Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1911-02-19 / 8. szám

1911. február 19. N agy bányai Illrlap 3 A modern nő. Február 17. Alig van probléma, mellyel többet foglal­koznának napjainkban, mint a modern nő evo­lúciójának kérdésével. Mi lesz a nőből azok nélkül az erények nélkül, amelyek a múltban a férfi előtt kívánatossá és tiszteletre-méltóvá tették, s nem veszti-e el nőies báját, ha kilép az aréna közepére, ahol nagyon hosszú ideig csak a férfi küzdött ? Ezek a kérdések nem csak a nőt, hanem minden férfit is kell hogy érdekeljenek, úgyis mint szerelmest és férjet, úgyis mint atyát. A franciák jeles szociológusa, Finot, bőven foglalkozik ezzel a problémával. Finot minden­kor a legnagyobb figyelemmel követte és tanul­mányozta a modern nő kialakulásának minden mozzanatát és arra az eredményre jutott, hogy a férfiaknak a legkisebb okuk sincs attól tar- taniok, mintha a modern nőt lényének átalaku­lása lerántaná arról a piedesztálról, melyre a férfi a múltban emelte. Igaz, hogy a mai nő nagyot változott s hogy a modern asszony sok­ban különbözik a feleség és családanya régi tí­pusától, de azért csak asszony maradt, a ki képtelen meglenni nemének ama tnlajdonságai nélkül, melyek a férfi szemében eddig vonzóvá, kedvessé tették. Ragaszkodnia kell ezekhez a tulajdonságokhoz, mert minden modernségen és feminizmuson győz az erősebb szerelem, a faj- föntartás örök eszméje. E biztató bevezetés után Finot bátran szemébe néz a modern nőnek s közelről tekintve, nem csak hogy még kevésbbé látja veszedel­mesnek, hanem sok hasznos tulajdonságot is fedez föl benne. A múltban a nő legjellemzőbb tulajdonsága: a szinte iehelletszerü gyöngédség és a határozatlan, ingatag természet volt. E ket­tőnek a gyermeke lett azután a csalfaság, mely a múlt idők átlag-asszonyának ékítő jelzőjeként szerepel. Az utóbbi évtizedekben azonban nagyot változott a dolog. A nő egyre komolyabb lett, de egyúttal bátrabb is. Fölemelte a fejét s ki­lépett a küzdőtérre, amely eddig egyedül a férfi birodalma volt. Mint iró, orvos, ügyvéd és hi­vatalnok becsülettel megállja a helyét, megbíz­hatósága kiállta a tüzpróbát. A tegnap asszonyával több régimódi föl­fogás tűnt el, mindenekelőtt a nyers, fizikai női szépség istenitése. Prévost Marcel, az asz- szonyok Írója és ismerője azt hangoztatja, hogy a női szépség csődbe jutott s a férfiak közöm­bösek lettek iránta. Mig régebben egy-egy ki­váló szépséggel telekiabálták a világot, ma a puszta testi szépség unalmas téma az előkelő társaságban. Ma az elegánciáé az elsőség; bár­milyen szép is valaki, nem veszik észre, ha rosszul öltözik. A modern higiénikus szépség- ápolás a ráncokkal együtt az ellentéteket is el­simította s ha Récamier asszony ma valami közönséges toalettben sétálna végig Páris bul­várjain, senki se fordulna meg utána. A modern nő szépsége az intelligencia, az energia és az egészség sugaraiban tündöklik s fegyvere az elegáncia. Ha valaki tökéletesen meg akarja érteni a modern nő átalakulását, tekintsen a múlt idők asszonyára. A Titian, Holbein és Reynolds női arcképei mind arról a félénk határozatlan­ságról beszélnek, mely annyira jellemezte ős­anyáinkat. Valami önkéntelen alázatosság van a tekintetükben, mely