Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1911-04-09 / 15. szám
2 N agytoányai Xlirlap 1911. április 9. íadás, a boldogulás utján rohannak előre. Ők jól tudják, hogy a haladás és boldogulás útja nem az afféle okoskodásokon át vezet, melyek rövid időre elkápráztatják a szemet, hanem azon, melynek jelző-tábláin csak egyetlenegy felírás van: „Kevés szó, sok cselekedet/“ Sajnos, hogy nálunk ezen intő táblák még nincsenek felállítva; s talán csak azért is érzik magukat olyan biztonságban a sokat beszélő, kevés tartalmat nyújtó, burjánt és dudvát szóró szónokok. És mondjuk ki kereken: haladásunknak, fejlődésünknek valóságos kerékkötői, hátráltatói az afféle okoskodások, melyek lényeg helyett szavak és gondolatok facsarásával, kiszinezé- sével foglaljuk el óráinkat s vonnak el a munkától, a hasznos és áldásos cselekedetektől. Kerüljük tehát az afféle okoskodásokat, melyekre a már néhai kálvinista püspök olyan találóan rámutatott s kövessük erős elhatározással, nem lankadó kitartással azt az irányt, melyet a kevés szó és sok tett jelöl. A parcellázások és földbérletek.- Irta: Buday Barna. A nép röghöz kötésére megindított eddigi operációk nem sikerültek. Közel egy millió hold földet parcelláztak fel az utolsó 20 esztendőben, de azt már csak senki sem merné állítani, hogy a parcellázásoknak a kivándorlás mérlegében valami hasznos nyoma lenne, annyira nem, hogy a kivándorlás éppen abban az esztendőben emelkedett a legmagasabbra, mikor a parcellázási láz elérte a kulminációt. És hogy miért nem kötötték meg a parcellázások a kivándorlást, ennek igen egyszerű oka van. S ez az, hogy aránylag kevés munkást lehet felütni földbirtokossá! Földet vásárolni és a gazdálkodást megindítani valamelyes megtakarított pénz nélkül, mégis lehetetlenség. Az ehez szükséges megtakarított tőkével azonban csak kivételesen rendelkeznek a munkások. Mindent összevéve, a parcellázások révén húsz év alatt évenkint legfeljebb 1500-2000 uj, kis, vagy törpebirtokos existencia keletkezhetett. A megkötésnek ez a mértéke elenyésző ott, ahol a kivándorlók száma a 200,000 lelket megközelíti Annál szomorúbb aztán, hogy mig évenként 1500-2000 családot kötött le a földvásárlás, addig évenként 10-15-20,000 őstermelő kivándorolt. Egyáltalában fel kell adnunk azt a reményt, hogy a föld tulajdonjogi megszerzésére nyújtott lehetőségekkel a mezőgazdasági munkásokat földhöz köthetjük és a kivándorlást számbave- hetően csökkenthetjük. A földbirtok forgalmi értékének a hozadékival arányban nem álló nagysága miatt az örökbirtokszerzés parcéllázások utján mindig nehezebbé válik; és nem vezethet tőkéhez nagyobb anyagi áldozatok nélkül az a telepítés sem, mely önálló kisbirtokos existenciák kialakítását célozza. Könnyebb mód kínálkozik a munkásnép megkötésére és keresőképességének javítására hosszú lejáratú kisbéried rendszer utján. Igen csekély vagyoni erő kell ahhoz, hogy a szorgalmas munkás mint kisbérlő önálló vállalkozóvá válhassék. Gyakorlati példák bizonyítják, hogy a kis parasztbérletek rendszere életképes. Vallás- és közalapítványi, továbbá papi birtokok nagybérlői, a birtok egészét vagy részét albérletbe-adás utján értékesítik, még pedig igen jövedelmezőleg s, az albérlők rendszerint kisgazdák és munkások, akik a fővállalkozónak rendszerint jelentékeny nyereséget biztosítanak s emellett maguk is megélnek. Az albérletnek ez a rendszere csak arra jó, hogy az árendások a földművelő népet lehetőleg jól kizsákmányolják. Mennyivel kedvezőbb megoldás volna a földbirtokosra nézve is, ha a birtokos közvetlen velük állana szóba és közvetlenül nekik juttatná a bérföldeket egy harmadik tényező közbejötté nélkül, aki csak vállalkozói nyerességre utazik .