Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1912-10-06 / 40. szám
4 KT a,gy toányai Hírlap 1912. október 6. Meghaltak: Szept. 27. Bakalár Ferenc, rkath., 30 éves, asztalosmester, tüdőlobban; szept. 29. özv. Fortuber Károlyné Moldován Emília, gkath., 72 éves, alamizsnás, szivszélhü- désben; okt. 1. Csoltye Miklós, gkath., 13 napos, napszámos gyermeke, veleszületett gyengeségben; okt. 3. Patkova János, gkath., 60 éves, postakocsis, borda és félkartörésben, baleset; okt. 3. Páskuj Rozália, gkath., 3 éves, fuvaros gyermeke; vörhenyben; okt. 3. Varga Emma, gkath., 3 hónapos, napszámos gyermeke, tüdő- lobban; okt. 1. Pap György, gkath., 62 éves, bányamunkás, végelgyengülésben. Házasságot kötöttek: Kincze Gyula ácssegéd ,és Kosztin Juliánná elvált Gubics Györgyné nagybányai; Román György napszámos nagybányai és Sztáronszki Flora napszámos nagy- bánya-kőbányatelepi lakosok. Hihircletés alatt állanak: Vaszkul Tivadar erdőmunkás, nagybánya-szilastelepi és Lapu- sán Mária napszámos láposbányai; Balkós György nagybánya-borpataki, bányamunkás és Osán Anna misztótfalusi lakosok. A hétről. Szól a nóta utcahosszat. Mind elviszik a „legények elejét“. Napok óta tart már a sorozás városunkban s válogatják a legényeket fegyver alá. Úgy látszik nagy szükség lesz reájok, mert a hírlapok háborús hírekkel vannak tele. Qda lenn a Balkánon az embereknek viszket a hátuk s azt kívánják, hogy valaki me'gvakarja s a ruhájukat kiporolja. Csak Magyarországot ne keverjék bele a „haza bölcsei“. Van a szegény magyarnak itthon elég háborúja! Először is önmagával viaskodik, azután az árvízzel. Napról- napra olvassuk a rémhíreket a nagy árvíz pusztításairól. Földönfutókká lettek egész vármegyék, mert a termésnek még a kocsánja sem maradt meg; mind elvitte a szennyes ár. Ilyen körülmények között egyéb se’ kellene nemzetünknek, mint egy hadjárat: megismétlődnék a mohácsi vész! De bízunk öreg, jó királyunkban, ki bizonyára nem óhajtja élete alkonyát vérbe fullasztani. Hanem azért sorozni muszáj, mert jó, ha az ország a puskaporát szárazon tartja, j A sorozással kivirágzik a poézis, is. A falusi j legények, - kik felbokrétázva, kissé be is szeszelve jönnek a Polgári Kör tájékára, - j maguk csinálják a verseket a katonaéletről. Három magyar fiú énekelte ezt a dalt, amelyben Torday Imre bácsi is meg van örökítve, mint a | sorozó bizottság elnöke: „Kossuth utcán egy nagy házban soroznak, A faluból minden legényt behoznak; Ha Imre bá’ belenéz a szemembe, Mindjárt tudom, hogy el vagyok temetve I“ „Imre bácsi, arra kérem jó szivét, Mikor rámnéz, hunyja be a jobb szemét; Oda haza van egy lány a faluban, A lelkét is elzokogja miattam I“ Hiába a nóta! A sorozó bizottság elnökének nyitva kell tartania mindakét szemét, mert hát oda lenn a Balkánon fújják már a kürtöket. * * * Szatmár se’ dicsekedhetik a pilótájával; az is lepottyant, mint a mi „drága Prodámunk“. A különbség a kettő közt csak az, hogy a szatmári derék pilóta nem indít kártérítési port senki ellen. Furcsa is. Valaki jó zsíros belépti dijak mellett repülni akar, aztán ha leesik, mások fizessenek még bánatpénzt. Ki az ördög kéri rá, hogy repüljön ? Ha nem biztos a maga dolgában, üljön a . . . szinte kimondom, hogy mijére. Amig a röpülőgép nem éri el a tökéletesítés azt a fokát, ami a teljes biztosságot nyújtja: addig csak kísérletezzenek maguk közt s ne Csőditsenek publikumot maguk köré. Hátha egy-két nézőt is agyonüt? Fizetik-e ők, a pilóták, a fájdalompénzt ? Különösen, ha nincs mit rajtok megvenni. Gí LYA