Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1912-07-28 / 30. szám

2 Nagybányai Hírlap 1912. julius 28. f t Lendvay színház. Szombaton újdonságban volt részünk, | melynek zenéje igen szép, librettója azonban fölötte gyönge. A bohózat határait érintő ope­rettet Strausz szép muzsikája kiséri. „A kis \ barátnő11 a cime a darabnak, melyben kacagtató helyzet van fölös számmal, de oly szegény cselekvényekben, hogy még a szép zenei részek sem képesek a bukástól megmenteni. Az össz- játék ellen azonban kifogást nem emelhetünk; színészeink mindent elkövettek, hogy élvezhetővé tegyék s volt is hálás közönségük, mely folytonos derültséggel kisérte a bolondos jeleneteket. Kiválóak voltak N. Szelényi Ilonka és Füzes Lenke, kikről valóban mindig csak dicséretest mondhatunk; énekük, táncuk pompás, diszkrét, élvezetes. A férfiak közül Neményi, Ernyei, Gáspár, Kun Dezső, Stella Gida derekasan kivették részüket. Pelsőczy kis epizód szerepé­ben bravúros alakot mutatott be. Csákyról az a megjegyzésünk, hogy igen szinpatikus, intel­ligens színész, ki vígjátékokban, színművekben, drámákban tökéletesen helyt áll s élvezetes játékot produkál, de énekes szerepekben nagy nehézségekkel küzd. Közönség kis számmal volt jelen. Vasárnap délután Neményi Liliké játszott diadalmasan a „Kis lord“-bán. A gyermeksereg tomboló tetszészajjal kisérte a bájos gyermek játékát. Este a „ Kis barátnőt“ ismételték meg közepes ház előtt. Hétfőn a „Kornevillei harangok“ operett került színre Aradi Aranka vendégjátékával. Előkelő közönség gyűlt egybe, hogy meghal- gassa a régi, jeles dalmű előadását s gyönyör­ködjék a vendégművésznő bájos Szerpolettjében. Magáról a darabról nincs már mit mondanunk; csak egy-két szóval jellemezhetjük: Örök szép! Az előadás igen szép volt. A zenekar, Intődy Oszkár karmester dirrigálása mellett jeleskedett, j Aradi Aranka, — bár a rendező rekedtséget | adott hírül a közönségnek, - gyönyörűen énekelt. Mit mondjunk a művésznő játékáról ? Oly bájos, oly tökéletes, hogy mindnyájan csodálat­tal élveztük. Mellette' Miklós Dóra játszott igazi művészettel, habár hangja ez estén kissé fáradt- j nak tűnt föl. fíay László pompás márki volt. j Ernyei János művészi tökéllyel játszotta meg a haszonbérlő szerepét. Elmondhatjuk róla, hogy soha, egyetlen darabban sem produkált annyi művészetet, mint ebben. A közönség valósággal tombolva tapsolt egyes jeleneteinél. Kedden Szomory Dezső 3 felvonásos szinműve: „Györgyike drága gyermek“ került j bemutatásra. Szomory először a „Nagyasszony“ cimü történeti színművével tűnt föl s már akkor í elismerték kiváló tehetségét. Azóta az iró nagyot haladt. Uj szinműve mindenképen méltó a közönség érdeklődésére; uj drámai irodalmunk legérdekesebb alkotásai közé tartozik. Olyan tulajdonságai vannak, amelyek ki fogják vinni J a nyugateurópai színpadokra és amelyekkel ott a magyar uj drámai irodalomnak jó hírét öreg­bíteni fogja. Meséje igen érdekes. Az iró az életet óhajtotta rajzolni; lemondott valamely nyilván megállapított erkölcsös befejezés meg- j csinálásáról; de úgy gondoljuk, hogy meséje ellen igy, amint az végződik is, - erkölcsi szempontból sem lehet kifogást emelni. Az előadás minden izében gondra vallott. A darab ; fénypontja, a gyönyörűen megrajzolt mama, akit felejthetetlen művészettel ábrázolt Szelényi Emília. Az ő alakítása olyan művészi volt, amely ! egyenesen párját ritkítja. Egyike volt a leg­szebbeknek, aminőt színpadunkon Ynostanában láttunk. Ötletes, groteszk, mulatságos. Van benne valami a bécsi mamzelek humorából; fényes j elszólásai - amikor a milliomos anyósává lesz, — harsogó kacagásokat váltanak ki a közönségből. Mellette magasan kiemelkedett Gáspár, az öreg Mikár papa szerepében. Széles jó kedvvel ját­szott anélkül, hogy túlzásokba