Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1911-01-22 / 4. szám

1911. január 22. Nagybányai Hírlap 3 Farsangi naptár. A Kereskedők és Ke­reskedő Ifjak Körének bálja szombaton lesz. A városban oly nagy érdeklődés nyilvánul meg a fényesnek Ígérkező bál iránt, hogy a kereske­dők a legszebb reményekkel buzgólkodhatnak továbbra is annak nagy sikere érdekében. A védnökök és védnöknők személye a bál látoga­tottságát már egymagában is biztosítja. — A ref. egyház batyubálja febr. 4-én lesz. A nagy elő­készületekről más helyen számolunk be. Városi közgyűlés. Városunk képviselő- testületének hétfőn d. e. 11 órakor tartott rend­kívüli közgyűlése az 1911. évi költségvetési ja­vaslatot a gazdasági és pénzügyi bizottság ela- borátuma alapján kevés hozzászólással letár­gyalta és egyhangú szavazattal elfogadta. A köz­gyűlés Stoll Béla indítványa alapján utasította a tanácsot, hogy egy modern közkorház létesí­tése tárgyában tegyen mielőbb konkrét javas­latot. Más nagyobb jelentőségű észrevétel avagy indítvány nem került szőnyegre. A közgyűlés rövid félóra alatt véget ért. Gyászhirek. Svcircz Bertalan polgártár­sunk f. hó 14-én 72 éves korában elhunyt. A családi körének élt, szerény ember temetése hétfőn volt. Kiterjedt rokonság gyászolja. — Id. Kertész Elemér nyug. M. Á. V. főkalauz, ki a gyümölcsértékesitő részvénytársaság szolgálatá­ban fejtett ki az utóbbi időben megbízható te­vékenységet, vasárnap elhunyt. kisorsolt esküdtek. A szatmári kir. tör­vényszék esküdtbiróságának februári ülésszakára városunkból Hoffviann Árpád, Ráció Andor és Boda Gyula sorsoltattak ki. Forgalmi statisztika. Mi sem bizonyítja jobban városunk rohamos fejlődését, mintáz a sta­tisztika, melyet Stella Sándor közszeretetben álló postafőnökünk az itteni posta- és távirda hivatal 1909. és 1910. évi forgalmáról rendelkezésünkre bocsátani szives volt. Ezen adatok szerint 1910- ben közönséges levél itt 442,416, ajánlott 30528 adatott fel és 9861 drb rovatoltatott át. Ezzel szem­ben 1909-ben a közönséges levélfeladás csak 395,618, ajánlott 31,069 volt. Ideérkezett 1910- ben 895,840 egyszerű és 29,194 darab ajánlott levél, mig 1909-ben 760,593 egyszerű és 27,348 ajánlott levél érkezett. A pénzeslevél és csomag forgalom igy alakult: 1909-beti itt feladatott 19,419, 1910-ben 21,880; ^ideérkezett 1909-ben 34,552, 1910-ben 37,312. Átrovatoltatott 15,239, illetve a múlt évben 18,268 darab. Távirat itt feladatott 1909-ben 13,433, 1910-ben már 14,355; ideérkezett 1909-ben 11,553, 1910-ben 12,499; átmenőleg 1909-ben 5,793, 1910-ben 6,218 kezel­tetett. Postautalvánvon 1909-ben itt befizettetett 35,167 darabon 1,890.420 kor., 1910-ben 34,817 mérosz, a természet nagy hallója tudott csak ilyen üvöltést hallani a hősei torkából. Ricco professzor, az etnai obszervatórium igazgatója kénytelen volt otthagyni a helyét, nem azért, mert a tüztől, a kénköves gázaktól, vagy a lá­vától kellett volna félnie, hanem, mert beleőrült volna abba, ha még tovább is hallja és hallgatja az Etna szakadatlan dübörgését. Az az irtózatos hang, amely megrázta Calábriát, tulharsogta a Tirrhéni-tenger hullá­mainak a zúgását, visszaverődött