Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1912-09-15 / 37. szám

1912. szeptember 15. Nagytoányal Hírlap 3 nálatát, illetve azt ki nem mondta, hogy takar­mányt csakis súlyra lehet eladni, a mi által lehetővé van téve a szemre vásárlás s a vidéki szénaüzérkedők lócákról rakják fel a szekereket, belül ágakat tesznek s ezen szekér takar­mányért ép annyit kérnek, mint pl. az én szemre ugyanoly nagy, de tisztességesen rakott szekeremért. -- Mennyi károsodásnak lehetne igy elejét venni! A mi a vidéki tejgazdaságokat illeti, — jóllehet ezek létesülése Nagybánya városának közélelmezésére felette szükséges volna s külö­nösen szükséges volna az, hogy nagyobb tej­gazdaságok állíttatván fel különösen kis gyer­mekes háznál ne kelljen a tejet naponként vál­toztatni s naponként más és más piaci eláru­sítótól szerezni be a . napi szükségletet, a mi köztudomás szerint a gyermekek egészségére rendkívül • veszedelmes, — ezen nagyobb tej­gazdaságok fejlődése is alaposan meg van akasztva. Nagy uradalmak, melyek nagy mennyiségű tejet szállíthatnának, a hosszufalusi kivételével, mely még szállít, de azt hiszem, csak míg a szerződése kötelezi erre, — nincsenek. — De van sok oly gazdaság, a hol naponként 30 — 40 — 50 liter tejet lehetne produkálni. — Hogy állunk ezekkel ? Vegyünk egy ötven litert ter­melő tejgazdaságot alapul. — Ezen tejmeny- nyiséget feltétlen szekeren kell behozni. — Ama sokat emlegetett vásárvám díjszabásnak egyik tétele erve nézve is útbaigazítást ad, — a mennyiben kimondja, hogy minden szekérért, a mely tejet hoz Nagybányára, ha házhoz lesz is az szállítva, fizetendő 1 korona. — Helyes! Tehát adott esetünket felvéve a termeié kap 20 fillérjével 10 koronát, 22 fillérjével 11 koronát, 24 fillérjével 12 koronát naponként s igy jól­lehet Nagybánya piacán nem árult, jóllehet Nagybánya lakosságának égető szüksége van a jó tejre, bruttó keresetének ‘/io> ’/u illetve */i2 részét köteles „vásárvám“ címén fizetni. — Ha azonban oly szerencsétlen, hogy régi kötése van s 16 fillérrel szállítja a tejet, akkor brutto kereseténék '/8-át köteles fizetni vásárvám címén. — Ha a netto keresetet vesszük, akkor annak körülbelül negyedrészétől feléig terjedő hányadát köteles Nagybánya városának fizetni. De mi címen ? Vásárvám cimén nem fizetheti, mert vásárvámot csak az fizet, aki vásáron elad. Kövezetvám cimén szintén nem fizethet, mert kövezetvámot maga Nagybánya városa sem akar szedni, takarítás cimén szintén nem fizet­heti, mert hisz annak tétele 24, illetve heti­vásárkor 48 fillér, tehát egyetlen ok, a miért fizeti, csak az lehet, hogy Nagybányán sok és olcsó a tej s nincs szükség rá, hogy még ő is oda tolongjon termékeivel ! Jó magam is szállítanék Nagybányára naponként vagy 100 — 120 liter tejet, de most már nem teszem, úgy mint a múlt évben a homokkal, hogy utólag vegyek tudomást a fizetendő fillérekről, hanem tudva azt, hogy nem lévén elég a fokozott termelési költség, nekem még naponként 1 korona belépti dijat is kell fizetnem, eleve próbálok majd a fogyasz­tókkal szerződni s ha vállalják a belépti dijat, jó, ha pedig nem, tessék nyugodtan naponként más más piaci árusítótól venni a tejet! Ezekből láthatja a „Nagybánya“ szerkesz­tője, hogyan válik igévé hő óhajtása, hogyan nyeri meg Nagybánya városa a vidéki ter­melőket a nagybányai piacnak. Sokat gondolkodtam e dolgon, hogy mi lehet ezen eljárás oka, mi lehet oka annak, hogy Nagybánya városának vezetősége saját polgáraival fogyasztási adót fizettet, mert azt hiszem, eléggé beigazoltam azt, hogy a velünk vidékiekkel fizettetett vásárvám, tisztogatási dij, belépti dij és minden más fizetség feltétlen visszahárul Nagybánya város polgáraira. - Fizetteti pedig csirkéért, tojásért, vajért, rucáért, tejért, zöldségért, sőt még a szénáért is! Végre rájöttem! Van Nagybányán egy rém, mely folyton kisért s a mely be fog következni, mert be kell következnie s a melyet a vezetőség minden módon törekszik lehetőleg elodázni s ez: a