esett volna, j Györgyike szerepét Salgó Ilonka kreálta. Kitü- | nőén tudta rajzolni a menyasszony kedvetlen­ségét, az öntudatát elhomályosító szerelmet s végül az első szerető elutasításában kulmináló lélekváltozást. Szelényi Ilonka az orvosnő pompás rajzával tűnt föl, Füzes Lenke a süldő­leányt adta tele jókedvvel, huncfutsággal. Szép sikere volt Stella Gidának a flirtelő zászlós szerepében. Csáky Antal ismét bebizonyította, hogy megtalálta valódi szerepkörét; alakítása mindenképen emlékezetes marad. Ernyei a milliomos szerepében kiválóan hozzá járult a darab szép sikeréhez. Külön kell megemlékez­nünk Homokai Gabriella és Miklós Dóráról, kik a szegény rokon mély humoru igaz ábrázo­lásával tűntek föl. Szerdán két darab került színre: A „Pil­langó kisasszony“ énekes színmű és a „Meg­untam. Margitot“ vígjáték. Mindkét darabnak érdekességet adott az a körülmény, hogy az elsőben Aradi Aranka, a másodikban Stella Gyula vendégszerepeit. Természetes, hogy ily körülmények közt az előadás is magas nívón állott. Aradi Arankáról már elmondtuk vélemé­nyünket. Művészete kiváló, éneke, tánca, minden mozdulata páratlan s igy a Pillangó kisasszony­ban is elsőrangú alakítást mutatott be, ami kitűnik abból is, hogy a nézőtéren szem nem maradt szárazon. Kedves volt mellette Mikey Rózsi, mint kis japánleány. Salgó Ilonka a prológust igen szépen adta elő a függönyök előtt s megérdemelt tapsokban volt része. A férfi-szereplők — kis szerepeikben, - derekasan megállták helyüket. A „Meguntam Margitot“ kis francia vígjátékban Stella Gyula ismét jeleske­dett. Minél többször látjuk ezt a vérbeli mű­vészt, annál nagyobb csodálattal tekintünk reá közönség lelkes éljenzése között, melyet aztán percenként követett a többi. Összesen 19 kocsi indult, bár 26 nevezett be, de ebből 6 külömböző okokból, a Zichy grófé pedig Budapest közelében szenvedett rugó­törés miatt mondott le a részvételről. Érdekes tagja volt a kiránduló társaságnak Schönvaldt amerikai gyáros, aki 7 személyes nagy „Packer“ gyártmányú gépjén egész család­jával (neje, leánya, egy miss s 2 soffőr, valamint egy kis kutyával) utazott, megtéve — amig a Tátrába érkezett, a hol értesült kirándulásunk felől s rögtön be is nevezett - már eddig is 40.000 kilométert. Budapestről kiindulva számszerint mintegy 65 —70-en egész mondhatni Ceglédig meglehetős rossz, homokos, egyenetlen utón haladtunk s eltérve az eredeti tervtől Debrecen helyett egyenesen Nagyváradnak tartottunk, hol kényel­mesen megebédelve folytattuk utunkat a „Király­hágón“ át per Bánffy-Hunyad első napi ettape- unk célja a Bptől 450 km. távol eső Kolozsvár felé. — A „Királyhágó“ merész emelkedéseit gépeink a legnagyobb könnyedséggel vették s miután kirándulásunknak nem a sebesség maximumának a kifejtése volt a célja, sem az nem volt meghatározva, hogy hány órakor kell a naponta kitűzött célt elérni, - a szebb pon­toknál kényelmesen megállottunk, leszereltük fotografáló masinánkat s megörökitettük az érdekesebb utrészleteket. Délután 3/4 6 órakor érkeztem a kolozsvári Newyork szálló elé, hol az erdélyi autóforgalmi r. t. s sok atomobilista I kollega fogadott gróf Kornis Károlylyal az élükön azzal a szives vendégszeretettel, melyről | ami kedves erdélyieink amúgy is híresek. Sajnálattal éreztük távollétét gróf Teleki I Lászlónak, ki nemcsak Erdély, hanem Magyar- ország egyik legtapasztaltabb s leglelkesebb automobilistája s ki - ha körülményei nem kényszerítik, nem a karlsbadi sprudet kortyol­gatta volna, hanem bizonyára felcseréli a leg­nagyobb örömmel, azzal a porral, amely elég bőven jutott mindnyájunknak osztályrészül. — (No azért maradt volna neki is. -) No de igyekeztünk is megszabadulni hotel szobánk mosdóiban a porrétegtől s sietett kiki leönteni kiszáradt torkát az