Policastro szik­lapartjairól és úgy jutott el Salerno felett a Vezúv figyelmes füléhez is. A Vezúv meghal­lotta, hogy beszélni kell. De vagy kevés volt a mellénye zsebében az aprópénz, vagy pedig fáradt még a minapi garázdálkodástól, amikor felrúgta Bastelrealet, nem tudott méltóan felelni az öregnek. De tisztelni kell a kort, tehát ő is cselekedett valamit, ami éppen tellett mostaná­ban tőle: lerázta az oldaláról a funiculit. „Andiamó“, mondta és mivel ő is igazán nápolyi ember, igy jött ki a száján a szó: „Jammo, jammo“. Halljátok a hegyek szép Lui- giját? Aki azonban ezúttal azt mondta, hogy ne „in coppa“, ne, fölfelé menjünk, hanem egy ki­csit lefelé is. És lezuhintotta a funiculát, az ol­dalába kapaszkodó kötélpályát, elküldött egy pár embert hamarosan még a pompéjiek után, azután pedig odakacsintott lángszemével a ha- ragvó nagybácsi felé „ugy-e, tűz nélkül is tudok valamit?“ És meg vagyok győződve róla, hogy elkezdte megint énekelni csak úgy befelé, ma­gába a „Jammo“ pajkos dalát, hogy senki más nem hallotta meg, csak az Etna és megelége­detten dörmögött vissza rá. Mert igy beszélgetnek egymással a hegyek. darab 1,797.398 kor. (érdekes volna itt a hanyat­lás okát kutatni); ideérkezett 1909-ben 22,754 darabon 1,421.269 kor., 1910-ben 23,723 darabon 1,657.704 kor. Postatakarékpénztári befizetés 1909-ben 16,651 drb 3,555.976 kor., kifizetés 1,794 drb 741,396 kor. volt, mig 1910-ben be­fizetés 18,324 drb 3,371.475 kor., kifizetés pedig 2,294 drb 676,940 kor volt. Különös, hogy itt a tételek száma gyarapodott, az összeg azonban ezek dacára kevesebb. Postai megbízás 1909-ben 930 drb érkezett, de csak 482 váltatott ki; 1910- ben már több volt az adósságunk, mert 1131 drb érkezett, de csak 692 drb váltatott ki. Jö­vedéki bevétel 1909-ben 76,560 K., mig 1910-ben már 94,790 K volt Ezekből távírdára 10,655 K. illetve 1910-ben 11,983 K. esett. 1910-ben már a távbeszélő is működött és 11,983 K. bevételt produkált. A helyközi forgalomban 3,033 Ízben, a helyi forgalomban 156,182 ízben beszéltek te­lefonon. Mennyi alja lehetett e sok beszéd­nek! Egy előfizetőre naponta átlag 5 beszélge­tés esett; 84 volt az előfizető. Valóban nyilvá­nos elismerés illeti a főnököt és tisztikarát, meg szolgaszemélyzetét, hogy a rohamosan fejlődő forgalmat oly nagy rendben és pontossággal bonyolítja le. A népszámlálás eredménye. Napról napra olvasunk híreket a f. évi népszámlálás eredményeiről, melyek egyes városokra nem re­mélt meglepetéseket szülnek. Mi az utóbbi évek­ben megindult nagyobb fejlődés folytán a népe­sedés nagyobbszabásu gyarapodását helyeztük kilátásba; nem is nagyon csalódtunk, mert vá­rosunknak 1900-ban volt 11.183 főnyi lakossága közel 13.000-re gyarapodott; viszont például Nagykároly lakossága másfélezerrel csökkent s ma csak 14.000 lelket számlál, Szatmárnémeti sz. kir. város lakossága azonban 37 ezerre emel­kedett s az emelkedés 42°/0 volt. Városunk népszámlálási statisztikája azonban minket külö­nösen a nemzetiségi erősödés szempontjából érdekelhet, mert itt a gyarapodás sokkal szem- beötlőbb lesz. ' Táncmulatság. A misztótfalusi ref. egy­ház ma este 6 órakor az állami