Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1911-03-05 / 10. szám
1911. március 5. Nagybányai Illrlap 3 viseltesse magát s hogy ily kongressusok Magyar- országban is tartassanak, egyhangúlag helyesnek tartja. De miután tudomás szerint az 5 évenként tartandó nemzetközi bányászati és kohászati kongressus helye és ideje már 1820-ik évig le van foglalva külföldi államok által, azért addig is, a mig ily kongressus tartására itt hazánkban kilátás és alkalom nyilhatik, a központi egyesületünk figyelmét kívánja ebből kifolyólag felhívni arra nézve, hogy legalább az évi, előadások és felolvasásokkal egybekötött közgyűléseinkre a szomszédos államok hasonirányu szakegyesületeit hívja meg s egyben hasson oda, hogy a külföldön megtartandó nemzetközi kongressu- sokon a magas kormány anyagi támogatásával egyesületünk egyes szakmaköréből mentői több tag résztvehessen.“ Választmányi tagnak Muzsnay Ferenc választatott meg; a múlt évi felolvasások egyikének megjutalmazása tárgyában a közgyűlés egyhangúan Kápolnai Pauer Viktor mérnök felolvasását emelte ki s jutalomra méltónak Ítélte. Pauer felolvasása zárta be a közgyűlést, melyet élénken megéljeneztek. Este 8 órakor a Kaszinó helyiségében társas összejövetel volt, melyen több mint százan vettek részt. Jelen voltak asszonyok: Berksz Leóné, Gellért Béláné, Gretzmacher Gyuláné, György Gusztávné, özv. Govrikné, Hubay Zsigmondné, Kápolnainé, Moldován Lászlóné, Kádár Antalné, Muzsnay Ferencné, Miskovszkyné, Neubauer Ferencné, Pethe Lajosné, Toperczer Elekné, dr. Tóth Gáborné, Schréderné, dr. Wagnerné; leányok: Gellért Elma és Aranka, Govrik Margit, Böszörményi Mariska, Martiny Ilonka, Berksz Emmi, Weisz Piroska, Oblatek Juci, Bertalan Máriskó, Neubauer Margit, Muzsnay Olga. Ügyvéd iroda megnyitás. Dr. Kacz Izsó jónevü fiatal ügyvéd városunkban letelepedett s ügyvédi irodáját Bercsényi Miklós utca 18 sz. alatt (a Gőce-féle házban) már meg is nyitotta. ____ pa takban, de Bukur mint aranymosó meglelte és kihozta a vízből. — De kisiklott az aranymosó kezéből és zergévé vált, az aranymosó pedig mint vadász űzőbe vette. A zerge pedig, elég balgán, éppen az üldözője barlangja felé vette útját. - A vadász nagy gyönyörrel nézte: „Most már az enyém vagy!“ A leány - mint zerge — tovább és tovább hatolt szaladva a barlangban, és egyszerre csak azt látta, hogy jobbról is balról is, a kőszirtek nem egyebek, mint gyönyörűséges szép leányok kiknek szemeiből patakként ömlenek a könnyek. — „Szaladj, menekülj innen! — mondák j neki — mert ha téged is megcsókol, te is ilyen sziklává változol.“ E percben eléje repült a vadász jól irányzott nyila és ő halálra sebezve mondá: „Ah, ha én egy patak lehetnék, megmenekülhetnék tőle!“ Azonnal patakká vált a leány és a barlangból kifele igyekezett menekülni, de üldözője kőszikla lett és meggátolni próbálkozott a patak kifolyását a barlangból. Akkor érkezett oda Komán és ráismert a Jalomicza hangjára, aki folyton kiáltá: Komán, Komán !“ És egész erejével belevágta a furulyát a kősziklává vált Bukurhoz. A bűbájósság is megszűnt akkor. Bukur, de Jalomicza is már nem nyerhetik vissza életűket és igy Jalomicza, aki patakká változott át, máig is mint patak folyik s a köszirtté vált Bukur fürdik habjaiban, Komán pedig a patak partjára épített egy kisded templomi, szerzetes lett, és ott érte el a halál is a szép Jalomiczához közel. Az iskolai sport. A testgyakorlás üdítő hatásának kérdéséről sokan Írtak már s valóságos viták fejlődtek ki azon kérdésről, hogy