Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-09 / 23. szám
Nagybányai XXlrlap 1912. junius 9. különösen lapunk egyik verselőjének áll érdekében, hogy a készülő nászokat jegyzékbe foglalja. Ugyanis elhatározta, hogy ezentúl minden esküvőre egy ódát ir, önzetlenül, minden ellenszolgáltatás nélkül. Hátha a versek is ösztönzésül szolgálandnak a beugrani készülő fiatalságnak. Jelenleg 2 óda készül; a harmadik - a múlt heti eljegyzés hírére, — már készen van s meg fog jelenni a nagy napon. * * » * E héten az elmaradt autó-tura képezte a vitatkozás tárgyát. Lapunk szemfüles riporterje sok tekintélyt megintérjuvolt e tárgyban s végeredményül azt konstatálta, hogy az elmaradás nem hogy sajnálatot váltott volna ki, de egyenesen általános megnyugvást keltett. Kevés volt a pro, de annál több a kontra vélemény. S ez úgy látszik nemcsak várdsunkban volt igy, de szomszédunkban is megesett, hol a polgármestert alaposan kikezdették, amiért a várost fölösleges költségbe sodorta. Mikor ezt a tényt konstatáljuk, nincs mit hozzá tegyünk, sem elvegyünk belőle. * * * Tegnap este az evangélikusok tartottak Szatmáron hangversenyt és irodalmi estélyt; s talán mikor e sorokat Írjuk, már csengenek is a szép kurucnóták a szatmári színpadon a pompás zongora kiséret mellett s ha jól figyelünk, meghalljuk a „Hej Bercsényit, Bezerédit.“ Abból a hangversenyből egy fényes sugár rpinket is bevilágít. Teleki Társaságunk két oszlopos tagja veszi ki abból az oroszlánrészt. No de mi sem hagyjuk magunkat. E hó közepe táján eljön a „mi fiunk“ Budapestről s hangversenyez előttünk. Az is lesz ám valami! Szeptemberre pedig, — ha minden akadály el lesz hárítva, - európai hirü művész vendégszereplésére van kilátás. De csitt! Ne adjuk el a medve bőrét előre! Erzsiké-dalok* — Irta : Hérái Karolt). I. Tudom, haragusznak Reám valahol, Amiért lantom csak Erzsiről dalol. S nem tud elszéditni Semmi földi kincs, Mert az én szivemben Másnak helye nincs. Hát tehet-e róla A cseresznye-ág, Hogy nincs rajta más, csak Cseresznye virág ? II. Ha meghalok, — elmaradsz árván! f- A gyermekeknek sorsa ez. — Maclár-fiók is maga szárnyán Tanul repülni, mig ivez. Lehet, hogy nem fogsz nélkülözni, Munkád teremt majd kenyeret : Csak egy nem lesz meg soha többé:- A mérhetetlen szerejet! III. Csitt! Még egy konycseped se hulljon, Jó kedved labdája guruljon; Kacagj, ameddig csak lehet, Mig érzed meleg szivemet. A szivem égni fog sokáig, Sok év kell, mig hamuvá válik; Olyan az, mint a Nap maga: Örök tűz minden sugara. S még akkor is körömszakadtig, Ha a hegyen túl lehanyatlik, - Árasztja édes melegét Kiolthatatlanul feléd\ *1 A „Budapesti Hírlap" múlt vasárnapi számában közölve. IV. Én neked szobrot állítottam, De az nem érc, sem drága márvány: Egy néhány nótát indítottam A szeretetnek fehér szárnyán. Majd kérdezik: Ki az a gyermek, Kit apja oly rajongva ápolt ? S mig könnyeid alá peregnek, Csak annyit szólasz: az apám volt! ^ BRNYR5ZRT X Bajfalu artézi vize földtani ismertetéssel.*) — Irta: Dr. Szokol Pál m. kir. bányatanácsos. Előadta az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybánya-vidéki osztályának f, év május 11-iki osztálygyülésén. A bányakincstár tulajdonát képező fürdő régibb időben mint gyógyfürdő „büdösköves“ vizével kires volt; már á 18-ik század előtt a nagybányai pénzverőház az ott fürdő beteg bányászokért seborvost tartott.