óvoda helyisé­gében zártkörű táncmulatságot rendez. Belépő- dij: Személy-jegy 1 kor. család-jegy 3 kor. Nyilvános nyugtázás. Az Iparos Ifjak Önképző Egyesületének múlt szombati tánc- mulatsága nem volt ugyan népes, de mégis jól sikerült. A deficitet a rendezőség eloszlatta ugyan, azonban nem oszlathatta el az ifjúság keserűségét, hogy úgyszólván egyetlen nagyobb iparos se tisztelte meg megjelenésével a törekvő ifjúságot. Változnak az idők, de rendszerint rosszra! A táncmulatságra jegyüket megvál­tották: Török Antal, Virág István, Kupás Mihály 5-5 K, Csepey Ferenc 4 K, Gyöngyösi Gyula, dr. Winkler Jenő, Jancsovits József, Doros Lőrinc 3-3 K, Smaregla Mihály, Dézsi Mihály, Sesták Sándor, Nagy István, Kovács Béla, Bereczky Kálmán 2-2 K. Felülfizettek: Nánásy István, dr. Nagy Gábor 5-5 K, Török Pál, Sipos Lajos, Steinfeld Adolf, Ketney Mihály, özv. Zajti Lajosné, Keserű Erzsiké, Vig László 2 — 2 K, Kovács Lajos, Szűcs Jenő, Szentmihályi József, Sólyom Ferenc, Tót Sándorné, P. Kovács Gyula, Kozári Márton, Gyirászin Sándor, Seress Györgyné, Tréger Lajos 1 — 1 K, Valusnik János, Balkó Sándor 40-40 fillért. Úgy a jegymeg­váltóknak, mint a felülfizetőknek köszönetét mond az egyesület elnöksége. A városi pénztárkezelés forgalma. Egyik laptársunk helyesen mutatott reá azon körülményre, hogy a városi számvevőség mai szervezete mellet sokoldalú és fontos teendőit csak óriási megterheltetéssel végezheti el; de áll ez a városi pénztárkezelésre is, mely 12 főrovatban és megszámlálhatatlan fő- és alnap- lókkal és Isten tudja mikkel bonyolítja le az 1910. évben is 7 millió koronát meghaladó for­galmát. Mindenképen tehát a város sínyli meg agyoncsigázott vagyonkezelőségének idült szer­vezeti hiányait, melyek a szervezési szabályren­delet sürgős revisióját már nem engedik ad Graecas Kalendas — a városi törvény megal­kotásáig halasztani. Szabados Lászlóné. Színtársulatunk bájos primadonnája, kinek játékában, énekében, táncában annyiszor gyönyörködtünk, - nem tudja feledni Nagybányát. Lapunk főmunkatár­sához intézett levelében a többi közt azt Írja: „Nagyon fájt a szivem az utolsó előadáson, hogy ott kellett hagyni az én szeretett, jó közönségemet! Fogom-e őket még valaha látni? Ez motoszkált agyamban folyton, mialatt a gyönyörű „Vig özvegy“ melódiákat énekeltem. Csak az fájt a legjobban nekem, hogy nem tudtam ez én ked­ves közönségemnek elsírni szivem bánatát, hogy talán nem is látjuk viszont egymást többé!“ A bájos asszonyka kedves levelét eltettük leg­szebb emlékeink közé s azt válaszoljuk arra, hogy nekünk is feledhetetlenek lesznek az ő alakításai, az ő kiváló egyéni tulajdonságai, kedves modora s mindenha szeretettel gondo­lunk reá. Hajtóvadászat. Múlt vasárnap a nagy­bányai vadásztársaság hajtóvadászatott tartott Kővárkölcsén, mely alkalommal 24 nyúl került terítékre. Nagy választék tömör arany karkötők­ben és uj faconu hosszú női nyakláncokban jutányos árak mellett Rezső Gyulánál A kézműáru=üzlet kilátásai. Az idei enyhe tél a kézműáru-üzletet kedvezőtlenül be­folyásolta úgy, hogy nem minden aggodalom nélkül várják a téli esedékességek idejét. Külö­nösen a vidéken halmozódott