Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1911-12-03 / 49. szám

2 N agy bányai Hírlap 1911. december 3. IPARÜGYEK. Az ipartestületek országos szövetsége leg­közelebb tartott közgyűlésében foglalkozott az ipartörvény kérdésével. Felhívta egyszersmind a hazai összes ipartestületeket, hogy saját tör­vényhatóságaikat is kérjék fel ez irányban való állásfoglalásra. A helybeli ipartestület a követ­kező kérvénynyel fordult Szatmárvármegye tör­vényhatóságához: „A Magyarországon élő hatszázezer kisipa­ros helyzetének javításáért dolgozó 420 ipartes­tületnek egyetlen egyetemes központi érdekkép­viselete az Ipartestületek Országos Szövetsége. Ez a szövetség október 21-én tartotta meg ezidei közgyűlését s ezen közgyűlésen igen behatóan foglalkozott az évek óta készülő ipartörvény revíziójának kérdésével. Magyarország újabb történetében alig akad olyan legislatorius törekvés az ipartörvény reví­zióján kívül, a mit annyi reménykedés és várakozás kisért volna, mint éppen ezt. Úgy szólván két évtizede, hogy állandóan kormány- programm az 1884. évi XVII. t.-c. átdolgozása és bár a szomszéd Ausztriában 15 év alatt 17-szer módosították és egészítették ki az ipar­törvényt, nálunk az ipartörvény lényegbe vágó részeit egyáltalában nem érintették és a vásá­rokra, továbbá a megrendelés-gyűjtésekre vo­natkozó részt is csupán a pillanatnyi szükség által parancsolt keretben dolgozták át. Ezidei közgyűlésünk ismerve azt a jóindu­latú felfogást, a mely a hazai törvényhatóságok körében az iparosérdekek iránt uralkodik, elhatározta, hogy ezúttal a törvényhatóságok segítségére apellál. Beöthy László kereskedelem­ügyi miniszter urat hivatalba lépése alkalmával arra kértük, hogy az ipartörvény revízióját előkészítő munkálatokat soron kívül befejeztetni és az uj ipartörvény javaslatát mielőbb az országgyűlés elé terjeszteni méltóztassék. E kérelmünk támogatását a tekintetes törvényhatóság pártoló figyelmébe ajánljuk azzal a tiszteletteljes kéréssel, hogy a tek. Törvényha­tóság Írjon fel a képviselőházhoz és a törvény- hatóság iparos tagjainak megnyilatkozásaképen hatályosan kérje az országgyűléstől, hogy uta­sítsa a minisztériumot az ipartörvény tervezett mielőbbi benyújtására. Kérje továbbá a törvényhatóság az or­szággyűlés képviselőházát, hogy ha a javaslat a képviselőház elő kerül, azt igyekezzék mielőbb törvényerőre emelni.“ E kérelemmel járulnak a hazai összes ipartestületek törvényhatóságaihoz. Az ipar­törvény revíziója érdeke nemcsak az iparosság­nak, hanem a munkáltató közönségnek is. Arfa 1 kérem azért városunk törvényhatósági bizottsági tagjait, hogy ha ezen kérelem törvényhatósági tárgyalás alá kerül, annak elfogadását elősegi- I teni kegyeskedjenek. Városunk megyebizottsági tagjai tevékeny részt vesznek Szatmárvármegye törvényhatósi gyűléseiben.- Sokkal kisebb s kevésbbé fontos ügyben is síkra szállanak, ha közjó érdeke úgy kívánja. Legyenek szószólói ők e mozgalomnak Törvényhatóságunk előtt. Törvényrevizióról van szó, áldozatot nem kíván az országtól, csak jóakaratot a törvényhozók részéről s ha az eredmény meg lesz, az csak közállapotaink járulására fog vezetni. Sólyom Ferencz. ködött. Kitünően és diszkréten játszotta meg Zsuzsi szerepét. Szép jelenség Mezei Ella és Salgó Ilona. Hotnokai Gabriella régi jó isme­rősünk, kiről mindig csak jót írhatunk. Jó volt Kun Dezső