Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-21 / 16. szám
2 KTagytoányal Hírlap 1912. április 21. vei fölrúgnak minden nemesebb érzést, minden ideált: hazát, vallást, családot! Rámutat arra, hogy ennek a kárhozatba döntő iránynak ma legfőbb segítő társai: az újságírók, költők, színházak, mozik. Mélyre ható fejtegetéseit Moldován dr. igy fejezi be: „Román ajkú magyar állampolgár vagyok, de lelkemből meg vagyok győződve, hogy ez az állam csak mint nemzeti magyar állam képes az emberiség javára szolgálni. Minden józan gondolkodású román igy gondolkozik!“ Mi, kik igazi áhítattal olvastuk a tudós tanár szózatát, megrendült lélekkel mutatunk reá s oda állítjuk példányképül a mai nemzedéknek, mondván: „At pul- chrum est digito monstrari et dicier: hic est!“ Közügyek. — A képviselőtestület közgyűlése. — Városunk képviselőtestülete szerdán tartott rendes havi közgyűlésében csekély érdeklődéssel döntött nagy jelentőségű kérdések felett. Napirend előtt dr. Vass Gyula terjesztett elő hosszú félórán át részletesen megindokolt inter- pellátiót a város közgazdasági életének és egyes üzemének kezelése, úgy az ezeknél tapasztalt rendellenességek és bajok orvoslása tárgyában. Azokat a kérdéseket, melyeket az interpelláló a tanácshoz intézett, lapunk esetenként, különösen az évi költségvetések tárgyalási anyagának ismertetése alkalmával, — állandóan napirenden tartotta s örvendünk rajta, hogy a közgyűlés utasítása folytán a tanácstól 30 napon belül nyerendő részletes felvilágosítás kapcsán a képviselőtestületnek végre módjában lesz ezeket a függő kérdéseket végleg rendezni s ezzel elcsendesiteni azt az unos-untalan jelentkező kritikát, mely a város régi, becsületes reputációját önkénytelenül is aláássa ! Dr. Vass Gyula azonban magára is vessen, a mikora rendezetlen dolgok igy felhalmozódtak, mert kétségbevonhatlanul jó szándékkal, de mindenkor a legelsők közt van, a mikor az uj intézmények létesítésének költségeit szavazzák, de már a közgyűlési határozatok végrehajtását — legalább ezideig — nem tartotta szükségesnek szigorúan ellenőrizni, holott figyelmét éppen nem teken legelésző barmokat különös izgatottság fogja el; kitágult orcimpáikat fölfelé tartják az égnek s nagy barna szemükkel belenéznek az ég vérvörös rózsájába. Mi történik .a vaddal, ha beáll a napfogyatkozás borzasztóan fölséges pillanata ? E fölött tépelődünk, mig lassan, nesztelenül elérkezünk az első állásba' s á kinyitott botszéken megpihenve, éles figyelemmel kisérjük a szál erdőt, hová mélyen be lehet még látni a fakó avarra. Egy csöpp kis plkonyodás mutatkozik. E pillanatban — mintha csak összebeszéltünk volna, — az égész állás-voíialon mindnyájan óránkat vesz- szük kezünkbe í 12 óra 36 perc. A napfogyatkozás kezdete. Borzalmas csönd támad. Egy szellő sem mozdul; a fák koronái egyetlen in- gást' sem végeznek. Az erdő hallgatódzik. Pár pillanatig tart ez a csönd, mig végre egy-két ütemes koppanás hallszik. A hajtok megindultak s pálcáikkal megkoppintották az első fákat. Egy-két rigó ijedten megrebben, egy elkésett erdei szalonka sivit el a fák fölött, aztán megint elcsendesül minden. Szempillánk meg se rezdül. Mereven nézünk az erdőre, melyre lassanként mindjobban ráíekszik a napfogyatkozás alkonyata. Mintha kissé meg is hült volna a levegő. Észrevétlen mozdulattal húzzuk összébb kabátunkat s begomboljuk. Egyszerre valami hali- szik; zörög a haraszt; az avaron, bent az erdő mélyén megvillan valami szürkés fehér alak. Jön is egyenesen felénk; néha meg-megáll, hallgatózik sAaz ütemes koppanásra megint elindul. Nem lehet kivenni tisztán miféle állat ?