Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-23 / 30. szám
2 tanoncok oktatása teljesen elkülönítve az iparos tanoncok oktatásától, szakemberek vezetése alatt az ide vonatkozó törvények szigorú szemelőtt tartásával intéztessék. E tervnek kezdetben sokan voltak ellenségei, mert úgy gondolták, hogy a tanoncokta- tás szétválasztása következtében szenvedni fog az iparos tanoncok oktatása. A szétválasztással járó költségek tagadhatatlanul jelentékeny fedezet hiányt okoznak az iparos tanonc-ickola költségvetésében. Eddig ugyanis az iparoktatás céljaira kivetett 2 °/n-os pótadó az iskola céljaira ment. Ezentúl azonban az igy befolyó összegnek csak fele fordittatik az iparos tanoncok oktatására, másik fele pedig a kereskedő tanonciskolát illeti meg. Tekintettel arra, hogy az iparos tanonc iskolánál működő tanítók száma a szétválasztással sem apad, igy előáll az a hiány a költségvetésben, amit az iparos tanonc-iskola kellő színvonalon való fentartása érdekében pótolni kell. A városnak vannak bizonyos jövedelmei, amelyeket törvény szerint az iparoktatás céljaira kell és szabad felhasználnia; ha ezen jövedelmi források kimerittetnek, a fennmaradó hiány államsegélyből fog fedeztetni. Bizonyos dolog az, hogy a tanonczoktatás céljaira eddig évenkint adott államsegélyt a beállott változások folytán tetemesen fel kell emelni, azonban a tanfelügyelő e tekintetben is közmegnyugvást keltő Ígéretet tett. A tanonc-oktatás szétválasztása ilyen körülmények között csak előnyére válik mindkét szakbeli tanonc-nevelésnek. A ma érvényben lévő ipartörvény szerint iparos tanoncnak fel kell venni mindenkit, ki 12 évét betöltötte. így természetes dolog, hogy az iparos tanonc-iskola növendékei közt sok van olyan, a ki Írni olvasni sem tud, szóval tanítási szempontból Ítélve meg a dolgot a legnehezebb anyagot szolgáltatja. A kereskedő tanoncok elemi iskolát mind, sőt jó része pár gymnáziumi osztályt is végzett, tehát rendelkeznek annyi előképzettséggel, a mennyi a továbbképzésre alapul szolgálhat. Eddig az előrehaladás szerinti osztályokba való sorozás dacára is iparos és kereskedő tanoncok kerültek úgy egy osztályba, hogy az iparos tanoncok kisebb előképzettsége által igazolt volt lassúbb haladás a kereskedő tanoncok magasabb fokban való tanításának kerékkötőjévé lett, a mi a kereskedői pályára menőknek - városunkban, a hol sem szakiskola, sem esti tanfolyamok, sem semmiféle hasonló intézmény nincs, — nagy hátrányául szolgált. Ma, a mikor a kereskedői pálya nem csak egyszerű szakismeretet és szaktudást, hanem olyan műveltséget is követel, mely a reális élet minden jelenségét figyelembe tudja venni, — legfőbb ideje volt annak, hogy e város kereskedői pályára menő fiainak megadhassuk az alkalmat és módot arra, hogy tanonc idejük alatt megszerezhessék maguknak azt az alapot, melyre építhetnek, hogy modern kereskedők lehessenek. Elismerés illeti tehát meg Bodnár György királyi tanfelügyelőt, ki az egész ügy iránt a legmelegebb érdeklődést s a legjobb akaratot tanúsította, úgyszintén a helybeli kereskedő társulat elnökét, ki fáradhatatlan ügybuzgalmával az ügyet napirendre hozta s a kereskedő tanonc-iskola szervezésének fárasztó munkáját is kezébe vette. Lássuk most már, mit nyert e szétválasztással az iparos tanonc-iskola. Nyert első sorban erőben, mert mint fennebb emlitém, a tanítók száma nem csökkent, sőt gyarapodott. Ezáltal lehetővé van téve az, hogy az iparos tanoncok ipari szakok szerinti rajzoktatásban részesülhessenek. Tervbe van véve ugyanis, hogy az építő iparral és varró iparral foglalkozó tanoncok külön csoportban fogják a rajzot tanulni, az ezen tantárgyban képesítést nyert tanítóktól. Az első feltétel természetesen az iparos tanoncoktatás hathatósága szempontjából is az volna, hogy ipari pályára csak azok menjenek, Nagybányai Hírlap a kik legalább az elemi osztályokat