Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1912-07-28 / 30. szám
2 Nagybányai Hírlap 1912. julius 28. f t Lendvay színház. Szombaton újdonságban volt részünk, | melynek zenéje igen szép, librettója azonban fölötte gyönge. A bohózat határait érintő operettet Strausz szép muzsikája kiséri. „A kis \ barátnő11 a cime a darabnak, melyben kacagtató helyzet van fölös számmal, de oly szegény cselekvényekben, hogy még a szép zenei részek sem képesek a bukástól megmenteni. Az össz- játék ellen azonban kifogást nem emelhetünk; színészeink mindent elkövettek, hogy élvezhetővé tegyék s volt is hálás közönségük, mely folytonos derültséggel kisérte a bolondos jeleneteket. Kiválóak voltak N. Szelényi Ilonka és Füzes Lenke, kikről valóban mindig csak dicséretest mondhatunk; énekük, táncuk pompás, diszkrét, élvezetes. A férfiak közül Neményi, Ernyei, Gáspár, Kun Dezső, Stella Gida derekasan kivették részüket. Pelsőczy kis epizód szerepében bravúros alakot mutatott be. Csákyról az a megjegyzésünk, hogy igen szinpatikus, intelligens színész, ki vígjátékokban, színművekben, drámákban tökéletesen helyt áll s élvezetes játékot produkál, de énekes szerepekben nagy nehézségekkel küzd. Közönség kis számmal volt jelen. Vasárnap délután Neményi Liliké játszott diadalmasan a „Kis lord“-bán. A gyermeksereg tomboló tetszészajjal kisérte a bájos gyermek játékát. Este a „ Kis barátnőt“ ismételték meg közepes ház előtt. Hétfőn a „Kornevillei harangok“ operett került színre Aradi Aranka vendégjátékával. Előkelő közönség gyűlt egybe, hogy meghal- gassa a régi, jeles dalmű előadását s gyönyörködjék a vendégművésznő bájos Szerpolettjében. Magáról a darabról nincs már mit mondanunk; csak egy-két szóval jellemezhetjük: Örök szép! Az előadás igen szép volt. A zenekar, Intődy Oszkár karmester dirrigálása mellett jeleskedett, j Aradi Aranka, — bár a rendező rekedtséget | adott hírül a közönségnek, - gyönyörűen énekelt. Mit mondjunk a művésznő játékáról ? Oly bájos, oly tökéletes, hogy mindnyájan csodálattal élveztük. Mellette' Miklós Dóra játszott igazi művészettel, habár hangja ez estén kissé fáradt- j nak tűnt föl. fíay László pompás márki volt. j Ernyei János művészi tökéllyel játszotta meg a haszonbérlő szerepét. Elmondhatjuk róla, hogy soha, egyetlen darabban sem produkált annyi művészetet, mint ebben. A közönség valósággal tombolva tapsolt egyes jeleneteinél. Kedden Szomory Dezső 3 felvonásos szinműve: „Györgyike drága gyermek“ került j bemutatásra. Szomory először a „Nagyasszony“ cimü történeti színművével tűnt föl s már akkor í elismerték kiváló tehetségét. Azóta az iró nagyot haladt. Uj szinműve mindenképen méltó a közönség érdeklődésére; uj drámai irodalmunk legérdekesebb alkotásai közé tartozik. Olyan tulajdonságai vannak, amelyek ki fogják vinni J a nyugateurópai színpadokra és amelyekkel ott a magyar uj drámai irodalomnak jó hírét öregbíteni fogja. Meséje igen érdekes. Az iró az életet óhajtotta rajzolni; lemondott valamely nyilván megállapított erkölcsös befejezés meg- j csinálásáról; de úgy gondoljuk, hogy meséje ellen igy, amint az végződik is, - erkölcsi szempontból sem lehet kifogást emelni. Az előadás minden izében gondra vallott. A darab ; fénypontja, a gyönyörűen megrajzolt mama, akit felejthetetlen művészettel ábrázolt Szelényi Emília. Az ő alakítása olyan művészi volt, amely ! egyenesen párját ritkítja. Egyike volt a legszebbeknek, aminőt színpadunkon Ynostanában láttunk. Ötletes, groteszk, mulatságos. Van benne valami a bécsi mamzelek humorából; fényes j elszólásai - amikor a milliomos anyósává lesz, — harsogó kacagásokat váltanak ki a közönségből. Mellette magasan kiemelkedett Gáspár, az öreg Mikár papa szerepében. Széles jó kedvvel játszott anélkül, hogy