/,A napnak már több mint fele elbújt, elsötétüli?; egy kis felhő is úszott reája s igy még homályosabbá lett az erdő. Végre kibúvik a szál erdőből izgatottságunk tárgya: egy nyúl. Kopott az kerülhették el ezek a régi anomáliák, melyeket lapunk számtalanszor s annak idejében felemlített. Magatartásában pedig következetlen, mert a mikor igy a közgyűlés elején keserves jere- miádokra fakad s kétségbeesett helyzetek szanálását tartja elodázhatatlan feladatnak : ugyanakkor a tárgysorozat végén a festőkiállitás költségei utalványozhatására korlátlan felhatalmazás megadása mellett érvel! Komolyan hathat-e ily körülmények között ez a körültekintő és fáradtságos tanulmányozásra valló interpellátió, melynek kérdései szóról-szóra igy hangzanak : Mi az oka annak, hogy: 1. ) Szász József és társai által beadott s a közgyűlés által el is fogadott azon határozati javaslatnak, mely szerint a Tanács rövid határidőn belül részletes kimutatást köteles közölni arról, hogy a 2,450.000 koronás kölcsön összege , hová, mily részletekben és micsoda közgyűlési felhatalmazások alapján használtatott s menynyivel és miért lépték túl az egyes kiadási tételek a megszavazott előirányzati összegeket és fedezeti mértékeket? 2. ) Miért nem terjesztettek be mai napig sem a képviselőtestület közgyűléséhez azok az adásvételi szerződések, melyekkel a város az ! erdei iparvasut céljaira szükséges földterületeket a kisajátítási eljárás mellőzésével szabad kézből óhajtotta megszerezni s miféle egységárban és miféle tárgyalások alapján lettek azok a földek megszerezve ? 3. ) A legutoljára felvett 500.000 koronás folyószámla kölcsönt a belügyminister ur azon feltétellel engedte felvenni, hogy abból csakis j a város képviselőtestületi közgyűlése által törvényesen megszavazott u. n. beruházási kiadások folyósíthatok s mégis abból főszámvevő kimutatása és gazdasági tanácsos urak jelentése szerint mintegy 86.000 korona olyan kiadás folyósittatott, melyek ezen kellékeknek meg nem felelnek. Mi az oka ennek ? 3.) Nagybánya város részint és pedig legtöbbször alperesként egyre több és több pert kénytelen folytatni, melyek azonban a jogügyi bizottság elé, előleges véleményadás és utasításadás céljából nem kerülnek. Innen van az, hogy a város nemcsak a perelt tőkékben, hanem a perköltségekben is rendkívüli nagy összegeket volt kénytelen az utóbbi időkben hiába kifizetni, miért nem kerülnek ezek előzetesen a jogügyi bizottság elé ? 5.) Miként könyveltetek el a zárszámadásokban a Grundböck- Füvessy-féle helytelen csatornaépitkezések folytán előállott kár, mintárva nagyon. Kopott és sovány. Meglátszik az anyaság rajta. Amint a koppanások mind sűrűbben hallatszanak, egymás után jönnek ki itt-amott a nyulak. Néhol három is egy csapatban s keresz- tül bukdácsolnak egymás hátán. Nyomukban igyekszik egy márciusi kis süldő, - akkora, mint egy macskafiók; - de nem győzi lábbal, se’ szuszszal. Fegyverünk még mindig mozdulatlanul feszül kezünkben. Nem ezekre várunk! Csak szem- pillantásunkkal intünk nekik egy búcsút az őszi viszontlátásig. De ezalatt mintha az alkony kissé derülne. Egy vékony fénysugár tűz bele a szál erdő egyik nyilaméba s e pillanatban megvillan három gömbölyű magas alak: három suta. Lassan jönnek, tévetegen meg-megállanak, majd libasorban kilépnek a tisztásra, 40 lépésnyi távolságra. Az édes anyaság ártatlan bájával közelednek; semmi félsz nem látszik meg rajtuk. Rózsás orrocskájukat összeütik egymással, pillant- gatnak jobbra-balra, majd csöndes ügetéssel vonalunkon keresztül vágnak a hátunk mögött elterülő cserjésbe. Viszontlátásra! Az alatt közelednek a hajtok csöndesen; a nap is mindjobban derül s már egész sugárkévét szór az avarra. Táncoló szúnyogok nagy rajban röpködnek a fénysugárban s egy mély hangú dongó búg körülöttünk. Eegyverdurranás! Utána a második lövés. Valaki duplázott. Kíváncsian tekintünk az állás vonalán végig. Egy hatalmas bak nyargal az utón keresztül, fittyet sem hányva a duplának. A nap lerázta magáról a tolakodó holdat, teljes fényben ragyog orcája s elpirultan, kacagva nézi a duplázó vadászt s a vigan nyargaló bakot. ■ ■ ÍV egy 88.000 korona s ha még le nem Íratott volna, hogyan szándékozik a tanács ezen kár fedezetéről gondoskodni? 