Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1912-04-28 / 17. szám

(2) 17. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1912. Április 28. A levél színén támadt foltok később aztán megszáradnak s a levél lyukas, rostás lesz, el­szárad s korán lehull. A levelek pusztulása következtében a für­tök meg a vesszők rosszul érnek, könnyen el­fagynak, a gyökérzet nehezen fejlődik s a tőke elgyengül; a bor silány lesz, könnyen megtörik, zamatját veszti. Ezért a peronospotától megláto­gatott szőlőt jól kell trágyázni, hogy újból erőre kapjon. Felelte fontos tudnunk azt, hogy a pero­nospora a szőlőt virágjában is pusztítja. Ezt a romlást sokáig elrugásnak vélték. A peronospo­rától meglepett virágfürtök olyanok, mintha liszt­ben megforgatták volna Őket, később aztán meg­bámulnák, elszáradnak, vagy elrothadnak. Nedves esztendőkben, főleg jégverés meg köd után, a virágzó fürtökben óriási kárt tesz a peronospora. S ezért nagyon ügyelni kell a ködre meg a jégre, mert itt a termés forog kockán. A kötött fürtöket szintén megrontja a pe­ronospora, az apró bogyók lisztesek, fehérek: de zsebbeli nagyitóval jól látni rajtuk a pero­nospora ágbogas szálait. A fürt madárkás lesz, a kis bogyőcskák elszáradnak, vagy leperegnek. Ezt a bántalmat összetévesztik a lisztharmatíal s aztán képporral védekeznek, ami pedig nem használ. A peronosporának van még egy kártétele, mely szintén nem eléggé ismeretes. Ez a bogyó­hullás A kifejlett zöld bogyók egyszerre elbar- nulnak vagy hamuszinüekké válnak, megránco­sodnak, mint egy zacskó összelapulnak s lepe­regnek. A lehullott bogyók olyanok, mintha cser­zett bőrből volnának. Nedves időben a megrom­lott bogyók a fürtön elrothadnak. A peronospora még a zöld hajtásokat Í3 megtámadja, különösen nedves mély fekvésű szőlőkben. A hajtások héjján sötét foltok árul­ják el nyomát Az ilyen hajtások rosszul érnek, sőt el is száradhatnak, a tél folyamán pedig el­fagynak. A peronosporafoltos vesszőket nem szabad ültetésre, vagy oltásra használni. A peronospora akkor válik igazán vesze­delmessé, ha idejekorán megelőzően nem védeke­zünk ellene. A nagyon nedves és ködös zivata­ros időjárás leginkább kedvez a bajnak. A védekezés foglalatja az, hogy a lomboza­tot bőséges permetezés révén (bordói lével), a virágokat, fürtöket porozás révén (rézkénporral) óvjuk a peronosporától. A védekezést nagyon korán kell kezdeni, mielőtt még a peronospora kitört volna s aztán többször ismételni kell a szükséghez képest, hogy lehetőleg az uj hajtásokra, uj levelekre mindig jusson védekező szer. A védekezés időpontját a szőlő fejlődése szabja meg, nem a naptár, tehát mindig a szőlő­höz kell alkalmazkodni. Legfontosabb a legelső permetezés, fél per- centes bordói lével; ez nagyon korán végzendő, mikor a hajtások körülbelül arasznyi hosszúak. Mikor a hajtások egy pár arasznyira meg­nőttek s az orsóaiaku, tömött fiatal virágfürtök még csukottak: újból permetezünk 1 percentes bordói lével. Mikor a fürtök ágbogasan szétbomlottak s virágzásra készülnek, mindenesetre beporozan- dók rézkénporral. (A kéDpor egymagában nem véd a peronospora ellen.) Okvetlenül permetezzük meg 1 percentes bordói lével a kötött fürtöket viselő szőlőt. S aztán porozzuk meg a fürtöket rézkénporral, tehát