túlzásokba esett volna, j Györgyike szerepét Salgó Ilonka kreálta. Kitü- | nőén tudta rajzolni a menyasszony kedvetlenségét, az öntudatát elhomályosító szerelmet s végül az első szerető elutasításában kulmináló lélekváltozást. Szelényi Ilonka az orvosnő pompás rajzával tűnt föl, Füzes Lenke a süldőleányt adta tele jókedvvel, huncfutsággal. Szép sikere volt Stella Gidának a flirtelő zászlós szerepében. Csáky Antal ismét bebizonyította, hogy megtalálta valódi szerepkörét; alakítása mindenképen emlékezetes marad. Ernyei a milliomos szerepében kiválóan hozzá járult a darab szép sikeréhez. Külön kell megemlékeznünk Homokai Gabriella és Miklós Dóráról, kik a szegény rokon mély humoru igaz ábrázolásával tűntek föl. Szerdán két darab került színre: A „Pillangó kisasszony“ énekes színmű és a „Meguntam. Margitot“ vígjáték. Mindkét darabnak érdekességet adott az a körülmény, hogy az elsőben Aradi Aranka, a másodikban Stella Gyula vendégszerepeit. Természetes, hogy ily körülmények közt az előadás is magas nívón állott. Aradi Arankáról már elmondtuk véleményünket. Művészete kiváló, éneke, tánca, minden mozdulata páratlan s igy a Pillangó kisasszonyban is elsőrangú alakítást mutatott be, ami kitűnik abból is, hogy a nézőtéren szem nem maradt szárazon. Kedves volt mellette Mikey Rózsi, mint kis japánleány. Salgó Ilonka a prológust igen szépen adta elő a függönyök előtt s megérdemelt tapsokban volt része. A férfi-szereplők — kis szerepeikben, - derekasan megállták helyüket. A „Meguntam Margitot“ kis francia vígjátékban Stella Gyula ismét jeleskedett. Minél többször látjuk ezt a vérbeli művészt, annál nagyobb csodálattal tekintünk reá közönség lelkes éljenzése között, melyet aztán percenként követett a többi. Összesen 19 kocsi indult, bár 26 nevezett be, de ebből 6 külömböző okokból, a Zichy grófé pedig Budapest közelében szenvedett rugótörés miatt mondott le a részvételről. Érdekes tagja volt a kiránduló társaságnak Schönvaldt amerikai gyáros, aki 7 személyes nagy „Packer“ gyártmányú gépjén egész családjával (neje, leánya, egy miss s 2 soffőr, valamint egy kis kutyával) utazott, megtéve — amig a Tátrába érkezett, a hol értesült kirándulásunk felől s rögtön be is nevezett - már eddig is 40.000 kilométert. Budapestről kiindulva számszerint mintegy 65 —70-en egész mondhatni Ceglédig meglehetős rossz, homokos, egyenetlen utón haladtunk s eltérve az eredeti tervtől Debrecen helyett egyenesen Nagyváradnak tartottunk, hol kényelmesen megebédelve folytattuk utunkat a „Királyhágón“ át per Bánffy-Hunyad első napi ettape- unk célja a Bptől 450 km. távol eső Kolozsvár felé. — A „Királyhágó“ merész emelkedéseit gépeink a legnagyobb könnyedséggel vették s miután kirándulásunknak nem a sebesség maximumának a kifejtése volt a célja, sem az nem volt meghatározva, hogy hány órakor kell a naponta kitűzött célt elérni, - a szebb pontoknál kényelmesen megállottunk, leszereltük fotografáló masinánkat s megörökitettük az érdekesebb utrészleteket. Délután 3/4 6 órakor érkeztem a kolozsvári Newyork szálló elé, hol az erdélyi autóforgalmi r. t. s sok atomobilista I kollega fogadott gróf Kornis Károlylyal az élükön azzal a szives vendégszeretettel, melyről | ami kedves erdélyieink amúgy is híresek. Sajnálattal éreztük távollétét gróf Teleki I Lászlónak, ki nemcsak Erdély, hanem Magyar- ország egyik legtapasztaltabb s leglelkesebb automobilistája s ki - ha körülményei nem kényszerítik, nem a karlsbadi sprudet kortyolgatta volna, hanem bizonyára felcseréli a legnagyobb örömmel, azzal a porral, amely elég bőven jutott mindnyájunknak osztályrészül. — (No azért maradt volna neki is. -) No de igyekeztünk is megszabadulni hotel szobánk mosdóiban a porrétegtől s sietett kiki leönteni