Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-21 / 16. szám
4 Nagybányai Hírlap 1912. április 21. Pintér Imre egyetlen estélye. Mindnyájunk élénk emlékezetében él az az igazán meleg, hangulatos este, melyet Parlagi Kornélia Soubrette primadonna és több művésztársa kíséretében rendezett Pintér Imre, a budapesti v. népszínház elsőrangú tagja. Az elsőrangú íehér családi műsor mindvégig a leglelkesebb tapsok között folyt le és a zsúfolt nézőtér azzal az általános óhajjal búcsúzott a kis művészgárdától, hogy a mindenképen sikerült előadást mielőbb megismételje. Az emlékezetes est óta lassan egy év telt el, azóta Pintér és társai az ország első sziházaiban és fürdőhelyein vendégszerepeitek fényes anyagi és erkölcsi sikerek mellett s csak most jutott rá alkalom, hogy a bucsuzás pillanatában tett Ígéretüket beváltsák. Az egyetlen est május hó 7-én, azaz kedd napján lesz a Lendvay színházban teljesen uj programmal. A református egyháztanács értesíti az egyháztagokat, hogy a folyó _évi egyházi adókivetés jegyzéke ápr. 21 -tol május 5-ig megtekinthető a lelkészi, valamint a gondnoki hivatalban (Rák-u. 32). Esetleges felebbezés nyolc nap alatt az egyháztanácshoz adandó bé (III. t.-c. 19. §.). A „Vasárnapi Újság“ április 21-iki számának szenzációja az a kiválóan érdekes kép-csoport, mely az elsülyedt Titanic hajót mutatja be, fogalmat nyújtva roppant arányairól és berendezésének kényelmességéről. A többi képek a bécsi magyar épületeket, a Szép- művészeti Múzeum metszetkiállitását, stb. mutatják be. Szépirodalmi olvasmányok : Szemere .György regénye, Szöllősi Zsigmond novellája, Jakab Ödön, Farkas Imre és Baáry Elemér versei, Pékár Gyula cikksorozata a provencei troubadourokról stb. Egyéb közlemények: akktuális arcképek, Tábori Kornél cikke a bécsi magyar házakról, Gineverné Győry Ilona londoni cikke s a rendes heti rovatok: Irodalom és művészet, sakkjáték stb. — „A Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre öt kor., a „Világkróniká“-val együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Buda pest, IV. kerület, Egyetem-utca 4. szám.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. Időjóslás. „Sirius“ szerint az idő a közelebbi napokban következőleg fog alakulni: Jó idő lesz május 5-ig. Május 9. és 15-ike közt havazások és éjjeli fagyok várhatók. Azért jól teszik a földmivelők, ha az olyan veteményeket, a melyeknek az éjjeli fagy árt, - oly időben vetik el, hogy május 20-ika előtt ki ne keljenek. Budapesten állítólag 6 — 8 centiméteres hó lesz május 10-ike táján.-Ehhez az időjáráshoz mi a magunk részéről még azt jósoljuk hozzá, hogy nem lesz máktermés. A kövérség modern gyógykezelése most már nem a múltban alkalmazott, sokszor kegyetlen koplaló kúrákból áll, hanem inkább arra helyezik a súlyt, hogy az anyagcsere gyorsítása által a felesleges zsirtömegek eltűnjenek. Ezt elsősorban a világhírű Ferencz József-keserüviz használata által lehet elérni, melynek hatása nagy kövérség esetén felülmúlhatatlan. E célból évenkint 2 — 3-szor egy-egy 4 hétig tartó ivókúrát kell tartani, mely abból áll, hogy naponkint a reggeli előtt, éhgymorra 1 borospohárnyi valódi Ferencz József- keserüvizet kell meginni, a hatás bámulatos és sokszor már az első hét után észrevehető. Kapható füszerkereskedé- sekben és gyógytárakban. Anyakönyvi közlemények. A helybeli anyakönyvi hivatalnál e. hó 14-től a következő bejegyzések tétettek: Születtek: ápr. 11. Buchmann József fodrász borbélynak „József György“; ápr. 8. Biró Gábor kereskedőnek „Zoltán“; ápr. 10. Zetye János boltiszolgának „János“; ápr. 10. Minik Márton zúzdamunkásnak „Ilona“; ápr. 13. Lázár Márton bányamunkásnak „Béla“; ápr. 13. Kató Béla pályaőrnek „Gyula“; ápr. 15. Rüchler Ferenc bányamunkásnak „Ferenc“; ápr. 11. Miklós György fuvarosnak „Rozália“ nevű gyermeke. Meghallak: ápr. 12. Fuchs