Nagybányai Hírlap, 1911 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-16 / 29. szám
TAnSADAT .TVT T ±3S SZÉPIHODALMI HETILAP. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavidéki Osztályának és a Nagybányai Ipartestületnek Hivatalos Közlönye Előfizetési árak: Egész évre 6 korona, félévre 3 korona, negyedévre 1.50 korona, egy szám ára 12 fillér. Megjelenik minden vasárnap 8 — 12 oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonos: Dr. AJTAI NAGY GÁBOR. Fomunkatárs: RÉVAI KÁROLY. Szerkesztőség: Hunyady János-u. 14. sz., hová a lapközlemények küldendők Kiadóhivatal: Morvay Gyula könyvnyomda-bérlete, Rákőczi-(Fó')-tér 14. ........ hol az előfizetések és hirdetések fölvétele eszközöltetik. -------------Fö ldalatti erők. Julius 11. Rémhírek keltek szárnyra e héten a Nagy Magyar Alföld sorsáról. Aggodalommal töltött el mindnyájunkat az alföld tengersik vidékének a megmozdulása. Mert most sajnos, nem képletesen használjuk e szót, hanem szomorú valóság, hogy a föld megmozdult. A földet tartó Leviathan megunta a hosszas pihenést, nyújtózkodott egyet s erre vagyonok mentek tönkre, házak, hatalmas műalkotások semmisültek meg s a teremtés koronája hüledez, elfogja a rémület s közeledik a kétségbeeséshez. S mindez miért? A tudósok kisütötték, hogy a földrengés, a mely az alföldi hirös városban, Köcskömétön oly nagy kárt s még nagyobb rémületet okozott, nem vulkánikus, hanem tektonikus jellegű. Na igen! Mert az is vigasz, ha valakinek a vagyonát nem vulkánikus, hanem tektonikus jellegű földrengés pusztította el. Ugyebár? Kisüti a tudomány, hogy a nagy magyar alföldön ezentúl állandóan várható földrengés. Azaz nem is igy. Hanem úgy, hogy „az alföld belejutott a földrengés! ciklusba“, az alföldön „állandóan észlelhető lesz a sülyedés“, „a telluris rétegek most helyezkednek el“ stb. Oh ezek a műszók, megannyi cukrozott pirula! S most jönnek az alkalmi bölcselők, hogy lám, bizony hm! nem élünk biztos talajon, sohse tudjuk, mikor borulunk fel, tehát szálljunk magunkba, avagy élvezzük ki a még hátralevő napokat; már kiki a fazonja szerint. S ezekben az elmélkedésekben az az érdekes, hogy éppen most jönnek rá ezekre az igazságokra. Egy-egy katasztrófa szükséges ahhoz, hogy eszünkbe jusson, hogy folytonos veszedelemben for- gunk. Sohasem tudjuk, mi kavarog a föld mélyében. Ott pedig hatalmas erők küzdik évezredes viaskodásukat. S mi örülhetünk ezen erők küzdelmének, mert ez a titáni küzdelem biztosítja éppen a mi létünket. A küzdő erők egymást ellensúlyozzák s a hol ez az egyensúly meghibban, ott jönnek létre azok a grandiózus tünemények, melyeket néhol sikerül az emberiségnek értékesíteni, mint pl. a kissármási földgáz kitörése, néhol azonban nagy szerencsétlenségeknek válnak okozóivá. Mindig azzal a tudattal járhatunk tehát, hogy egy forrongó vulkán krátere fölött vagyunk, de azért mégis viszonylag biztonságban érezzük magunkat, mert tudjuk, tapasztaljuk, hogy ezek az erupciók, meg- rázkodások csak egyes felszínre került jelenségei annak a nagy harcnak, melyet mélyen a földgyomrában vívnak borzasztó erővel a vulkánikus erők. Nem a veszély tudata, de a veszély állandósága tesz bennünket bátrakká, sőt közömbösekké. Es most nyájas olvasóm, nehezen bírok ellenállani a kísértésnek, hogy — a mennyire lapunk kauciója megengedi- rámutassak ezen vulkánikus eruptiv erők és az emberi társadalmat mozgató erők, a földgyomrában elzárva tülekedő gigantikus elemek s az alsóbb néposztályokban koronkint fölgyülemlő feszitő erők működése, harcai s kitörései közti hasonlatosságra. Ez a több ezeréves emberi társadalom is a benne működő erőknek köszönheti azt, hogy több ezeréves kora dacára ifjúnak, életerősnek mondható. Mert ezen erők összegyülemlenek, időnkint kitörnek s a társadalmat regenerálják. A kitörés alatt nem kell okvetlen ? harcokat, véres forradalmakat gondolnunk, mert a társadalmi organismusnak meg vannak a maga biztonsági szelepei. — Nevezetesen, ha a társadalom vezetői a megérett, kifejlett társadalmi ösztönök kielégítésére kellő időben módot engednek, ha birnak elég képességgel arra, hogy megértsék a nép szivében összegyülemlett vágyak moraját: — igen ez esetben hasznosítani lehet ezen erőket összes mindnyájunk javára. S ez célszerű is, mert a minek felszínre kell kerülnie, az kitör, ha megrázkódtatás árán is. No