pótadó! Inkább fizessenek a polgárok naponként minden élelmi cikkért sok­szor még a vidéki fogyasztók elkedvetlenedése folytán, aránytalanul nagy fogyasztási adót legszükségesebb élelmicikkeik után, mert igy szidhatják a termelőt, szidhatják a rossz esz­tendőt, vagy arni a legegyszerűbb: a drágaságot, — de a város, vezetőségét nem szidják. — Nagybánya városa az utolsó néhány évben annyi hasznos beruházást tett, hogy bár a városnak nagy. vagyona van, a pótadó behoza­tala* elkerülhetetlen és teljesen indok)olt is. De nem is oly rettenetes dolog ám az a pótadó, mint a milyennek mondjuk. — Nekünk falun nincs vízvezetékünk, nincs csatornánk, nincs villamos ' világításunk, Szent Istvánunk, nincs képkiállitásunk, mert a legtöbb házban a piktura még csak a nagybányai kispiacon három hatosért megvehető Szt. Györgye és Szt. Mikuláj eléggé élethű képeinél tart, nem is plakatirozzuk ki a kultuszminiszter jövetelét, mert egyrészről sokan vannak még, a kik a plakátot elolvasni sem tudnák, no meg mi tűrés tagadás, mi úgy is tudjuk, hogy hozzánk nem jön a miniszter; egyetlen előnyünk, hogy utunk a községben jobb Nagybánya városénál, de ez előnyünk is csak ideig óráig tart, - pótadót azonban mindezen hátrányok dacára is fizetünk, még pedig fizetünk emberemlékezet óta és elég szép százalékban s úgy megszoktuk, hogy talán meg sem tudnánk nélküle lenni, úgy mint a nagybányaiak a mozi, Szent István vagy Polgári kör nyújtotta élvezetek nélkül, - mert nekünk is van ám, — bár nagyon szerény községi elöljáróságunk, a melyet fizetni kell, sőt még fizetésemelésre is tellett; s egy oly községben, melyben a községi vagyon egy mindkét fenekén lyukas dobból, egy tüzifecskendőből, mely 20 éve nem fecskendez s egy Wertheim szek­rényből áll, - a mely azonban teljesen soha sem üres, - miből lehetne mindezt fedezni, egyébből mint a pótadóból ? Mennyivel inkább indokolt akkor Nagybányán a pótadó, a hol tényleges haladás látható S a fizetett pótadó fejében a polgárok tényleges kényelmi vagy élvezeti ellenértéket nyernek. Kár tehát oly nagy félelemmel nézni a pótadó elé s közvetett adókkal, — melyek jövedelemtöbblete amúgy sem elég annak elodázására, — megadóztatni egyrészt a fo­gyasztó polgárokat különösen az azt leginkább érző kis embert, másrészt pedig ezen túl- csigázott vásárvámi követelésekkel s más kel­lemetlenkedésekkel elkeseríteni s harcra ingerelni a vidéki termelőket. A szent atyák felekezeti külömbség nélkül buzgón hirdetik a felebaráti szeretetet, de jó maguk sem tartják meg mindig. — Az üzleti élet felebaráti szereteti szabálya oda módosul: „Ha te ütöd az én zsidómat, én is ütöm a te zsidódat“ s jaj annak a félnek, a kinek a zsidaja gyöngébb. Látható tehát mindezekből, hogy a kel­lemetlen pénzügyi viszonyok, nagyobb termelési költségek, a lakosság számának a termeléshez viszonyitott rohamos szaporodása mellett van még egy mesterséges oka is a drágaságnak, melynek Nagybánya várösa maga az oka s a melyen egy kis jóakarattal nagyon könnyen lehetne segíteni. K. Korponay Kornél. HÍREK. Szeptember 14. Vélemények az asszonyokról. Múltkori gyűjteményünkből a német böl­csek véleményei kimaradtak s ennélfogva az asszonyok fotográfiája.nem teljes. Azóta egybe- gyüjtöttem nehány német közmondást és szak- véleményt; fogadják hölgyeim szívesen. íme: „Jobb egy egész életen át mezítláb járni, százszor jobb hajléktalanul bolyongani, mint egy házzai egy asszonyt is nyerni.“ „Az asszony a kötényében sokkal több vagyont tud kihordani a házból, mint a meny­nyit a férj 6 ökrös szekérrel a kapun be tud hordani.“ „Az asszony mélyre tud nézni, a férfi messze. “ „A férfiú világa a szív, az asszony szive- a világ!“ „Az asszony csak akkor él valóban, ha szeretik.“ „Csak egyetlen rossz asszony él az egész világon. Tudniillik, minden férj a magáét tartja a legrosszabbnak.“ „Az asszony a férfiból mindent teremthet, — még asszonyt is!“ „Asszony nélkül a pokol sem valódi pokol!“ „Mikor a nő először öntudatra jut, első gondolata: egy uj ruha.