sikerrel elvégezték. A fejlettebb kézügyességet, könnyebb felfogást, tanulást, jó Ízlést s a későbbi időben tervező képességet igénylő iparágakon városunkban nem vesznek fel sok műhelyben olyan tanoncot, ki bizonyos előképzettséggel és rátermettséggel nem rendelkezik. Ezért kíván sok iparos mester heszegödni akaró tanoncától iskolai bizonyítványt; hogy pedig a rátermettség megkivántatik, mutatja a próbaidő rendszer általánossá tétele. Azonban általánosan véve is a dolgot, a tanoncok iskolai képzése sokkal eredményesebbnek ígérkezik igy, hogy az iparos és kereskedő tanoncoktatás szétválasztatott, bár az iparos iskola tananyagának elvégzését nem akadályozná meg azon körülmény, hogy időnként a kereskedő tanoncoknak szükséges ismeretek is tárgyaltassanak az ipariskolában. Visszatérve az iparos tanoncoktól megkívánandó előképzettségre, kijelentem, hogy minden átmenet nélkül feltételül beállítani az elemi osztályok sikeres elvégzését nem tartom helyes dolognak a kézmőipar egyes ágainak mai helyzetére való tekintettel. így a bőriparnak ezelőtt 10-15 évveli gyári fellendülése maga után vonta a tímár és csizmadia ipar oly mérvű visszaesését, hogy e két iparágat kerülte még az is, kinek erre hajlandósága és rátermettsége lett volna. Ez az oka annak, hogy ma csizmadia és tanársegéd alig kapható, úgyszintén következménye az is, hogy tanoncok sem igen mennek ezen iparágakra s ilyen körülmények között örvend az iparos, ha minden képzettség nélkül tanoncot is kap. Városunknak ezelőtt híres fazekas ipara volt, azonban a bádog és fém edények gyári előállítása hanyatlást idézett elő ezen iparágban is, úgy hogy ma már nem nyújt olyan megélhetést, mint régen s azért ezen iparágon is alig alig lehet tanoncot és segédet kapni. Egyszerre behozni tehát az elemi iskola végzettségének megkövetelését nem lehet, hanem csak egyes iparágaknál. Pl. városunkban a lakatos iparosok kimondhatnák ezt. Azért említem épen a lakatosokat, mert ők kevesen vannak s igy egyöntetű eljárásban megállapodni könyebb, továbbá az ő iparuk szép jövővel bir és mert ezen iparág csakugyan gyors felfogást, nagyobb kézügyességet, fejlettebb ízlést s általában az elméleti ismeretekben is nagyobb fejlettséget igényel. Az ő példájuk más iparágakon levőket is hasonló állásfoglalásra ösztönözne. A mig ezen újítás általánossá lenne, az ügy megérlelésének feladatából az iparos tanoncoktatás is kiveheti a maga részét. Sok év kell hozzá kitartó munkával, mig a tanítók s a felügyelő bizottság kölcsönös megértésén alapuló eljárásával oda lehet városunkban is emelni a tanoncoktatást, a milyet csak reményelhetünk. Azért fnondom, hogy sok idő, mert a rendes oktatást feltételező szigorú eljárás a mostani emberek örökké panaszos meg- szólását fogja maga után vonni. Az iparos tanonciskola tanítóinak megválasztásánál a felügyelő bizottságot az az elv vezérelte, hogy oda olyan egyének alkalmaztassanak, kik a törvényben előirt tanfolyamöt elvégezték vagy annak három éven belől való elvégzésére magukat kötelezték. Az iskola igazgatójává Székely Árpádot választották egyhangúlag, kinek személye garancia arra, hogy az a tanítói kar feladata magaslatán állva teljesiti kötelességet s a tanítói kar pedig bizonyos a felől, hogy minden, az iparos tanoncoktatás emelését célzó igyekezetükben hűséges segítő társat találnak az Ipartestület vezetőségében. Sólyom Ferencz Gólya János (Felsőbányai-utca 48. sz.) készít a városi szabályrendelet értelmében cement- és vízvezeték- csatornázásokat, fürdő- és árnyékszék- berendezéseket együttesen és külön-külön, jutányos árak mellett. 