Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1912-08-04 / 31. szám
2 N agy bányai Hírlap 1912. augusztus 4. volt. Engedjék meg tehát, hogy poharamat a vendégszerető város közönségére ürítsem azzal a hő kívánsággal, hogy e város virágozzék sokáig a*1 magyar művészet dicsőségére. Thorma János festőművész, a kiállítás bizottságának társelnöke hálás szavakban mondott köszönetét mindazoknak, kik a kiállítás létrehozásában közreműködtek. Gróf Teleki Géza v. b. t. t. szintén a festőket éltette az ő elismert, kedves, behízelgő modorában. Dr. Kádár Antal a „Nagybányai Műpártoló Egyesület“ megalakítását hangoztatta s egybe tudatta, hogy az elnöki tisztet Teleky Géza gróf volt szives elvállalni. Fölemlítette beszédjében, hogy valahányszor külföldön utazott s nagybányai voltát említette, mindannyiszor lelkesen emlegették a külföldiek Nagybánya nevét, hol arany és festőművészet van. Dr. Horváth Árpád főispáni titkár rendkívül talpra esett s szónoki hévvel előadott beszédjében a rendező-bizottságot s annak két elnökét: Thormát és Éqly Mihályt éltette.^ Az ebéd alatt beérkezett sürgönyöket Égly olvasta föl, melyek igy hangzanak: Nagybánya rendezett tanácsú város tekintetes Polgármesterének Nagybánya. Az Otthon irók és hírlapírók körének nevében örömmel üdvözlöm kedves és szép városukat a mai nap, a midőn az országnak minden részéből összegyűlt vendégseregének földjük és művészetük termékeit bemutatják. Adja Isten, hogy azok a kincsek, a melyeket a bányának mélye és művészeink lelke termelt, az idők múltával megsokszorosodjanak nemhogy megfogyatkozzanak, hogy a földnek sötétjéből és a művészek lelkének világosságából fakadó isteni adományok a nemzetnek minél nagyobb részét gazdagítsák és gyönyörködtessék. Rákosi Jenő. Makray Mihály polgármester úrnak Nagybánya. Egészségi okokból sajnálatomra meg nein jelenhetve az országos kiállítás megnyitása alkalmából üdvözletemet Nagybányának, a magyar művészet második otthonának Földes Béla.. Ferenczy Károly festőművész tanár úrnak Nagybánya. Ünnepieken meghatottsággal gondolok rátok távolból Isten áldása legyen veletek Lippich Elek. Végül Égly indítványára az illusztris társaság elhatározta, hogy a kultuszminisztert és Hollósy Simon mestert távirattal üdvözli. Az elküldött táviratok igy hangzanak :Nagy méltóságú Zichy János gróf kultuszminiszter urnák Budapest. A nagybányai országos képkiállitás mai szépen sikerült megnyitása alkalmából midőn mély sajnálatunknak adunk kifejezést, hogy Nagyméltóságodat ünnepünkön nem üdvözölhettük, hálásan köszönjük, hogy Kegyelmes- séged a megnyitási ünnepélyen magát képviseltetni méltóztatott. Kiváló tisztelettel a rendező bizottság nevében Égly elnök. Hollósy Simon festőművész Técső. Hollósy Simont, Nagybánya művészetének atyamesterét kiállításunk megnyitása alkalmából szivünk egész melegével üdvözöljük. Égly elnök. A kitűnő hangulatban lefolyt ebéd d. u. 5 óráig tartott. Este 8 órakor Neményi színigazgató szabad színpadon előadatta a „Gésák“ cimü operettet. A nagyszabású előadásról külön színházi rovatunkban emlékezünk meg. Színházi előadás után az István szálló éttermében gyűlt össze mintegy 300 vendég, hol a reggeli órákig szórakozott Dula Jancsi kitűnő muzsikája mellett. Azoknak, kik nem hallották Dr. Gopcsa megnyitó bezédét a kiállítás területén, — szolgálatot vélünk tenni, ha azt szószerint leközöljük: „Tisztelt Közönség! Nem üres szó, hanem mély és igaz érzés az, milyet érzek e pillanatban, midőn gr. Zichy János vallás- és köz- oktatásügyi miniszter UV Ü Nagyméltósága nevében, megbízatásából és képviseletében itt, l ezen szép festői helyen, nagyrabecsült körükben tnegjelenek. Annak az államíérfiunak kép- I viseletében, ki minisztersége alatt mindenkor állandó jóindulatban és támogatásban részesítette a magyar művészetet _és annak minden ágazatát. A miniszter ur 0 Nagyméltósága megbízott engem azzai, hogy mindenek előtt itt köszöntsem a megjelent díszes társaságot és