fel a sok téli áru, mert az enyhe tél következtében csak kevés téli árut lehetett eladni. Most már a tavaszi be­szerzésekről is gondoskodni kell, pedig még a téli áru megvan s nincs is kilátás, hogy a még hátralevő téli napok alatt valami számottevő mennyiséget el lehessen adni. A kézműáruk ki­látásairól sok jót nem lehet mondani s attól félnek, hogy az idén a detail-árusok nagyon is meg fogják érezni a téli üzlet s a téli áruk for­galmának hiányát. Uj napilap Szatmáron. Szatmáron im­már a második napilap fog megindulni február 1-én. Az uj lap, amely,a függetlenségi és 48-as párt orgánuma lesz, „Északkelet“ címet fogja viselni, és irányitója a kerület országgyűlési képvilelője: dr. Kelemen Samu lesz. Köszönet. A helybeli izr. nőegylet részére a város 10 m3 tűzifát utalványozott, melyért az elnökség ezúton mond köszönetét. Szanatórium Szatmárvármegyében. Az országos munkás betegsegélyző és munkás- biztositó pénztár elhatározta, hogy tagjai részére Szatmárvármegyében szanatóriumot létesít s evégből ingyen telket kér a vármegyétől. Vá­rosunk képviselőtestülete hétfői közgyűléséből kifolyólag intézkedett, hogy ez a szanatórium esetleg , Nagybányán állattassék föl, miért is a város az egyletnek e célbői készséggel bocsát ingyen telket rendelkezésére. A női kalaptűk megrendszabályozása. A fővárosi rendőrfőkapitány a hosszú és hegyes kalaptűk ellen irtó hadjáratot indított s a napokban már egy szigorú rendeletet adott ki e tárgyban. Rendeletében fölemlíti a főkapi­tány, hogy a hegyes kalaptűk a közönség testi épségét állandóan veszélyeztetik. A veszély főleg olyan helyeken nyilvánvaló, ahol a közön­ség szűk téren nagyobb tömegekben összeszo­rulni kénytelen, mini például: templomokban, színházakban, hangversenytermekben. Elrendeli tehát, hogy a nők a kalapokon csak olyan tűt használjanak, melynek hosszúsága a kalapfej j átmérőjének megfelel s a tű hegye védőgomb­bal legyen ellátva. A ki ezekkel ellenkező kalap­tűt visel, 100 koronáig terjedhető pénzbüntetés­sel sujtatik. A mint értesülünk, a mi derék kapitányunk is gondolkozik, vajon nem .lenne-e célszerű Nagybányán is érvényre juttatni ezt a rendeletet, mert ma már az iskolás kisleányok kalapján is olyan hosszú és hegyes tűket alkal­maznak a gondatlan anyák, hogy csak a jó Isten őrzi meg egyik-másik leányka szemevilágát a kiszűréstől. Vadászat Bozintán. A helybeli főerdő- hivatal tisztviselői folyó hó 19-én pompás va­dászatot rendeztek a szomszédos bozintai erdő­ben, melyre mint vendégek Makray Mihály, Oblatek Béla és Révai Károly is hivatalosak voltak. A házigazdái tisztet Kende Dániel lápos- bányai főerdőmérnök páratlan vendégszeretettel töltötte be. A vadászatnak délután 4 órakor volt vége, mely után Kende az egész társasá­got meghívta Láposbányára családja körébe. A szeretetre méltó háziasszony és leánya igaz ma­gyaros vendégszeretettel fogadta a vadászokat, kik egy kedélyes est emléket hozták el onnan magukkal. Jelen voltak: Hnbay Zsigmond fő- és Ocsárcl Károly erdőtanácsosok, Kende Dá­niel főmérnök, Fischer és Mayer erdőmérnökök, Janovszky Imre kezelőtiszt s a föntebb emlí­tett 3 vendég.

Next

/
Thumbnails
Contents