Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1912-07-21 / 29. szám
PJagytoányai Hírlap 1912. julius 21. zetéki és csatorna művek épitésellenörzője aug. 1-től jogfentartássa! állásától felmentetett. A képviselőtestület törvénysértéssel ugyan, de meghozta a helybeli vadásztársaságnak (a képviselőtestület elitjének) azt az örömet, hogy a Lapos-erdőben a régi 40 kor. bér helyett 100 kor. évi bér mellett vadászhasson azon indokolással, hogy a vadásztársaság iránt illik előzékeny figyelemmel viseltetni. Indoknak rossz, de ki tudott volna jobbat találni, a mikor nincs! A további néhány kisebb tárgyat már üres falak előtt referálta el a polgármester; a városatyák - re bene gesta — igyekeztek az ebédre haza, bár elég alkalmuk volt étvágyuk elrontására. Lendvay színház. Megkezdődött a nyári idény. Színházunk megint tele van dallal, mosollyal. A mi jóismerőseinket újból látjuk színpadunkon tenni-venni, beszélni,énekelni. Főizug ismét a taps s a tetszés zaja egy-egy sikerült jelenet után. Múlt vasárnap Földes Imre szenzációs színművével a „Nincs továbbad vette kezdetét az idény. Földes Imre neve a „Császár katonái“ és a „Hivatalnok urak“ értékes diadalai után is nagyot nőtt a „Nincs tovább“ szinrekerülésével. Uj vonásokat, amelyek előbbi darabjaiban nem foglaltatnának, nem mutat ez uj alkotás; de a kiváló szerző pályafutásán mégis haladást jelent. A játékszenvedély rajza, a játékos lélektana csalhatatlanul leköti a néző érdeklődését; szemlélésében ki nem fáradunk, mert a tárgy mindig aktuális. Földes igen jól ismeri a maga régebbi sikereinek titkait. Valóságos Kolumbus ez az ember az égető, főleg pedig a színpadi levegőben idegizgalmakat kiváltó kérdések fölfedezésében. E darabban föltárja egész középosztályunk nyomorúságát, a hazárd-játék idegromboló, oly sok derék pályafutást derékban ketté törő démonát. Érdekes, eleven fordulatos; állandó feszültségben tartja a közönséget; különösen a Il-ik felvonás- végjelenete brilliáns. Az előadás általában igen jó volt. Természetesen magasan kiemelkedett Stella Gyula, a Vígszínház művésze Cserői doktor szerepében. A minden izében érdekes és főleg igazi emberi alakot kitűnő intuícióval látta meg s mai játéka, művészi alkotása legszebb sikereinek egyikét jelenti. Mellette igen jó volt Spóner Ilonka, az egyetlen női szerepben, melyet a tőle méltán várt előkelő Ízléssel játszott meg. Gáspár Jenő az öregedni kezdő Berger ügyvédsegéd humorral megalkotott alakjában nagyon jó volt. Örömmel láttuk, hogy óvakodott minden túlzástól s nem kereste az olcsó hatást s ép ezért igaz, őszinte sikert aratott. Hétfőn a már jól ismert „ Kis gróf11 operett került színre. Magyar szerzők munkája, mely tarka, csapongó élvezetet nyújt, rengeteg halEgyik sir, a másik nevet. Szentek-szentje, szép kikelet! Egyik éhez’ pusztulásig, Szerelmet óhajt a másik. Egyik tele kacagással, Másik szenved hallgatással. VII. Eliszonyodom s rémülök, Ha látok beteget. Azt kedvelem csak, akiben Az életkedv pezseg. Eleget sírtam, most talán Kacagnom is szabad. Dalt s szerelmet óhajtok én, Nem torzvonásokat. Elég borongás ez a lét, Örök éj lenig a sir felett. Ma pihenésre, fényre vágyok. Hozzatok nékem dalt virágot S élettől duzzadó kebelt! Románból fordította: jHévui Károly, mazra való érdekes jelenetekkel. Martos librettója finom még ott is, ahol kitér az operett határai közül és bohózatszerü jeleneteket ir össze. A Rényi muzsikája lépést tart ezzel a finomsággal s minden nagyobb mélység nélkül is megfogja a közönség hangulatát. Bár hang- szerelésében nincsenek új nagyszerűségek, de