arról beszél, hogy csak az engedelmességet ismerték. A mai asszony azonban büszkén és bátran néz előre, mint a ki nem fél a küzdelemtől. Nem lett kevesbbé szép, csak a szépsége lett más. Azt lehetne mondani, érettebb, okosabb szépség a mai asz- szony, mint volt régen. Balzac előtt ötven év­vel egy francia szociológus sajnálta azt a leányt, a ki tizennyolc éves koráig nem ment férjhez. Balzac a harmincéves asszony diadalát hirdeti, mig napjainkban lassankint ez is helyet ad a negyvenéves nőnek. A modern társadalmi drá­mák és regények hősnői legtöbbször ebben a korban vannak. És ez az átalakulás a férfire is hatással volt. Manapság sokkal későbben nősül­nek az emberek, mint régen s nem a naiv szép­ség, hanem az okos és elegáns nő az ideáljuk, a ki ha nem is olyan bájos, mint egy Watteau- szerű baba, mégis szép, mert bátor és őszinte, mert már ismeri az életet. HÍREK. Téli séta. Február 14. Valami jóleső érzés ragadja meg az iró szivét, ha tapasztalja, hogy egymás mellé rótt betűit néha el is olvassák s lelkének nemesebb gondolatait meg is értik. Mi a célja az Írónak ? Hatni az olvasó közönségre, tisztultabb lég­körbe terelni a fogékony lelkeket s odahatni, hogy a szép, jó és igaz minden vonalon érvé­nyesüljön. Ezzel azt is megmondtam, hogy milyennek kell lennie a nemes érzésű, ideális gondolkodású írónak. Nem régen a virágos és üres ablakokról Írtam valamit. Téli sétámban megfigyeltem egy- egy házat, honnan üresen ásítottak reám a fehér függönyös ablakok; s arra azt találtam mondani, hogy nem jól van ez igy! Valaki, — nem tudom ki, — a ki magát „semmitmondó szemeknek“ nevezi, következte­téseimet nem approbálta, hisz ő boldog a maga virágai között a nélkül, hogy azokat ablakban tartaná. Tehát közvetve ő is igazat ad nekem abban, hogy az asszony, de különösen a leány és virág egymástól elválaszthatatlan fogalom. Nem is tudok leányt elképzelni virágcse­repek nélkül! Látom őket lelki szemeimmel amint babrálgatnak a virágok közt, levagdalják a hervadó ágakat, öntözgetik a gyökerét s csó­kolgatják a fakadó bimbót. Éz illik a nemes lelkű kis leányokhoz. Most, hogy ismét arra vitt utam, hol a múltkor üres ablakokat láttam, - föltűnt nekem, hogy az ablakok már nem üresek; egyik-másikban egész sor virágcserepet találtam. Mi indította a lakókat erre ? nem tudom ! De végtelenül megörültem neki; mert úgy érez­tem, hogy ebben nekem is egy parányi részem van. S meg fognak nekem bocsátani azok a „semmitmondó szemek“, ha most határozattan azt állítom, hogy az igazság az én részemen van. íme az ablakok jelentik, hogy oda bent, a meleg szobában boldog emberek élnek! Vagy — ha úgy tetszik, — mutatják a külvilágnak az ő boldogságukat. Egyre megy! Hiszen igazi, teljes boldogság úgy sincs; de van megnyugvás a sorsban s ez már fél boldogság. Azért azt üzenem a „semmitmondó sze­mekének: tegye virágait ablakba, hadd lássák mások is, hadd tudják mások is, hogy ő boldog. Szeressünk, ápoljunk minden virágot, melyet a jó Isten szeretete fakaszt nekünk a mi gyönyörű­ségünkre; csak egy virágot utáljunk lelkűnkből, — mint a hires Pater Vitus minorita mondta: azt, mely mások .eltaposott becsületének és boldogságának sirján fakadt. * Ma Bálint napja. Közönséges, egyhangú