Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1911-11-19 / 47. szám
6 Nagybáuyal Hírlap 1911. november 19. nevezik. Ombos körülbelül annyit jelent, mint Aranyváros. Az aranyásók ősi útja délfelé elhajolva mindjárt Omboson túl a régi Berenice kikötő felé vezetett, melynek közelében keresendők az ókori egyiptomiak által művelés alatt álló bányák nyomai. Egyiptom déli határa akkor ennek a Berenice nevű kikötőnek szomszédságából indult ki s nyugat felé Syeneig, a mostani Assuanig húzódott, vagyis az Elephantine szigettel szemben levő partig. Délre innen a dombos, de sivatag jellegű nubiai vidék fekszik a Nílus és a Vörös tenger között, melynek lakosai a tiszta néger törzsekhez tartoznak. A Nílus menti Kuban községtől megközelíthető az Etbaya vidék szétágazó völgy- j rendszere, melyben Ollaki aranybányái voltak, a közönséges ^utasoknak elég nehezen hozzáférhető helyen. Ősi bányászat folyt itt. A múlt század harmincas éveiben Linant francia és Bonomi angol találták meg azokat s igy igazolták az emlékkövek bevésett adatait a nubiai arany előfordulásról. Aethiopia neve az ókori egyiptomiaknál Kus volt s ennek egyik része volt a keleti Nubia. Kusi aranynak nevezték el tehát az ott termelt aranyat. Az ottani bányák termelése bámulatosan nagy lehetett, mert már K. e. harmadik évezredben az „ethyopiai aranyról“ szólnak a kőbe vésett feliratok. Egyiptom alávetett népeinek adójaként is emliték. A K. e. 16. évszázadtól kezdve a kusi uralkodók remek arany tárgyakat ajándékoztak az uralkodó táránknak. Még a 10. évszázadban — tehát a mi középkorunkban is — a régi bányákat műveltették s az arabok ezt aligha teszik, ha ott nagy nyereségük nincs. Európai utazók átvizsgálták az egyes bányavidékeket és úgy találták, hogy úgy az egyiptomi, mint a nubiai bányák közül az ókorban élénk forgalom lehetett. Egészen eltekintve a rendszeres fejtésektől, találtak még elég jókarban lévő szent barlang és kápolna romokat, munkás lakásokat, ciszterna berendezéseket, sőt artézi kutakat, gránit őrlő köveket, gránitból faragott csatornákat, mely utóbbiakat a zúzott ércnek kimosására használtak s még sok egyebet, mi a bányászat és érc- előkészitéshez szükséges volt. Nem lehetett bizony kellemes élete azoknak az ott élő embereknek a sivatag forró völgyében s elhihetjük ezt az ókor klassikus tollú i Írójának, Diodorusnak, ki a hadifogtyokból, rab- J szolgákból és gonosztevőkből álló bányász kóló- j niát elevenen lefesti. Az egyiptomi levéltárakban akadtak oly papyrusra rajzolt ősi térképekre, melyek magyarázó szövegek kíséretében feltüntetik a hegységek vonulatait, az utakat és mellékösvényeket, a kutakat és munkás lakásokat, a szent helyeket s a királyok emlékeit hirdető szobrokat, illetve azok helyeit. Ilyen térképek töredékeit a turini egyiptomi múzeumuan mutatják a látogatóknak és felhívják régiségükre — 4000 évvel K. e. készültek — a látogatók figyelmét. Brugsch basa nem ismer oly okmányt, mely azt bizonyítaná, hogy Kisázsiából aranyat hoztak volna be, kivéve, amit az ottani lakók adóban leróttak. Feliratok és papyrusok egyiptomiaknak tengeri utazásairól tanúskodnak, melyeken Op- hirt keresték fel. Értékes mezőgazdasági terményeken kivül tömjént és aranyat hoztak haza a fáraók nilusmenti palotájába a Vörös tenger déli partvidékéről. A régebbi szövegek Puone-nek nevezik az utazások végcélját a messze délvidéken, későbbi időkben egészen a keresztény időszámítás koráig már azokban sok különböző helység és ország nevet találunk. A mostani arábiai lemen nyugati partjain a Biblia: Sába, Havila, Parvaim és Uphas nevű aranyvidékeket emlit, ezek termelték a phoe- niciai kereskedők közvetítésével Palestina részére a legnemesebb fémet. Az aranyat elsősorban Tyrusban hozták piacra a phoeniciai kalmárok. Aligha csalódunk, ha feltételezzük, hogy Egyiptomnak az a délarábiai forrás rendelkezésére állott, legalább is ez nagyon valószínű a pharaók birodalmának későbbi történetében. Tudomásul. Mély tisztelettel hozom a nagyérdemű vidéki közönség becses tudomására, hogy Nagybányán a Kossuth Lajos-utcában lévő Lendvay-téren a „Nemzeti-Szálló“ helyiségében megfelelő istálló