“ „A ki a bort és a dalt nem szereti, az megérdemli, hogy egy asszonyt kapjon jutalmul egész életére.“ „Ki a bort, dalt és asszonyt nem szereti, — ostoba marad egész életére.“ Esküvők. Meiningen• Károly szatmár- németii építőmester szerdán lépett házasságra szendrői Geőce Ellával. - Almer Lajos keres­kedő és birtokos, az Almer Lajos és Károly cég tulajdonosa tegnap d. u. 5 órakor kötött házasságot • Muzsnay Ferenc m. kir. bánya- főmérnök leányával: Olgával. A fényes nász­menetben városunk előkelő társadalma impozáns számban volt képviselve. Este a Lendvay színházban gazdag terítékű vacsora volt, melyre hatvanan voltak hivatalosak. A Nőegylet köréből. Múlt szombaton délután a nagybányai jótékony Nőegylet köz­gyűlést tartott, melyet az tett aktuálissá, hogy dr. Makray Mihályné, az egyik alelnök ezen állásról lemondott. Minthogy a köztiszteletben álló úrasszony felkérés dacára is hajlithatlanul ragaszkodott lemondásához, a közgyűlés saj­nálattal vette tudomásul az egyesület életében jelentékeny érdemeket szerzett alelnök távo­zását s helyébe Waiganclt Annáig a polgári leányiskola igazgatóját választotta meg alel- nöknek. A jubiláris ügyek letárgyalása kapcsán a most belépett tagok lettek bemutatva és pedig dr. Káplány Antalné, Glanzer Málvin, Giffermayer Lőrincné, Mojs Jánosné, Gurszky Lujzi, JYIalenszky Károlyné, Muntyán Izidorné és Szabó Sándorné. A tagok száma ma 84. Szomorú évforduló. Szeptember hó 10-én volt 14 esztendeje, hogy meghalt Erzsébet királyasszony. Kiszenvedett kínos halállal, aminőt csak a vértanuknak szán a kegyetlen sors. A jók legjobbjának nagy és nemes szivén nyitott rést a gonosz elmúlás, amely ezzel a magyar nemzet millióinak szeméből fakasztott könyeket. Mindenkorra vigasztalanul szomorú évfordulóvá lett Magyarország számára az őszbehajló napok e legbánatosabbja, mert 5 nemzetünknek velünk érző őrangyala volt. Esztendők fordulása, évtizedeknek a múltba lepergése csak arra való lesz ennek a nem­zetnek, hogy az idők távolságából még fehé­rebbnek, még ragyogóbbnak lássa Erzsébet királyasszony alakját az égi felhőtrónon. Tüzoltó=szövetségi közgyűlés. A vár­megyei tűzoltó-szövetség múlt vasárnap tartotta meg Fehérgyarmaton rendes évi nagygyűlését, melyen önkéntes tűzoltóink Rónai Géza h. parancsnok vezetése alatt 13-an jelentek meg. A szövetségi nagygyűlésen mintegy 200 tűzoltó vett részt. Falussy Árpád dr. elnöklete alatt a szövetségi közgyűlés többek között azt a fontos határozatot hozta, hogy évenként. Szatmár­németiben tűzoltó tanfolyamot fog rendszere­síteni. A jövő évi gyűlés meghívás hiányában Szatmárnémetiben lesz. A nagygyűlést gyakor­lati produkciók követték, melyekből a mi tűzol­tóink is derekasan kivették részüket. Rónai Géza h. parancsnok a jurybe küldetett ki. Szatmári nagy események. A szatmár- megyei Lóverseny-egylet ez évi versenyeit szeptember hó 29-én tartja meg. - Ugyan e nap déli 1 órás kezdettel Székely Mihály, a hírneves hadi pilóta aviatikái felszállásokat rendez. Rövid bőrgyógyászati útmutatót min­denki kaphat, ha azt a Kolozsvári (Heinrich) gyógyszappangyár részvénytársaságtól (Monos- tori-ut 54.) levelező lapon kér. A sorozás. Városunk rendőrkapitánya sorozás előkészítése céljából hirdetményt bocsá­tott ki, melyben figyelmészteti azon állitásköte- leseket, kik a tartozkodásihely sorozó bizottsá­ga előtt leendő megvizsgáltatásukat nem kérték, állítási lajstromkivonataik még meg nem érkez­tek, megvizsgáltatásuk végét itten a Polgári Olvasókör nagytermében szeptember hó 28-án működő sorozóbizottság előtt munkás-igazolvá­nyai megjelenhetnek, ahol személyazonosságuk megállapítása után jegyzőkönyvileg' fognak meg­vizsgáltatni; azonban a Ill-ik és magasabb korosztálybeli állitáskötelesek az illetékes sorozó járáson kívül csak azon esetben lesznek sor alá állíthatók, ha reájuk vonatkozó állítási lajstrom kivonatok megérkeznek és személyazonosságuk kétséget kizárólag megállapittatik.

Next

/
Thumbnails
Contents