Úgy a kincstárnak, mint a papság érdeke és kötelessége volna, hogy közvetlenül alakítsák meg a kisbérieteket. Már ezzel is százezernyi munkást köthetnének a magyar földhöz. Olyan latifundiumok, melyek az állandó munkáshiányt gyökeresen akarják orvosolni, egyes gazdaságaikban a mezőgazdasági munkásokat telepítéssel is leköthetik olyképen, hogy a telepesek a földbirtokot közös gazdálkodásban és tisztán munkabérkeresetükre utalva szerezhetik meg. Legtöbb esetben a kisgazdák és a munkások széttagolt egyéni ereje nem elég ahhoz, hogy a bérbe adandó földeket megszerezzék. Ilyenkor a bérletre pályázók társulhatnak a közös cél elérésére és létrejönnek a földbérlő- társulatok vagy földbérlőszövetkezetek, melyeknek a szervezkedés minden irányban kipróbált haszna nagy jelentőséget biztosit. A szorosan vett Magyarországon négy évvel ezelőtt jött létre a legelső földbérlő-szövetkezet s ma már vagy húsz működik és valamennyi eredményes tevékenységet fejt ki, de egy kivételével mind az egyéni gazdálkodás rendszerén alapul, noha a közös gazdálkodás rendszere célszerűbb alapnak kínálkozik. Most még azonban nem fejeződött be a típus kialakulásának folyamata sem. Pedig a földbérlő-szövetkezeteknek óriási jelentőséget tulajdonítok. Magyarországon bérletek céljaira igen nagy területeket lehetne felhasználni. Csak a községek és a városok földbirtoka közel 6 millió holdat tesz ki; ennek több mint fele mezőgazdaságilag hasznosítható terület, melynek nagy hányada tökéletlen és ennélfogva rosszul jövelehnező házi kezelés alatt áll. Nézetem szerint tehát legtöbbet tehetünk a munkásnépért, ha a kisbérietek rendszerét igyekezünk meghonosítani minden célravezető módon. Erre a célra van elegendő föld és van elég emberanyag, mely örömmel munkába áll. Ezen az utón a nagy uradalmak biztosíthatják a szükséges munkaerőt s a jogi személyek birtokainak jövedelmezősége rendkívül emelkedhetik. A föld- mivelő nép pedig hozzájut az önálló mezei gazdálkodás vágyott foglalkozásához és nem a bankok osztalékát növeli munkájának gyümölcsével, hanem a saját jólétét és haladását. IPARÜGYEK. A kisiparos. Soos Lajos kisiparos kért fel következő közleménye elhelyezésére : „Nagyon sok szó esett már a kis iparosról, de természetes dolog, hogy eddig még semmi sem történt érdekében, aminek csupán maga a kis iparos az oka, mert valami magasabb fórumtól várja helyzete javítását. Pedig nagyon téved, mert az államhatalom mindig a legszükségesebbet végzi, a kis iparosság pedig még nem mutatta meg. hogy tényleg szüksége van arra, mikép helyzetén változtatva legyen. Az tény, hogy az állam elfeledi, miszerint a kis iparosság olyan, mint a pásztor nélküli nyáj és ilyen körülmények között bizony pusztulás és nem gyarapodás az osztályrésze ; ma a munkással, holnap a gyárossal, holnapután pedig a végrehajtóval van baja és csupán annyit tud, hogy ez igy nincs jól, a miért sokan a régi ezéhrendszert szeretnék visszasiratni, holott annak azért kellett elpusztulni, mert elavult. Ha a gyáros kezet nyújt, mindent elfeled a kisiparos és kiköt munkásaival; azt nem gondolja meg, hogy a nagy hal a kicsihez csak azért közeledik, hogy elnyelje ! Hiszen a kisiparost a munkástól jóformán semmi sem választja el, mig a gyárostól oly örvény szigeteli el, hogy azt csak nehéz vert aranyhiddal lehet összekötni. A gyáros örvend, ha a kisiparos pusztul, a munkásnak pedig mindegy, csak az ő bérét megkapja. lm hát bátran mondhatom, hogy minden gondolkodás nélkül tessék sorompóba lépni és megtárgyalni, hogy mikép lehetne ezen az állapoton segíteni és akkor aztán egy oly társadalmi és politikai szervezetet létesíteni, a melyik nem táncol akárhonnan fújt szóra és nem szavaz oda, a hová akarják. Becsületemre mondhatom, hogy a rég idők óta gyűlölt Bécs is meg fogja adni az önálló vámterületet és a többi nemzetboldogitó követelését a magyarnak !