Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1912-07-28 / 30. szám
1912. julius 28. Nagybányai Hírlap 5 X BRMYR$ZflT. X A bányászat jövője. — Irta: Kápolnai Pauer Victor. — Már több ízben voltam oly szerencsés e lap hasábjain a bányászat múltjáról értekezhetni s viszonyát az emberiség művelődéséhez kifejteni, de csak egy Ízben érintettem a sokak előtt talán izgatóbb kérdést: a bányászat jövőjét. Vájjon lehetséges-e, ha csak főbb vonásaiban is, elmosódott képét a jövő századok haladásának megrajzolni? Sokan mondják, hogy igen. Tudósok, költők, szellemes regényírók próbálkoztak meg ezzel a feladattal és Morus Utópiájának számtalan utánzója támadt. Csak Wells Anatole France, Beilamy neveit említem úgy hirtelen a regényírók közül, Ostwaldét és Ber- thelotét pedig a tudós világból. Nos tehát találunk-e valami támaszpontot, melyről a salto mortalet megtehetnénk a jelenből a jövőbe, vagy talán kikonstruálhatjuk magunknak azt a szellemi hágcsót, melynek egymásután következő fokain végig sétáltatva logikánkul elérjük a szinte elérhetetlent? Azt mindnyájan tudjuk, hogy az embert nem a beszéd, vagy a tűz ismerete, mint eddig hitték - emelte ki az állatvilágból, hanem egyedül az az ügyessége, hogy idegen anyagokból mesterséges szerveket, testrészeket tudott készíteni, hogy igy kiegészítse a természetadta szervezetét. Szerszámok és műszerek az embert j ma oda juttatták, hogy az egész földgömb nővény és állatvilága, természeti erői, sőt aj a millió és millió évek előtt zöldelő erdők fái is szükségleteinek kielégítése végett leigázott s korlátlan uralma alá hajtott javaknak mondhatók. O a teremtés koronája s e bolygó élővilágának i tirannus dinasztiája. Szerszám készítés, műszerek előállítása, de egyéb szükségleteinek kielégítése végett is ipart űz, melynek alapfeltétele természetesen a nyersanyagok beszerzése. A földkéreg felületén nem mindent talál meg, le kell bocsájtkoznia az aknák torkába, hogy a nyers anyagokat kitermelhesse. Már most logikailag helyes, azt hiszem, az a következtetés, hogy mindig több és több nyersanyagra lesz szükség s igy a csak bányá- szatilag nyerhető ásványok jővesztése is hallatlan arányokat fog ölteni. Sőt tovább mehetünk. Mi most még feltétlenül az állatvilág jellemző bélyegeit hordjuk magunkon, a növény világra vagyunk utalva, mint a többi állat. A növény zöld konyhája főzi meg számunkra a szervetlen természet nyersanyagát szerves vegyületekké s igy elő- gyomornak is tekinthető; csak amit már a növény sejtjeivé épített ki, azt ehetjük mi meg és pedig úgy, hogy vagy direkt a növényt fogyasztjuk el, vagy pedig állatokat sütünk és főzünk meg, melyek növényekből táplálkoznak. Tehát úgy a növény, mint az állatvilág parazitái vagyunk, azok szerves munkáján élősködünk. Milyen lénnyé válnék az ember, ha táplálékát egyenesen a szervetlen természetben található anyagokból állíthatná elő ? Növény i volna állati testtel! Tehát egy egészen különálló, a természetben ismeretlen országa a lényeknek keletkezne — mely már igen jellemző ; állati tulajdonságokat teljesen levetkezett. Ezeknek a mesterséges tápanyagoknak nyerése a bányászat jövő feladataihoz épen úgy fog tartozni, mint a hogy a rengeteg szerszám, műszer s egyéb szükségleti cikk készítéséhez szükséges ércek és kövek termelése. Mesterséges utón eddig a táplálékok egyik legfontosabbikának: a cukornak s a fehérjék néhányának előállítása sikerült. A cukor svn- thézise azonban még költségesebb volna, mint a répából való eddigi gyártás. A jövő azonban ebben az irányban fog fejlődni. Az organikus j természet titkait felfedi az ember s az állat és j növény világ korlátolt rezervoárja, melyből eddig táplálékát merítette s mely éhínségeket s nyomort támasztott épen korlátolt és megbízhatatlan volta miatt, nem lesz egyedüli forrása az életerőnek; hanem a mészkövek, foszfor tartalmú ásványok, a grafit és kitudja milyen igénytelen kövek, a levegő óceán s a világ- í tengerek, mind rendelkezésre fognak állani s rossz