedés után befejezte 29 évig tartó munkás életét. Október 16-án d. u. fél 4 órakor helyezzük örök pihenőre a Farkasréti temető halottasházábóí a róm. kath. egyház szertar­tásai mellett. Budapest, 1912. október hó 15. Áldás és béke lengjen drága porai fölött ! Özv. Nagy Elekné Kiss Ilona édesanyja. Dr. Nagy yince, Nagy Leona, Nagy Elek, Nagy Ilonka, Nagy Gabriella testvérei és a ki­terjedt rokonság. Rövid bőrgyógyászati Útmutatót min­denki kaphat, ha azt a Kolozsvári (Heinrich) gyógyszappangyár részvénytársaságtól (Monos- tori-ut 54.) levelező lapon kér.

Next

/
Thumbnails
Contents