átaljában junius végén. A bogyók zsendülése idején, vagyis mikor a bogyók nem nőnek már tovább, de még zöl­dek s kemények, szintén permetezni kell 1 per­centes bordói lével. Tehát átaljában juiius derekán. A bogyók éredésekor, azaz mikor a bogyók színüket változtatják, permetezni kell, átaljában tehát augusztus elején, vagy derekán. * Megszívlelendők még a kővetkezők is: 1. Mindig számot kell vetni az időjárással. Hűvös időben a szőlő rendkívül érzékeny s igen könnyen rákap a peronospora, azért ha a meleg napok után hűvös idő áll be, meg kell ismételni a védekezést. 2 Nedves meleg, párázatos időben, meg ködjáráskor roppant gyorsan terjed a baj, főkép a virágfürtökön, tehát ilyenkor a védekezés meg- ismétlendő, vagy ha megkéstünk, még ködben is védekezni keli. 3 Az esők könnyen lemossák a védekező­szereket, gondoskodjunk tehát a pótlásukról. Na­gyon esős időjárás adtán IV2—2 percentes bor­dói levet is lehet használni. 4. Jégverés után azonnal alaposan porozni kell rézkénporral, mert a peronospora ajégverte virágzatokat s fiatal bogyókat rontja meg leg­könnyebben. 5. Az első kötözéssel (aggatással) nem sza­bad megkésni, a földön heverő hajtások levelei kapják meg leghamarább a bajt. 6. A nedves mély fekvésű szőlőknek na­gyon gondjukat keli viselni s ügyelni kell a ködre (lásd a 2. pontos) 7. A szőlőiskolák augusztus végéig két he­tenként permetezendők, eleinte fél percentes, később 1 percentes bordói lével. 8. Virágzás táján is lehet permetezni, vagy porozni. 9. A permeteg kiszórása legyen minél fi­nomabb és bőséges, de a cseppeknek nem sza­bad összefutniok. A levelek alul-felül beperme- tezendők (főleg a legalsó tőlevelekre kell ügyelni). 10. Porozni reggel kell, lehetőleg a harmatos szőlőt, permetezni mikor már fölszikkadt a harmat: hogy a permeteg minél jobban rászáradjon a levelekre. Ha erősen pusztít a peronospora: a még nedves permetegre porozni is szoktak, úgy hogy a permetező munkásokat sarkon követik a porozást végzők. 11. Neveljük a szőlő lombját szellősen, lazán. A sürü lombozat nyirkosabb s könnyebben rákap a peronospora. 12. A vakon, azaz rügyfakadás előtt 4 héttel végzett permetezés csak akkor gyériti igazán a betegséget, ha általánosan mindenfelé végeztetik, erre 3 percentes rézgálicoldatot (mész nélkül) vehetünk, ősszel szüret után kiujul gyakran a baj a friss hajtásokon, jól teszi a gazda, ha ezeket a hajtásokat levágja s a peronosporától elszáradt levelekkal együtt elégeti. Áltáljában pedig kivételesen változékony és nagyon esős időjárás adtán, időközökben (s leg­főbbképen a hűvös napokon) felváltva perme­tezni és a még nedves permetegre porozni kell szaporán, mert ilyenkor csak igy védhető meg a szőlő. Közli a Gazd. Egyesület. A nagybányai ref. egyházmegye közgyűlése. A nagybányai ref. egyházmegye, mint min­den évben, úgy az idén is itt tartotta szokásos tavaszi közgyűlését, április 26-án. A gyűlésen 35 lelkész, 38 világi képviselő és 8 egyházmegyei tisztviselő vett részt, vagyis az alkotó tagok száma 81 volt. Pénteken délelőtt 10 órakor kezdődött, a városházán a közgyűlés. A 42 lelkész közül elhalt Pap József adorjáni és Kálmán Sándor hiripi. Távol voltak 6-en. Helmeczy József gondnok, Csaba Adorján, Dezső Kálmán, Szilágyi Tihamér tanácsbirák kimentették