üdvözöljem a festőművészeket és mindazo- kát, akik a mai kiállítás rendezésében részt vettek. A legnagyobb örömmel és büszkeséggel jelenek meg ezen történelmi emlékektől megszentelt város falai között. Örömmel azért, mert édes anyám itt született és lakott és igy e várost mintegy második szülővárosul ismerem és igy e város irányában olyan melegséget érzek, mint érez az édes anya gyermeke irányában. Büszkeséggel azért, mert többször megjelenve Nagybányán, mindig tudatában voltam és jelenleg is tudatában vagyok annak, hogy ezen ősi város védnöksége alatt álló festőiskola mindenkor híven teljesítette feladatát s nemcsak e hazában, de külföldön is munkássága elismerésben részesült. Tudatában vagyok annak, hogy e festészeti iskola a lefolyt tizenöt év alatt többet alkotott, mipt a mennyit szerény eszközök mellett alkothatott! Tisztelt közönség! Nagybánya szép ős városában az aranybányászatot évszázadok óta művelik. Tisztelet és elismerés a derék bányamunkások iránt, akik a föld mélyéből véres verejtékkel felhozzák a drága, csillogó aranyokat. De nem kevésbé tisztelet és elismerés azon szellemi munkások irányában, akik nem ugyan a föld mélyéből, de a természet öléből tárják elénk a szellemi munkásságnak szép aranyait, a magyar festőművészet remekeit. Ha két bányász találkozik egymással, igy köszöntik egymást: „szerencse fel!“ Engedjék meg nekem, hogy ezen ünnepélyes órák ünnepélyes pillanatban úgy köszöntsem Önöket, hogy adjon az isteni Gondviselés Önöknek továbbra is szerencsét és sikert pályájukon. A magam részéről Ígérem és kijelentem, hogy jelenteni fogom a nagyméltóságu minister urnák, hogy van itt e szép környékü festői városban egy festői telep, mely minden tekintetben méltó nemcsak az erkölcsi, de az anyagi támogatásra is. Ily érzések hatása alatt még egyszer üdvözölve Önöket, jubiláris kiállításukat ezennel megnyitottnak nyilvánítom.“ Lendvay színház. Amikor a szinlapon „Újdonság“ van jelezve, - aznap megtelik aház. A,,Lengyel menyecske“ hírére is jó tele ház volt. Azt hisszük azonban, hogy sokan csalódottan távoztak az előadásról. Allápitsuk meg mindenekelőtt, hogy az újdonság a lehető leghitványabb alkotás. Oktalan jövésmenés, szaladgálás a színpadon, mindenféle oda nem tartozó alakok megjelenése, unalmas, ötlet- szegény semmiség, melynek csakis fülbemászó keringői és táncjelenetei érnek valamit. A librettó szerzők botot érdemelnek! De maga az előadás is vontatottan ment, mert hát egy kis szerepnemtudás is közbejátszott. Pedig ilyenkor, mikor a darab silány, csakis elsőrangú előadás képes azt megmenteni. Aradi Aranka a vendégművésznő el is követett mindent, hogy megmentse a jól megérdemelt bukástól. Művészi játéka, kedvessége, szépséges éneke mit sem használtak az együgyü fércmunkának. A színházból mindenki azzal a benyomással távozott, hogy nem tudja mit látott! Száz ember közül 99 nem tudná elmondani a meséjét. Füzes Lenke, Salgó Ilonka megint bájosak voltak; Gáspár, a nála megszokott komikummal játszta meg kiválóan szerepét s az ügyes rendezés is az ő művészi érzékét dicséri. Kun Dezső táncában gyönyörködtünk, habár szerepében egy csöppet sem volt rokonszenves. Sőt! Végeredményül kimondhatjuk, hogy a Lengyel menyecske visz- szavonhatatlanul elbukott, meghalt! . Vasárnap délután a gyermeksereg mulatott a ,, Millió“ cimü bohózat eleven ötletein. A darabot párszor már láttuk színpadunkon, s mindannyiszor igen tetszett. — Este a ,, Lengyel menyecskét“ ismételték meg a szombaton elért eredménynyel. Hétfőn Jarnó szép muzsikáju operettje a ,, Muzsikus leány“ került színre Aradi Aranka és Stella Gyula vendégművészek közreműködésével. Mióta e két Isten áldotta művész körünkben van, azóta valóban magas műélvezetben van részünk s úgy hisszük, sok város irigyelhet ! bennünket. A szép operettet mindnyájan ismerjük, láttuk Szabadoséktól, Heves Béla társulatától és Neményiéktől is a múlt szezonban. Természetes, hogy a mérleg a mostani előadás felé