Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1911-08-20 / 34. szám
6 Nagybányai Hírlap 1911. augusztus 20. lépcsőin, szép nagy termekkel. Tovább menve látjuk az olasz renaissance stílusban épült Ludwig templomot két hegyes magas tornyával s nem sokkal messzebb a híres müncheni egyetem épületét. Előtte két érdekes szökőkút a roma Szent Péter téren levő, Bernini művész kezéből kikerült kút utánzata. Az ut végén egy diadalkapu áll, a római Constantinus iv hasonmása, melyet a bajor hadseregnek emeltetett I. Lajos bajor király 1844- ben. A diadalív tetején a Bavaria négy oroszlánt hajt harci szekerén. Menjünk át a kapun s akkor balra előttünk áll a képzőművészetek akadémiájának palotája, s legalább megmenekültünk az emberáradattól. Persze most tetőtől talpig lomb és zászló díszben állott, mert a müncheni művészek az agg regens herceget szívből ünnepük, mint Mácenásukat. Ez a palota talán egyike a legszebb iskolaépületeknek, amelyet láttam. Az épület mellett elhaladva szinte fellé- legzünk, mert kevésbbé népes utcákon járhatunk. Betérünk azonban ismét egy utcába, — megjegyzem Münchenben nincs utca csak ut, mert a legszűkebb utca is Strasse tehát bocsánat: „útra“ az Arcisstrasséra. Alig teszünk száz lépést és előttünk állanak a város legnevezetesebb épületei az uj és a régi Pinakótheka az előbbi a régi híres német, vlám és holland, olasz, spanyol, francia festők remekeit, az utóbbi a XIX. sz. és későbbi festőknek van fentartva s mindenesetre a világ legelső képtárai közé tartoznak. A régi Pinakothekával szemben áll a műegyetem épülete s előtte az öreg Ohm bácsi szobra, kinek az electromos áramra vonatkozó törvényét minden diák a világon tanulja. Mindenesetre érdekes egy ily művészi városban a séta, ahol az ember szinte belebotlik a műremekekbe, de fárasztó is. Úgy, hogy egy idő múlva, ha még kincset is igémének nekünk, akkor sem vagyunk hajlandók műkincseket megnézni. Mi is térjünk vissza a város forgalmasabb helyeire, hol már készülődnek a serenádhoz és kivilágításhoz. Seregestől vonulnak fel a derék, sörtől elhízott rendőrök, jön már lámpásokkal a katonaság is, mely sorfalat fog állani. A tolongás már kezdődik, kocsiról az egész ügyet sokkal szebben tekinthetjük meg. Kigyulnak a transparensek, leginkább egy L betű (Luitpold) felette a koronával, bengáli tüzek a színház előtt s mire a kiráiyi palota elé érünk, mely egy egészen igénytelen épület és csak belseje szép, a tolongás már kezd élet- veszélyessé válni, különösen az előtte levő Feldherrnhalle s a Theatiner templom előtt. A müncheni polgárok közé elvegyültek a telivér turisták lódén vadász öltözeteikkel, rukk- zakkal hátukon és sikkel kezükben, a városba sereglett bajor parasztok, és parasztasszonyok, a sok idegen s mindez fel és alá hullámzott. A kirakatokban az öreg régensherceg arcképe, vagy más reá vonatkozó tárgyak és képek szintén mesésen díszítve s kis villamlámpákkal megvilágítva. Haza menet egy elegáns urat láttunk nejével karonfogva menni, de bizony az urnák megártott a hazafias felbuzdulás, mert kedves nejét időnkint lelökte a járdáról, annyira bizonytalanul haladt az utján. A serenádot tehát nem hallgattuk meg, másnap reggel azonban már a hajnali órákban felébresztettek a katona zenekarok. Nagy katonai parádé volt a Maxmilian téren, hol az öreg régens herceg díszszemlét tartott a fényes csapatokon. A nagy ünnepség közepette Wienziers körülrepülte aeroplánján a várost, természetesen a közönség viharos ovációjától kisérve. A katonai díszszemle után a hadsereg múzeumban leleplezték Wittelsbach Ottó szobrát, kit azonban ne tévesszünk össze a mi hasonló nevű királyunkkal. A szoborleleplezésről jövő csapatokat mi a Karolineum téren láttuk elmarsolni. Ez a Karolinen Platz kerek tér, melynek közepén álló obelisk, elfoglalt ágyuk ércéből öntetett s annak a harmincezer bajor katonának emlékére emeltetett, kik