a báró szerepében; Stella Gida a fiatal Hubertet igen sikerültén alakította. Ernyei János az illatszergyáros, - Gáspár Jenő a magántudós szerepében sikerültén illeszkedett be az együttesbe. A kis Eeményi Liliké oly hatalmas tapsot kapott, hogy zúgott a Lendvay- szinház percekig. Külön kell megemlítenünk Pelsöci Lászlót, ki a főpincér alakításával első­rangú komikusnak bizonyult s kitől - úgy lát­szik-még sok derűs estét várhatunk. Az előadás­nak zajos külső sikere volt. Komáromynak sok énekszámát megkellett ismételnie. De kijutott az elismerés a zenekar kifogástalan működéséért a derék karmesternek is. A ház zsúfolva volt. Lendvay színház. Neményi Lipót bevonult művész gárdájával s pénteken este megkezdte egy hóra terjedő előadásainak sorozátát. Sajnáljuk, hogy csak egy hóig maradhat s már újév napján Nagy­károlyba kell mennie. Nagybánya legkevesebb 6 hetet kibírt volna, sőt esetleg 2 hónapot is. Mint már előzetesen is hirdetve volt, az „Ártatlan Zsuzsi“ operettel kezdte meg a tár­sulat bemutatkozását. A szereplőkről alább emlé­kezünk meg; itt pár szót kell mondanunk, ma­gáról a darabról. A darab szerzői — May és D’ Esvalliéres — gondosan óvakodtak attól, hogy az „ártatlan“ szó csak a címben szerepeljen s bár az erény­dijak csőstül omlanak minden felvonásban a szereplő hölgyek nyakába, — mégsem az erény hivatásos csőszei fogják^ leánykáiknak fehér darabként ajánlani az Ártatlan Zsuzsit. A darab librettója ötletes, élénk fordulatokban gazdag s az érdeklődést végig felcsigázza. Válto­zatos trükkök kergetik egymást a felvonásokban. A partitúra tele van kellemes énekszámokkal s talán épen ez fogja népszerűvé tenni Gilbert muzsikáját, melynek az eredetiség nem épen a legerősebb oldala. Az előadásról igazán csak jót Írhatunk. Tekintetbe véve azt, hogy Neményinek sok nehészséggel kellett megküzdenie, - társulata megállja helyét s ambícióval működik. Komá- romy Gizi vezetett bájban, temperamentumban. A közönség viharos tapssal fogadta ismerősét, kinek játékában már a nyáron sokszor gyönyör­Tegnap este Bataille Henrik színműve, a „Balga szűz“ került színre. Ma délután '/24 órakor a „Falu rossza“ hírneves népszínművet, este V2 8 órakor pedig a „ Kis gróf“ cimü szenzációs operettet játszák. A jövő hét műsora a következő: Hétfőn 4-én „Ezred apja“. Kedden, 5-én „Princz“. Szer­dán, 6-án „Herceg kisasszony“. Csütörtökön, 7-én „Hit és haza“. Pénteken, 8-án este „Cigánysze­relem“. Szombaton, 9-én „Hölgyek öröme“. Vasárnap, 10-én „Rip van Winkle“. Jelenlegi járványos időben nem­csak rendkívüli bacteriumölő hatása, de szerencsés vegyi összetétele folytán legtökéletesebb az összes államokban törvényesen védett: CALOX-FOGPOR ártalmatlan — savmentes — antiseptikus - szagta­lanító por, melyből a szájnedvek behatására oxygen (H._, 0>) szabadul fel. Az oxygen a fogakat az elrom­lástól óvja, fehéríti, a foghust gyógyítja. A „CAL0X“ a legtökéletesebb fogpor, mely a szájat ideális hygienikus állapotba hozza, üdíti, tisztítja és a fog- kőképződést meggátolja. A „CALOX“ az összes betegségek csiráit (bacteriumait), melyek a szájon át igyekeznek a szervezetbe, elpusztítja. Gyermeke­ket óvja fertőző betegségektől. — 1 szab. acél doboz (mely 3 hónapi használatra elegendő) 1 K 50 f, 4 darabot bérmentve küld : BAJNOCZY S. gyógy­szerész laboratóriuma Nagybánya. Ha egy asszony nem egészen ártatlan, j