de ki politizál nyáron? Kacz Izsó dr. Városok propagandája. Julius 14. Mióta nálunk a nagyarányú iparfejlesztő mozgalom megindult, az összes illetékes tényezők azon vannak, hogy a vidéki városok is kivegyék részüket az iparfejlesztés mozgalmából. És pedig nemcsak mint a fogyasztóközönség központi hatóságai, hanem úgy is, mint az iparfejlesztés hivatott tényezői. A városok feladatait ezen a téren már többször körvonalazták, sőt a legutóbbi időben konkrété is fogalmazták azokat. Azok, akik a kérdéssel tüzetesebben foglalkoztak, ez alkalommal is elismerték, hogy helyes az állami vezetőkörök törekvése ebben a kérdésben, tudniillik, ha az országnak nemcsak fővárosát, hanem annak egész területét hozzáférhetővé akarják tenni az ipar számára. Az államhatalom gondossága a legutóbb is megnyilvánult ebben az irányban akkor, midőn a földgázok nagyarányú hasznosításának tervével Erdély iparát akarja fellendíteni. A Duna-Tisza csatorna terve ugyanilyen célt szolgál. A vizierők kihasználását célzó mozgalom, melyről éppen a földgázokkal kapcsolatosan tétetett említés, a vidék iparának fellendítését szolgálja. A kedvező konjunktúráknak ilyen jelentkezése kellene, hogy készülődésre s a konjunktúrák megfelelő kihasználására késztesse városainkat. Tipikus példa erre a németországi városok rendszeres propagandája ebben az irányban. Egész kifejlődött rendszere van Németországban annak, hogy az egyes városok mi módon tegyék híressé magukat, hogy telepük az ipar és kereskedelem számára mennyire alkalmas. Nagyszabású hirdetések kapcsán terjesztik el a nagyvilágban, hogy a folyó és vasút mellett való fekvés, olcsóbb életmód, iskolák, szellemi élet fejlesztése, a speciális szükségletek, a hitelintézetek, a meglevő kereskedelem és ipar, a célszerűen berendezett vasúti forgalom, a város által olcsón megszerzett telkek, ármen- tesités, vízvezeték és csatornázás, gáz, elektromos erő és világítás, jó munkaviszonyok és munkás lakásra alkalmas területek, az ipar meny- nyiségi és minőségi befogadó képességének közlése, egyes fogyasztó vidékek közelsége esetleg a vámhatáron kívül, az olcsó hajtóerő, beszerzési és rakodási lehetőségek, rendelkezésre álló anyagok és ezek milyensége és mennyisége, a fogyasztási területek stb. mind, mind mennyire alkalmassá teszik az illető várost arra, hogy ott megfelelő ipar és kereskedelem fejlődhessék. Ezek az egyenként is nagyjelentőségű tényezők, melyek az ipari vállalkozás részére kecsegtető perspectivát nyújtanak, ami városainkra nézve is széles körben közismertté volnának teendők s egyúttal céltudatosan előkészítve lennének megállapitandók azok az előnyök és kedvezmények is, melyeket városaink a létesítendő iparvállalatoknak nyújthatnak. Ezeknek a módozatoknak a tárgyalása céljából azután minden város megalakítaná a maga speciális iparügyi bizottságát. A kezdeményező lépés az, hogy az egyes városok polgármestere értekezletre hívja össze az ottani kereskedelmi és iparkamara elnökségét, az ipartestületet, az összes gazdasági egyesületeket s mindazokat a tényezőket, a melyek ipari, gazdasági és kereskedelmi téren tapasztalatokkal birnak. Ezekkel megállapítja az akció-bizottságnak egész programmját, mely természetesen több évre is kiterjedhet. Egyik fontos kérdés annak a megbeszélése, nem léphetne-e fel maga a város egyik vagy másik irányban, mint egy- egy hézagpótló iparvállalat létesítője, továbbá nem lehetne-e a helybeli nagyobb pénzintézeteket ilyen gyáralapitásokban érdekelni, illetve részvételüket, vagy legalább is kezdeményezésüket biztosítani ? Városi közgyűlés. A város képviselőtestülete szerdán d. e. 11 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, melyen az ujonan szervezendő kereskedő tanonciskola felügyelő-bizottsági tagjait választották meg. A közgyűlés többek felszólalása után a kereskedő tanonciskola felügyeletével a már megválasztott kereskedelmi s iparos tanonciskolái felügyelő-bizottságot bízta meg s az iparos tanonciskola tanítóinak a legutóbbi két évben végzett működéséről szóló jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A közgyűlés elhatározta, hogy a kecskeméti katasztrófa alkalmával a város tanácsának részvétét fejezi ki s gyűjtést rendez a katasztrófa által sújtottak fölsegélésére. A gyűjtést Stoll Béla képviselő 30 koronával nyitotta meg. Xjapuuls. mai száma 3 Oldal.