a közönség megkapja a maga számára azt, a mit keres: a kellemet. Az előadás rendezése sikerültnek mondható; a zenekar dirigálása bravúros, a zenei összhang tökéletes. Egyes szereplők közül ki kell emelnünk: Komáromi/ Gizit, Neményinét, Szelényi Emíliát, kiket nyilt színen is megtapsoltak. Különösen gyönyörű volt Komáromy és Nemé- nyiné duettje. Csinosan láncoltak: Sa/gó Ilonka és Füzes Lenke. Közönség közepes számmal. Kedden Guthi. Soma d felvonásos bohózata: a „ Kegyelmes ár“ került színre, mint újdonság. A törvényszéki karcolatok, zsidó anekdoták temperamentus Írójának ezen bohózata nem épen elsőrangú alkotás, de alkalmas arra, hogy helyet foglaljon a műsorban. Nagy igényekkel nem lép föl, de egy vidám estén át szórakoztat. Ennek a darabnak meséje a bohózat törvényeibe ütközik, minthogy túlságos jó . kedvvel van kigondolva, de sokkal bolondosabb, semhogy a komolyságában hinni lehetne. A mérsékelt számú közönség jól fogadta a darabot s sokat mulatott bohó ötletein. Ernyei és Gáspár pompás ikertestvérek voltak, Szelényi Emilia és Spóner Ilonka jeles alakításukkal tűntek fel; Salgó Ilonka a táncosnő szerepében igen kedves volt. A Pista gróf szerepét, Csáky családjában előfordult haláleset miatt, - utolsó percben Stella Gyula, a jeles művész vette át. Természetes, hogy ezzel az egész előadás nívója emelkedett, mert a művész az elpüfölt grófot Ízléssel s finom diszkrécióval játszotta. Szerdán ismét egy régi jó ismerősünk, az „Erdészleány“ került színre, a két vendég; Stella Gyula és neje, Aradi Aranka közreműködésével. Meg kell jegyeznünk, hogy e bájos darabban II. József császár és az erdészleány szerepét épen ők kreálták Miskolcon. Jarnó gyönyörű muzsikája ismét megtette hatását s a nem nagy közönség élvezettel halgatta. A két vendégművészről valóban csak a legnagyobb elismerés hangján szólhatunk; játékuk minden izében kifogástalan művészi alakítás. Aradi Aranka hangja behízelgő, kedves, tiszta, csengő; játéka temperamentumos, tánca diskrét, előkelő. A többi szereplőkön is meglátszott, hogy a művészpár játéka befolyásolta. Gáspár - mint mindig, — pompás volt; fíay László szép hangjával nagy örömet szerzett mindnyájunknak. Remekül énekeltek: Miklós Dóra és Szelényi Ilonka, kiket a közönség nyilt színen is megtapsolt. Általában az idei nyári szezon előadásai hasonlíthatatlanul értékesebbek, mint a múlt téli szezonbeliek, amit a gyakorlott összjátszás- nak lehet tulajdonítani. Csütörtökön a „Cigányszerelem“ ment ez évben ötödször. Meg is látszott a színház nézőterén, mert alig volt közönsége. Pedig valahányszor látjuk, mindannyiszor több és több szépséget fedezünk föl abban. A szerepeket a régi beosztásban játszották, kivéve a Kőrösházy Ilona szerepét, melyet ez alkalommal Aradi Aranka játszott meg fenomenális sikerrel. Mi már három művésznőtől láttuk e szerepet: Bállá Mariskától, Komáromy Gizitől és Aradi Arankától s mindhárom páratlan sikert aratott Azért tartózkodunk is az összehasonlításoktól, ami külömben is Ízléstelen dolog. Aradi Arankáról I azonban annyit mégis meg kell jegyeznünk, hogy kellemes hangja rendkívüli előnyt biztosit számára. Gyönyörűen énekelt Miklós Dóra, kit rég nem láttunk ilyen fényes dispozicióban. Kedves volt Füzes Lenke, ki nagyon szimpatikus. A férfiak közül magasan kiemelkedik fíay László pompás baritonjával. Csáky Antal - bocsásson meg nekünk, — nem tudja megnyerni a közönséget. Pedig a magas regiszterekben igazán szépen cseng tenorja. Gáspár, Kun Dezső, Stella Gida kifogástalanok voltak. Pénteken este Millöcker gyönyörű nagy operettje a „Boszorkányvár“ került színre pompás, összevágó előadásban. Aki még élvezetet talál a régi nagy zeneszerzők műveiben, — annak élvezetes estéje volt. Mikor egy-egy ilyen régi zeneművet hallunk, akkor látjuk csak be, hogy mennyire eltörpülnek az ujabbkori modern irányzatú dalművek a régiek mellett. Fülbemászó bájos keringők sorozatából áll a „Boszorkányvár“, no meg pompás duettekből és triókból, minőket az újabb darabokban már hiába keresünk. A karénekek is elsőrangú élvezetet nyújtanak. Az összjátékról csak a legjobbat mondhatjuk. De külön ki kell emelnünk Aradi Arankát, kinek bájos játéka, fenomenális hangja, graciózus mozdulatai, ragyogó toillettje kápráztató volt. Neményinél pedig talán még soha se láttuk oly pajzán jó kedvvel játszani, oly szépen énekelni, mint ez estén. Egyik kup- léját 5-ször kellett megismételnie. Füzes Lenkéből állandóan csak dicséretest mondhatunk. Valami vonzó báj van benne, ami meghódít mindenkit; hangja tiszta, csengő, behízelgő. Elismeréssel szólhatunk Homokai Gabrielláról is, ki minden szerepében, — légyen az kicsiny vagy nagy, - mindig helyt áll. Á férfiak közül Bay László gyönyörű hangjával, Gáspár pompás játékával, Ernyei, Pelsőczy, Kovács Imre kisebb szerepeikben tűntek ki. Szombaton A kis barátnővasárnap d. u. „.4 kis lord"; és este ismét „A kis barátnő“ megy. A- jövő hét műsora a következő: 22- én, hétfőn: „Kornevillei harangok“ operette. 23- án, kedden: „Györgyike drága gyermek“ vígjáték. 24- én, szerdán: „Muzsikus leány“ oprette. 25- én, csütörtökön: „Kis kávéház" vígjáték. 26- án, pénteken: „Ártatlan Zsuzsi" operette. 27- én, szombaton: „Lengyel menyecske" operette. 28- án, vasárnap: „Lengyel menyecske" operette. HÍREK. Julius 20. Eljegyzés. Dr. Kováts Lajos földbirtokos eljegyezte berencei és járdánházi Kováts Géza kir főbányamérnök leányát Adriennel. A nagybányai országos képkiállitás. Még csak pár nap választ el a képkiállitás megnyitásától. A rendező bizottság lázas tevékenységet fejt ki, hogy a kiállítás fényes sikerét biztosítsa. A kultuszminisztert jövő héten dr. Makray és Bay Lajos személyesen fogják fölkeresni Budapesten, hogy meghívják. A megyéből rendkívül sokan készülnek a megnyitásra ; de még a szomszéd megyékből is csoportosan jönnek, hogy megtekintsék azt az 5 - 600 képet, melyet az ország minden részéből küldtek ide. Mint értesülünk Besztercéről Fejérváry Jenő főispán vezetése alatt mintegy harmincán jönnek át s szinte aggódunk, hogy az István szálló és Rumpold Központija nem lesz képes befogadni az idegen vendégeket. A kiállítási katalógus Réti István festőművész szövegével elsőrangú eseménye lesz a könyvpiacnak, a mennyiben Réti jeles művésztörténeti munkája mellett mintegy 30 - 40 darab reprodukciót is fog tartalmazni. A végleges programmot a napokban állítja össze a bizottság. Nagy munkásságot fejt ki Neményi színigazgató, ki a Gésák előadásával nevét emlékezetessé teszi. A közönség jól teszi, ha előre gondoskodik helyről, mert az előadás napján már alig lesz j kapható. Áthelyezés. A nagykárolyi pénzügyigazgatóság igazgatóhelyettesét, Hegedűs Ferencet, a m. kir. pénzügyminiszter Nagyenyedre helyezte át. Okleveles gazdász. Ifj. Moldován László jogszigorló a debreceni gazdasági akadémiát elvégezvén, — a vizsgálatokat kitüntetéssel kiállotta és oklevelet nyert. B. Kováts Géza automobil útja. A Budapest — Konstantinápolyi automobil túra ut egyik nyertese b. Kováts Géza főmérnök, ki aranyérmet és elismerő oklevelet nyert. Nevezett főmérnök most Írja meg rendkívül érdekes útját lapunk számára, melyet már legközelebb közölni fogunk.