1911. julius 23. Lendvay színház. Julius 22. Edmond Rostand nevét ki ne ismerné ma széles e világon újságolvasó ember? „Cyrano“ cimü darabja vitte szét először nevét a föld minden tájékára. A múlt század utolsó tizedében tűnt fel e ragyogó bűbájosán szellemes talentum s egyszerre meghódította géniuszának az egész világot. Akkor jelent meg a színpadon a maga megvesztegető ragyogásával, költészetének érett szépségével, romanticizmusának üdeségével, amikor az európai színpadok már-már egészen belefuladtak a vad naturálizmus pocsolyáiba. Rostand más forrásait nyitotta meg az elhitványult irodalmi mezőkön a poézisnak. Ez uj forrásokból friss vizek bugyogtak fel édes muzsikával. Friss vizek, amelyekből már ivott valaha az emberiség, mielőtt e források bizonyos pocsolyáktól bedugultak volna. Mert Rostand a romanticizmus költészetéhez vezetett vissza bennünket. Azokhoz a forrásokhoz, amelyek valaha a Byron-, a Hugo- s a Vörösmarty-féle költők költészetének adták meg örök varázsát. Rostand elvetette az üres deklamációkat, puf- fogó szónoklatokat, fejük tetejére állított lélektani eksztravagánciákat — s föltámasztotta az előadás ötletességét, a nyelv költőiségét, ragyogását, szellemességét a párbeszédeknek. Egyszóval: megteremtette a neo-romanticizmust szemben az ultranaturálizmus disznóságaival. A Sasfiók tárgya megragadó; nem oly fenséges, mint Cyranó, de nekünk közelebb férkőzik szivünkhöz. A reicshtadti Herceg tragédiájában van valami, amit az egész földön senki sem érthet meg jobban, mint a magyar nemzet. Azért Ausztriában ezt a darabot nem szabad előadni! A finom vágások, az ostorcsapások bizonyos körökre nagyon sűrűn fordulnak benne elő. A szegény Napoleonida vergődése, amint az osztrák politika rendre kitépdesi szárnyaiból a sastollakat, mig végre megöli lelkét s a szegény kis herceg összeroskad. Dicséret illeti Heves Bélát, hogy volt művészi bátorsága ezt a remek darabot előadni. Mert hát irodalmi esemény számba megy; nagy nehézségeket kell legyőzni s a tanulásra is hónapok szükségeltetnek. De úgy látszik az előadás is, a rendezés is azt mutatta, hogy mindnyájan tisztában voltak azzal, hogy a legkomolyabb művészi feladat nehezült vállaikra. A címszerepet Sipos Zoltán játszotta nagy tehetségre valló erővel s Hamleti töprengéseivel, gyermekes, — olykor férfias erejű kitöréseivel őszinte sikert aratott. Flambeau hálás szerepében Vidor József nyújtott érdekes alakítást. A hű gránátos alakjának felfogásában egészen eredeti volt. Metternich gyűlölt szerepében Herceg Vilmos jeleskedett. Mihályi Károly a szabó kisebb szerepében igen érdekes volt. Vájná a császárt személyesítette korhűen. Homokay Gabriella, Károlyi Sári, I Czakó Mici és Horváth Lenke kifogástalanul I játszódtak. Az előadást zsúfolt ház nézte végig. Vasárnap két előadás volt; d. u. „Tatár- I járás“, este ,,Az assszony verve jó“ cimü népszínmű. A délutáni előadást nagyrészt gyermekek nézték végig s jól mulattak a tartalékos hadnagy (Heltai) esetlenségein. A darabot külöm- ben alaposan, sőt bosszantóan megrövidítve adták. Az esti darabról nem mondhatunk semmi jót, — sőt! Kevés színműben láttunk annyi hülyeséget, mint ebben. Béke poraira! Koszorúk mellőzése kéretik! A játszó személyzetet azonban gáncs nem érheti. Különösen kimagaslott Mátray. Hétfőn a ,, Cigánybáró“ került színre a hirdetett Kornevillei harangok helyett. Kevés közönség nézte végig Strausz szép operettjét. Mi úgy úgy vettük észre, hogy nem ment úgy a darab, mint ahogyan mennie kellett volna. Okát abban találjuk, hogy hirtelenében rántottak elő. Dénes Ella gyönyörűen énekelt; úgyszintén Reviczky Etel is. Burányi szép tenorját kissé zavarta a szerep nemtudás, amit nem is vehetünk tőle rossz néven, mikor hirtelen kelle Olcsó és megbízható bevásárlási forrás! Rezső Gyula = NAGYBÁNYA, = Rákóczi=(Fő)=tér 22. Alapittatott: 1894=ben. Alapittatott: 1894=ben. Ajánlja dúsan felszerelt raktárát az összes híres gyártmányú arany-, ezüst- és nickel órákban. Nagy választék arany- és ezüst ékszerekben, ------ - - továbbá valódi és China-ezüst dísztárgyakban és evőeszközökben. -........-...................