nap, mint a többi az emberi életben; de nagy nap a madarak birodalmában. Megsúgom a leányoknak, hogy ne törjék soká rajta fejecskéjüket: ma van a madarak eljegyzése! Minden madár kisasszony ma, Bálint napján vőlegényt kap. Nézzenek ki egy kissé figyelemmel az udvarra, a kertbe. Mit fognak látni? Egy-egy verébkisasszonyt 4 — 5 urfi vesz körül pompás udvarlással. A pintyőkéket, csí­zeket hasonlóan környékezik az urfiak; még a szarkák, csókák se’ maradnak hátra. S mikor a madárkisasszony kiválasztotta leendő életpárját: fölrepülnek kettesben, összecsókolóznak s el­suhannak a nászúira. Szeretnék a mi leányainknak is az évben egy napot adni ilyen célra. Csak ne lennének ezek a mi fiatalembereink olyan átkozott házas­sággyűlölők 1 Nem nőgyülölők. mert a nőt kimondha­tatlanul szeretik; csak a papi és anyakönyvve­zetői beavatkozásnak esküdt ellenségei. De én bízom abban, hogy a virágos ab­lakok s a virágok mögött rejtőző fejecskék vonzani fogják az urfiakat s amikor Bálint napja verőfénynyel újra beköszönt: s ezek a „jó mada­rak“ is nyilatkozni fognak! Esküvő. Bocsa Pál a Nagybánya és Vidéke fogyasztási szövetkezet üzletvezetője tegnap d. u. 4 órakor kötött házasságot néhai Thiery Vilmos leányával: Jolánkával. A polgári kötést dr. Makray Mihály polgármester, a menyasz- szony nagybátyja végezte. Tanúként lovag Berks Leó pénzügyi főtanácsos és Hoffman Árpád kereskedő szerepeltek. Áthelyezés. Burján Ernő itteni kir. adó­hivatali dijas gyakornokot a pénzügyminister a nagykaposi kir. adóhivatalhoz helyezte át. Kinevezés. Szabó István itteni főgim­náziumi gyakorló tanárt a király a Wienben állomásozó cs. és kir. 82. gyalogezredhez tar­talékos hadnagygyá nevezte ki. Felhívás a Vöröskereszt Egylet nagy= bányai fiókjának tagjaihoz. A „Magyar Szentkorona Országainak Vöröszkereszt Égylete“ annak idején Nagybányán is fiókot létesített, mely tényleg mai napig működik, amennyiben segélyeket oszt. A fiókegylet tagsága azonban már 1909-ik évben megszűnt s igy uj alakulás és uj tisztikar választása vált szükségessé. Felkérem tehát az érdeklődőket, hogy f. hó 23-án délután 5 órakor, a Kaszinó helyiségében, beszámoló és alakuló közgyűlésre megjelenni szíveskedjenek. A közgyűlés tárgyai lesznek: 1. Beszámoló jelentés a fiókegylet eddigi műkö­déséről. 2. Az uj fiókegylet megalakítása. 3. Választmányi tagok és tisztviselők választása. 4. Esetleges indítványok. Nagybánya, 1911. feb­ruár hó 12-én. Neubauer s. k. Pártgyülés. A szatmármegyei függet­lenségi párt szervező bizottsága szerdán Szat­mári ülést tartott és a pártgyülés határidejét február 22-ére Szatmárra, az Iparos Olvasókör helyiségébe tűzte ki. A szervező-bizottság az egyik alelnöki állásra városunkból Farkas Sándor nyug. ezredest, itteni pártelnököt és jegyzőül dr. Vass Gyula itteni pártfőjegyzőt kandidálta. Olcsó és megbízható bevásárlási forrás! Alapittatott: I894=ben. Rezső Gyula ÉKSZERÉSZ = NAGYBÁNYA, = Rákóczi-(Fő)=tér 22. Alapittatott: 1894=ben. ____ Aj ánlja dúsan felszerelt raktárát az összes hires gyártmányú arany», — továbbá valódi és China-ezüst ezüst» és nickel órákban. Nagy választék arany» és ezüst ékszerekben; dísztárgyakban és evőeszközökben. —

Next

/
Thumbnails
Contents