Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1911-01-29 / 5. szám

1911. január 29. Nagytotmyal Hírlap 5 A kereskedő=bál. Óriási előkészületek után tegnap este zajlott le a Kereskedők és Kereskedő Ifjak Köre által rendezett bál, melyet az Ízlésesen díszített Lendvay színházban tar­tottak meg. A minden bizonynyal pompásan sikerült bá'ról részletes referádát csak követ­kező számunkban hozhatunk. A Polgári Olvasókör évi rendes és tiszt­újító közgyűlése február 5-én d. u. 5 órakor lesz a kör nagytermében. A választmány ezidén nem tartja meg a tisztujitás napján Széchenyi- lakomáját, mert most igen sok társasvacsora és mulatság, bál esett össze, hanem a jövőre is azt fogja a közgyűlésnek indítványozni, hogy Széchenyi születésének évfordulóján rendezze a társasvacsorát. Felsőbánya stagnál. Csak népesedésre értjük e szót, mert a szomszédváros a legna­gyobb körültekintéssel és gondossággal igyek­szik a modern fejlődéssel mindenben lépést tar­tani. Itt-ott azt olvastuk, hogy az 1900-ban volt 4584 főnyi népessége a mostani népszámlálás eredménye szerint gyarapodott, de biz’ ez nem felel meg a valóságnak, mert a „Felsőbányái Hírlap“ azt constatálja, hogy semmi féle szapo­rodás nincs. Obholczer Gyula ünneplése. Obkolczer Gyula pénzügyi tanácsos, a nagykárolyi pénzügy­igazgatóság mellé rendelt számvevőség főnöke február 1-én tölti be hivatali szolgálatának negyvenedik évét. E nevezetes alkalomból a nagykárolyi pénzügyigazgatóság Nagykároly város társadalmával karöltve a Magyar Király­ban diszlakomát rendez, melyen városunkból is többen vesznek részt tisztelői s jó barátai közül. Keresztelő» és nászajándékok, gyer­mek evőkészletek szép kivitelben, jutányos ár­ban Rezső Gyulánál Gyászhirek. Nagyilosvai Ilosvuy Endre, Szatmárvármegye nyugalmazott főszolgabirája, örvényhatósági bizottsági tag, a Szálkái Ipar és Kereskedelmi bank elnöke s igazgatója, a Szatmárnémeti Hitelbank igazgatósági tagja stb. múlt vasárnap 54 éves korában Szatmárt elhunyt. Holtestét Mátészalkára, az ottani családi sirkertbe szállították. - Vary a Lipót malombérlőt, a helybeli Korona szálló tulajdonosát hosszas és súlyos belegségétől váltotta meg a halál. F. hó 22-én halt meg s hétfőn temették el nagy rész­vét mellett. Kiterjedt rokonság gyászolja. Nemes adomány. Dr. Kádár Antal fő­orvos a borpataki r. katli. fiók egyháznak egy harmoniumot ajándékozott; fogadja érte a hívek hálás köszönetét. A nagybányai tejfogyasztó szövet= kezet 1910. évi forgalma. A nagybányai tej­fogyasztó szövetkezet folyó hó 21-én tartotta rendes évi közgyűlését Virágh Lajos elnöklete alatt a városháza tanácstermében. A közgyűlés az igazgatóság s a felügyelő-bizottságnak az az 1910. évi eredményről szóló jelentését jóvá­hagyólag tudomásul vette. A számadások szerint a szövetkezet árúcsarnokába 121.159 liter tej és 908V4 kiló vaj érkezett be. A szerződő ura­dalom ezen termékekért 20503 K 65 fillért kapott; kezelési költségre 2299 K 77 fillér for- dittatott s igy összesen 22.802 K 77 fillér volt az üzleti kiadás. Ezzel szemben bevétel volt 23.365 K 99 fillér, tiszta nyereség tehát 563 K 22 fillér. A szövetkezet által íenállásától, 1906. május 1-től, 1910. év végéig cladatott 494.629Vo liter tej, 5392‘/2 kiló vaj, 50651;2 lefölözött tej, 161 kiló túró és 25 liter tejszín. A termékekért a szállító uradalomnak 83.859 K 62 fillért fizet­tek ki. A tagok száma 1910. év végén 144. Üzletrész 340 á 3 koronájával 1020 K ; a részvény- tőkéhez csatolt 6°/o kamat és takarékpénztári betét kamata 1910. év végéig 444 K 16 fillér összesen 1464 K 95 f. készpénz 563 K 22 fillér. A megüresedett igazgató tagsági helyekre meg­választattak: dr. Weisz Ignác, Mostis Lajos és Neuberger István. Nyugtázás. Az Iparos Ifjak Önk. Egye­sülete által rendezett bál alkalmával jegyeiket utólagosan megváltották: Rumpold Gyula és Keizer Antal 5 -5 K; Csiszár József és Gólya János 4-4 K; Korcsog Mihály, Enyedi István és Müller Sándor 3-3 K; Révész János, Kaza- mér J mos, Somay Rezső és Szász József 2 2 K. Magyar labdarugók külföldön. Labdarugóink