Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-08 / 36. szám
2 Nagybányai Hírlap 1912. szeptember 8. tatni, a tejproduktumok hamisítóit üldözni úgy, hogy ma Nagybánya tejpiacát mintaszerűnek lehet mondani. Zöldségnemüeket a város határán letelepedett bolgár kertészek s egy két polgár kivételével alig termel valaki, de ezen nem kell megütközni, mert egyrészt a város területe nem elég alkalmas a zöldségtermelésre, másrészt pedig ez oly cikk, hogy csakis a kis embernek fizetődik, aki megelégszik azzal, ha napszámját megkeresi s esetleg aprpbb gyermekeit is alkalmazza könnyebb munkákra, pl. a gyomlá- lásra. — Mihelyt kisebb városban a zöldség- termesztést napszámosokkal kezdik folytatni, a vállalkozó semmiesetre sem jöhet ki számítására, kivéve ha faiskolákban sorok között termesztik azt, a mikor e melléktermény értékesítése révén a megmunkálási költség egy egy része térül meg. — Minden kisebb város melletti akár magán, akár részvénytársasági vállalkozás alakjában folytatott zöldségtermelés, feltétlen vesztességgel fog zárulni. — Kivétel csak nagy városok mellett lehet, a hol egyes termékek nagybani, esetleg gépi erővel való megmunkálását lehet meghonosítani, vagy esetleg ritkaságok, termelésével lehet foglalkozni, a hol a költségtöbbletet a magasabbra szabott árak ellensúlyozzák. Nyugodtan merem állítani, hogyha a bolgár kertészek felemésztett munkaerejére és idejére nézve oly mérő és értékelő egységünk volna, mint a gőzgépnél a méterkilogramm, a villamosságnál a kilovat, látnok, hogy az a hajnali két órától, este sötétig, hangyaszorgalommal dolgozó bolgár kertész munkaerejét eléggé olcsón értékesíti, vagyis más munkát vállalva ugyanazon szorgalom kifejtése mellett többet kereshetne. Nincs is Nagybányának oly lakossága, a melynek módjában volna a zöldségtermelés örökös pepecselő munkájával foglalkozni, mert sem a kisebb hivatalnok, sem az iparos, sem a bányász, sem a többi többnyire fuvarozással foglalkozó, vagy más alkalmazásban lévő kis ember nem teheti ezt. De nem is szükséges ezzel foglalkoznia, hisz a községekben, Koltón több száz család termeli igazi ügyességgel a különféle zöldségnemüeket, Alsóújfaluban, Lápos- hidegkuton az uborkát és paradicsomot, valamennyi község pedig ontja a zöldbabot a piacra, úgy hogy többnyire, ha számítással dolgoznának, az utóbbiból még a viteldij és vásárvám sem térül meg. — Hogy ez évben minden zöldség oly későn volt behozható, annak nem mi termelők vagyunk okai, hisz ezt mi magunk is eléggé megsínylettük, hanem a tavaszi mostoha időjárási viszonyok. Ami a húsnemüeket illeti, Napybánya legnagyobbrészt vidékre, van utalva, mert a marha- állomány nem elég nagy, hogy a levágandó szükségletet fedezze, sertést a város belterületén nem, is szabad tartani csak korlátolt mennyiségben, baromfit nevelni pedig vett kukoricán, különösen a mostani 21 koronás ár mellett, biztos ráfizetés. így tehát tényként leszegezhetjük, hogy Nagybánya nyerstermények beszerzése dolgában nagy mértékben van a körülötte fekvő községek importjára szorulva. De nézzük már most, tényleg oly drága e a nagybányai piac, s ha igen, miért ? Csak a tejre tudom egész pontosan Nagybánya piacának áruit, a mi bizony elég magasnak látszik. Literenként 24-26 fillér. - A többi termékekre azt az árat kell vennem alapul, a melyet én Nagybányától alig 5 kmnyire fekvő falumban fizetek, a mely szintén Nagybányára viszi eladni valóját, s ha a nagybányai árak az itt fizetetteknél jóval magasabbak, annak speciális okát kell kutatnom. — Egy pár rántani való csirke K 1'60, egy pár kisebb kacsa K 2"2t), nagyobb 3. — korona oly árak, a melyek tulmagasaknak nem mondhatók. - A búza, rozs, kukorica, zab ára a mi piacunktól független s országszerte egyenlő vagy