Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1911-03-12 / 11. szám
TÁRSADALMI ÉS SZÍJPIRODALMI HETIIjAP. A KTAGYUÁKTYAI IPARTESTÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési árak : Egész évre 6 korona, félévre 3 korona, negyedévre 1.50 korona, egy szám ára 12 fillér. Megjelenik minden héten vasárnap 8 oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonos: Dr. AJTAI NAGY GÁBOR. Főmunkatárs: RÉVAI KÁROLY. Szerkesztőség: Hunyady János-u. 14. sz., hová a lapközlemények küldendők Kiadóhivatal: Morvay Gyula könyvnyomda-bérlete, Rákóczi-(FŐ)-tér 14. ----------- hol az előfizetések és hirdetések fölvétele eszközöltetik. < Ne mzeti történetünk fényes napjának emléke: „sóhajtva köszöntlek!“ A nemzeti géniusz lelkesítő szavára szerdán, a nagy nap évfordulóján ismét lángra lobban lelkűnkben a szabadság szent tüze és meghozzuk az emlékezet oltárán a jelentőséges napnak a tiszta áldozatot, midőn a márciusi szellőben vidáman lebegő lobogók alatt ünnepi arccal gyülekezünk az Isten szabad ege á’iá: meghallgatni a nagy időkről szqíő visszaemlékezéseket, Március Í5-ért a nemzet géniusza áll mindén magyar mellett és rajzolja előtte 'á nemzeti történet héroszait, lelkűkbe vési a nagyok hazafias szólamait; lelki szemük elé idézi a sok szenvedést, melyet a nemzet a szabadság megvédése miatt annyiszor tűrni volt kénytelen. De felidézi lelkűkben azt a hatalmas népszózatot is, amely e szent napon lerombolt minden akadályt, a mi a gondolatot, a szabad szót és emberi szabadságot korlátozta. A gondviselés minden más nemzetek közül kiválasztotta a magyart, hogy azon a napon rázza le bilincseit, amely napon Róma huszonhárom nemes fia Julius CaeSárt föláldozta a szabadságnak. De a magyar nem kiomló vérrel kezdette az emberi szabadság kivívását, hanem vér és siralom kísérete nélkül lelkesült és küzdött azért, a mi jogos, a mi emberi! Kossuth és Petőfi által szólt a nemzethez a géniusz, hogy szentté avassa a március 15-öt. E nagyoknak szellemei s a névtelen félisteneknek a tejutban lakózó árnyai töltik meg ihlettel most a polgárok lelkét. Az idők méhében elrejtve él a régi láng. Ez tör ki ellenállhatatlanul március Idusán mindnyájunk szivéből s az elfojtott szó az emberi szabadság dícséretét zenge- dezi. Felhangzik az a nagy riadó, melyben kikiáltjuk az egész világnak, hogy a magyar nemzet nem egy erőtlenségben tengődő gyáva néptörzs, hanem egy erős, öncélú, szabad és független nemzet, melyet Nagy Lajos, Hollós Mátyás, Rákóczy és Kossuth lelke vezet ma is a dicsőség utján! Csak a fellobogó tűz ne legyen szalmaláng, mely egy nap alatt lelohad; hangunk dörgése ne váljon suttogássá; a lelkesedés fényében ragyogó szemek csillagai el ne homályosuljanak! Kitartás, erős akarat edze meg lelkünket a további küzdelemre, hogy ha netalán egykor ismét végig dörög az a halottat ébresztő szózat; „Veszélyben a Haza!“ — talpra állhassunk mindnyájan. Addig is, mig a magyarok jóságos Istene békés, enyhe szellőket lenget hazánk felett, küldjünk egy forró fohászt az Ég felé s kérjük a Mindenhatót, hogy áldja, védje meg a mi szegény hazánkat! Nemzetiségi pénzintézetek. i. A nagyszebeni „Allgemeine Sparkassa.“ Már régebben, ezelőtt 4 */2 évvel kért Nagybánya egy vezérférfia, hogy a fentirt pénzintézetet ismertessen. Csak most jutottam hozzá. A szászoktól mi magyarok sokat tanulhatunk. Az országosan jó hírnevű nagyszebeni „Általános takarékpénztár“ 1910. december 20-án tartotta ünnepélyes közgyűlését. Ünnepelték az intézetet s annak igazgatóját, Wolff Károlyt, ki már 25 éve szolgál. Ez esemény a kis szásznép nevezetes napja. A haladás annál értékesebb, mert az önakarat s az ön°rő forrásából fakadva, munkássága megtermékenyíti a nép életének minden mezejét s az egyenlőtlenség lehető elsimításával megvalósítja a demokratismust ott, hol a paraszt is magát polgárnak tudva, polgárias jólétben él, mely kizárólagos jellemvonása a szász népnek, hol nincsenek osztályellentétek. Az „Alig. Sparkassa“ 1841-ben Herbert Frigyes kezdeményezésére