mikor történjék a tornázás? A legkiválóbb paedagogusok, pszichológusok, orvosok és tornatanitók szóltak e kérdéshez, de véglegesen még nem döntötték el. Vannak, akik azt állítják, hogy a szellemi munkát megelőző, azt követő vagy megszakító testgyakorlásnak az idegrendszerre semmiféle jótékony hatása nincsen. Azt állítják, hogy a testgyakorlás nem üdít, annak egészen más célja van : a vérkeringést megindítani, a testet a káros és hasznavehetetlen anyagoktól megtisztítani s az elhasznált anyagok helyes pótlásáról gondoskodni. Mások ellenben az üdítő hatást veszik védelmükbe. Mindkét tételnek vannak hívei. Az egyik tábor jelszava az, hogy a testgyakorlás a kimerült idegnek legjobb felüditője, mert a testi munkának fel kell váltania a szellemit ! Viszont mások azt vitatják, hogy a testgyakorlás után sokkal nehezebb szellemi munkát végezni. A mindennapi tapasztalat azt bizonyítja, hogy a szellemi munka után az ember könnyű testgyakorlás által felüdül. így például az iskolában erre valók az előadások közti 10 perces szünetek, mely alatt szaladgálás, séta és játék van szokásban. Tanulás után a gyermek játszani szeret, mert abban felüdül. Oly játékok, melyek nem járnak nagy gondolkodással, szórakozások, melyek szellemi megerőltetést nem igényelnek, - mindig üdítő hatással vannak. Látjuk azt is, hogy hivatalnokok, tudósok, irók szellemi munka előtt reggel egy-egy sétát tesznek, vagy szobagimnásztikát űznek. Mások a szellemi munkát megszakítják egy kis testgyakorlattal. Tehát a váltakozás csak jótékonyan hat s igy a testgyakorlás üdítő hatását bajos lenne elvitatni. De kérdés: mikor történjék a tornázás? Egy híres orvos határozottan azt az időt javasolja, mely az étkezést megelőzi. Egy másik német tudós az esti órákat ajánlja, mert az az álomképződésre jótékony hatással van. Egy olasz tanár szerint a szellemi munka a testi munkabírást rendkívül csökkenti s leszállítja az izomtevékenységet s igy ha a tornázás az utolsó órára szorul, akkor csak automatikus izommozgásra kényszerül szorítkozni s igy a legjobb szakférfiak sem érhetnek el megfelelő eredményt. Szellemi munka után legyen a tornázás üdülésnek szánva, tehát menetelés, futás, ugrás és könnyű gyakorlatokból álljon. Egy berlini gimnáziumban megpróbálták, hogy a torna órát első órára tették s azt tapasztalták, hogy ez rendkívül jó hatással volt a szellemi foglalkozásra. Általában mégis amellett maradtak, hogy a tornaórákat az elméleti tárgyak közé helyezték, ami különben a jelenlegi rendszer mellett kikerülhetetlen is. A szellemi munka az agynak bizonyos részeit köti le, melyek a munka végeztével felszabadulnak; a torna viszont más részeit foglalkoztatja az agynak; ez a felváltás jótékony, üdítő. Ezért kell órák közé helyezni a tornát, hogy a kifáradt agyrészeket pihentetni lehessen. HÍREK. Március 4. A virágos kert. Múltkor közöltem Toroczkai Vigand Ede megjegyzéseit a „Ház“-ró\; érdekesnek tartom a virágos kertről szóló fejtegetéseit is ismertetni. A virágban lélek van ! Minden virág egy- egy érzést fejez ki. A boldogtalant vigasztalja, a boldog ember érzését mélyebbre vési. Menjünk a virágok közé! Szívjuk be lényükkel a boldogságra való képességet ott, hol ők is örömmel ragyogtatják színeiket. Menjünk a kertbe ! Már a régi korban látjuk a virágok művelése iránti hajlamot. Ki nem hallott valaha a Semiramis függő kertjeinek legendájáról ? A római körülfalazott kertekről s a középkor reneszánsz kertjeiről, melyeknek szép példányai maradtak fenn a kolostorokban ? Minő