Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1912-07-14 / 28. szám

4 Wagytoányal XZlrlap 1912. julius 14. Figyelmeztetés! Ezúton közöljük a taka­rékos háziasszonyokkal hogy különböző okok következtében sok kereskedésben nem árulnak igazi jó mosószappant, ennélfogva saját érde­kűkben áll, hogy ezen kereskedésben szappant ne vásároljanak, hanem forduljanak egyenesen Altnéder Jenő nagybányai, Kossuth-utca 4. sz. alatti szappan-üzletéhez, ahol a vásárolt szap­panok kifogástalan minősége felől anyagi és erkölcsi felelősséget vállalnak. Kitűnő, tiszta és gyors kiszolgálásáról jól ismert Tnéger Lajos elsőrendű borbély- és fodrász-terme, illatszer-raktára: Rákóczi-(Fő)-tér, Minorita-rendház alatt. — Ugyanott megrendelhető mindennemű hajmunka és köpiilyözés; eszközöltetik massirozás és tyukszemvágás a legnagyobb szak­szerűséggel és vigyázattal. QLj liprAc biztos hatású szert szeplő, I ll\l l\CI C) májfolt, mitesser, bőrvö­rösség s mindennemű arctisztátalanság ellen, az megtalálja a csodás hatású „Szeplő-Crémben“, melynek ára nagy tégely: kor. 1.50 próba tégely: 80 üli. Főraktár II. Rákóczi Ferenc droguéria Nagybánya. A budapesti m. kir, tudományegye­tem belgyógyászati klinikáján végzett kísérletek alapján meg lett állapítva, hogy ,,a természetes Ferencz József=keserü- viz erős hashajtó eredménye mellett nem­csak kellemetlen utóhatást nem idéz elő, hanem az étvágyat is még lényegesen megnagyobbitja. Kapható gyógytárakban és fűszerüzletekben. A szétkiildési Igazga­tóság Budapesten. Szerkesztői üzenetek. Egy kis leányról. Sajnálattal nem közölhetjük. — Uj harang. Alapos javítással sorra kerül. — I. Emil Kolozsvár. Köszönettel vettük Írásait, mielőbb bemutatjuk a magyar olvasó közönségnek. — B. J. Soóvár. Nem kaphatnánk-e az ottani rengeteg erdők mélyiből egy-két forró sóhajtást tárca alakjában? A lap odaküldése iránt már intéz­kedtünk. — Kr. P. Felsőlunkóc. Várjuk a múltkori küldemény hasonló csinos folytatását. Anyakönyvi közlemények. A helybeli anyakönyvi hivatalnál e hó 7-től a következő bejegyzések tétettek: Szüléitek : jun. 30. Laboda Mária szolgá­lónak „Árpád“; jul. 1. Csontos György bánya­munkásnak „Pál“; jul. 4. Kovács János bánya­munkásnak „Péter“; jul. 4. Mató Mihály vasúti pályaőrnek „Ilona“; jun. 30. Pásky Mátyás fu­varosnak „Anna“; jul. 6. Sztáronszky László erdőmunkásnak „Ráchel“; jul. 3. Augusztin Ferenc kórházi szolgának „Jenő“; jul. 3. Erdélyi János lakatossegédnek „Ede Lajos János“; jul. 7. Bontó Károly bányamunkásnak „Károly János“; jul. 8. Kis Márton bányamunkásnak „Mária“; Bálint Béla kovácsnak „Erzsébet“ nevű gyermeke. Meghaltak: jul. 7. Bajtor György, gkath., 30 éves, napszámos, tüdővészben; jul. 8. Dűli András, rkath., 58 éves, irodai napidijas, máj- gyuladásban; jul. 9. Bontó Károly, rkath., 3 na­pos, bányamánkás gyermeke, veleszületett gyen­geségben; jul. 9. Feldman Móritz, izr. 16 hóna­pos, szobafestő segéd gyermeke, tüdővészben; jul. 10. Mező Károlyné Tánczler Etelka, ref., 19 éves, vízvezetéki szerelő neje, rángógörcs­ben; jul. 10. Rád Dömötör, gkath., 3 hónapos, bányamunkás gyermeke, veleszületett gyenge­ségben; jul. 11. Lázár János, gkath., 50 éves, bányamunkás, égési sebekben, jul. 12. Fülöp Irén Juliánná, ref., 3 éves, állomás felvigyázó gyermeke, agyhártyagyuladásban; jul. 12. Neusli Albert, rkath., 32 éves, kohómunkás, hashártya- lobban. Házasságot kötöttek: Török Lajos Károly bányaaltiszt és Finkelstein