és kocsi-szin áll a t. vidéki közönség fuvara rendelkezésére. A vendéglő kitűnő magyar konyhával van ellátva, valamint hamisítatlan italok mindenkor kaphatók. Tisztelettel a vendéglős. BÁNYÁSZATI HÍREK. Személyi hirek. Tirscher Géza miniszteri tanácsos a héten városunkban időzött s a helybeli bánya- kapitányságot vizsgálta meg. - Martiny István főbányatanácsos hivatalos utjából visszaérkezett. Uj tanár a főiskolán. A király, a m. kir. pénzügyminiszter előterjesztésére Wnle/c Károly dr. rendkívüli tanárt a Selmecbányái erdészeti és bányászati főiskolán a matematikai tanszék rendes tanárává nevezte ki. Walek dr. a Selmecbányái főiskolán végezte tanulmányait, majd éveken át a németországi egyetemeket látogatta. Tanulmányújáról hazatérve, a főiskola tanársegéde, segédtanára, majd rendkívüli tanára lett, mígnem a király most boldogult Schwartz Ottó dr. tanszékére rendes tanárrá nevezte ki. Áthelyezés. A in. kir. pénzügyminiszter Gebshardt Ferenc segédmérnököt a selmeci főiskolától Nagybányára helyezte át. Angolok az erdélyi aranybányákban. Az Első Erdélyi Aranybánya Társaság, amelynek Zeibig János nagyszebeni bankár a főrészvényese, eladta a boicai bányatelepet egy angol konzorciumnak. Ezáltal az északhunyadmegyei bányavidék összes értékes területei külföldi ke- j zekbe kerültek és hogy a még szünetelő bányákkal is ez történjék, arról most már gon- j doskodik a rudai Tizenkét apostol és az angol konzorcium. A hivatalos lap »hirdetési rovata tele van boicai és brádvidéki bányák megvo- ! nási hirdetésével, ami jellemzi a két vállalat í terjeszkedési törekvéseit. A boicai aranybányák eladása a bányászromantika végét jelentik, ami a legjobk bizonyítéka annak, hogy az erdélyi aranybányászat terén csak a nagytőke boldogulhat. Zeibigéknek nem volt meg a szükséges tőkéjük ahhoz, hogy a nagyon gazdag bánya üzemét fejlesszék és csak szerencsére dolgoztak. Kizárólag a gazdag érceket dolgozták fel és főfigyelmüket a szabadarany előfordulására irányították, mig a szegényebb érceket a há- nyóra szórták. Csakhogy az évtizedes üzem következtében a szabad aranyat hordó felső szintek kimerültek, a meglepetések kora elmúlt és a bányaüzemnek a nagy befektetéseket igénylő mélyszinti munkálatokra kellett áttérni. Bár a boicai bányák a szebb időkben roppant jövedelmet hajtottak, Zeibigék nem gondoskodtak tartalékokról és az uj befektetésekre hiányoztak a százezerkoronák. A bányaüzem még jövedelmezett, de a közeli kimerülés elkerülhetetlennek látszott és éppen a legalkalmasabb percben sikerült az eladás. Az angolok nem várnak meglepetéseket Boicán, üzemtervüket kizárólag a szegényércek feldolgozására alapították és az esetleges meglepetéseket — szabadarany előfordulásokat — figyelmen kivül hagyták számításaiknál. Hogy ezen az alapon milyen kitűnő üzleti eredményeket lehet elérni, azt bizonyítják a szomszédos Tizenkét apostol sikerei. Ezzel szemben a szerencse-bányászat kora elmúlt, amit éppen azbizonyit, hogy a leggazdagabb szerencsebányász, Zeibig bankár is abba kellett hogy hagyja a további próbálkozást. Az erdélyi aranybányászat terén ma már csakis a nagytőkés kezdeményezéseknek van értelmük. Kitűnő, tiszta és gyors kiszolgálásáról jól ismert Tréger Lajos elsőrendű borbély- és fodrász-terme, illatszer-raktára: Rákóczi=(Fő)-tér, Minorita-rendház alatt. - Ugyanott megrendelhető mindennemű hajmunka és köpülyözés; eszközöltetik massirozás és tyukszemvágás a legnagyobb szakszerűséggel és vigyázattal. Felelős szerkesztő: dr. Ajtai Nagy Gábor. Lapkiadó: Morvay Gyula könyvnyomda-bérlete. „HERMES“ KÖNYVNYOMDÁI MÜINTÉZET Telefon szám 07. NAGYBÁNYÁN Telefon szám D7. SZENTMIKLÓS-TÉR (K1SP1AC) 2. SZÁM. Uj könyvnyomda! Van szerencsém a m. t. közönség szives tudomására hozni, hogy a BARAZSU ENDRE ur tulajdonát képező, mindenféle gépekkel, ' legújabb metszetű betűkkel és díszítésekkel, valamint nagy papir-raktárral felszerelt „HERMES“ könyvnyomdát kibéreltem s vállalkozók minden néven nevezendő könyvnyomdái munka gyors, pontos és hibátlan elkészítésére olcsó árak mellett. A m. t. közönség szives pártfogását kérve vagyok kiváló tisztelettel Zsombory Ferenc í a. A A i