átalakulást mutatnak a XIV Lajos barokkertjei, nagy kiterjedésű, különböző magasságú pázsitjaival, gazdagon faragott korlátjaival ! De itt már minden mesterkélt volt és csakis művészi hatásokra törekedett. Kedélyhangulatot akart minden részecskéje ébreszteni, így például filozófiai alapon meghatározták, hogy a hegy a fenség érzetét kelti föl, a szikla a félelmet, a rét a nyugalmat, a sötét tó a búskomorságot, a vízesés a vidámságot. Egy későbbi kor már a levendula illatos kerteket kultiválta. Azután jöttek az úgynevezett parókia-kertek. Lelki pásztoraink, különösen régente, nagy jelentőségű kertészek voltak s a rózsa, a virágok királynője nekik köszöni szépségét. A papoknak a kertészkedés nyújtott enyhülést a sivár életen. A magyar kertészet nyomait a XV-ik században találjuk először és pedig az esztergomi érseki udvarban. II. Ulászló nejének csepel- szigeti háza mellett volt diszkertje. Apafi Mihály erdélyi fejedelemnek Ebesfalván és fogarasi vára mellett volt gyönyörű kertje. Kis ligeteit patakocskák metszették át, partjuk be volt ültetve kardos-liliommal, kékviolával, szarkalábbal, rozmarinnal, szegfűvel és rezedával. Maga Rákóczi is szerette a szabad természetet; leveleit rendesen igy keltezte: „írtam a 100 hárs alatt.“ Manapság az ösztön vezeti kertmüvelőink nagy részét; a mérnöki részletezéssel kevesen törődnek. Paraszt kertjeink meg is őrizték a közvetlenséget, azért azok szépek is és értékesek is. Találhatók azokban fűszeres illatú gyógynövények: bazsalikom, izsáp, rozmarin, rezeda, zsálya, menta; de vannak dísznövényei is: muskátli, pünkösdi rózsa, sárga viola, szegfű, hajnalka, mályvarózsa, napraforgó, liliom, levendula és égő szerelem. Ezek a szép régi magyar virágok illatoznak és pompáznak a kertekben. Házkörüli kis kertjeinknek ezek a paraszt- kertek lehetnének méltó mintái. A fő, hogy a kert ne legyen hivalkodó és mesterkélt; nincs szükség ekzótikus növényekre. Legyen kertünk a körülfekvő természet gyermeke, bájos, intim és lombos. A virágok néma nyelven sokat mondanak! Menjünk kertünkbe virágjainkhoz ! Naptár. Ma, vasárnap d. e. 11 órakor a nagybányai kereskedelmi bank r. t. XXI. évi rendes közgyűlése a pénztár helyiségében. — Ugyanakkor a Kath. Legényegylet szintén közgyűlést, d. u. 5 órakor pedig felolvasást tart. Előadó dr. Péchy Alán főgimn. hittanár. — Végül ugyanezen órában tartja első évi közgyűlését a magyarországi munkások rokkant- és nyugdijegyletének nagybányai fiókpénztára is a Polgári Olvasókörben. — Az iparos ifjak önképző egyesülete szintén ma d. u. 3'/2 órakor a lemondás folytán megüresedett elnöki és I. titkári tisztség betöltése végett rendkívüli közgyűlést tart. — Az állami főgimnázium segélyző egyesülete kedden d. u. 5 órakor az igazgatói irodában közgyűlést tart. A- tárgysorozatot már múlt számunkban közöltük. Megtörtént a megdöbbentő szerencsétlenség, melyet lapunk előző számában már mély részvéttel jeleztünk, hogy dr. bisztrai Aáron Sándor, Szatmárvármegye kiváló tiszti főorvosa a Felsőfernezelyen most már szünőfélben levő kiütéses tífusztól inficiálva annak áldozata lett. Múlt vasárnap halt meg Nagykárolyban, bár orvoscollegái és dr. Gerlóezy János budapesti egyetemi tanár mindent elkövettek a hivatása fordította Brán Lőrinc. Dr. Aáron Sándor. „KRISTÁLY“ Gőzmosó Gyár KOLOZSVÁR Mo5; vasal és tisztit női és férfi ruhanemüeket a legszebb kivitelben, előnyös árak mellett. MF" Nagybányai gyűjtődé: Özv. FRIED LIPÓTNÉNÁL Kismalom=utca 4. Csomagolás és szállítás díjtalan! 2-20