Magdolna nagybányai; Pap Ferenc bányamunkás és Molnár Veronika szobaleány nagybányai; Hartman János bánya­munkás és Mihálka Ilona özv. Kohán Sándorné napszámos nagybányai; Solticzki Ferenc bánya­munkás és Kurucz Mária nagybányai; Andor József állami pénztári hivatalnál segédpénztáros budapesti és Kerekes Erzsébet Margit nagy­bányai lakosok. Kihirdetés alatt állanak: Velker Ignác bányamunkás és Móné Erzsébet nagybányai; ifj. Glógyán János bányamunkás és Funeczán Mária nagybányai lakosok. ftÓLYA JÁN05 ;^nyLsttékc^ Nagybányán. Vízvezeték, csatornázási és központi vizmelegitő vállalata készít : fürdő* és mindenféle egész­ségügyi berendezéseket, szakszerű és Ízléses kivitelben. — Részletfizetéseket elfogad. K" Horgany fürdő-kádak raktáron vannak! Lakás és iroda: Felsőbányai-utca 48. fRobelly-häz.) A hétről. Isten bocsássa meg nekem azt a rossz természetemet, hogy a párfőmtől halálos beteggé leszek. Nem tehetek róla! Valami oly idegesség, émelygés, undor fog el az illatszertől, hogy ki sem tudom mondani. Bármily undorító bűzt el tudok szenvedni, ha rá vagyok kényszerítve,- csak a párfőmtől kergülök meg, mint az al­földi szarvas jószág, ha a bojtár „kalapzsirt“ vakar a pipája parázsára. Ennek a szörnyűséges állapotnak pedig ki vagyok téve nap-nap után. A szerencsétlen véletlen templomban, színházban, moziban min­dig mellém ültet valakit, a ki „bűzlik.“ Ilyenkor- eleinte - fészkelődöm, azután - udvariat­lanul - elfordulok; mikor ez sem használ: zsebkendőt tartok orrom elé, mely be van hintve dohányporral; mikor a rosszullétem egyre növekszik, sápadni kezdek, a tengeri betegség előjelei mutatkoznak a látó határokon; a vége pedig a dalnak az, hogy fölugrom, rohanok, menekülök oly helyre, ahol nem párfőm, hanem valamely rothadó anyag bűzlik. Ezzel ellensú­lyozom az illatszer gyilkos hatását. Lesajnálhatnak az emberek! Ez nekem egy megbocsáthatatlan rossz természetem. Gyógyíthatatlan betegségem! Azt hiszem, kevesen szenvednek e betegségben. Volt egy rokonom, ki - ha a szobában halat érzett, — ájulásba esett; egy másik ismerősömön ha epret látott - bár meg se’ Ízlelte, - azon­nal kiütött a kanyaró. Ezt a kis elöljáró beszédet abból az esetből Írom meg, hogy a múlt vasárnap ünnepélyes isteni tiszteleten voltam a róm. kath. templom­ban és - bocsássa meg az Isten -- az én egész áhítatomat tönkre tette az illatszer. Soha ember még szivszorongóbban nem várta az „Ita missa est“ skálafutamait, mint én. Mert hát előbb- miseközben, - nem volt menekvésem ; szorosan be voltam ékelve, illetőleg száműzve ibolya, gyöngyvirág, rezeda, liliom és kölnivíz tengerhullámai által ostromlott szigetre. Hölgyeim! Esedezem! Csak minél kevesebb illatszert kaszáljanak! A nőnek rózsás bőre, hajhullámainak bóditó illata fölér száz meg száz drogériával. * * * Egy városban - ügy olvasom, - nagy csoda történt: egy szép fiatal asszonynak ikreket adott a'z Ég. Ez még ugyan nem lett volna csoda, ha hozzá nem járul az a körülmény, hö'gy egyik gyermek koromfekete szerecsennek, az ikertestvér pedig hófehérnek született. Össze is ült a tudós és a tudatlan világ, hogy a szegény asszonykának szomorú esetében ítéletet mondjon. A tudósok természetesen embertani szempontból taglalták az esetet; a tudatlanok a babonák csodás rejtelmeivel ma­gyarázták. Volt egy harmadik társaság is: éles nyelvű asszonyok szövetsége. Ezek a „jó barát­nők“ szemüvegén át nézték a feltűnő eseményt. Hát bizony mindenféle kombinációk röppentek el anélkül, hogy bármelyiknek is elfogadható alapja lett volna. A hosszas vitát utoljára is a .házi cseléd vágta el, mint Nagy Sándor a gor- diusi csomót ily képpen! „Mindig mondtam az asszonyomnak, hogy nem szükséges oly gyakran söpörtetni a kéményeket!