az orosz háborúban elestek. A szoborleleplezésről tüzérek jöttek, gyalog, kivont bajonettekkel kettős rendekben. A lovagló ütegek legénysége kivont karddal, szintén gyalog menetelt, vízszintesen oldalt tartott üres kardhüvelylyel balkezükben. A sisakok, rájok omló fekete, kürtösöknél piros lószőrrel, világos szürke köpeny, fehér bőr kardkötő és szurony szij, szép látványosságé tették az egészet a verőfényben, a sok egészséges csinos barnaképü szőke gyerek katona nagyon stram- man lépdelt a temérdek bámész ember között. Vasárnap lévén, még a bazilikához mentünk, melyet nagyon érdemes megnézni. Ez a templom a legrégibb keresztény templomokat utánozza, s szép freskói, egy-egy óriás darabból készült gránit oszlopai, a szabadon látható fa- tetőszék nevezetesek. Vele szemben van a botanikus kert gyönyörű pálmaházával, régebbi részén pedig a Glaspalast áll, hol 1854-ben az első német ipar- kiállitást rendezték. Az üveg palota közelében van a művész ház és mögötte a zsinagóga, hol életemben a legszebb prédikációt hallottam ezelőtt tizenegy évvel: a tízparancsolatról. Mi lenne az emberiséggel, ha ezek a törvények nem volnának elismerve, ez volt a téma s brilliánsan oldotta meg a rabbi. Még sok épületet kellene megtekintenünk, de a vasároapi hangulat inkább gondtalan sétára viszi az embert. Feltűnik a számtalan szép szivarkereskedés, a sok kávéház, melyekben szintén sört isznak női kiszolgálás mellett, a sok ragyogó egyenruháju délceg katona, a hosszu- haju, bársonyruhás művészek, a púfok bajorok, a sok parasztember és turista. Utolsó napján ott tartózkodásunknak átsétáltunk a Propyläen nevű kapun, mely két négy- szögletes tornyával dór oszlopaival egészen klassikus építmény. A kapun túl balra a Glyptotheka tizennégy jón stilusu terme tele van szebbnél szebb szobrokkal. Az épület külseje hasonlít kissé a mi nemzeti múzeumunkhoz. A seccessio az uj előretörekvő, nem kitaposott utón haladó művész generáció műveit foglalja magában, jelenlegi tárlata bennünket is érdekel, mert Valér von Ferenczy, München művésztől, a zseniális fiatal magyar festőművésztől három kép is van kiállítva „Mädchen im Walde“, „Ansicht aus Berlin“ és „Im Stadpark“. A sok modernnél is modernebb kép, mesés szinpompával, eredeti fényhatásokkal nekem nagyon tetszett. * Délután Nymphenburgba készültünk, de jött a Főhn, a szélvihar lehűtötte hirtelen a levegőt, esett, majd oly erős lett az orkán, hogy az embereket az utcán majd ledöntötte. El fújta a kirándulásunkat s igy becsomagolva utipod- gyászunkat készülődtünk a párisi útra, melyre a szives olvasót is ünnepélyesen felkérjük, hogy elkísérjen bennünket. BRNYRSZRT X Működik a kolozsvári földgázkirendeltség. Böhm Ferenc a kutató munkáról. Lapunk megírta annak idején, hogy julius hóban Kolozsvárt kezdi meg működését a földgáz-kutatásokat vezető kirendeltség. A fontos missióra hivatott kirendeltség vezetőmérnöke, Böhm Ferenc királyi mérnök már megérkezett Kolozsvárra s megkezdte funkcionálását. Eperjes- utcai helyiségeiben a hivatal, amelynek még „bányakutató^-kirendeltség“ a hivatalos neve mindaddig, amig az országgyűlés az újonnan szervezett hivatal költségvetését megszavazza. A kolozsvári Újság munkatársa felkereste Böhm Ferenc kir. mérnököt, a kirendeltség vezetőjét, hogy a földgázkutatási munkálatok eredményeiről informáljon. Böhm Ferenc készséggel állott rendelkezésre s riagyérdekü nyilatkozatában azt jelentette ki, hogy a kutató munka eredményei igen számottevőek s remény van arra, hogy Erdély több helyén bő tartalmú uj források nyílnak meg a közeljövőben.