létesült, célul tűzvén ki a jövedelemből a városi művelődési és köz- intézmények fejlesztését. E nemes cél megvalósításában szerényen működve 1891-ben tartotta ötvenéves jubeliumát. A megalkotó Herbert Frigyesnek szerencsés igazgató utódja 1885-ben Wolíf Károly dr. lett s az intézet személyzete volt 7, most 70; mérlegösszege akkor tett 9 milliót, — ez 25 év alatt 99 millióra emelkedett s igy e takarék- pénztár ma a legelső a vidéki intézetek között. Saját vagyona veit 1885-évben 888.000 kor., ma 7 millió korona, a tiszta nyereség volt 43.000 korona, most évi 270.000 korona. Az eddigi tiszta 3,800.000 korona nyereségből, mely más intézeteknél a részvényesek zsebébe folyik és meggazdagodásukra szolgál, itt ezen idő alatt éppen a felerész városi közművelődési és gazdasági célokra fordittatott, melyek a lakosok közterheit tetemesen mérsékelték s igy megvalósult az, hogy a tőke hatalma csakis a közjóra fordítás mellett hat kiengesz- telőleg. Az intézet „Wolff Károly dr. alaapitvány“ címen - 100.000 korona alapítványt tett a nagyszebeni ipar fejlesztésére. II. Az „Albina.“ A szászság és oláhság hat egymásra; az első a tanító, az utóbbi a szorgalmas tanulói szerepet végzik bámulatos haladásban. Félő, hogy a tanuló a mester fölé kerül egyszerű, takarékos, szorgalmas ősereje nyomán, mik hatalmas tényezők a népek életében, Popoviclu a „Gross-Oesterreich“ kipattanója a nemzetiségek ajánlott szövetkezetében a kulturális és gazdasági haladottság folytán vezetésre a szászokat hívja meg, — mert a hazai nemzetiségek közt a vezetést a szászság viszi s azt az oláhság, ha politikában nem is, de társadalmilag mindenben híven követi és mohón utánozza és pedig fényes eredménnyel, különösen Nagyszebenben, hol úgy a szászság, mint az oláhság központosítási törekvése tülekedik egymással már komoly versenyben. E verseny egyik eseménye az „Albina“ oláh takarék és hitelintézet ünnepélye, hol 1910. dec. 25-én Cosma Párthén vezérigazgató 25 éves szolgálata alkalmából ünnepélyt tartottak. Az „Albina“ megalapítója 1872-ben Roman Visarion rasimári (szebenmegyei) tanító volt; támogatták a dúsgazdag temesvidéki Mocsonyiak. Roman 1885-ig vezette az intézetet, elhalálozásával Cosma Párthént hívták meg igazgatónak. Úgy a megalapító, mint a továbbvezető igazgatók előtt e szász ,, Allgemeine Sparkassa“ állott eszményül a közönségre, de különösen I saját nemzetiségére való kiváló politikai és | gazdasági hatásaiban. Ezt elérni vagy legalább megközelíteni volt forró vágyuk s ez be is vált, mert az ,, Albina ma mint oláh nemzetiségi pénzintézet a legrégibb és legnagyobb az országban. A legelső fővárosi pénzintézetekkel áll összeköttetésben. Azt mondják, hogy olcsón és gyorsan ad kölcsönt, ami különösen a személyi hitelnél nyilvánul meg. Ez az intézet az országos vidéki intézeteknél az első helyet foglalja el a váltó leszámolás utján. Egyesíti az oláhság ^gazdasági eletet s művelődése fejlődését is előmozdítja. Az Albina személyzete alakulásakor volt 4, most 81, van öt fiókintézete; részvénytőkéje volt 1885 évben 600.000 K, ma ez a 3 millió koronát meghaladja; a tartalékok 125.QQ0 koronáról 2 millió koronája, a cselekvő vagyon 6) millióról 40 millióra emelkedtek; az egyes forgalom összege ma 288 millió, melyből a jövedelmező személyi hitel 50 millió, betét 2.0 millió korona. Az „Albina“ közgyűlése 40.000 koronát szavazott meg „Cosma Parthén“ alapítványra, melynek célját később határozzák meg. Hol a magyar sovinizmus? A nemzetiségek öblös szájában! Fehéruti. A Teleki-Társaságból. Jíosszabb szünet után e hó 27-én este S órakor fogja a Teleki-Társaság tartani felolvasó ülését a Lendvay-színházban igen érdekes műsorral, melyben kiváló ének- és zeneszámok is szerepelnek, Az Elnökség most állítja véglegesen egybe a műsort s a meghívók a jövő héten már szétküldetnek. Mint értesülünk a belépés ingyenes lesz; a páholyokra igényt tartók Németh Béla titkárnál jelentkezhetnek. Adományokat azonban szívesen fogad a Társaság. Lapunli. mai száma 8 oldal. Március 15-én.
