Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1912-04-07 / 14. szám

8 KT agy toányal Xllrlap 1912. április 7. ártatlan ajkán az apa neve soha sem fog meg­csendülni ! — Jól van ! — szólt Rápolthy keserűen, — tudni fogom kötelességemet! A gép éleset sivitott. A gyors-vonat köze­ledett az állomáshoz, hol Katona Bálint gyönyör­rel várakozott reá. Még egy-két perc s a vonat megállóit. A kocsiszakasz előtt föltűnt Katona Bálint mosolygó arca. A szép asszony fejedelmi maga­tartással lépett ki az ajtón, rá se nézett a holt halványan ott álló férfiúra, mintha soha sem ismerte volna s a lépcső felé indult. — Isten önnel Irma! — kiáltott utána Rápolthy reszkető hangon, — mondja meg gyermekünknek, hogy apja becsületes ember volt ! E pillanatban egy hatalmas durranás resz- kedtette meg a levegőt, a kocsi ablakai csöröm­pölve hullottak le a peronra; egy kis füst szállott ki a kitört ablak nyílásán. Abban a füstben szállt Rápolthy Gábor lelke is fel a nagy mindenségbe, az örök bíró elé. BRNYRSZRT ^ Modern alchymisták. — Irta: Kápolnai Hauer Victor. — Almokat szőtt a kapzsi emberiség mérhe­tetlen kincseket rejtő országokról és kábító érzés fogta el a pénzsóvár lelkeket, ha képzele­tükben kincsek garmadái között dúskálhattak. S a mesés álomképek, kelet bűbájos regéi kez­dettek testet ölteni. Pálma erdők közepette, idegen, eddig nem ismert tájain földünknek, soha fehér ember által idáig nem látott csörgedező patakok bársonypuha fövényében, hihetetlen mennyiségű aranyport talált Columbus és még többet harácsolt össze az utána tóduló spanyol kalandor had. Mexico és Peru e két csodaország osztotta a kincseket s igy túlszárnyalta az előbbi korok legbujább lázálmait is. Sokkal később a világ legnagyobb telére a Comstocklod Kaliforniában, majd a belátha­tatlan ausztráliai aranymezők s ismét ezután a transvaali bányák Délafrikában vonzották azokat, kik bár életük kockáztatásával, de mégis arány­lag kevés munkával s a mi fő: gyorsan szeret­tek volna óriás vagyonhoz jutni. S most e korban, melyben minekünk jutott a szerencse, hogy élhessünk, úgy látjuk, előbb- utóbb beteljesül az emberiség másik álma is, mely ragyogó fantomként lebegett egy egész korszak vágytól égő szeme előtt. Szálljunk le a középkor boszorkány kony- | hájába, mert csak igy tudjuk megérteni, mit szeretett volna az ember akkor már művelni. Nem volt neki elég a bányászat által nyújtott arany, — 5 maga akart mesterséges utón, más anyagokból aranyat csinálni. Ott főzött, kotyvasztott a füstös, boltozott vegykonyhában s görbe nyakú retortái, karcsú fioláiban összekevert, olvasztott és oldott, szubli­mált és desztillált mindenféle képtelen anyagot, hogy a vágyai netovábbját: az aranyat, a bölcsek kövének segélyével élőállithassa. Fémeket arany- [ nyá változtatni: transmutálni. A sápadt holdfény kíváncsian nézett be Albertus Magnus konyhájába s a kékesviola lángocskák, a táncoló lidércek, melyek ki szök­kentek az izzó tégelyekből, elvették a szegény kapzsi ember eszét. Arany! Ezzel e földön minden megvásárolható, a férfikar ereje, a női szív érzelme, minden, minden. Arannyal fizetjük a zsoldos sereget, arannyal vásárolt ékszer, ruha és kalap, az a tüzelő anyag, melylyel az asszonysziv parázsát lángra lobbanthatjuk s égését folyton — kevés kivétellel — táplálnunk j kell. Transmutálni: átváltoztatni rezet, ónt vagy egyéb nem nemes fémet, a nemes fémek kirá­lyává, a világ sóvárgásának tárgyává arannyá... ! Aranyláz gyötörte, kínozta, tépte azt az agyat, mely ezt az álmot először végig álmodta. A sátán karmaival kapaszkodott beléje s vitte szédületes repüléssel képzeletét évszáza­dokkal előre, — megmutatta neki azt az eljö­vendő s elérhető kort, mikor ez az álom már nem lesz álom többé. Mikor lesz az ? Ott tartunk, hogy a híres William Ramsay, Anglia tudós társaságának disze, ki most vonul vissza a londoni egyetem katedrájáról, hogy életét kizárólag a tudomá­nyos kutatásnak szentelhesse, - már évekkel előbb ezt a leghihetetlenebb alchymista ábrándot valóra váltotta. A 80 változatlannak, egymássá át nem alakíthatónak gondolt chémiai elem közül az egyiknél megfigyelte, hogy a másikból keletke­zik. A Rádium Héliummá alakul át. S ezután jött a többi észlelés s ma már sok ilyen trans- mutálás ismeretes, uj tudomány születik szeme­ink előtt az ősanyag legkisebb részecskéinek az atomoknak borulási elmélete: a desagregatió tana. S ha olvassuk a napi lapok