távol maradásukat. Egyházi elnök Széli György esperes, világi elnök Tóth Móric legidősebb tanácsbiró volt. A gyűlést az esperes imával nyitotta meg, majd számba vették a jelenvoltakat. Az esperesi jelentés megemlékezett az el­hunytakról, a személy változásokról, (uj lelkészek Kovács Jóssef onbodi, Baranyi Lajos kakszent- mártoni). Ismertette az építkezéseket, iskolaügye­ket, engedélyeket stb. A kecskeméti földrengés Ilyen hervadt tavaszvirágot Nem vihetek hozzád soha! így eléd állnom nem szabad ! Ilyen gyűrött gondolatok Nem ölelelhetik alakod .. . Fáradt szavam reszketve hallgat. Siró, elfolyó mély sóhajnak Kinyitom kocsim ablakát. Kezemben a hervadt virág. Könny folyik rá, a vágypatak . . Hozzád soha, soha sem érek! Az utam mindég megakad. Virágot szedve csak remélek, De a kocsim futva szalad ... Ablakodon, ha betekintek Már úgy látom : szemed intett . . De hervadnak az orgonák S én csak futok, futok tovább .. Kossuth Lajos azt izén te ... Közli; Xander. A szabadságharc után beállott szomorú kor­szak valóságos ostromállapot volt. A hadfiak bujdostak, vagy kivándoroltak, börtönre, halálra keresték őket, a ki lengyelt rejtegetett, azt is becsukták. Nem volt szabad politizálni, hazafias kérdéseket tárgyalni, bottal járni, fegyvert tar­tani a háznál, sőt, a ki Kossuth Lajos nevét ki merte ejteni, arra is rá tették a kezüket a csend­őrök. Ebben az időben sokféle furfangot kitaláltak a honfiak, hogy beleöntsék hazafias bánatukat { pl. versbe, nótába, sőt még klenóczi sajtba is (Ismeretes a »nur grüne weck« adoma). Nagyon népszerű volt akkoriban Müller Gyula nagy nap­tára már csak azért is, mert magyarul készült, sőt mellesleg azt is el kell ismernünk, hogy ügyesen szerkesztették. Barátságos összejövetelen, mivel hogy a iKossuth-nótá«-t nem volt szabad énekelni, ad nótám »Kossuth Lajos azt izente« rendesen ezt énekelték a busuló magyarok: »Müller Gyula nagy naptára. Szerkesztette Friebeisz István.« (Friebeisz Istvánról pedig ne tessék azt gondolni, hogy olyan Tatár Péter-féle ember volt. Klapkánál szolgált ő 48 bán s Komárom­ban kapitulált őrnagyi ranggal, azért járhatott szabadon. Aztán jogot, bölcsészetet is tanult, meg pestmegyei esküdt is volt, hát ismerte a naptárszerkesztést.) Ebben két jó német név is lévén, nem bán­tották a Kossuth hundokat a zsandárok, ahoz meg botfülök volt, hogy a dallamra ráismerjenek. A jó öreg Müller Gyula naptárából hozok itt egy részletet ismertetésül, hisz az utókor már alig ismeri. Híres fürdőnket Tátrafüredet Írja le becsületesen, ez a kis ismertetés, mely egyszer­smind kortörténelmi adalék arra nézve, milyen olcsó élet volt akkor a Tátrában. Bezzeg ma, tízszeres, sót százszoros árakkal kezelik az üdülő testvéreket. Bikszád gyógyfürdő (Szatmármegye) Megnyílik május hé 15-ődikén. Meleg ásványviz-fürdők, szénsavas fürdők, hidegviz- gyógyintézet, inhalatio, 160 kényelmesen berende­zett szoba, vízvezeték, aczetelin-világitás. Vasúti állomás, posta, távirda, telefon interurban helyben. Elő- és utóévadban állandó tartózkodásnál a szoba­árakból 30°/0 engedmény. — Fürdőorvos dr. Hoff- mann Oszkár. — Prospektust ásványvízről, árjegy­zéket és mindennemű felvilágosítást kívánatra készséggel küld a fürdőigazgatóság.

Next

/
Thumbnails
Contents