kül­földi diadalairól érdekes dolgokat mond el Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyermeklapja, a Jó Pajtás legújabb számában Schlosser Imre, a bajnok­csapat egyik tagja. Ugyanebbe a számba verset Írtak Vértesy Gyula, Elek nagyapó, Tabán Gábor, mesét mond Benedek Elek, Dörmögő Dömötör utazását a Vaskapuhoz folytatja Sebők Zsigmond, a csilingelő, ragyogó szán­kóról mond mesét Szabóm; Nogáll Janka, érdekes tör­ténetet beszél el Nógrádi Pap Gyula. Tréfás képek az óriási korcsolyáról, meg a babszemvárosi versenyről, Rákosi Viktor regénye, a rejtvények és szerkesztői üzenetek teszik változatossá és gazdaggá e szám tar­talmát. - A „Jó Pajtás“ előfizetési ára: negyedévre 2 K 50 f, félévre 5 kor., egész évre 10 kor. Az előfizetési pénpzek a kiadóhivatalba küldendők, Franklin-Társulat, Budapest, IV., Egyetem-utca 4. Az adókivető bizottság. Vármegyénk alispánja, az 1911 -1913 évi ciklusra alakulandó adókivető bizottságba városunkból rendes tag­nak dr. Miskolezy Sándort és Moldován Lászlót, póttagnak pedig Molnár Antalt és Szász Jószefet nevezte ki. Nagy választék tömör arany karkötők­ben és uj faconu hosszú női nyakláncokban jutányos árak mellett Rezső Gyulánál Szabad előadás. Nagy érdeklődés és a hallgatóság mindvégig élénk figyelme mellett tartotta meg múlt vasárnap délután a kath. le­gényegyletben Dr. Gondos Mór járásorvos a ragályos betegségekről s az azok elleni védeke­zésről hirdetett népszerű előadását. A legtapasztaltabb orvosok taná­csolják, hogy egészségünk fenntartása érdekében elsősorban a gyomorra ügyel­jünk. Aki gyomrát rendben kívánja tartani, tegye szabállyá, hogy minden héten lega­lább egy bizonyos meghatározott napon, például minden hétfőn vagy mondjuk minden szombaton reggelizés előtt egy pohár igazi Ferencz József-keserüvizet igyék. Ezen régóta bevált természetadta tisztitó-gyógyviznek bámulatos felfrissítő hatása van nemcsak emésztőszerveinkre, | hanem egész lényünkre is. A török csá­szár udvari főorvosa is ezen tulajdonsá­gát becsülte a legjobban, mikor azt irta róla, hogy „a kitűnő Ferencz József- keserüviz használata különösen kellemes.“ Vigyázni kell, hogy a kereskedésekben mindenkor valódi Ferencz József-keserü- vizet kapjunk, mert ez az, melyről a világ minden tájának orvosai és orvostanárai a legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak. A „Vasárnapi Újság“ január 29-iki száma első helyén Ugrón Gábor arcképét közli érdekes cikkel; képet közöl Ugronról mint szónokról és temetéséről is. A további képek közt vannak a főrendiház uj tagjainak arcképei Curiéné s a vele szemben francia akadémi­kussá választott Branly képe, képek a postatakarékpénz­tár palotájából, Szomory Dezső darabjának, A rajongó Bolzay leánynak nemzeti színházi előadásáról, a magyar footbál bajnoki csapat külföldi mérkőzéseiről, Finta István, a szamosujvári rab-szobrász műveiről stb. Szép­irodalmi olvasmányok: Rákosi Viktor regénye, Szemere György novellája, Peterdy Andor és Varság János versei, Marceile Tinayre francia reg'énye. Egyéb közlemények: az elhunyt Lánczy Gyula arcképe, cikk az amerikai milliomosok jótékonyságáról, tárcacikk a hétről s a rendes heti rovatok: Irodalom és művészet, sakkjáték stb. — A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre öt kor., a „Világkróniká“-val együtt hat korona. Meg­rendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Buda­pest, IV. kerület, Egyetem-utca 4. szám.) Ugyanitt meg­rendelhető a „Képes Néplap“ a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. Anyakönyvi közlemények. A helybeli | anyakönyvi hivatalnál jan. 22-től a következő bejegyzések tétettek: Születtek: Jan. 20. Farkas János bánya­munkásnak „János“; jan. 10. Ojegár József bá­nyamunkásnak „Ilona“; jan. 19. Tyira Annának „János“; jan. 19. Kovács György szabósegédnek „Jolán“; jan. 22. Csernyestyéni Gábor bánya­munkásnak „Tibor Gábor“ ; jan. 21. Junger Sámuel szabómesternek iker „Erzsébet“ és „Irén“; jan. 23. Csókán Gábor kocsisnak „Mária“; jan. 20. Pávei Kálmán bányamunkásnak „Mária“; jan. 20. Markovics