**) A fürdőtelep alatt elterülő födalakulat megfelel azon üledékes képződménynek, mely hazánkban mint felső mioceni vagy szármáti emelet a congeriás (pontusi) rétegek és a felső mediterrán közé esik. A képződmény többnyire mint palás agyag, homokkő, agyagpala, helyenként márgával, tályaggal és mint pyroxen-andesit brecciás tufája lenyúlik a feketehegyi (1243 m.) Ulmasától, Nyegre és Pidlog felől a fürdő völgyébe; tovább vonul F.-Sándorfalu, Pusztatolek irányában Dumbrava mellett a , kincstári erdőbe, fellép Dióshalom északi részén és Nyárfás határában. Közelebb eső feltárt pontokban (Nyegre falu, Ulmasa, Dióshalom, Pomnyilor völgy, Nyárfás-Plópis) a rétegzek alsó tagját a tufák képezik, a íedüben márgával, palás agyaggal, brecciás törmelékkel, szármáti flórarészekkel. Plopis határában a szürke márga, agyagos homokkő kíséretében cardiumok és más szármáti kövület (Tapes gregaria, Ervilia- és Mactra podolica, Venus multi lamella) töredékeit mutatja. Iparilag fontos, használható anyagok különösen a tufák és a gyps, mely a szármáti sedi- mentek közt (dümbravai erdőségben a homokos agyag alatt márga kíséretében, tiszta hófehér finom szemcsés alabastrommal) kisebb fészkeket képez. Pyroxen-andesit brecciás tufa (Dióshalom,) melynek anyagában kivált kovasav — és meni- lites — erek gyakoriak, jó tűzálló és könnyen idomítható kőanyagot szolgáltat. Bajfalu völgyéhez közelebbi eruptiv kőzetek az Ulmásától északnak terjedő pyroxen-andesit és a dacit, melynek tömegéhez (Szépkilátás hegy) az említett sedimentek csatlakoznak. A dacit lényeges alkotórészei a nátrium- földpát (oligoklas), a quarz és a magnesiacsillám (biotit). Anyagában kovasav kiválmányok (opál, hyalith, cacholong) gyakoriak üregek, repedések lapjain fürtös szürke chalcedonnal. Az ásványviz-forrás mioceni rétegzete a dacit északnyugati oldalát szegélyezi. A rétegzetet részben szeli a kút, mely 1883 - 1885. években furatott, a felső fürdőben 62, az alsóban 24 méterre;,amott a forrás feneke felett 3.8 m., utóbbi helyen 6 méterben maradt a vízgyűjtő. A két forrás megnyitásakor a felső 36’4, az alsó 6'7 litert adott percenként. A felső kút feneke porhanyós palarétegben van; 10‘7 m. mélységben sósvizforrás volt harántolva. Ez alatt a következő réteg márgá- ból áll 13 —26'6 méterig. A közbeeső törmelékes rétegben sós izü, erősen naphtás forrás fakadt. Alatta a szilárd márgaréteg egészen 61'2 méterig tart, a vastagsága tehát 34'3 méter. A 6P2 m. és 61'7 m. közötti igen kemény pala átvágása után erős kén és naphtaszagu *) az előadás kivonatos közleménye. **) Sz Szirmay A. „Szatmárvármegye fekvése, története polgári esmérete." 1810. gázok kiözönlése mellett az artézi viz oly erővel tört fel, hogy az egész kút a felszínig azonnal megtelt vízzel. Az alsó kutná! 3 méteres kavicsrétegre 7 m. vastag agyagos pala, erre 13 méterig törmelékes agyagos réteg sós izü vízzel következett. 13 —18 m. mélységig keményebb márgás pala és ez alatt egész a 24 m.