JÁNOSNagybányán. Vízvezeték, csatornázási és központi vízmelegítő vállalata készít: fürdő- és mindenféle egészségügyi berendezéseket, szakszerű és ízléses kivitelben. - Részletfizetéseket elfogad. Horgany fürdő-kádak raktáron vannak! Lakás és iroda : Felsőbányai-utca 48. fRobelly-ház.) BMMYRSZÍVT. Érdekes probléma. A teknikai tudományok napról-napra fejlődnek; alig múlik el hét, hogy a tudósok laboratóriumából valamely uj, csodás felfedezés -híre ne szivárogna elő, nem egészen indokolatlannak látszik tehát, hogy vannak, akik az arany mesterséges utón való előállításának az eshetőségét nem tartják lehetetlennek. Tovább haladva e feltevés utján, izgatja őket az a gondolat, hogy vájjon mi történik majd az emberiséggel, miféle átalakuláson megy át a társadalom, ha az arany — elveszti a mostani értékét. Mert az természetes. hogy mihelyt az aranyat gyárilag, kémiailag lehet termelni, mihelyt nem lesz oly ritka, — értéke rohamosan fog sülyedni. S tekintetbe véve azt, hogy a mai kereskedelmi és üzleti világ, az egész társadalom berendezése az arányszámításon épült fel, — nem érdektelen a kérdés, hogy mily átalakulásokat von az maga után, ha majd más elszámolási értékről kell gondoskodni. Egy tudományos társaság folyóiratában az érdekes tárgyról több előkelő tudós nyilatkozik. Curie asszony, a hírneves feltaláló, a következőképen nyilatkozott:- Az igaz, hogy a tudományos kísérletek és megfigyelések megállapították, hogy a radioaktiv testek az atomrendszerben változást idéznek elő, amit a hélium keletkezése eléggé bizonyít; de viszont az is tény, hogy sem a tudomány, sem pedig emberi gyakorlat az egyszerű testet, valamely elemet megváltoztatni nem tudja. Semmi okunk tehát reá, hogy most már azokról az eshetőségekről beszéljünk, amely az arány előállításakor be fog következni. Henri Poincaré, a világhírű tanár következőket mondta :- A tudós nem mondhatja semmire azt, hogy soha. Igenis bekövetkezhetik az, hogy az aranyat mással fogják pótolni. Egyelőre azonban annak a problémának felvetése nem időszerű és a megfejtése nem várható. A szociológusok, közgazdászok azonban már inkább foglalkoznak az esetleg beállható változásokkal. Neumayer Alfréd jeles közgazdász igy ir erről a kérdésről:- Az arany nem gazdagság, éppen úgy mint az ezüst vagy valamely más pénz sem az. Csak éppen helyettesitő, mondjuk csereérték. Hanem azért, ha a világon levő összes arany — és ezüstpénzt összehordanánk, ezeknek értéke csak elenyésző volna azokhoz az értékekhez, amelyek váltók, csekkek, Tiitellevelekkel és a pénzügyi világ egyéb eszközeivel elszámoltatnak, Például ime egy adat: 1886-1910-ig harcminc- három milliárd volt az aranytermelés, inig az üzleti világ forgalma ugyanezen időben háromszázharmincnyolc milliárdra rúgott. Az arany- és ezüstpénz a hitel- és pénügyleteknél nem játszik nagy szerepet; ha tehát valamely előre nem látható esemény következtében az arany vagy ezüst elvesztené mostani uralkodó hatalmát, ez bizonyára némi nyugtalanságot, sőt megrázkodást okozna, de azért rövid időn belül más csereeszközről gondoskodna az emberiség. Nem kellene a régi kor szokásait felújítani, mikor az athe- neiek a borjaikat, a szibériaiak a prémjeiket, a kínaiak, a tatárok a teát, bizonyos afrikai törzsek a kagylókat haílsnálták csereértékül. Nem kell félnünk, hogy mi is úgy járunk majd, mint az az énekesnő, aki a Cook-archipelaguson vendégszerepelve 1016 beléptijegy árában a következőket kapta: 3 disznó, 23 páva, 44 csirke, 120 vödör banana, 120 dinye és 1500 narancs. A