Henrik cipésznek „Ilona“ nevíi gyermeke. Meghallak: Varga Lipót, izr., 54 éves, malombérlő, gerinc-agysorvadásban; jan. 23. Drumár Mária özv. Kocsis Gyuláné, gk., 61 éves, sivszélhűdésbcn; jan. 23. Tyentye András, gk., 2 hónapos, szolgáló gyermeke, veleszületett gyengeségben; jan. 24. Szemcsuk Mária, gk., 45 éves, alamizsnás, hasvizkorban; jan 25. Gu­dász Pál, rk., 18 hónapos, gyermekmenhelyi gondozott, torokgyíkban. Házasságot kötöttek: Krizsán Sándor mé­száros-mester és Kovács Róza nagybányai la­kosok. Kihirdetés alatt állanak: Moldován Mi­hály erdőmunkás, nagybánya-feketepataktelepi és Mán Mártha felsőíernezelyi; Téglás Imre ma­lommunkás és Verzila Frasziua napszámos, nagy­bányai; Griga Flórián napszámos és Putura Mária napszámos nagybányai; Pap Miklós bá­nyamunkás és Githa Zsuzsa szolgáló, nagybá­nyai; Kosztin Demeter parkett asztalossegéd és Márk Emma nagybányai; Sztáronszki Miklós erdőmunkás és Szlevenszki Ilona napszámos nagybánya-kőbányatelepi; Válent Vilmos hentes és Krajcsovics Adél Mária nagysikárlói lakosok. Frack-ingek és frack=mellények, cilinderek mesés szép kivitelben Kardos Jenő üzletében kaphatók. A Néhtna Lajos József kávé-üzletét átvette fíenkő Sándor, kinek előzékenysége és szakképzettsége biztosítja a vevőközönséget, hogy 10-12 százalékkal olcsóbban szerezhetik be kávészükségletüket, mint bárhol. (Szatmár.) Legszebb China-ezüst tárgyak és evő­eszközök nagy raktára Rezső Gyulánál. CSARNOK. Leánykérés és a nő értéke különböző népeknél. A szerelem egy és örök! Ez az akszióma elfogadhatatlan; de hogy a szerelmi vallomások alá vannak vetve a divat változásainak és a különféle népeknél dívó szokásoknak, — az holt bizonyos. A modern idők beálltával sok minden meg­változott az életben; igy a szerelmi vallomások is mai nap már más alakban nyilatkoznak meg, mint nagyszülőink idejében. A szerelmes ifjú ma már nem igen térdel le imádottja előtt, hogy a boldogító „igen“ szócskát megnyerje. A románticizmus hányát homlok menekül a mai számitó korból; mindenütt és mindenben az anyagi kérdések dominálnak. A nyomott köz- gazdasági viszonyok között, - mikor tudvale­vőleg az ipar pang és a kereskedelem tengő­dik, - a lírai hangok a szerelmi kettősökben nagyon ritkák. Minden vonalon előtérbe nyo­multak az érdekházasságok. De azért még ma is vannak országok és népek, ahol a régi hagyományok megmaradtak a maguk ősi formájában. Igaz, hogy csak a ke­vésbé művelt országokban és népeknél. Bemutatunk nehány leánykérési szokást és a nő értékének becsülését pár ekzotikus or­szágból. Az arab félvad törzseknél a leánykérés künn történik a pusztán. A szerelmes legény fölkeresi a leányt a pusztán, ahol rendesen atyja nyáját őrzi. A mint az ifjú a leány felé köze­ledik, - a bájos szűz kődobálással védekezik a támadás ellen. Ha az ifjú - anélkül, hogy egyetlen kődobás is érte volna, — beéri, meg­ragadja a leányt, bevonszolja az atyja kunyhó­jába, - s ott eljegyzi magának. Az eszkimóknál sokkal egyszerűbb a ház- tüznézés. A szerelmes legény beront az imádott kunyhójába, kezére csavarja a leány halzsirtól csöpögő haját s magával hurcolja a saját kuny­hójába, ahol természetesen eljegyzési ünnepélyt tartanak. Egy tatárlörzsnél igen érdekes a leány­kérés. Á mint beáll az első téli nap, nagy ünne­pélyt rendeznek a faluban, ahol megjelennek a házasulandó ifjak és férjhezadó leányok. A fér­fiak hosszú sorban leülnek egymás mellé, mu­zsikálnak vagy énekelnek, természetesen mind­egyik az ő kedvesének kedvenc dalát. Akkor a leányok lassan elvonulnak a muzsikáló és da­loló legények előtt. A melyik lány meghallgatja kedvese nótáját, egy szál virágot dob az ölébe; ha azonban félreforditott fejjel tovább megy, az bizony kosarat jelent. Tagadhatatlan, sok poe- zis van e szokásban! Borneó szigetén a dayak néptörzs közt a következő szokás dívik: Á szerelmes legény fölkeresi a leányt a szülői háznál és segít neki a házi teendők végzésében. Ha a lány szívesen fogadja szegédkezéseit, akkor a legény a rá­következő éjjel a kedves ablaka alá lopózik és

Next

/
Thumbnails
Contents