Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-28 / 17. szám
(2) 17. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1912. Április 28. A levél színén támadt foltok később aztán megszáradnak s a levél lyukas, rostás lesz, elszárad s korán lehull. A levelek pusztulása következtében a fürtök meg a vesszők rosszul érnek, könnyen elfagynak, a gyökérzet nehezen fejlődik s a tőke elgyengül; a bor silány lesz, könnyen megtörik, zamatját veszti. Ezért a peronospotától meglátogatott szőlőt jól kell trágyázni, hogy újból erőre kapjon. Felelte fontos tudnunk azt, hogy a peronospora a szőlőt virágjában is pusztítja. Ezt a romlást sokáig elrugásnak vélték. A peronosporától meglepett virágfürtök olyanok, mintha lisztben megforgatták volna Őket, később aztán megbámulnák, elszáradnak, vagy elrothadnak. Nedves esztendőkben, főleg jégverés meg köd után, a virágzó fürtökben óriási kárt tesz a peronospora. S ezért nagyon ügyelni kell a ködre meg a jégre, mert itt a termés forog kockán. A kötött fürtöket szintén megrontja a peronospora, az apró bogyók lisztesek, fehérek: de zsebbeli nagyitóval jól látni rajtuk a peronospora ágbogas szálait. A fürt madárkás lesz, a kis bogyőcskák elszáradnak, vagy leperegnek. Ezt a bántalmat összetévesztik a lisztharmatíal s aztán képporral védekeznek, ami pedig nem használ. A peronosporának van még egy kártétele, mely szintén nem eléggé ismeretes. Ez a bogyóhullás A kifejlett zöld bogyók egyszerre elbar- nulnak vagy hamuszinüekké válnak, megráncosodnak, mint egy zacskó összelapulnak s leperegnek. A lehullott bogyók olyanok, mintha cserzett bőrből volnának. Nedves időben a megromlott bogyók a fürtön elrothadnak. A peronospora még a zöld hajtásokat Í3 megtámadja, különösen nedves mély fekvésű szőlőkben. A hajtások héjján sötét foltok árulják el nyomát Az ilyen hajtások rosszul érnek, sőt el is száradhatnak, a tél folyamán pedig elfagynak. A peronosporafoltos vesszőket nem szabad ültetésre, vagy oltásra használni. A peronospora akkor válik igazán veszedelmessé, ha idejekorán megelőzően nem védekezünk ellene. A nagyon nedves és ködös zivataros időjárás leginkább kedvez a bajnak. A védekezés foglalatja az, hogy a lombozatot bőséges permetezés révén (bordói lével), a virágokat, fürtöket porozás révén (rézkénporral) óvjuk a peronosporától. A védekezést nagyon korán kell kezdeni, mielőtt még a peronospora kitört volna s aztán többször ismételni kell a szükséghez képest, hogy lehetőleg az uj hajtásokra, uj levelekre mindig jusson védekező szer. A védekezés időpontját a szőlő fejlődése szabja meg, nem a naptár, tehát mindig a szőlőhöz kell alkalmazkodni. Legfontosabb a legelső permetezés, fél per- centes bordói lével; ez nagyon korán végzendő, mikor a hajtások körülbelül arasznyi hosszúak. Mikor a hajtások egy pár arasznyira megnőttek s az orsóaiaku, tömött fiatal virágfürtök még csukottak: újból permetezünk 1 percentes bordói lével. Mikor a fürtök ágbogasan szétbomlottak s virágzásra készülnek, mindenesetre beporozan- dók rézkénporral. (A kéDpor egymagában nem véd a peronospora ellen.) Okvetlenül permetezzük meg 1 percentes bordói lével a kötött fürtöket viselő szőlőt. S aztán porozzuk meg a fürtöket rézkénporral, tehát