-ig poronddal és kavicsai kevert lágy pala furatott át, melyből erős hydrothionos viz a felszín felett 2. m. magasra szökött. Az üledékes kőzetek anyagában találtató ásványokból (pyrit, földpát, biotit, pyroxen, kősó, gyps) oxydátió vegybomlás és oldás utján kivált vegyületek (chloridok, sulphátok, carbo- nátok, kénhydrögén, jódnátrium stb.), nem kü- j lönben a kénes anyagokból és bitumenes részek- ! bői (naphtaszerii szénhydrogén) a források vizé- ! be átszármaznak. Mind a két kutforrás lényegesebb alkatrészei: nátriumchlorid, nátrium- és magnesiun- j hydrocarbonát, nátriumsulphát, jódnátrium, kén- hydrogén. Az első négyből a felső forrás vize jóval többet, az utóbbi kettőből kevesebbet tartalmaz, mint az alsó szökő forrás. Mindkét kút ásványvize fürdésre használva kitűnő hatásúnak bizonyult, különösen az idült rheumatikus bántalmakban. A mélyebb pontokból kikerült iszap mutatja a radioactivitás nyomait és valószínű, hogy a leirt dacitnak is, főképen mállásba átmenő részeiben, van radioactiv anyaga. Bányászati és Kohászati kiállítás Nagybányán. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület folyó évi közgyűlését augusztus hó 25=én Nagybányán fogja megtartani, a mely alkalommal a Nagybánya-Vidéki osztály a kerületi kincstári bánya és kohó termékeiből szakkiállítást rendez, a mely kiállítást aug. hó 25-én délután gróf Teleki Géza őnagyméltósága, egyesületi elnök fogja ünnepélyesen megnyitni. Ezen kiállítással karöltve a Nagybánya-Vidéki osztály alkalmat kíván nyújtani különösen a magán cégek- és vállalatoknak, hogy az ideérkező bányászati és kohászati szakférfiak előtt különleges gyártmányaikat bemutathassák. A f. hó 2-án megtartott bizottsági ülés határozata értelmében ezennel értesittetnek azon hazai magán cégek, vállalatok, a kik különösen a bányászatra vonatkozó tárgyak, stb. gyártásával vagy eladásával foglalkoznak, hogy a kiállításon mint kiállítók is szívesen láttatnak s résztvehetnek azon határozott kikötés mellett, hogy az általuk kiállítandó tárgyak részére saját költségükön pavillont (a mely lehet deszkaponyvából összerótt) emelni s azt a kiállítás befejeztével saját költségükön eltávolítani s az esetleg okozott kárt megtéríteni kötelesek. Azon esetben, ha a kiállító a kiállított tárgyak egynémelyikét üzemben kívánja tartani s igy bemutatni, úgy Nagybánya város elektromos müvétől (Ganz-féle vili. r.-t. üzemvezetősége) illetve a városi villany hálózatból motorikus célra, áramot kaphat a városi díjszabás szerint. Ha a kiállított tárgyaknak biztosítása kiván- tatnék, úgy ezt a kiállító fél eszközli, illetve a felmerülő költségeket viseli. Térdij egyáltalában nincs. - azonban a kiállításra szánt tárgyak összes szállítási költségét a kiállító fél viseli. A tárgyakat a kiállítás helyéről augusztus hó 28-án a kiállító elszállítani köteles. A kiállítás a jelentkezők száma szerint vagy a helybeli gazdasági iskolában s ennek mintegy 1400 m-. területű udvarán vagy pedig a város i tulajdonát képező Széchenyi ligetben fog megtartatni. A kiállításon való részvételre jelentkezni lehet f. évi julius hó 1-ig György Gusztáv kir. főmérnök, osztály-titkárnál, a ki egyúttal a kiállításra vonatkozó megkeresésekre szívesen szolgál felvilágosítással. BÁNYÁSZATI HÍREK. Személyi hirek. Neubauer Ferenc miniszteri tanácsos, kerületi bányaigazgató holnap műszemlére utazik Kapnik- és Erzsébetbányára. Távolléte alatt Martiny István főbányatanácsos helyettesíti. — L. Berksz Leó pénzügyi főtanácsos és Dr. Kádár Antal kerületi főorvos hivatalos ügyben Rézbányára utaztak. Kinevezés. A m. kir. pénzügyminisztérium Szontagh Ubald dijnokot, a nagybányai in. kir. bányakapitánysághoz kezelősegédtisztté nevezte ki.