billen, mikor két művész játékáról van szó. Az első felvonás ugyan kissé nehezen indult, de amint Rézi, a tehenes leány belépett, azonnal szárnyaiévá vált. A két vendégművész játéka elsőrangú volt. Bájosabbb Rézit és nemesebb Haydint nem láttunk még színpadunkon. A többi szereplők is mindnyájan igyekeztek a ven- j dégek segitségére lenni. Csak van egy megjegy- | zésünk és azt kérjük méltassák szives figyel- j műkre színészeink: a színpadon, előadás alatt ne tárgyalják le magán ügyeiket s ne nevessenek, mikor arra szükség nincs. Visszatetsző j volt, mikor Rézi szivszaggatóan zokog, s kör- | nyezete összesúgva kacag. Közönség csekély [ számban volt. Kedden Biró Lajos nagyhírű színműve, a j ,,Sárga liliom“ ment. A darab ismerős nálunk is, de szépsége s rendkívüli érdekességénél fogva méltó, hogy többször is megnézzük. Erős szatírával megirt darab, mely a magyarországi szomorú közállapotokat festi markáns vonásokkal. Az egyes szerepek nagy erőket igényelnek; különösen Peredy orvos, a nagyherceg és Thurzó főhadnagy szerepe művészi feladatot ró az előadó színészre. Hogy az orvos szerepe jeles kezekben volt, az kétségen felül áll. Stella, Gyula bámulatosan játszotta meg. Róla nincs is mit mondjunk egyebet. Jó volt Stella Gida a nagyherceg szerepében s pár jelenetében művészi magaslatra emelkedett. Kár, hogy ennek a tehetséges fiatalembernek orgánumában valami hiba van. Nem mindig lehet megérteni. Kovács Imre Thurzója nem elégített ki. Nem azt akarjuk ezzel mondani, hogy rosszul játszott, de egy ilyen nagyszerű, markáns alak megszemélyesítőjétől sokkal többet kívánunk. Spóner Ilonkától már láttuk Juditot; akkor is tetszett, most is átgondoltan, szépen játszta meg szerepét. Bay László kávéházi jelenete ismét megerősített abban a hitünkben, hogy gjfönyörü énekével páratlanul áll a vidéki társulatoknál. Salgó Ilonka diszkréten, ügyesen játszott, mint általában mindig. Gáspár Jenő ellenszenves szerepét kifogástalanul adta. Csáki és Kun Dezső igen jól illeszkedtek be. Szerdán az ,,Ezred apja“ bohózat ment jó félház előtt. A darab előadásának érdekességét emelte ismét, hogy a két vendégművész abban részt vett. Csak magunkat kellene ismételnünk, ha Stelláról és Aradi Arankáról akarnánk ifni, kik az egész előadást magas színvonalra emelték. Különösen szép volt Aradi Aranka egy betétje, melyet gyönyörűen énekelt. Bámulatos volt a Kun Dezsővel lejtétt apacstánca, melyet megismételtetett a közönség. Homokai, Spóner és Salgó Ilonka, valamint Szelényi Emília kitünően állták meg helyüket; Ernyei, Stella Gida, Faragó, Kovács tudásuk legjavával szolgáltak. Pelsőczy tiszti szolgája mulatságos volt, csak kissé túlzott, ami a karzatnak szolgált gyönyörűségére. Csütörtökön este szabad színpadon Aradi Aranka és Németh Gyula vendégfelléptével a ,, Gésák“ cimü operett került színre. Mindenekelőtt meg kell állapitanunk, hogy Neményi művészi dolgot produkált. A szabad színpadon való játék Magyarországon még nem honosodott meg s büszkén mondhatjuk, hogy a vidéki városok közül Nagybánya az első, hol ilyesmire merészen vállalkozott egy színigazgató. Tiindéri fényben úszott a nézőtér s a színpad, a száz- meg száz japán lámpionban elhelyezett villamos körtéktől, A gyönyörű erdős háttér, a csillogó teaházak, a föl- s le szaladgáló gésák a messze kelet tündérbirodalmába sodorták a közönséget. Másodszor megállapítjuk azt is, hogy zsúfolt ház, illetőleg kert volt. Általános becslés szerint legkevesebb 2000-2500 ember volt jelen. Harmadik megállapításunk az, hogy színészeink kitűnő előadásban részesítettek, mihez hozzájárult In- tődy karmester nagytudásu vezetése s a 64-ik gyalogezred elsőrangú zenekara. A játék központjában Aradi Aranka és Németh Gyula állottak, a két Istenadta művész. Aradi Arankáról bajos lenne több himnuszt elzengenünk, mint amennyit eddig már elénekeltünk. De ez estén mint Mimóza, páratlan élvezetet nyújtott; különösen egy hatásos trillájára tört ki a tomboló