- A kolozsvári kirendeltség munkaköre ugyanaz marad, mint eddig. A Kolozsvárra helyezésnek pusztán technikai okai vannak. Kissármásnak olyan rosszak a közlekedési viszonyai, hogy innen rendkívül nehéz volt megközelítenünk azokat a helyeket, ahol kutatásokat végzünk. A kirendeltségnek három mérnöke fog Kolozsvárt tartózkodni. Kívülem Szmolka Nándor és egy Platz nevű német furótechnikus mérnök, aki eddig Romániában volt. Jelenleg Erdély több helyén végzünk fúrásokat s négy helyen igen jelentős sikerrel. Marosszentgyörgyön, Marosugrán, Szászrégen- ben és Dicsőszentinártonban fúrás közben jelentékeny mennyiségű földgáz tört föl, tehát mind a négy helyen reményünk lehet dús tartalmú földgázforrások megnyitására. Félreértések kikerülése végett megjegyzem, hogy a sármásihoz hasonló földgázforrás még egy sincs, de mind a négy helyen találtunk földgázt, a további fúrások fogják eldönteni, hogy melyik forrás milyen mennyiségű földgázt fog szolgáltatni. Megkérdezték ezután, hogy Kolozsvár közelében fognak-e fúrni. — Feltétlenül, azonban a kolozsvári kutatás megkezdése előtt még geológiai vizsgálatnak is helye lesz. A jövő tavasz előtt Kolozsvárt nem kezdődhetnek meg a fúrások. Megjegyzem, hogy valótlanok azok a hírek, amelyek szerint Marosvásárhely mellett földgázforrásra találtunk volna. Nyilatkozatának végén a kissárinási földgázforrások elzárására irányuló kísérletekről tett említést Böhm Ferenc, mely eredményes volt. Hogy milyen nagy jelentősége van a forrás elzárásának semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy naponta 1200 lóerő pusztult el a ki- ömlő gázokban, ami 200 wagon kőszénnek felelt meg. Böhm azt mondja, hogy az elzárás kísérletei sikerre vezettek és teljesen elzárták a kis- sármási földgázforrást. Ilyen formán tehát megoldást nyert az elzárás fontos problémája s sikerült megóvni azt a földgázmennyiséget, amely az értékesítés pillanatáig feltétlenül el- kallódot volna. Másik jelentős eredménye az elzárásnak az, hogy a mostani kísérletek tanúságait jól felhasználhatják majd az ezután megnyitandó földgázforrásoknál s igy azokat nyomban a feltárás után megóvhatják attól, hogy százezreket érő tartalmuk semmivé röppenjen el. Az elzárásra irányuló kísérletek hónapok óta folynak már. Magát a forrás nyílását rövidesen sikerült alkalmas készülékkel elzárnia a kirendeltségnek, azonban a belőle kiágazó repedéseken mégis kiözönlött a földgáz, a mezők lazább földrétegein sikerült utat törnie magának. Ennek pedig megvolt az a veszedelme is, hogy a mezőkre felkerült földgáz a legkisebb rendetlenség esetén, az elsercent gyújtószáltól lángba borította az egész vidéket. Erre is volt példa s a közelben lpvő oszlopok akkor meg is gyuladtak a földgáz lángjától. Ezt az életveszélylyel járó és gyakorlatilag amúgy is teljesen értéktelen próbálkozást nem is ismételték meg többé s a technika minden rendelkezésre álló eszközével a gázkutból elágazó repedések betömését akarták keresztülvinni. Hogy mennyire illuziorius és kiszámíthatatlan volt ez a munka, misem bizonyítja jobban, mint az, hogy a kirendeltségi vezetőség egy másik alternatívával, a földgázforrás kettéosztásával is foglalkozott ennek a tervnek meghiúsulása esetén. Azt tervezték ugyanis, hogy közvetlenül a meglevő kút mellett még egy kutat ásnak s igy a két helyen is feltörő földgáz elzárása könnyebb munka lesz. Erre azonban most már nem lesz szükség. Az elzárás végre sikerült, Jutta-packerek (tömi- tők) alkalmazásával 133 méternyi mélységben elzárták a forrásból elágazó repedéseket, úgy, hogy a felső záró szelep működésbe hozásával a földgáz fölfelé törése meg van akadályozva. A teljesen leigázott földgáz már csak úgy kerül elő a földből, ha erre a célra készült, csöveken elvezetik s gyárak, iparvállalatok gépeinek felhasználására fordítják erejét. Most már tehát el van zárva a sármási földgázforrás és azóta megszűnt a földgáz feltörését kisérő, fülsiketítő zaj is. A karakterisztikussá vált fütyülés, amely úgyszólván a földgáz fogalmával összeforrott, megszűnt és mély csend honol a sármási mezőkön. A kolozsvári föld- gázkutató kirendeltség természetesen nyomban értesítette a jelentős eseményről a pénzügyminisztériumot.