Mártonná Sámuel Sára, izr., 73 éves, végelgyengülésben; ápr. 13. Sándor Maria, gkath., 36 éves, napszámos, tüdővészben; ápr. 13. Szántó Blanka, rkath., 20 éves, apácanövendék, tüdővészben; ápr. 16. Klemenszky Káröly, rkath., 56 éves, csizmadiamester, szivszélhűdésben; ápr. 16. Lapsánszky Lajos, rkatk., 2 éves, kapszulagyári munkavezető gyermeke, tüdővészben; ápr. 16. Botos György, gkath., 47 éves, bányafelvigyázó, tüdővészben; ápr. 18. Marosán Ilona, gkath., 21 éves, napszámos, tüdővészben; ápr. 18. Orosz Gyula János, rkath., 7 éves, cipész segéd gyermeke, rángógörcsökben. Házasságot kötöttek: Schmidtkó József bányamunkás és Weiszer Ilona özv. Takács Ferencné házbirtokos, nagybányai,; Szécsényi ■ István kőműves segéd és Márkus Éva nagybányai lakosok. Kihirdetés alatt állanak: Fazekas Lajos napszámos és Tamás Mária nagybozintai; Rusz Miklós napszámos nagybányai és Kiss Flóra napszámos nagysikárlói; Weisz Miklós bányamunkás és Welker Mária szolgáló nagybányai; Grünfeld Benczor kereskedő nagybányai és Klein Ella szakállasdombói; Popovics Pál kincstári utkaparó és Cuszfe Verona, nagybánya- szilastelepi lakosok. * & Caiox oxygen fogport állandóan rendeljük és használjuk: Dr. íráagy Emil fogorvos 3.-pest. Or. Gondos Or. Kádár Dr. Lakatos Dr. SeBegián Dr. Wagner Dr. Winkler A Caiox fogpor hatalmas bacteroid, mely olyan összetételű, hogy a fogak ártalmatlan fehérítése mellett a kifejlődő oxygen a fogak között lerakodott egyéb betegségeket is előidéző mikrobákat megöli s igy a fog romlását meggátolja és a szájüreget állandóan fertőtleníti, tehát: fertőző betegségektől is megóv! — Egy szab. acél doboz (3 hónapra elegendő) 1 K 50 fill. Kapható: Nagybányán: Bajnóczy S. gyógytárában. Budapesten: Dr. Jármay Gy. ,, Zöldfa-utca. Budapesten: Lányi P. drog. Koronaherceg-utca. Budapesten: Müller J. L. illatszerésznél Koronaherceg-utca. Debrecenben: Központi drog. RexésTsa. Szinérváralján: Gerber gyógyszerésznél. A hétről. Különös befolyása van a fakadó tavasznak az emberi érzésekre. Amint a rügyek kezdenek kipattanni s az első bársonyos leveleket megsimogatja a tavaszi szellő, - amint az első almavirág rózsaszínű bimbója lekacsint a fáról: minden emberi és állati lény vérében zsibongni kezd valami bacilus, mely végre is odáig ragadja az élő testet, hogy valami abnormis dolgot kövessen el. Az érzékek úrrá lesznek az elmék fölött. Statisztika mutatja ki, hogy a legtöbb gyilkosság, öngyilkosság, szerelmi brutáli- tás, erotikus merénylet a zsendülő tavaszszal jár karöltve. Még a gyermekek vérét is felkorbácsolja az illatos kikelet s akárhányat rossz útra vezet a szülők mérhetetlen fájdalmára, kétségbeesésére. Elemi- iskolás kis leányok játszottak egy faluban a húsvéti ünnepek alatt a patak partján; 8-9 éves kisleányok, kiknek az életről-halálról, a sanyaruságról, a küzdelemről még fogalmuk sincs. Egész lelki világuk az iskola és a baba. Az egyik — a kis 9 éves Teréz, - ajkán pajzán mosolylyal oda kiált cicázó társainak: „Most megölöm magamat!“ Egy zuhanás hallszik, a hullámok összecsapnak a kis ártatlan fölött, - s ezzel vége egy életnek! Mit szólnak ehhez a lélekbúvárok ? A tavaszi lég, a sejtelmes virágillat gyilkol! . . . * * V * Evről-évre óriási haladást mutat az orvosi tudomány. Igaz, hogy újabb- meg újabb betegségeket fedeznek fel az orvosok, hogy aztán lehessen újabb gyógymódszereket is kitalálni. Napjainkban egy olvan rendkívüli betegséget fedezett föl egy göttingai orvos-tanár, mely csak a férfiakat támadja meg s egyelőre még gyógyíthatatlan. Reménye van azonban a híres professzornak, hogy a szérumát ez uj betegségnek mielőbb bemutathatja. A betegség neve: j „Nőiszony.