átaljában junius végén. A bogyók zsendülése idején, vagyis mikor a bogyók nem nőnek már tovább, de még zöldek s kemények, szintén permetezni kell 1 percentes bordói lével. Tehát átaljában juiius derekán. A bogyók éredésekor, azaz mikor a bogyók színüket változtatják, permetezni kell, átaljában tehát augusztus elején, vagy derekán. * Megszívlelendők még a kővetkezők is: 1. Mindig számot kell vetni az időjárással. Hűvös időben a szőlő rendkívül érzékeny s igen könnyen rákap a peronospora, azért ha a meleg napok után hűvös idő áll be, meg kell ismételni a védekezést. 2 Nedves meleg, párázatos időben, meg ködjáráskor roppant gyorsan terjed a baj, főkép a virágfürtökön, tehát ilyenkor a védekezés meg- ismétlendő, vagy ha megkéstünk, még ködben is védekezni keli. 3 Az esők könnyen lemossák a védekezőszereket, gondoskodjunk tehát a pótlásukról. Nagyon esős időjárás adtán IV2—2 percentes bordói levet is lehet használni. 4. Jégverés után azonnal alaposan porozni kell rézkénporral, mert a peronospora ajégverte virágzatokat s fiatal bogyókat rontja meg legkönnyebben. 5. Az első kötözéssel (aggatással) nem szabad megkésni, a földön heverő hajtások levelei kapják meg leghamarább a bajt. 6. A nedves mély fekvésű szőlőknek nagyon gondjukat keli viselni s ügyelni kell a ködre (lásd a 2. pontos) 7. A szőlőiskolák augusztus végéig két hetenként permetezendők, eleinte fél percentes, később 1 percentes bordói lével. 8. Virágzás táján is lehet permetezni, vagy porozni. 9. A permeteg kiszórása legyen minél finomabb és bőséges, de a cseppeknek nem szabad összefutniok. A levelek alul-felül beperme- tezendők (főleg a legalsó tőlevelekre kell ügyelni). 10. Porozni reggel kell, lehetőleg a harmatos szőlőt, permetezni mikor már fölszikkadt a harmat: hogy a permeteg minél jobban rászáradjon a levelekre. Ha erősen pusztít a peronospora: a még nedves permetegre porozni is szoktak, úgy hogy a permetező munkásokat sarkon követik a porozást végzők. 11. Neveljük a szőlő lombját szellősen, lazán. A sürü lombozat nyirkosabb s könnyebben rákap a peronospora. 12. A vakon, azaz rügyfakadás előtt 4 héttel végzett permetezés csak akkor gyériti igazán a betegséget, ha általánosan mindenfelé végeztetik, erre 3 percentes rézgálicoldatot (mész nélkül) vehetünk, ősszel szüret után kiujul gyakran a baj a friss hajtásokon, jól teszi a gazda, ha ezeket a hajtásokat levágja s a peronosporától elszáradt levelekkal együtt elégeti. Áltáljában pedig kivételesen változékony és nagyon esős időjárás adtán, időközökben (s legfőbbképen a hűvös napokon) felváltva permetezni és a még nedves permetegre porozni kell szaporán, mert ilyenkor csak igy védhető meg a szőlő. Közli a Gazd. Egyesület. A nagybányai ref. egyházmegye közgyűlése. A nagybányai ref. egyházmegye, mint minden évben, úgy az idén is itt tartotta szokásos tavaszi közgyűlését, április 26-án. A gyűlésen 35 lelkész, 38 világi képviselő és 8 egyházmegyei tisztviselő vett részt, vagyis az alkotó tagok száma 81 volt. Pénteken délelőtt 10 órakor kezdődött, a városházán a közgyűlés. A 42 lelkész közül elhalt Pap József adorjáni és Kálmán Sándor hiripi. Távol voltak 6-en. Helmeczy József gondnok, Csaba Adorján, Dezső Kálmán, Szilágyi Tihamér tanácsbirák