csak nagyon csekély mértékben változó. — A húst mi is Nagybányán vesszük s K 1'60-ért kapjuk a legjobb sütni való marhahúst. — A zöldség, ha egyszer oly nagy, hogy szállítható itt nálunk bizony nagyon olcsó. Igaz ugyan, hogy ezen árak a 10 — 15 év előttiekhez képest nagyon emelkedtek, de erre mi termelők azt mondjuk, hogy ép oly arányban emelkedtek a tisztviselői fizetések is, a mit én, aki azelőtt 15 évvel 650 írttal szolgáltam mint szolgabiró a vármegyét, legjobban tudok. — Csak helyeselhető, ha a tisztviselő fizetése emelkedik, mert ennek mi termelők is hasznát vesszük, de vájjon a termelő termelési költsége országszerte ugyanaz maradte? Bizony mi is azt mondhatjuk, mint a tisztviselők a fizetésükre, hogy bár áraink emelkedtek', ez emelkedés nincs arányban költségeinkkel. - Országszerte halljuk a panaszt, de mi Nagybánya vidékén különösen mondhatjuk azt, mert a város az utolsó négy évben oly szédületes fejlődésnek indult, annyi intézményt létesített, annyit építtetett, hogy az amúgy is szűkében lévő munkaerőt teljesen elvonta a vidéki termelőktől. - Vízvezeték, csatornázás, villamos világítás bevezetése, szálló építés az utolsó négy évben állandóan 4-500 munkást vont el tőlünk s ez — vagyonos vidék lévén az amúgy is csekély napszámos meny- nyiséget annyira leapasztotta s a megmaradtnak bérét annyira felsrófolta, — hogy ezen árak mellett a vállalkozó magasabb egységárak kikötése mellett prosperálhatott, mi termelők pedig csakis úgy tudtunk magunkon segíteni, ha szintén emeltük a termeléseink árát. Az építkezések javarésze készen lévén remélhetnők a jövőben a munkás kéz olcsóbbá létét s a piaci termékek árcsökkenését, ezzel szemben azonban merem állítani, hogy Nagybánya piacának árai olcsóbbodni nem fognak, sőt nézetem szerint, még magasabbak lesznek. Miért van ez igy ? Nagybánya városa, miként fennebb megállapítottuk jó részben rá van utalva a körülötte fekvő közsségek nyers termékeinek bevitelére s ezen ráutaltsága nem mai napi keletű, hanem már jó pár évtized óta tart. - Ezelőtt körülbelül 20 évvel történt, - s sokan lesznek még a kik erre emlékeznek — hogy a Kolera terjedésének meggátlása végett Nagybánya városa a vidéki tejárusok bejövetelét a Kolera idejére megtiltotta, de ezen közegészségileg teljesen indokolt tilalmat csak egy vagy két napig tudta fentartani s a piaci árak oly hailatlan magasságra szöktek, hogy a város kénytelen volt fullajtárakat meneszteni a községekbe, hogy inkább hozzák a Kolerát is csak ennivalót is hozzanak. - Pedig mi volt a 20 év előtti kis Nagybányának szükséglete a mai nagy Nagybányáéhoz képest? Miért van az, hogy a csibét, kacsát, tejet én itt falun 20 — 40-60 °/o-al olcsóbban kapom meg mint a nagybányai piacon ? Hisz a mi elárusító népünknél még szórakozás számban is megy, ha bemehet a heti piacra. Mesterséges oka kell legyen ennek s a „Nagybánya“ szerkesztője helyes érzékkel mutat rá cikkében ez okra, midőn azt mondja, hogy a termelőket kellene megnyerni Nagybánya piacának. — S itt álljunk meg s valljuk be, de úgy igazán, sine ira et odió, tesz-e, vagy tett-e Nagybánya városa csak egy lépést is, hogy nekünk, vidékieknek, a kikre rá van utalva, piacát kellemessé s az' üzleti összeköttetést kívánatossá tegye ? Bizony, határozottan nem ! Ha valahol egy productum, a melyet elszállítani nem lehet, nagyobb mennyiségben termeltetik, semmint a mennyit a helyi piac elfogyasztani képes s ennél nagyobb mennyiségben vettetik piacra, a fogyasztó az úr s annyit fizet a termelőnek a mennyit akar, viszont ha a termelés kisebb a "fogyasztás igényeinél, akkor a termelő parancsol s ha a fogyasztó olv rövidlátó, hogy még megakarja sarcolni epedve várt termelőjét, e sarest végeredményben nem a termelő, hanem az egyes fogyasztók