“ * * * Polgártársunknak erős meggyőződéssel Írott és a kisiparosság társadalmi és politikai szervezkedését célzó felhívása némi reflexiót vált belőlünk. Az első pillanatra különösnek látszik, hogy akkor, a midőn a kisiparosság a maga érdekeinek védelmére elsősorban hivatott és nagy erkölcsi tőkét képviselő ipartestületet annak működésében a lehető legközönbösebben támogatja, sőt nem is támogatja : az országos szervezkedés eszméjével foglalkozik, holott előbb itt kell maga alatt megtámasztania a talajt, biztosítania a minden irányú fejlődés összes feltételeit és még hiányzó tényezőit; meg kell előbb szereznie azt a nagyobb intelligenciát, mely képessé teszi az országos szervezethez való csatlakozás előnyeinek felismerésére és az országos keretekben való elhelyezkedésre! Helyesen; tessék a kisiparosnak a munka- viszonyok és ipari élet országos, sőt nemzetközi jelenségeit is alapos, de valóban alapos megismerés és bírálat tárgyává tenni, csakhogy előbb itt e kis pátriában biztosítsa a kellő anyagi jólétet, mely nélkül csak álmodozó, kesernyés kifakadássá és haszontalan időtöltéssé válik a kialakulatlan gondolat, a körvonalaiban felismerhetetlen eszme, a cél nélkül imbolygó törekvés! Az iparos osztály tehát elsősorban itthon törekedjék megerősödni! HÍREK. Április 9. Nagyhét. Mikor az emberiség áhitatos ünneplésre készül, szükségesnek tartjuk, hogy földi életünk árnyoldalaival is foglalkozzunk. Mert közéletünk sok irányban a balsors nyomása alatt szenved s érezzük azokat a megszorításokat, melyek az egészséges, szabad fejlődésnek gátat vetnek. De azért nem szabad kishitüeknek lennünk! Á magyar társadalomnak legyen önérzete ! Az a poetikus allegória, mely a bibliában, az egész kereszténység könyvében rejlik s mely különösen a nagyhétre vonatkozólag nyilatkozik meg mennyei magasztossággal, - tanulságos és egyúttal példát adó is, s bátoríthatja a csüggedő emberfiát, ha bizalmában ingadozva tekint a jövő felé. Jézus szenvedései tárulnak fel előttünk. Árulás és gonoszság, fizikai fájdalmak, emberi erejének végessége nem képesek az Istenfiát nyomorúságba, sanyaruságba ejteni. A keresztfa előtt megjelenő római katona lándzsája még egy döfést mér a szent testre; kibuggyan a vér és a kínzók műve befejeztetett; ám azért az isteni rendeltetésen nem esik makula. „Beteljesedett !“ a mit emberek végezhettek, de az üd- vözités emberfeletti munkája is beteljesedett. Hatalmas kövek, miket a sírra raktak, nem pusztítják el a nagy művet, a feltámadás megtörténik, minden hitetlenség, minden lándzsa- szúrás dacára! S ha e szenvedések története emeli vallásos érzületünket, nem egyúttal útmutatás is további magatartásunkra nézve ? Nem kell-e, hogy edzzen szenvedés és nyomor közt ? Nem önti-e belénk a meggyőződést, hogy a tetszhalálból van föltámadás ? „KRISTÁLY“ Gőzmosó Gyár KOLOZSVÁR Mos, vasal és tisztit női és férfi ruhanemüeket a legszebb kivitelben, előnyös árak mellett. Nagybányai gyűjtődé: Özv. FRIED LIPÓTNÉNÁL Kismalom=utca 4. Csomagolás és szállítás díjtalan! 6-20