6. ) Nagymennyiségű olyan számfejtett nyugta forog a városban közkézen, melyeknek értékével a város, mint adós tartozik egyeseknek, mint hitelezőknek, amely nyugták azonban egyáltalán nem fizettetnek ki. Mi az oka, hogy ennek az áldatlan állapotnak ma sincs vége s miként lesz biztosítható a város azok ellen a károk ellen, amelyek e miatt a várost úgy erkölcsileg, mint anyagilag érik? 7. ) Mi az oka annak, hogy évi költség- vetéseink mindig pontos fedezetet mutatnak fel várható és előirányzott kiadásainkra, de azért fedezetünk állandóan hiányos és folyton újabb és újabb kölcsönök felvételével tudjuk csak pénzügyi helyzetünket takargatni? igy pl. miért van, hogy a 2,450.000 korona kölcsöntörlesztési részletei nem a rendes időben, hanem csak 4-5 hónapi késedelemmel szolgáltatnak be? 8. ) Tényleg befolynak-e a város pénztárába azok a rendes és rendkívüli bevételek, melyek költségvetéseinkben előirányozva vannak, igy pl. a villanyvilágításnál, vasúti részvényeknél, vízvezetéknél, de különösen az erdőgazdaságnál tényleg megvannak-e az előirányzott bevételek s ha nem, mi az oka ennek s miként szándékozik a tanács ennek orvoslatáról gondoskodni?“ Napirend előtt Virágh Lajos képviselő interpellált még a tejhamisitások tárgyában hozott ítéletek szigorú végrehajtása érdekében, melynek során dr. Kádár Antal felszólalására a közegészségügyi bizottságnak erélyes eljárása is kilátásba helyeztetett a közegészségügy egyes miseriái megszüntetése végett. A közgyűlés az államsegély felosztása tárgyában meghozta az előirt formai határozatot; elhatározta, hogy a városi takarékpénztártól 6°/0-kamat mellett másfél millió ideiglenes kölcsönt vesz fel s megengedi, hogy nevezett pénz- | intézet a kölcsönkötvényt a költségek és kamat — differenciák viselése mellett cedálhassa; meghosszabbitotta a közgyűlés a regale kötvények elzálogosítása utján szerzett félmilliós kölcsön lejáratát újabb 3 hónapra. Ezek a tartozások a lebonyolitatlan 2.300 ezer koronás nagy kölcsönből fognak kifizettetni. A róm. kath. kántor fizetéséhez a város évi 500 koronával járul hozzá; a porondos-ut- cai lakosoknak ivlámpát állít; a hirdetési táblákon és felállítandó oszlopokon való hirdetési jog bérbeadására vonatkozólag az árverési feltételeket megállapította; az uj főgimnázium építése előkészületeinek és illetve az állammal kötendő szerződés előfeltételeinek sürgős folya- natositását elrendelte; szabályrendeletet deciaráit a városban elfogyasztott szik-, szörpös pezsgőviz, ásványvíz s minden, szénsavval mesterségesen telitett víz után szedendő fogyasztási illeték tárgyában; több átmeneti és végrehajtási rendelkezést tett; Steinberger S. és társa cégnek a városi nagymalmot a, már engedélyezett 12 év helyett 18 évre adta bérbe; a festőiskola kiállításának költségei tekintetében feljogosította a városi takarékpénztárt 5000 kor. erejéig az utalványozásra s anyagi és erkölcsi felelősséget vállal a kiállításra érkező müvekért. Viszont napirendre tért a festőiskola és kolóniának adott subvencio s általán a kedvezmények miként leendő kezelésének meghatározása tárgyában Dr. Nagy Gábor által beadott indítvány fölött. - A közgyűlés szokatlanul hosszú ideig, 3 órán át tartott. Értesítés. Az István király szálló bérlő részvénytársaság igazgatósága az általános közóhajnak engedve elhatározta, hogy minden kedden és szombaton délután 2 — 5-óráig az István király szálló pincéjébe készpénz fizetés ellenében a következő borokat fogja kimérni: Nagy Ignác-féle hegyaljai bor literenként .................................. 1 K 60 f. Dr . Miskolczy Sándor-féle bor 1910. évi literenkint........................ 1 „ — „ Na gybányai virághegyi fehér bor 1911. évi literenként......................... „ 80 „ Na gybányai virághegyi kitűnő Schiller 1911. évi literenként ... „ 80 „ (Pincebejárat a Varga-szin felől'.)