sohasem hisz föltétlenül más asszonyok éré- j nyében. * Minden nő érdeklődik az olyan férfiú iránt, aki valaha már halálosan szerelmessé tett egy asszonyt. * Egy anyakönyvi hivatalban történt. De nem Nagybányán. S eszerint a mi kedves anyakönyv­vezetőnket nem érheti gyanú. Egy szép, bol­dog ifjú párt adott össze az anyakönyvvezető s mialatt az adatokat a könyvbe bevezette, az ifjú pár csintalanul viselkedett. Oda pillantott félszemmel a szerelmeskedő párra s mély szo­morúság fogta el, melynek — az eskületétel előtt — ilyen szavakban adott kifejezést: „Ked­veseim! végtelenül sajnálom önöket összeadni, mert amint látom, nagyon szeretik egymást.“ . * A házasság definíciója. A cipész a há­zasságban papucs alá kerül; a kőműves tűzhe­lyet alapit magának; a katona 30 éves háborúba megy; a börtönőr békóba vereti magát; a ha­lász hálóba kerül; a hajós a házasság kikötő­jébe evez; a vegyész felbonthatatlan vegyi egyesülésre lép; a bányász házasságával aranyra bukkan; a vadász — bakot lő és a bölcs azt veszi észre, hogy megint ostobaságot követett el. * Az asszonyok jobban szeretik a bátor tök- filkót, mint a gyáva bölcset. * A menyasszony költészet, a feleség próza. * Van a Kárpát egyesületnek a Retyezáton egy menháza, hol a megforduló vendégek egy vendégkönyvbe Írják be nevüket. Az egyik lapra — bizonyára valami bohém ember, — ezt irta: „Ki nem szeret bort, asszonyt, éneket: Az nagy bolond! - nekem elhiheted.“ Mindjárt a két előbbi sor alá valami elke­seredett papucshős ezt irta: „Reszelné torkodat az én borom, És tied lenne az én asszonyom, Vagy zengedezné nótáit neked: Nem Írtad vón a fenti éneketI“ * Ha valaki meghal, a különböző nemzetbeliek az őket jellemző kérdéseket teszik és pedig: a francia azt kérdi: hány éves volt? az olasz csak annyit mond: szegény ördög! az orosz: bú­san lehajtja fejét és mormogja: jó neki, nem kell többet kínlódnia! az angol az iránt érdek­lődik: mennyire volt biztosítva? a német azt kérdi: mi baja volt ? a magyar kételkedve kérdi: igazán meghalt ? az oláh azt mondja: bocsássa meg neki az Isten bűneit; a zsidó villogó sze­mekkel érdeklődik: mi maradt utána? * A magyar nyelvben a halált igen sokféle­képen lehet kifejezni. Ide Írunk egy nehányat, poéták hasznát vehetik: Az Ur itélőszéke elé hivatott; elhunyt az Urban; elhagyta a siralom völgyét; örök nyugalomra tért; visszaadta lelkét az Urnák; magához vette az Isten; a halál el­ragadta; betöltötte végzetét; bevégezte napjait; elköltözött; megtért őseihez; megtért szerettei­hez; órája megérkezett; ideje letelt; kilehelte lelkét; örök álomra tért; szemét lehunyta örökre; halálos sötétség üh szemeire; szive megszűnt dobogni; végsőt sóhajtott. És még legalább 50 íéleképen ki lehet fejezni a halál bekövetkezését. * Mikor egy férfi és egy nő farkasszemet néznek egymással, rendesen a férfi hunyja le előbb a szemét. * Szegényen élni, gazdagon meghalni a leg­nagyobb bolondság g világon. * Ha a férfi 50 esztendős korában lesz bölcs, nagy árat fizetett érette: egy félszázadot. Ki 50 esztendős korában meg mer házasodni: az bolond. * A melyik nő nagyon védelmezi magát, azt árulja el, hogy titkos vágyat érez megtámadtatni. Összegereblyézte: R. K. M Csemege, déligyümölcs és cukorkamzletemet & Lió 6-án megnyitom Fő-tér Minorita renőliázs.-t—~ - Tisztelettel Tóth Dániel.

Next

/
Thumbnails
Contents