termések nem kergetnek, mint a keleten jelenleg évente előfordul, hazánkban pedig ! számos évtized előtt napirenden volt, milliókat ! a halálba. De ezeknek a köveknek nyerése, — mert, hogy nem csak ércekre, de ezekre a táplálék készítéshez szükséges nyersanyagokra is szükség lesz az bizonyos, — egy viruló, nekünk- hihetetlen méretű bányászatot fog e földön teremteni. S az a lény, mely azt űzni fogja, nem lesz már teljesen állati jellegű, hanem egy uj csodálatos typusa a természetnek, mely talán állati 'voltát lassan teljesen le fogja vetni. Lehet, hogy mindez utópia, de Berthelot, a modern chémia egyik úttörője, álmodta egyszer ezt az álmot, ha nem is végig, de jó részét. 0 mondta először, hogy mesterséges táplálékot fognak egykor készíteni kövekből és gázokból, sőt az időt is megjósolta, ami még e lépéshez szükséges. Én csak tovább vontam le a konzekvenciákat s rámutattam a még alig pirkadó jövő bányászára, arra az uj lényre, mely a természet rendjét véglegesen felforgatja ezen az öreg bolygón ! BÁNYÁSZATI HÍREK. Kinevezések. A m. kir. pénzügyminiszter Pityik György bányakapitánysági tisztet főtisztté és Gurszky János segédtisztet tisztté nevezte ki. A m. kir. pénzügyminiszter Kusnyér Károly bányaigazgatósági rajzolót a pécsi bánvabiztos- sághoz segédtisztté nevezte ki. Nagybánya monográfiája. Pár nap múlva hag3rja el a sajtót Nagybánya monográfiája, melyet az itteni Bányászati és Kohászati osztályegylet ad ki a kongresszus alkalmából. A jeles munka Morvay Gyula könyvnyomdájában készül ízléses, csinos kiállításban s minden tekintetben dicséretére válik a kiadónak. Uj főorvos. A m. kir. pénzügyminiszter Dr. Wagner József nagybányai bányaműorvost főorvossá nevezte ki. Megcáfolt nyugalomba vonulás. A lapok Baumerth Károly főfelügyelő nyugalomba vonulásáról Írtak. Legilletékesebb helyről vett értesítés szerint a nyugalomba vonulás minden alapot nélkülöz. Baumerth oly munkaerőben van még ezidőszerint, hogy nem is gondol a visz- szavonulásra. Felelős szerkesztő: dr. Ajtai Nagy Gábor. Lapkiadó: Morvay Gyula könyvnyomda-bérlete. Szőllöszállitó kosár Gyümölcsszállitó kosár Baromfiszállitó kosár Husszállitó kosár minden mennyiségben kapható az ORSZÁGOS KÖZPONTI HITELSZÖVETKEZET kötelékébe tartozó faipari és kosárfonó szövetkezetek Értékesítő Központjánál Budapest, VI., Podmaniczky-utca 49, SZÉTKŰLDÉSI RAKTÁRAK: Budapest, Kecskemét, Szépfalu, Szeged, Zenta, Nyitra, Apatin. Nagy készlet a kosár=szakma összes cikkeiben és gazdasági faeszközökben. :cä Ő| É 9GT Böhm Ignác rézműves és vízvezeték szerelő mester Szatmár, Deák-tér 7.-------------- ~ (Báró Véesey ház.) t.-—. =------------Na gybánya város és vidéke m. t. közönségének szives figyelmébe ajánlom rézműves és vizvezetékszerelö műhelyemet. Budapesten és a külföldön szerzett tapasztalataim biztosítékul szolgálnak munkáim kitűnőségéről. Elvállalok: szeszgyári berendezéseket, vízvezeték és szivattyúk felszerelését. Készítek: pálinkafőző- és mosóüstöket mindenféle kivitelben. Állandóan raktáron tartok: asztali tűzhely üstöket, kávéházi és szállodai edényeket. Javításokat és elnézéseket gyorsan eszközlök. Becses pártfogást kérve kiváló tisztelettel BÖlini IgfXJ.£ÍO. 1 Sje 1 §0 MaradéMols. mind.en árijan. e (3 £ i. •<3 S 01 ■8 C Jt 0 Jt >0) "0 n tm (3 S VflJDfl MflRTON divatáruházában előre haladt idény miatt a raktáron levő nyári árukat következő olcsó : : árakért bocsátja a t. vevőközönség rendelkezésére: : : méter mosó zeíir . . 32 fillér, méter finom zefir . . 62 fillér, méter jó mosó delén . 52 fillér, méter mosó karton . 42 fillér, méter finom karton . 56 fillér. 1 méter selyem batiszt . 62 füléi 1 méter gyapjú delén . 1.10 filléi 1 méter 1.20 széles nyári szövet 1.25 filléi 1 méter 1.20 széles csíkos szövet 84 fillér 1 méter 1,20 széles egész jó lüszter 1.82 fillér. Az itt még fel nem sorolt lesznek eladva. áruk is olcsó árakért Tisztelettel VAJDA MÁRTON. 1 sí *3 85 & fi)' 7T O r 3 a 0 s D' 3 a■ 2) 3 MaradéKoli mindé narL>an.