fogják fizetni. (Folytatjuk.) HÍREK. Szeptember 7. Vélemények az asszonyokról. A külömböző nemzetek gondolkozás módját jellemzik azok a közmondások és szálló igék, amik a nők társadalmi helyzetére vetnek világot. Most, mikor a feminizmus hatalmasan kibontott szárnyakkal próbál felszállani és berepülni a végtelent: érdekesnek látszik összegyűjteni a nőkről megállapított véleményeket, melyek nagyjában csöppet sem -mondhatók udvariasaknak. Még a világ legudvariasabb nemzete, a francia js, szarkásztikus véleményeket nyilvánít, míg a magyar, az ő nyílt egyenességével, lovagiasságával a nőkről nem sok rosszat mond. Álljon itt nehány vélemény a javából a férfiak örömére s a nők okulására. A francia igy szói/„Ahol kutya van, ott balha is van; ahol kenyér van, az egér sem hiányzik; ahol asszonyt találunk, - ott van vele az ördög is ! „Az asszony akkor nevet, amikor tud, de akkor sir, amikor akar.“ „Az asszony és a bolond sohasem bocsát meg.“ „Amire az ördög sem képes, megteszi az asszony.“. „Amelyik férfi veri a feleségét, csak any- nyit tesz, mintha egy zsák lisztet ütne: a jó kimegy belőle, a rossz benne marad.“ „Két jó napja van a férfiúnak egész életében: az első, mikor feleségül veszi az asssonyt, a második, mikor eltemeti.“ Az angol vélemények a következők : „Aki szerelemből nősül, annak gyönyörűek az éjszakái, de gonoszok a napjai.“ „Az asszony egy menyország egy angyallal, de pokol is száz ördöggel.“ A spanyol ilyen formában nyilatkozik: „Asszonynak és öszvérnek hízelegnünk kell, hogy engedelmeskedjék; az erőszak mindkettőnél csődöt mond.“ „Sokat nyer az a férfi, aki elveszti feleségét.“ „Az asszony könyei értékesek, de nem kerülnek sokba.“ „Sokat tud a róka, de a szerelmes asszony még többet.“ Az arab bölcsen ezt mondja : „Kérj mindenben tanácsot a feleségedtől, de aztán tégy úgy, amint magad akarsz.“ Az indián igy vélekedik a nőkről: „A kacér asszony Olyan mint az árnyék; ha követed: elfut, ha menekülsz tőle, — követni fog.“ „Ha az arany finomságát tudni akarod : dörzsöld a próbakőhöz. Ha az ökör erejét akarod kiismerni: terheld meg. Ha férfi természetét óhajtod megismerni: hallgasd meg hogy mit beszél ? Ha asszonyt akarsz tanulmányozni: arra nincsen mód, mert az lehetetlen.“ Kínai bölcseségek: „Az asszonynak legnagyobb kincse, a nyelve, mely sohasem rozsdásodik be.“ „Az asszony esze higany, a szive viasz.“ A perzsa közmondás igy szól: „Ha háborúba indulsz, mondj egy imádságot; ha kimássz a tengerre : mondj kettőt; de ha meg- házasodol: legkevesebb három imádságot küldj az egek urához.“ Román közmondások: „Csak anya ne légy !“ „Mikor az asszonyok sírnak, — táncolnak az ördögök.“ „Üsd a ködmönt, hogy az asszony is értsen belőle.“ „A pipa úgy jó, ha füstöl; az asszony pedig, ha lángol.“ Végül egy-két magyar közmondás is: „A nő angyal és ördög egyaránt lehet.“ „A leány tündérkert, a szerető a paradicsom, de a jó feleség maga a menyország.“ „A dió törve, az asszony verve jó.“ „Ha két asszony összejő, — ott kész a hetivásár.“ Petőfi, a szellem óriás a nőket ilyképen magasztalja: „Mikor Isten az asszonyt teremts, Örömében sírva fakadott; Most is látjuk a sok örömkönyet Ragyogni, a sok szép csillagot!“ Hölgyeim ! E sok udvarias és kevésbé udvarias szemelvényért kegyelmet kér e sorok írója, aki nem azonosítja magát semmiféle náció közmondásával lévén neki saját önálló véleménye az Úristen eme legremekebb alkotásáról, mely ilyeténképen szól: „A nő a legszebb bűn ezen a világon!“ Személyi hirek. Ágh Béla kir. járásbiró Pan- csováról rokoni, látogatásra ide érkezett. — Madarassy László szolgabiró 6 heti szabadságát . tegnap^ kezdte meg. - Ember Elek fővárosi hírlapíró családjával elutazott. - Lassner Gusztáv rendőrtanácsos Budapestre visszatért.