“ * * * A héten voltak az utolsó mozi előadások. Meg is látszott a Lendvay színházon, mert állandó ostromnak volt kitéve a pénztár. Most, - hogy pár hétig szünetelni fog, — mondjunk el egyetmást róla. Vegyük először is üzleti szempontból! Ne csűrjük csavarjuk a dolgot; a mozi elsőrendű üzlet! Kevés befektetés, — nagy kamat! Csekély fáradság, - tekintélyes haszon! Ha a mozit bárki — magán ember, - terem­tette' volna meg Nagybányán: megélt volna belőle fényesen. Hogy az István szálló csinálta meg, — annál jobb, mert hasznát nem égy ember, hanem a köz élvezi; első sorban maga a város. Ami kulturális oldalát illeti, arról kü- lömbözők a vélemények. De általában tagad­hatatlan, hogy ismereteket terjeszt bőven s leszámitva'a detektív tölténetek idegizgató képeit, sok nemes gondolatot ébreszt a közönségben. Nagy előnye az olcsóság, amit a szegény színházi direktorok nem utánozhatnak; mert a moziban Rozália, Max és Móric nem kérnek enni; Gizinek, Ilonkának, Lilinek, Lenké­nek pedig reggel kávé kell kiflivel, délben legalább 3 tál étel, este pedig a vacsorához J egy kis pezsgő is szükséges volna néha napján. ! S ez nagy szerencsétlensége a színházaknak! No de a közönségnek az a része, mely valóban gyönyört talál az igazi alakitó művészetben, a : közvetlen, kézzelfogható, füllel hallható eleven­ségben: az pártolni fogja a színházat is, a j magyar kultúra templomát. S hogy ez igy legyen, meleg szívvel kívánja a „hét“ króni­kása ! BÁNYÁSZÁT! HÍREK. Bányászati hirek. Oblatek Béla bányataná­csos hivatalos körútjáról, Erzsébetbányáról haza érkezett. - L. Berksz Leó pénzügyi főtanácsos pénteken kezdte meg 4 heti szabadságát; ez idő alatt családjával Víz­aknán nyaral. — Muzsnay Ferenc főmérnök, a veres- vizi bányamű vezetője 2 heti szabadságra távozott. A lágy ólom eladási ára. A m. kir. pénzügyminisztérium a lágy ólom árát julius hó 12-étől métermázsánként 50 koronában állapí­totta meg. Ehhez képest a mázag árak is tete­mesen emelkedtek. Halálozások. Dali András kereszthegyi bányafelvigyázó 56 éves korában elhalt. — Lázár János munkás, ki a múlt héten a kereszt­hegyi bányában égési sebeket szenvedett, — f. hó 11-én a társkórházban nagy kínok között elhunyt. Értesítés- Mindenféle díszes ruggyanta- (gummi-) bélyegzőt festékezőpárnával, számozógé­pet iparosok, kereskedők, ügyvédek, pénzintézetek, egyletek, hivatalok, községek részére legolcsóbban készít az Első Czeglédi Ruggyantabélyezőgyár Czegléden. - 10 koronán felüli rendelésnél a rendelő 100 drb pergamentnévjegyét kap, tetszés szerinti betűvel. Ugyancsak különféle reklámtárgy kapható. Utazók és helyi képviselők magas jutalék mellett felvétetnek. Tessék árjegyzéket kérni ^ 1 •» / Van cnesites. k szerencsém a mélyen tisztelt közönség szives tudomására hozni, hogy az itt már előnyösen ismert r akkói c s erépkályhák raktáramra megérkeztek! Elvállalom kályhák, kandallók és lak.-tűzhelyek felállítását a gyár szakavatott kályhás mestere által, melynek kiviteléről, úgy jóságáról teljes jótállást vállalok. - Érdeklődőknek felvilágosítással készséggel szolgál SPINETTI SÁNDOR UTÓDA cég Nagybánya.

Next

/
Thumbnails
Contents