kimentették távol maradásukat. Egyházi elnök Széli György esperes, világi elnök Tóth Móric legidősebb tanácsbiró volt. A gyűlést az esperes imával nyitotta meg, majd számba vették a jelenvoltakat. Az esperesi jelentés megemlékezett az elhunytakról, a személy változásokról, (uj lelkészek Kovács Jóssef onbodi, Baranyi Lajos kakszent- mártoni). Ismertette az építkezéseket, iskolaügyeket, engedélyeket stb. A kecskeméti földrengés Ilyen hervadt tavaszvirágot Nem vihetek hozzád soha! így eléd állnom nem szabad ! Ilyen gyűrött gondolatok Nem ölelelhetik alakod .. . Fáradt szavam reszketve hallgat. Siró, elfolyó mély sóhajnak Kinyitom kocsim ablakát. Kezemben a hervadt virág. Könny folyik rá, a vágypatak . . Hozzád soha, soha sem érek! Az utam mindég megakad. Virágot szedve csak remélek, De a kocsim futva szalad ... Ablakodon, ha betekintek Már úgy látom : szemed intett . . De hervadnak az orgonák S én csak futok, futok tovább .. Kossuth Lajos azt izén te ... Közli; Xander. A szabadságharc után beállott szomorú korszak valóságos ostromállapot volt. A hadfiak bujdostak, vagy kivándoroltak, börtönre, halálra keresték őket, a ki lengyelt rejtegetett, azt is becsukták. Nem volt szabad politizálni, hazafias kérdéseket tárgyalni, bottal járni, fegyvert tartani a háznál, sőt, a ki Kossuth Lajos nevét ki merte ejteni, arra is rá tették a kezüket a csendőrök. Ebben az időben sokféle furfangot kitaláltak a honfiak, hogy beleöntsék hazafias bánatukat { pl. versbe, nótába, sőt még klenóczi sajtba is (Ismeretes a »nur grüne weck« adoma). Nagyon népszerű volt akkoriban Müller Gyula nagy naptára már csak azért is, mert magyarul készült, sőt mellesleg azt is el kell ismernünk, hogy ügyesen szerkesztették. Barátságos összejövetelen, mivel hogy a iKossuth-nótá«-t nem volt szabad énekelni, ad nótám »Kossuth Lajos azt izente« rendesen ezt énekelték a busuló magyarok: »Müller Gyula nagy naptára. Szerkesztette Friebeisz István.« (Friebeisz Istvánról pedig ne tessék azt gondolni, hogy olyan Tatár Péter-féle ember volt. Klapkánál szolgált ő 48 bán s Komáromban kapitulált őrnagyi ranggal, azért járhatott szabadon. Aztán jogot, bölcsészetet is tanult, meg pestmegyei esküdt is volt, hát ismerte a naptárszerkesztést.) Ebben két jó német név is lévén, nem bántották a Kossuth hundokat a zsandárok, ahoz meg botfülök volt, hogy a dallamra ráismerjenek. A jó öreg Müller Gyula naptárából hozok itt egy részletet ismertetésül, hisz az utókor már alig ismeri. Híres fürdőnket Tátrafüredet Írja le becsületesen, ez a kis ismertetés, mely egyszersmind kortörténelmi adalék arra nézve, milyen olcsó élet volt akkor a Tátrában. Bezzeg ma, tízszeres, sót százszoros árakkal kezelik az üdülő testvéreket. Bikszád gyógyfürdő (Szatmármegye) Megnyílik május hé 15-ődikén. Meleg ásványviz-fürdők, szénsavas fürdők, hidegviz- gyógyintézet, inhalatio, 160 kényelmesen berendezett szoba, vízvezeték, aczetelin-világitás. Vasúti állomás, posta, távirda, telefon interurban helyben. Elő- és utóévadban állandó tartózkodásnál a szobaárakból 30°/0 engedmény. — Fürdőorvos dr. Hoff- mann Oszkár. — Prospektust ásványvízről, árjegyzéket és mindennemű felvilágosítást kívánatra készséggel küld a fürdőigazgatóság.