hírrovatában, hogy valakinek sikerült vasból aranyat készíte­nie — bár kétséggel fogadjuk, mégis már nem tartjuk oly kizárt dolognak, mint tartottuk volna azt pár évvel ezelőtt. Nem hisszük el még most, de már nem sokára köznapinak fogjuk tartani. Almok sejtelmeit szárnyalja túl a tudomány s a fantázia fáklyája nem oly messze veti bűvös sugarát, mint a kutató, mérő és számitó tudo­mány varázslámpája. Nem is oly kápráztatóan fényesek sugarai, nem is oly áthatok mint a milyeneket a tudós vetít az ismeretlen s égségtájai felé. Bűbájos regék képeit túlszárnyalta a tudo­mány csoda műszereinek segélyével. Moeller dán iró regénye az „Aranycsináló“ tán miha­marább valóra válhatik. Az „értékek átértékelése“ az „Umwertung aller Werte,“ mint Nietzsche az erkölcsi érté­kekről mondotta, az anyagiak terén is be fog kö­vetkezni s nem is oly messze jövőben, mint mi gondoljuk. Uj kor jön s az aranyborjút ledönti’ a magas piedesztálról, melyre a kapzsi emberiség sok, sok évezer előtt helyezte. Más erkölcsök jönnek, uj társadalmi rend lesz e földön s az uj emberek uj istent fognak imádni, keresztre feszitik az igazit s leborulnak a csillogó, a vad szenvedélyüket felkorbácsoló hatalom előtt — amig az is hamis bálványképnek fog találtatni s összetöretni, mint az aranyborjú. BÁNYÁSZATI HÍREK. A bányászati államvizsgák eredmé- nye. A selmeci főiskolán március hó 18., 19. és 20-án megtartott államvizsgák eredménye a következő: Vizsgálatra jelentkezett 3 vaskohász és 6 bányász. A vaskohászok közül vizsgázott 1 kitünően, 1 jól és 1 elégséges eredménynyel. A bányászok közül: 1 kitünően, 4 jó és elégsé­ges eredménynyel, 1 pedig elbukott. Hány bányász van a világon? Egy statisztikus kiszámította, hogy az egész világon 7-8 millió bányász él. Első helyen természe­tesen a Britlviláguralom áll 2,100.000 bányász­szál, utána következik Angolország és Irland 1.120.000, Németország 1,000.000, Oroszország 430.000, Franciaország 350.000, Japán 325.000, Ausztria és Magyarország 253.000, Belgium 180.000, Olaszország 125.000, Spanyolország 129.000, Mexikó 83.000, Chile pedig 60.000 bá- nyászszal. Ezek a kiszámítások azonban nem pontosak, mert nincs benne a kínai birodalom sem felvéve, ahol pedig a bányászok száma jelentékeny. De hozzávetőleg mégis megmutatja, hogy a föld valamennyi lakosa közül hányán foglalkoznak a föld méhében és kőbányákban. Bányavásárlás. A dobsinai bánjmrész- vénytársaság Hunyadmegyében, Boicán egy gaz­dag aranybányát vásárolt meg, melyet már leg­közelebb a bányatechnika legújabb eszközeivel fog üzembe hozni. Gyilkosság a lupényi kőszénbányá­bán. Két bányász, kik együttesen dolgoztak a lupényi kőszénbányában, szóváltásba elegyedett. Az egyik — Martin László nevű - azt mondta társának, hogy ne „amerikázzon.“ Társát ez a szó annyira fölingerelte, hogy zsebkésével szivén szúrta Martint, mire az szörnyet halt. A csen­dőrség a gyilkost, Mazinek Ferencet letartóz­tatta. Szerencsétlenség a sztanizsai arany= bányában. Egy Popa Joun nevű bányász múlt hó 27-én Sztanizsán, egy 60 méteres aknába zuhant alá; innen összezúzott tagokkal holtan húzták ki társai. Felelős szerkesztő: dr. Ajtai Nagy Gábor. Lapkiadó: Morvay Gyula könyvnyomda-bérlete. Kálmán Menyhérté úri- és női-cijjésas ajánlja a nagyérdemű közönség szives ==: figyelmébe újonnan berendezett izr cipész-üzleté^ hol állandóan raktáron tart mindenféle, de csakis saját készítésű férfi-, női- és gyermek-cipőket. Mérték utáni megren­deléseket, valamint javításokat a legpon­tosabban eszközöl. Érzékeny lábakra különös gondot fordít. __. _ XT z;lotlioly ­Felsöbányai-utca 7-ik szám a Rész- \ = vénytakarékpénztár átellenében. = I V- - - ——PJ Bérbe kiadó esetleg eladó. Zsellér-utca 17. számú — 4 szoba, konyha, kamara s más mellékhelyiségekből álló — ház bérbe kiadó, esetleg jutányos áron eladó. Cím a kiadóhivatalban. i i $1 $ § IRING I. óra= és ékszerüzlete Nagybányán, Rákóczi-(Fö)-tér 12. (Husovszky-ház.) Elvállal minden e szakmába vágó javításokat a legegyszerűbb kiviteltől a legkényesebbig. Ajánlja magát mindennemű arany és ezüst ékszer- áruk legjutányosabb árban való készítésére felelősséy mellett. Raktáron kaphatók nagy választékban mindennemű Zseb és fo,XÍ lórák. arany és ezüst ékszerek, látcsövek! ZÁ mélyen leszállított árait mellett. ^ § Valódi berlini legfinomabb szemüvegek 1 koronától 30 koronáig. &&&&&&&& ■ ^ Vidéki rendelések azonnal teljesittetnek!

Next

/
Thumbnails
Contents