kiszáradt torkát az étteremben jól behűtött különféle itókával. Nem helyeselhettük azonban az intézőség ama határozatát, mely szerint, nehogy felzaklassa az útba ejtendő községi lakósok nyugalmát, nem értesítette előre átvonulásunkról a közig, hatóságokat, sem útjelzőket fel nem állított, mert emiatt történt meg mindjárt, hogy az első napon az amúgy is túl spondábilisan megszabott 450 km. néhányan megtoldották vagy 20-al ide-oda keresgélvén a helyes útirányt. (Folytatjuk.) s sajnáljuk, hogy ezt a művészt már nemsokára elveszítjük, mert nincs, aki pótolja. Nagyon is hozzászoktatnak a nívós előadásokhoz! Mellette a fiatalabb Stella játszott pompásan. Úgy látszik a Gyula művészete Gidát is elragadta s módfelett befolyásolta. Pelsőczy-ről a legjobb véleményünk van. Amit ő bemutat, az egytől-egyig kabinet alakítás. Spóner Ilonka és Füzes Lenke bájosak voltak s mint már többször is elmondottuk, a társulat igazi erősségei, kiknek közvetlen játéka mellett egy igen nagy előnyük is van: a csinos alak és a vonzó arc. A félig telt ház igen jól mulatott s zajos ovációban részesítette a vendégszereplőket. Csütörtökön egy finom francia vígjátékot mutattak be „Kis kávéház“ címen, melyben Stella Gyula, a jeles művész éxcellált. Különös jelenség az nálunk, hogy a közönség nem kedveli a finomabb szalon vígjátékokat; mig az operett és szifiműnek mindig van közönsége, — addig a vígjátékokat alig pár ember nézi végig s azokat- is hidegen hagyja. A Stella Gyula játékáról nincs mit Írnunk; tökéletesség, finomság jellemzi őt minden szerepében. Jó volt mellette Gáspár Jenő groteszk alakítása, Bay László kávéházi szolgalegénye. A nők közül Szelényi Emília ismét bámulatosan játszott, nyílt színen megtapsolták. Kedvesek voltak: Füzes Lenke, Salgó Ilonka és igen ügyes kasszírnő volt Mikei Rózsi. Spóner Ilonka ez estén csodálatosan szép volt s igen jól játszott. Pénteken „Ártatlan Zsuzsi“ ment elsőrangú előadásban. A nálunk már jól ismert bájos operett nem nagy közönséget vonzott; pedig érdemes lett volna, hogy telt ház nézze végig Aradi Aranka kitűnő játékát. Úgy véljük, nem túlozunk, ha ama véleményünknek adunk kifejezést, hogy a vendégművésznő Zsuzsija ma páratlan az országban s felveszi a versenyt bárkivel. E tekintetben hivatkozunk a kolozsvári hírlapokra, melyek hasonló véleményben vannak. Szikrázó jó kedvvel, fáradhatatlanul ismételte meg ígyes jeleneteit 5-6-szor js a közönség tomboló tetszésnyilvánítása mellett. Mellette Salgó Ilona és Füzes Lenke tűntek föl bájos játékukkal. Gáspár, Pelsőczy, Kun Dezső, Stella Gida, Csáky elismerésre méltón egészítették ki az együttest. Stella Gida különösen feltűnt pompás játékával; Pelsőczy pedig ismét brilliáns alakítást produkált. Szombaton a „Lengyel menyecske“ operett. Vasárnap d. u. „-Millió“ bohózat és este ismét a „Lengyel menyecske“ operett megy. A jövő hét műsora a következő: 29- én, hétfőn: „Muzsikus leány“ operette. 30- án, kedden: „Sárga liliom“ vidéki történet. 31- én, szerdán: „Ezred apja“ vígjáték. Aug. 1-én, csütörtökön: „Gésák“ operette, szabad színpadon. 2- án, pénteken;- „Rabló lovag“ színmű. 3- án, szombaton: „Kornevillei harangok“ operette. 4- én, vasárnap: „Asszonyfaló“ operette. Uj harang. — Irta: Ttobros Juliska. — Uj harang van városunkban, Szelíd szavú kis harang; Olyan édes, szívhez szóló Ez a csengő, tiszta hang. Amikor a hangját hallom, Egy falura gondolok, Hol a torony tetejében Fényes ezüstgomb ragyog. Annak is van egy harangja, Melynek édes hangja búg, Szívhez szólón hívogatja Áhítatra a falút. Én is mentem hívására, Mikor csengve-bongva szólt S valakinek erős karján Hallgattam a harangszót. Most, amikor itt konditják, Meleg érzés száll reám; Mintha csak az én falumnak Harangszavát hallanám! . . .