szociálpolitikusok mind azt hiszik, hogy ha az arany elveszti mostani értékét, ha mesterséges utón előállítható lesz,' akkor ez nagyon megdrágítja majd az életet még abban az esetben is, ha az állam az aranygyártásra ráteszi is a kezét és azt, mint monopóliumot fogja gyakorolni. Gide tanár azt hiszi, hogy az arany könnyű megszerzése következtében egészen megaranyozott városok fognak keletkezni. Renard, a Collége de France tagja nem tartja lehetetlennek, hogy az arany egy nap elveszti mostani tekintélyét és akkor az emberiség valami nemzetközi, általános módon fog megállapodni, hogy a fizetések, leszámolások eszközölhetők legyenek. A papírpénznek, a mely majd valószínűleg az arany helyébe lép, egy nemzetközi bizottság fogja az álladó árfolyamát meghatározni. - Renard szerint ebből a pénzből azután minden ország anyit kapna, a mennyi a statisztikailag megállapított üzleti forgalma. . . így fejtik ki nézeteiket a szociálpolitikusok; de persze nfindez csak elmélet; a fő az, hogy a belátható közel jövőben nem kell aggódnif; a ki tud aranyat keríteni, csak kerítsen, van még elég. BÁNYÁSZATI HÍREK. Személyi hirek. Neubauer Ferenc ministen tanácsos szabadságáról vicszaérkezett. - Martiny István főbányatanáccos hivatalos ügyekben Óradnára utazott. - Bertalan Miklós főmérnök és Hullán János alsófernezelyi kohófőnök 3 heti szabadságra távoztak. — Fizély Sándor főmérnök és l'ethe Lajos mérnök szabadságukról visszaérkeztek. - Becht Rezső veres- vizi bányagyakornok a kincstári szolgálatból leköszönt, miután Baglyasaljára társulati segédmérnökké neveztetett ki. Búcsú. Mindazon jó ismerőseimnek és barátaimnak, kiktől az idő rövidsége miatt személyesen el nem búcsúzhattam, e helyen mondok szívélyes búcsút s kérem, tartsanak meg jó emlékezetükben. Nagybánya; 1912. október 2. Becht Rezső társulati s. mérnök. Felelős szerkesztő: dr. Ajtai Nagy Gábor. Lapkiadó: Morvay Gyula könyvnyomda-bérlete. Villamos csillárok, villamos világitáshoz szükséges szerelési anyagok legolcsóbban beszerezhetők Boczor János vaskereskedésében, felsőbányai-utca. 628 1912. végrh. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX t.-c. 102. §. értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szatmári kir. járásbíróságnak 1912. évi 17170. számú | végzése következtében dr. Kálmán Henrik ügyvéd ; által képviselt keresk. bank r.-t. javára adós ellen 2100 korona s jár. erejéig 1912. évi aug. hó 2-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 1660 | koronára becsült következő ingóságok u. m.: ésűrök, j bivalyok, sertések és széna nydvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagysomkuti kir. járásbíróság j 1912-ik évi V 331. számú végzése folytán 2100 korona tőkekövetelés, ennek 1912. évi április hó 30-ik napjától I járó 6 °/o kamatai, i/3°/0 váltódij és eddig összesen 200 koronában biróilag már megállapított költségek erejéig, K.-remetén adós lakásán leendő megtartására 1912. évi október hó 16-ik napjának délutáni 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Nagysomkut, 1912. évi szeptember hó 30-ik napján. Gámentzy János kir. bir. végrehajtó. Felhívás a szilvalermelőkhöz! Megbízásom van nagyobb mennyiségű egészséges idei aszalt szilva megvételére. A megbízók 'hétfőn és kedden személyesen is itt lesznek, miért is kérem a tisztelt szilvatermelőket, miszerint e napokon szilvatermésük eladása céljából alantirott irodámban megjelenni szíveskedjenek, ahol termésüket azonnali készfizetéssel meg és átvesszük. Schvartz Sámuel ügynökségi irodája, Kossuth Lajos-utca.