“ Az ezen szörnyű betegségben szen- j védő férfi nemcsak hogy nem nézheti a nőket, 1 de a legnagyobb ingerültség fogja el, ha szoknyát lát. Idegessége annyira megy, hogy ha 2-3 szoba távolságra egy nő közeledik vagy j abban tartózkodik, — azt megérzi, — amint mondja: szagláló érzéke észrevéteti vele s ilyenkor görcsös rángatózások lepik meg minden tagját s halálos rossz,ullét fogja el. Szerencsétlen flótás! Hát nincs egyéb baia? 0 nőiszonyba szenved, mi pedig női szomjhal A kettő között kimondva igazán nem nagy külömbség van. Mi is görcsös rángatózásban és merevségben szenvedünk, ha meglátunk egy kedvünkre való nőt, csak épen halálos rosszullét nem fog el. Sőt inkább élni akarunk; boldogulni és boldogítani! A göttingai professzor külömben sub j róza megjegyzi, hogy betegjének elsőrangú há- zsártos felesége van. S ezzel aztán megcáfolta azt a nagyhangú híradást is, hogy a nőiszony uj betegség volna! Olyan régi az, mint az eredendő bűn! * * * Hogy megint az orvosokról beszéljek, föl kell említenem azt is, hogy a leghíresebb francia J orvosok egyike a XIV. században Arnauld de Villa.nettre annak a véleményének adott annak idején kifejezést, hogy az emberek részegeskedése nem Ítélendő el, mert a részegségnek gyógyító következményei vannak. Ugyanis a részegség által előidézett váladékok a testet az ártalmas anyagoktól megtisztítják. Külömben azt 'is hozzá teszi a tudós orvos, hogy havonként csak egyszer szabad berúgni, de akkor aztán alaposan. Ezt a XIV. századbeli orvosi tudományt mi Nagybányán már évszázadok óta alkalmazzuk, valószínű, hogy a francia orvos utasítása folytán, csakhogy a tűnő századok alatt [ egy kis változtatáson ment keresztül: ugyanis nem havonként egyszer, hanem naponként egy- : szer áztatjuk el magunkat alaposan s tapasztaljuk j is, hogy habár a váladékok ugyan nem tisztítják meg testünket az ártalmas anyagoktól, hanem a zsebünket pompásan kitisztítják. Hát ez is valami a mai szomorú világban! Egyszer jártam a Tisza forrásánál s bámultam, hogy alig pár kilométernyi távolságra az eredettől, a Tisza már tutajokat hord a vállán. Azt is tapasztaltam, hogy ha egy kis szellő megindul a fernezelyi völgyből, mire a Felsőbá- nyai-utcáig ér, már képes kéményeket ledönteni s táviró és távbeszélő póznákat kicsavarni. Nem csodálkozom tehát azon sem, hogy a napokban Felsőbányán egy özvegy úrnő baromfi ketrecét jámbor falusi csirkefogók akarták megdézsmálni s mire a hir Nagybányára érkezett, kegyetlen és szörnyű gyilkosságnak volt minősítve. Szájról- szájra járt a hir, hogy az úrnőnek nyakát vágták el a gonoszok; egy másik csoportban már kegyetlenebb kínzásokról tudtak a vén asszonyok: hogy az illető áldozatnak előbb emlőit faragták le a gyilkosok, azután kivették szivét s nyársra húzták, stb. stb. Mindebből csak’azt a tényt - még pedig szomorú tényt, — akarom megállapítani,' hogy mai napság már sok a költő! Az az átkozott fantázia úgy működik a mai emberiség elméjében, — hogy minden második ember verset és regényt tudna írni, ha nem lenne analfabéta. Magam sem voltam annak idején jobb a deákné vásznánál. Emlékszem egyszer Zalatnán, a múlt század 70-es éveiben nagy vihar és forgószél dühöngött. Már akkor is újságíró voltam. Nosza, előrántottam a tollat s egy oly rémséges leírást közöltem a kolozsvári „Magyar Polgáribban, hogy Istenben boldogult szerkesztője K. Pap Miklós a hízelgő szavak egész özönével árasztott el. De lett annak a riportnak szomorúbb következménye is. A kolozsvári bányaigazgató, osztálytanácsos, — ki külömben nekem jóságos nagybácsim volt, — a hírlapi közlemény után másnap már Zalatnán termett miniszteri távirati utasításra, hogy meggyőződjék a rombolásról, mit én a hírlapban utolsó ítéletnek neveztem. A kiküldött meggyőződött róla, hogy a hírlapi cikk - szelíden szólva — nem fedi a valóságot. Hogy az én bácsim mit mondott nekem, mikor maga elé hivatott: azt engedjék meg, hogy eltitkoljam. Maradjon az hivatalos titok örökre. Annyit azonban bevallhatok, hogy ez a szó: „szamár“ benne volt a beszédjében. r