étteremben jól behűtött különféle itókával. Nem helyeselhettük azonban az intézőség ama határozatát, mely szerint, nehogy felzak­lassa az útba ejtendő községi lakósok nyugalmát, nem értesítette előre átvonulásunkról a közig, hatóságokat, sem útjelzőket fel nem állított, mert emiatt történt meg mindjárt, hogy az első napon az amúgy is túl spondábilisan megszabott 450 km. néhányan megtoldották vagy 20-al ide-oda keresgélvén a helyes útirányt. (Folytatjuk.) s sajnáljuk, hogy ezt a művészt már nemsokára elveszítjük, mert nincs, aki pótolja. Nagyon is hozzászoktatnak a nívós előadásokhoz! Mellette a fiatalabb Stella játszott pompásan. Úgy látszik a Gyula művészete Gidát is elragadta s mód­felett befolyásolta. Pelsőczy-ről a legjobb véle­ményünk van. Amit ő bemutat, az egytől-egyig kabinet alakítás. Spóner Ilonka és Füzes Lenke bájosak voltak s mint már többször is elmon­dottuk, a társulat igazi erősségei, kiknek köz­vetlen játéka mellett egy igen nagy előnyük is van: a csinos alak és a vonzó arc. A félig telt ház igen jól mulatott s zajos ovációban része­sítette a vendégszereplőket. Csütörtökön egy finom francia vígjátékot mutattak be „Kis kávéház“ címen, melyben Stella Gyula, a jeles művész éxcellált. Különös jelenség az nálunk, hogy a közönség nem ked­veli a finomabb szalon vígjátékokat; mig az operett és szifiműnek mindig van közönsége, — addig a vígjátékokat alig pár ember nézi végig s azokat- is hidegen hagyja. A Stella Gyula játékáról nincs mit Írnunk; tökéletesség, finomság jellemzi őt minden szerepében. Jó volt mellette Gáspár Jenő groteszk alakítása, Bay László kávéházi szolgalegénye. A nők közül Szelényi Emília ismét bámulatosan ját­szott, nyílt színen megtapsolták. Kedvesek voltak: Füzes Lenke, Salgó Ilonka és igen ügyes kasszírnő volt Mikei Rózsi. Spóner Ilonka ez estén csodálatosan szép volt s igen jól játszott. Pénteken „Ártatlan Zsuzsi“ ment első­rangú előadásban. A nálunk már jól ismert bájos operett nem nagy közönséget vonzott; pedig érdemes lett volna, hogy telt ház nézze végig Aradi Aranka kitűnő játékát. Úgy véljük, nem túlozunk, ha ama véleményünknek adunk kife­jezést, hogy a vendégművésznő Zsuzsija ma páratlan az országban s felveszi a versenyt bárkivel. E tekintetben hivatkozunk a kolozsvári hírlapokra, melyek hasonló véleményben vannak. Szikrázó jó kedvvel, fáradhatatlanul ismételte meg ígyes jeleneteit 5-6-szor js a közönség tomboló tetszésnyilvánítása mellett. Mellette Salgó Ilona és Füzes Lenke tűntek föl bájos játékukkal. Gáspár, Pelsőczy, Kun Dezső, Stella Gida, Csáky elismerésre méltón egé­szítették ki az együttest. Stella Gida különösen feltűnt pompás játékával; Pelsőczy pedig ismét brilliáns alakítást produkált. Szombaton a „Lengyel menyecske“ operett. Vasárnap d. u. „-Millió“ bohózat és este ismét a „Lengyel menyecske“ operett megy. A jövő hét műsora a következő: 29- én, hétfőn: „Muzsikus leány“ operette. 30- án, kedden: „Sárga liliom“ vidéki történet. 31- én, szerdán: „Ezred apja“ vígjáték. Aug. 1-én, csütörtökön: „Gésák“ operette, szabad színpadon. 2- án, pénteken;- „Rabló lovag“ színmű. 3- án, szombaton: „Kornevillei harangok“ operette. 4- én, vasárnap: „Asszonyfaló“ operette. Uj harang. — Irta: Ttobros Juliska. — Uj harang van városunkban, Szelíd szavú kis harang; Olyan édes, szívhez szóló Ez a csengő, tiszta hang. Amikor a hangját hallom, Egy falura gondolok, Hol a torony tetejében Fényes ezüstgomb ragyog. Annak is van egy harangja, Melynek édes hangja búg, Szívhez szólón hívogatja Áhítatra a falút. Én is mentem hívására, Mikor csengve-bongva szólt S valakinek erős karján Hallgattam a harangszót. Most, amikor itt konditják, Meleg érzés száll reám; Mintha csak az én falumnak Harangszavát hallanám! . . .

Next

/
Thumbnails
Contents